Csepp a tengerben – Érdekességek a Mikes Kelemen Program által hazakerült kiadványok között. 2. rész

2020. szeptember 18. 09:00 - nemzetikonyvtar

A Mikes Kelemen Program margójára – 11. rész (folytatás)

A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében a Diaszpóra Tanács III. ülésének Zárónyilatkozatában megfogalmazott gondolatok jegyében indult el a Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén. A hetedik évében járó, nagyszabású program keretében hazai és határon túli közgyűjtemények, iskolai könyvtárak gyarapodhatnak könyvekkel, folyóiratszámokkal és számos más érdekességgel – sokat látott imakönyvektől kezdve egészen a bakelitlemezekig. A diaszpórából hazaérkező több százezer dokumentumot a nemzeti könyvtár munkatársai gondozzák, s juttatják el rendeltetési helyükre. Örömteli tapasztalat, hogy az OSZK gyűjteményei is kiegészülhettek a hazaérkező dobozokban rejlő kincsekből. Erről a messze a várakozásunkat meghaladó eredményről számolnak be munkatársaink új blogsorozatunkban.
A tizenegyedik rész folytatásában munkatársunk, Sághi Ilona írását olvashatják Kemény György, az Amerikába kivándorlók életét dokumentáló verseiről.

Kemény Györgynek számos publikációja jelent meg a korábban már említett Szabadságon túl egyéb lapokban is, így például Az Amerikai Magyar Népszava jubileumi díszalbumában, ahol már mint „az egész amerikai magyarság egyik legismertebb emberé”-t méltatják (210. o.), aki 1909-ben elindította a Képes Családi Lapok című szépirodalmi lapot is.

kepes_csaladi_lapok_korbevagott.jpg

Képes Családi Lapok, 1. évf., 1. sz., 1909. dec. Címlap – Törzsgyűjtemény

Kemény György életének 77 éve alatt rendkívül sokrétű tevékenységet fejtett ki az amerikai magyarság kulturális életének szervezése terén. Kultúraszervező munkássága tág horizontú és magas szintű volt: elnöke volt a Clevelandi Magyar Önképző Körnek, az Amerikai Magyar Sajtó Egyesületnek, fontos szerepet játszott az Amerikai Magyar Szövetség szervezetében. Folyamatosan kapcsolatban volt a magyar irodalmi élettel, 1925-ben tagja lett a Petőfi Társaságnak, 1926-ban a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaságnak, 1947-ben a Szent István Akadémia III., Irodalomtörténet és nyelvészet, esztétika, művészettörténet és szépirodalmi osztálya is kültagjává választotta. Kemény György impozáns munkássága során nemcsak rendkívül termékeny költő, író, újságíró volt, de kapcsolatokat kezdeményezett a magyar irodalmi élet kiválóságaival is: az OSZK Kézirattára őrzi a Babits-hagyaték részeként néhány levelét, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig megtalálhatóak Móricz Zsigmondhoz írott levelei.
Jótékonysági munkája is nagyon jelentős: vezetője volt a Jószív mozgalomnak, bányász árvák megsegítésére és szibériai magyar hadifoglyok kiváltására is gyűjtéseket szervezett, utóbbira 200 millió korona gyűlt össze.

„Apponyi és társai Klevelandban” 

Kemény György oszlopos tagja volt az 1904 szeptemberében az Apponyi Albert grófot és az interparlamentáris konferenciára érkező társait fogadó bizottságnak is. Az Interparlamentáris Unió 1889-ben alakult meg Párizsban, kilenc ország, köztük Magyarország részvételével. A magyarországi csoport első elnöke Jókai Mór volt, neves tagja a két világháború között gróf Apponyi Albert. A Budapesti Hírlap újságírója így számol be az eseményről:

„Az összes ünnepségek között, a melyeket Apponyi Albert gróf és az interparlamentáris konferencia tagjainak tiszteletére rendeztek, a legszebb, legimpozánsabb volt a klevelandi ünnep. A testvéri szeretet hozta össze a klevelandi ünnepre az amerikai magyarokat, a kik ünneplőbe öltöztek s úgy siettek Apponyinak és társainak fogadására. ……. A vasútnál a klevelandi magyarság nevében Kemény György üdvözölte az érkezőket, mire Apponyi röviden válaszolt. Azután kocsikon és automobilokon a városba mentek, ahol a Hollenden-szállóban vettek lakást. Reggeli után volt a kivételes fogadás a szálló nagytermében, a hol a több száz főnyi magyar és angol vendégeken s a fogadó-bizottság tagjain kívül Apponyiék üdvözlésére megjelent Myron T. Herrick, Ohió-állam kormányzója is. Az Egyesült Magyar Egyesületek nevében Kemény György mondott üdvözlő beszédet, a mire Apponyi gróf válaszolt. Megköszönte a szives fogadást, üdvözölte a kormányzót és a megjelent angol és magyar közönséget.”

Apponyi és társai Klevelandban. Newyork. 1904 szept. (Saját tudósítónktól.). In. Budapesti Hírlap, 34. évf. 274. sz. (1904. október 4.), 3. o. – Törzsgyűjtemény

Két nappal korábban, ezzel a kommentárral közölte a tudósító Kemény beszédét:

„Viharos éljenzés követte Kemény György szavait s a beszéd után Apponyi Albert gróf állott szólásra. Látható megindultság vett rajta erőt, s ez a megindultság uralkodott az egész társaságon.”

Apponyi és társai Klevelandban In. Budapesti Hírlap, 34. évf. 272. sz. (1904. október 2.), 11. o. – Törzsgyűjtemény

Apponyi gróf hasonlóan ékesszóló beszédében többek között a következőket mondta:

„Ti vagytok bizonyítékai, a kik itt ez uj hazában éltek, hogy ha hazánkban a demokratikus eszmék kerültek fölszinre, nemzetünk ki tudja állni a versenyt, mert a magyar faj fiai e demokratikus államban is sikeresen működnek és tisztelt állást vívnak ki maguknak. (Általános' éljenzés.)"

Apponyi és társai Klevelandban In. Budapesti Hírlap, 34. évf. 272. sz. (1904. október 2.), 11. o. – Törzsgyűjtemény

Móricz és az Amerikai Magyar Költők

1920 november havában datálta Apponyi Albert az Amerikai magyar költők című a kötet előszavát. Igen érdekes Radványi Kálmán megállapítása, aki a gyűjteménnyel kapcsolatos tanulmányában a következőket fogalmazza meg:

„Amerikában nincs magyar polgári osztály s így az író csak munkásközönségre számíthat, sőt, az írók jó része a munkások közül kerül ki. Ez természetesen ráüti bélyegét minden irodalmi termékre, sőt az egész amerikai magyar kultúrára. Ez a munkásjelleg megnyilatkozik a költemények tárgyában, fölfogásában, hangjában. Az új-haza magyarjának más az igénye, mint nekünk: tehát az igények kielégítésére keletkezett költészet is más.”

Amerikai magyar költők, összegyűjtötte: Rickert Ernő; Apponyi Albert gróf előszavával, Budapest, Magyar Jövő, 1920, 9–10. – Törzsgyűjtemény

A kötetben Kemény Györgynek tizenkét verse kapott helyet, többek között a már említett South Bendi köszörűsök, a Gyár tövében, a Sivár a bányavidék is.
Móricz Zsigmond a Nemzeti irodalom című Nyugatban megjelent írásában – olvasva a fent említett gyűjteményes verseskötetet – egyenesen így fogalmaz:

„Mindeddig a magyar irodalomban ezt a nemzeti munkát tisztán találni nem lehetett, csak idegen és nemzetietlen befolyásokkal telítetten. Én azonban megtaláltam ma ezt is: a tisztán nemzeti talajból kinőtt magyar modern nemzeti költészetet. Schöpflin Aladárnak köszönöm, hogy elküldte nekem a könyvet, amelyben ott van az igaz magyar nemzeti irodalomnak megható, sőt megrendítő szelleme: S ez az amerikai magyar költők kis versgyűjteménye, amelyet úgy látom a Központi Sajtóvállalat adott ki Amerikában élő magyar költőink munkáiból antológiaszerűen összeállítva.
Ez igen: ez nemzeti irodalom.
Míg olvastam, valami belső remegés tartott fogva, mint a bűnöst, mint minden magyart kell, hogy végigremegtessen a gondolat, hogy véreink hogyan élnek s szenvednek az idegenben. Minden szavuk gyötrelmesen rezonált a lelkemben. Megtaláltam az előbb jövendölt nagy költőt: aki a bocskoros zsellért, a szegény munkás magyart tekinti a magyarság típusos képviselőjének. Ez a költő nem Kemény György, vagy Szécskay György, vagy Pólya László, Jovicza István, Szabó László, Tarnóczy Árpád, Varga János, Rácz Rónay Károly stb., akik név szerint előfordulnak egyes költemények alatt: hanem maga az a szegény munkás magyar elem, mely kivándorolt Amerikába s amelynek szíve-vére ömlött dalba mindazon költőknek hangjában, akik az ő képében, hasonlatosságában s képviseletében az egekig eresztették hangjukat...
E költők nem oszlanak szét egyéni színekre, egyéni témákra, egyéni tartalmakra: mindannyian az egész ott élő magyarság legfőbb, közös, s mindnyájukban élő érzéseit dalolják: oly egyöntetűen, ahogy a magyar irodalom soha egységes képet nem adott.”

