200 éve „Csak pozitívan!”

2021. április 21. 07:30 - nemzetikonyvtar

200 évvel ezelőtt született Zwack József likőrgyáros, a világhírűvé vált cég első gyárának alapítója

Zwack József 1821 áprilisában, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kutatása szerint április 1-én, a Nemzeti Örökség Intézetének adatai szerint 1821. április 21-én született. 1840-ben alapította meg az első Zwack gyárat. Elhatározása alapján a gyár csak eredeti, természetes anyagokból, gyógynövényekből, gyümölcsökből és fűszerekből készítette és készíti ma is termékeit. 1883-ban ő védette le az Unicum név alatt forgalmazott italkülönlegességet. Fia, Zwack Lajos édesapjának 1915-ben bekövetkezett halála után vette át a cég irányítását. Ekkor már a gömbölyded üvegen lévő címkén a kereszt színe arany, a háttér pedig piros.

4_pkg_en_0386_r1_opti.jpg

Zwack Unicum gyomorerősítő likőr. Grafikai plakát. Jelzet: PKG.én/386/r1 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Zwack Lajos öt gyermeke közül két fia, Zwack Béla és Zwack János csatlakozott a céghez. Három lánya közül pedig Zwack Mária Ady Endre egyik múzsájaként Mylitta néven bekerült a magyar irodalomtörténetbe.
A II. világháború bombatalálatai a Zwack gyár épületeit szinte teljesen megsemmisítették. 1945-ben a család a romok között látott újra munkához. Mire visszaállították a háború előtti állapotot, a gyárat 1948 őszén államosították, a családtól kárpótlás nélkül vették el. Ezt követően Zwack János és fia, Zwack Péter az Egyesült Államokba menekült. Zwack Béla feleségével együtt Magyarországon maradt, és mint munkás dolgozhatott a gyárban. Az Unicum féltve őrzött titkos receptjét azonban nem adta át az új vezetésnek. Később feleségével együtt vidékre deportálták. Az ötvenes évek közepén sikerült Olaszországba emigrálniuk, ahol az eredeti recept alapján kezdték el az Unicum gyártását.
Zwack János az Egyesült Államokban szerzett tudomást arról, hogy Budapesten az államosított vállalat még mindig a Zwack nevet használja termékeinek forgalmazásához, exportálásához. Ezért pert indított az akkori kommunista magyar állam ellen, hogy visszaszerezze és megőrizze a családi védjegyeket. 1958-ban megnyerte a pert.
1958-ban Zwack János és testvére, Béla két hét különbséggel egyaránt elhunytak.
A 60-as években Zwack Péter azon dolgozott, hogy a Zwack név fennmaradjon az Amerikai Egyesült Államokban. (Chicagóban, majd New Yorkban élt első feleségével, Irisszal és e házasságából született öt gyermekével.) 1970-ben visszatért Európába, először Olaszországba, hogy felügyelje az ottani gyártást, majd 1988-ban második feleségével, Anne Marshall-lal és két, a második házasságából született gyermekével, Sándorral és Izabellával tért haza Magyarországra. „Az utolsók között hagytam el az országot, és az elsők között jöttem vissza” nyilatkozta hazatérése után. 1992-ben a privatizációs program keretében a Peter Zwack & Consorten AG visszavásárolta a teljes Budapesti Likőripari Vállalatot, és megalapította a Zwack Unicum Részvénytársaságot, amelyet 1993-ban bevezettek a Budapesti Tőzsdére.
2008-ban Zwack Péter átadta a vezetést a család következő generációjának. 2012-ben bekövetkezett haláláig azonban aktívan részt vett a cég mindennapi életében.
Jelenleg két legfiatalabb gyermeke, Zwack Sándor mint az Igazgatóság elnöke és Zwack Izabella mint Igazgatósági tag vesznek részt a vállalat irányításában.
Az eltelt több mint 200 év viszontagságainak lényegét talán a társaság jelenlegi szlogenje a „Csak pozitívan!” foglalja össze a legjobban.

 Zwack Mária és Ady

Machlup Henrikné Zwack Mária asszony 1913 tavaszán a Grác melletti híres mariagrüni szanatóriumban találkozott Ady Endrével.

