A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében a Diaszpóra Tanács III. ülésének Zárónyilatkozatában megfogalmazott gondolatok jegyében indult el a Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén. A hetedik évében járó, nagyszabású program keretében hazai és határon túli közgyűjtemények, iskolai könyvtárak gyarapodhatnak könyvekkel, folyóiratszámokkal és számos más érdekességgel – sokat látott imakönyvektől kezdve egészen a bakelitlemezekig. A diaszpórából hazaérkező több százezer dokumentumot a nemzeti könyvtár munkatársai gondozzák, s juttatják el rendeltetési helyükre. Örömteli tapasztalat, hogy az OSZK gyűjteményei is kiegészülhettek a hazaérkező dobozokban rejlő kincsekből. Erről a messze a várakozásunkat meghaladó eredményről számolnak be munkatársaink új blogsorozatunkban.
A hetedik részben Sárközy Réka, a Történeti Fénykép- és Videótár munkatársa Schüszler Lajos építészmérnök által újságcikkek kivágataiból és saját fényképeiből összeállított háromkötetes albumát ismerteti, amely az amerikai magyar közösségek kezdeményezésére felállított New York-i Kossuth-szobor 1928-as avatását örökítette meg.
1928-ban az amerikai magyar közösségek szobrot állítottak Kossuth Lajosnak New Yorkban. A szoborállításról Schüszler Lajos építészmérnök háromkötetes albumot állított össze az újságcikkek kivágataiból és saját fényképeiből. A gyűjtemény az Amerikai Magyar Alapítványhoz került New Brunswickba, valószínűleg összeállítója halála után. Deák Nóra 2018-ban a Mikes Kelemen Program keretében az alapítvány levéltárában felkutatta, lemásolta és előkészítette szakszerű digitalizálásra. Ennek révén a dokumentum digitális másolata hazakerült Magyarországra, az Országos Széchényi Könyvtárba. Az albumokat eredetileg pdf-formátumban digitalizálták.
Schüszler Lajosról és az albumról Fejős Zoltán írt tanulmányt, az alábbiakban ez alapján foglalom össze, miért értékes mikrotörténeti forrása ez a gyűjtemény a magyar diaszpórakutatásnak.
Schüszler Lajos valamikor az 1920-as évek második felében kezdett fényképezni. A Kossuth-szobor avatásakor még csak kísérletezett a technikával, képei kicsit bemozdulnak, elmosódottak. A képeket feliratokkal látta el, azonosítható ezekből, hogy milyen eseményen, hol készültek, és kik a rajta szereplő vendégek. A képek mellé szerkesztett újságcikkek, meghívók, programfüzetek alapján elénk tárul az amerikai magyar diaszpóra társasági élete, főbb szereplői, kapcsolatai – a társadalomtörténet aranybányája. Nem volt amatőr, de életének csak egy szakaszát szentelte a fényképezésnek. Fotográfusi karrierjének legfőbb dokumentumát az a több ezer felvétel képezi, ami New York City parkfelügyelőségének archívumában található. A felvételek Robert Moses nagyszabású parkrekonstrukciós munkáit dokumentálják, amelyek a roosevelti közmunkaprogram részeként 1934-ben indultak, s az öt városrész egységes fejlesztésével újrarendezték és jelentősen kiépítették New York köztereit, közösségi pihenő övezeteit. Amikor Schüszler 1944-ben megnősült, felhagyott a fényképezéssel. A három Kossuth-albumot forrásértéke teszi életművének fontos részévé.
Az albumok magyar és angol nyelvű lapkivágatokból és túlnyomórészt 6×9 cm-es fényképnagyításokból állnak. Megvan bennük a szoborleleplezési ünnep magyar motívumokkal díszített tizenkét oldalas programfüzete, amelyben a szoborról „Aloysius Schuszler Registered Architect” dombornyomásos pecséttel szignált felvétele szerepel. Figyelmet érdemel a Hotel Commodore-ban tartott 1600 terítékes díszvacsora programfüzete, „ültetési listája” és a Magyar Amerikai Kereskedelmi Kamara által Hegedüs Lóránt tiszteletére a Waldorf Astoriában adott ebéd brosúrája, valamint a szoborbizottság által munkájáért Schüszlernek kiállított díszoklevél is. A magyar cikkek az Amerikai Magyar Népszava közleményei, beszámolói, a Kossuth-szoborbizottság megalakulásától a szobor 1930-as kicseréléséig bezáródóan. Saját fényképeinek első, 15 képből álló sorozata a szobor 1927. november 5-i alapkőletételének megörökítésén készült. A teljes anyagban van hat dombornyomásos kerettel kivitelezett 20×12 cm képméretű saját nagyítás, melyek mind szignáltak. Ezek a reprezentatív képek, tömeges jeleneteket, felvonulókat és a szobor zászlókkal fedett, illetve a leleplezés utáni állapotát rögzítő képek. Minőségükben kiemelkednek a többi közül, bár ezek is elsősorban dokumentatív értékűek. Összesen 145 képet tartalmaznak az albumok, de ezek között sok az életlen, rosszul exponált felvétel. Az összeállításban vannak üdvözlőlapok, köszönőlevelek, újévi s más ünnepi kártyák, névjegyek, amiket Schüszler cserébe kapott a Magyarországra visszatért „zarándokoktól” a nekik megküldött képekért. A Kossuth-szobor avatáskor készült felvételeit s néhány más magyar tárgyú fényképét Schüszler megküldte a Magyarok Világkongresszusa Állandó Szervezeti Irodájához is. Ezek bizonyára szerepeltek a magyarok 1938-ban tartott második világkongresszusa alkalmából a Pesti Vigadóban rendezett kiállításon. Ebből nyolc felvétel a Világszövetség szintén erősen szórványos anyagával a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárába került. Ezek mind azonosak a Kossuth-albumban szereplő megfelelő képekkel. Schüszler Lajos 1966. június 1-jén hunyt el utolsó lakhelyén, az Ohió állambeli Cleveland Heightsban.
Sárközy Réka (Történeti Fénykép- és Videótár)
A Mikes Kelemen Program margójára című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11/1. rész; ; 11/2. rész; 12. rész