Móricz Zsigmond: Nemzeti irodalom. In. Nyugat, 14. évf., 1921. 4. sz. – Elektronikus Periodika Archívum

Kemény Györgynek számos verse, elbeszélése látott napvilágot Magyarországon és Amerikában, a közösség nagyra becsült tagja volt. 1944-ben megjelent fél évszázados költői munkásságát összefoglaló verseskötete Élet könyve – Book of Life 1892–1942 címmel, amelynek kiadójaként az amerikai magyarság (Published by Magyars in America) szerepel. Puskás Julianna alapművében így jellemzi Kemény Györgyöt:

„…jó megfigyelője volt a bevándorolt magyaroknak, életük jellegzetességeinek, erről tanúskodnak karcolatai és költeményei”.

Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880–1940, Budapest, Akadémiai, 1982. 638. – Törzsgyűjtemény

kemeny_gyorgy_portreja_korbevagott.jpg

Kemény György – George Kemény. Kemény János rajza. In. Élet könyve. 1892–1942. Kemény György 50 éves költői jubileumára kiad. az amerikai magyarság Book of life, Detroit, [Mich.], Published by Magyars in America, [1944], 3. – Törzsgyűjtemény

„A beszélő szobor”

Mint a közösség kiemelkedő tagja, nemcsak küldöttségeket fogadott, számos beszédet mondott, de a Dongó „vezércikkeként” elolvashatjuk azt az 1902 szeptemberében írt és elszavalt versét is, amelyet az amerikai magyarok által elsőként Clevelandban állított Kossuth-szobor avatása alkalmából írt a politikus látogatásának ötvenedik évfordulója alkalmából.
A Kossuth szobrot elevenné varázsolva szól a küldöttekhez, e helyen is kiemelve választott hazája erényeit:

„Eljöttetek! Éber szemetekkel
Láttatok-e minden nagyot, szépet?
Láttátok-e, hogy a szorgos munka
Szabaddá tesz boldoggá egy népet?
Ha láttátok, eszetekben légyen,
Hogy a munka tisztesség, nem szégyen!” 

A beszélő szobor. Írta és szept. 20-án a Kossuth szobor előtt tartott ünnepélyen elszavalta Kemény György.

Dongó, 1903. szept.Törzsgyűjtemény

681_792_pix_oldal_28_kep_0001_nagykep.jpg

A clevelandi Kossuth-szobor leleplezési ünnepélye. In. Vasárnapi Ujság, 49. évf. 44. sz. (1902. november 2.), 720. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA 066618

Sok ezer emberből állott a hatalmas menet, mely a leleplezésre rendezett sorokban megindult, közte díszruhás magyarok lóháton, fehérbe öltözött leányok, amerikai előkelőségek nagyszámú kocsikon, számtalan egyesület zászlóik alatt, köztük öt olasz egylet s a német veteránok csapata…

A clevelandi Kossuth-szobor leleplezése. In. Vasárnapi Ujság, 49. évf. 44. sz. (1902. november 2.), 718. – Elektronikus Periodika Archívum

A fentiekben rendkívül elnagyolt pillantást vethettünk a 19. század végén, a 20. század elején Amerikába kivándorolt magyarok életére Kemény György munkásságának, sokféle erényének bemutatásán keresztül, akinek – Móricz méltató szavait ismerve sem túlzás talán így fogalmazni – kultúra-és irodalomszervező, lapszerkesztő tevékenysége a legfigyelemreméltóbb.

Sághi Ilona

Szakmai lektor: Sárosi Attila

Összeállításunk első része itt olvasható.

A Mikes Kelemen Program margójára című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11/1. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1716202600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.