Nem volt még huszonnégy éves, amikor megismerte a költőt, azonban már férjes asszony és két gyermek édesanyja volt. Előbb barátság alakult ki kettejük között, majd a költő részéről egy hiábavaló várakozás és vágyakozás vette kezdetét annál többre, mint amit az asszony kínálni tudott. Ady életrajzából is kideríthető, hogy ez a voltaképpen egyoldalú és viszonzatlan szerelem körülbelül egy évig tartott és több mint húsz vers, költemény fakadt belőle. A Zwack Mária ihlette úgynevezett Mylitta-versek legtöbbjét Ady Endre Ki látott engem? című kötetében az Őszi, piros virágok ciklusban találhatjuk a következő ajánlással: „Mylittának, a legpogányabb nőnek és istennőnek s annak a Mylittának, aki éppen a legszeretőbb és legszerettetőbb.”
Arról, hogy mit jelentett Adynak ez a kapcsolat, legfőképp versei vallanak, valamint öccsének, Ady Lajosnak, vagy Hatvany Lajosnak küldött néhány levele. 1913 tavaszán, Máriagrünből többek között Bölöni Györgynek is küldött levelezőlapon Ady arról ír, hogy reménytelenül szerelmes.

levelestar_ady_endre_schopflin_aladarhoz_6v_opti.jpg

A máriagrüni szanatórium egy Ady által Schöpflin Aladárnak küldött képeslapon 1913 márciusában – Kézirattár

Adynak Mylittához írt levelei – egyetlen levelezőlap kivételével – sajnálatos módon mind elvesztek az asszony emigrációja során. Egyetlen fönnmaradt levelezőlapját az Országos Széchényi Könyvtár egy gyűjtemény részeként 1953-ban vásárolta meg.

Schweitzer Pál így ír Ady és Mylitta kapcsolatát ismertető tanulmányában:

„Az 1960-as évek közepétől egészen 1986-ig a szellemi frissességét mindvégig töretlenül megőrző idős Mylitta gyakran látogatott Budapestre, elsősorban fia családjához és hazai ismerőseihez. Egy ilyen alkalommal került sor 1977 januárjában arra az interjúra, amelyben elmondta Adyról megőrzött emlékeit. Láng József és én voltunk beszélgető partnerei, a magnófölvételt pedig a Petőfi Múzeum őrzi. Annak nyomán került sor erre az interjúra, hogy Hegedűs Nándor Ady Endre Mylitta-versei címmel az Irodalomtörténeti Közlemények 1962. évi 2. számában közölt cikke, a téma mindeddig egyetlen alaposabb földolgozása, nagyfokú kíváncsiságot ébresztett bennem e különös és irodalmi szemszögből annyira jelentős szerelem és asszonya iránt.”

Schweitzer Pál: Ady és Mylitta. In. Irodalomtörténet, 27. (77). évf., 1996. 3–4. sz., 331–332. – Elektronikus Periodika Archívum

Az interjúból született tanulmánynak köszönhetően számos további részlet tudható meg a versek létrejöttéről és a születési körülményeikről.

Érdekesség, hogy a borászként is sikeres Zwack Izabella a tokaji Dobogó Pincészet tulajdonosaként Mylitta nevű borát nagynénjéről nevezte el.

zwack_mylitta_2.jpg

Sárgamuskotály Tokaji Mylitta 2017. A Zwack Izabella borkereskedés engedélyével

„…Illata összetett, gyümölcsös, kóstolva telt, lendületes bornak hat, kifejezetten krémes. A bor neve is nagyon különleges eredetű. Ady Endre szerelmes verseit, a Mylitta-versciklusokat Zwack Mária ihlette, amelyekben a költő őt szólítja Mylittának, a babiloni-asszír szerelem istennőjének. Erre emlékezett Zwack Izabella, a Dobogó pincészet tulajdonosa, amikor borát elkeresztelte.”

Sárgamuskotály Tokaji Mylitta 2017. In. A Zwack Izabella borkereskedés honlapja

A budai Várban az Úri utca 45. szám alatt található az úgynevezett Zwack-ház, amely épület a Zwack család otthonául szolgált a 30-as évektől 1948-ig, az államosítások időszakáig. A ház érdekessége a lépcsős homlokzat, megőrizve annak emlékét, hogy korábban itt két középkori épület állt. A Zwack János tulajdonába került házban (1930-as évek) átépítések, átalakítások kezdődtek. Ekkor került a főbejárati kapu fölé az a kovácsoltvas díszítőelem, amelynek részeként ma is látható a család címere, egy – a titkos receptre utaló – kapcsos könyv.

Albert G. Réka (szerk.)

A témához kapcsolódó korábbi blogbejegyzésünk: Zwack Unicum – Magyar márkák. 12. rész

 

 

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6416495990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása