A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 56. Vándorgyűlésén Debrecenben, a Társadalomtudományi Szekció ülésén 2025. július 11-én könyvtárunk munkatársa, Vasné dr. Tóth Kornélia tudományos kutató a fent említett címmel tartott előadást id. Szinnyei József munkásságáról. A témaválasztást a rendezvény „Könyvtárak a kultúra, a tudomány és a közösségek szolgálatában” mottója indokolta.  Az elhangzott előadásnak a szerző által rövidített változatát adjuk közre a következőkben.

Vasné dr. Tóth Kornélia előadást tart Debrecenben

Id. Szinnyei József (1830–1913) bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus 112 éve hunyt el, szellemi öröksége azonban a mai napig velünk marad. Barátja, Abafi (Aigner) Lajos irodalomtörténész, bibliográfus „tudományos búvár”-nak nevezte, olyan kutatónak, aki szorgalmas munkájával nagy szolgálatot tesz a tudománynak és az azzal foglalkozóknak. Szinnyei életművét, gazdag szellemi hagyatékát, kiterjedt levelezését, kéziratos jegyzeteit, naplóit és nyomtatásban megjelent munkáit, sajtóbibliográfiáit, folyóirat-repertóriumait többen behatóan tanulmányozták és bemutatták, számos könyv, bibliográfia és tanulmány jelent meg a munkásságáról.*

Id. Szinnyei József munka közben. A kép forrása: Wikipédia

A „gőzhangya”, a „tudományos búvár” fáradhatatlan szorgalommal gyűjtött, kutatott, írt és szerkesztett. A hazai és külföldi hírlapirodalom elhanyagolt voltát felismerve ennek megismertetése és gyűjtése lett az egyik fő célja. Nemcsak az újságokat, a hozzájuk tartozó előfizetési felhívásokat is gyűjtötte. Pákh Albert ügyvéd – a Vasárnapi Ujság szerkesztője – buzdítására a lap állandó munkatársa lett. 1861. január 6-án itt jelent meg az első ismertetése A magyar hírlapirodalom 1861 elején címmel. Rendszeresen adta közre közleményeit, melyek egy idő után már a Magyar Könyvszemlében voltak olvashatók.
A hírlapok számának növekedésével egyre sürgetőbb feladattá vált, hogy a tudományos kutatás számára is elérhetők legyenek a hírlapokban megjelent cikkek. Hazánkban ekkoriban még folyóiratoknak is csak elvétve készítettek tartalomjegyzéket. Mindezért Szinnyei tervezetet nyújtott be a hírlapok és folyóiratok repertóriumának elkészítésére, melynek minél alaposabb elvégzéséhez intenzív hírlapgyűjtésbe is kezdett. 1875-ig mintegy 12 ezer hírlapot gyűjtött össze, szorgos levelezéssel, a magyar mellett külföldi cserekapcsolatait is felhasználva. Kutatómunkájának eredményeként született meg 1874 és 1885 között a Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriumának több kötete.
Az időszaki sajtó termékeinek összegyűjtése és kutathatóvá tétele céljából Szinnyei 1880 októberében Alapítsunk hirlap-könyvtárakat! címmel programadó cikket jelentetett meg a Jókai Mór szerkesztette A Hon című politikai és közgazdasági napilapban. Az írást teljes terjedelmében közölte az Abafi Lajos szerkesztette irodalomtörténeti közlöny, a Figyelő is. Részlet a programadó cikkből:

Id. Szinnyei József: „Alapítsunk hirlap-könyvtárakat!”. In: Figyelő, 1880., IX. kötet, 345. (részlet)

Szinnyei elképzelése óriási visszhangot váltott ki. Trefort Ágoston közoktatási miniszter 1884. július 2-án rendelte el az Országos Hírlapkönyvtár felállítását. Szinnyei július 31-én kelt köszönőlevelében már arról tudósított, hogy el is kezdte a Hírlapkönyvtár létesítését, melynek helyét a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában jelölték ki. Ez irányú ténykedése európai léptékkel is jelentős volt, mert a francia és az angol nemzeti bibliotékán kívül nem sok könyvtár rendelkezett ekkoriban hírlapgyűjteménnyel. Szinnyei 1888-tól lett teljes állásban a Hírlapkönyvtár munkatársa, 1901-ben igazgatóőre. Az alábbi fotó a Hírlapkönyvtár régi raktáráról készült.

A Hírlapkönyvtár régi raktára a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában. A kép forrása: Gyűjtők és gyűjtemények. A Nemzeti Könyvtár gyűjteményes kincsei és történetük. Szerk.: Boka László, Ferenczyné Wendelin Lídia, Budapest, Kossuth Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár, 2009, 110. – Törzsgyűjtemény

A hírlapok méltó könyvtári kezelésének magyarországi megteremtése tekinthető idősebb Szinnyei József egyik fő érdemének.
A hírlapok kutatása közben figyelt fel arra, hogy hiányzik a szerkesztők, hírlapírók életrajzát, munkásságát, álnevét ismertető segédkönyv, még nem állította össze senki a magyar írók névtárát és bibliográfiáját. E téren is igyekezett pótolni a hiányt, így született meg az 1891 és 1914 között kiadott Magyar írók élete és munkái című 14 kötetes lexikonsorozat, az írott nemzeti kulturális örökség hatalmas tudástára, amely közel 30 000 addig élt – tágan értelmezett – magyar író (szépíró, költő, tudós, filozófus, hittudós stb.) életrajzát és műveinek jegyzékét tartalmazza. A biobibliográfiához sok éven át gyűjtötte – részben levelezéssel – az adatokat, a kisebb, kevésbé neves írókat is igyekezett bemutatni.

Id. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, I–XIV. köt., Budapest, Hornyánszky Viktor Könyvkiadóhivatala, 1891–1914. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Hivatali teendői, bibliográfiai, repertóriumi, lexikonszerkesztői, hírlaptári feladatai átszőtték a mindennapjait, ettől kezdve munkája a hobbija is volt egyben. Gyűjtői szenvedélyét is e célok szolgálatába állította, persze a tudományosság nevében. A gyűjtésbe mindenféle foglalkozású és az ország bármely területén élő embert bevont, többüket ismeretlenül kereste fel, rengeteget levelezett. Gyűjtőtevékenysége a könyvek, hírlapok mellett a kisnyomtatványokra, gyászjelentésekre (partecédulákra), ponyvafüzetekre, naptárakra, színlapokra, étlapokra egyaránt kiterjedt.
Szorgos munkájának köszönhetően nagy értéket képviselő magángyűjteményében jelentékeny részt tettek ki a kis- és aprónyomtatványok, melyeket különösen féltett attól, hogy nyomuk vész. E nyomtatványok több típusára és változatos tematikájára nyújt példát a nemzeti könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának állománya. Szinnyei possessori pecsétje bizonyítja, hogy egykor birtokában volt például a hírhedt osztrák kancellár, Metternich jellemzését adó egyik 1848–49-es kisnyomtatvány; a pozsonyi Casino-egylet 1861-ben tartott közgyűlésére szóló meghívó; Kossuth Lajos arcképének az orosházi Casinóban történő leleplezésére írott ünnepi beszéd (1895); a gyöngyösi tűzoltótestület zászlószentelésére írt alkalmi költemény (1896); emellett Aigner Lajos könyvkereskedésében fellelhető legújabb magyar könyvek jegyzéke (1877). Megtalálhatók voltak még vallási énekek, egyes búcsújáró helyek (köztük a loretói) bemutatása stb. A loretói búcsújáró hely történetéről 1894-ben Mohl Adolf loretói plébános írt összefoglalót.

Mohl Adolf: Loretó, magyarországi bucsujáróhely rövid története, Győr, 1894. Jelzet: Kny.C 8.500 – Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár

A ponyva műfaján akkoriban a köznép szórakoztatására szánt, vásári ponyván tömegesen árusított, főleg a szegényebb rétegek számára készült irodalmi alkotásokat, kisnyomtatványokat értették. Ezek közül a possessorpecsétek tanúsága szerint Szinnyei gyűjteményében több mű szerepelt Medve Imre (1818–1878, írói nevén Tatár Péter) szerzőségével, a Bucsánszky Nyomda kiadásában. A történelmi témájú verses elbeszélésekre példák: A dédesi vár története, vagy: A levegőbe röpült török-had; A diák csiny, vagy: A boszorkány per; A czinkotai nagy itcze, vagy: A kántor és Mátyás király. Utóbbi műben Mátyás király álruhában vendégeskedik a czinkotai kocsmában.

Tatár Péter: A czinkotai nagy itcze, vagy: A kántor és Mátyás király, Pest, 1857. Jelzet: Pny 9/a – Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár 

Szinnyei számos ponyvasorozatot is beszerzett, köztük a Rudnyánszky Antónia könyvnyomdájában nyomtatott Históriák, nóták című sorozat darabjait, melyek közt vannak pénzről, hamisításokról, babonákról, házasságkötésekről szóló tanulságos történetek. Példa ezekre Dömötör Pál (1844–1920) A váltó vagy Őrizkedjél az uzsorásoktól című műve és Rudnyánszky Gyula (1858–1913) mulatságos verses históriája, A varázs-vessző, Vagy: Miért nem házasodott meg Czudar Gazsi. Az egykor Szinnyei tulajdonában levő ponyvák változatos tematikáját mutatja, hogy szerepelt még köztük vőfélyvers, kortesbeszéd és népdal is.
A gyászjelentések (partecédulák) kapcsán Szinnyei 1882 elején még 162, 1882 novemberében már 380 gyűjtővel állt kapcsolatban. A gyűjtésben őt segítő levelezőpartnereinek széles köre Szinnyei gazdag kapcsolati hálójára utal, a nevekre példa: Ballagi Aladár történész, nyelvész; Kis Ernő református főiskolai tanár Pápán; Kosutány Ignác pécsi jogakadémiai tanár; Jakab Ödön főiskolai tanár Déván; Márki Sándor történetíró, tanár Aradon; Rómer Flóris Ferenc régész, egyetemi tanár; Darnay Kálmán sümegi régész, muzeológus, a Darnay-múzeum alapító igazgatója. Szinnyei gyűjtői hatékonyságát mutatja, hogy a genealógiai kutatásokat végző, gyászjelentéseket gyűjtő Szent-Iványi Zoltánnal 1881 decemberében fogadást kötött, Szent-Iványi odaígérte egész gyűjteményét, ha sikerül egy év alatt 20 ezer gyászjelentést összeszednie. Szinnyei minden követ megmozgatva teljesítette a megígért mennyiséget.
Id. Szinnyei József szorgalmas gyűjtő- és rendszerező munkájával nagy szolgálatot tett a tudománynak. 1913 augusztusában hunyt el. A nemzeti könyvtár állományában is fellelhető – a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselői kara és a család nevében kiadott – gyászjelentései fontos kordokumentumot jelentenek.

Id. Szinnyei József gyászjelentése a család nevében – Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár

Az 1992-ben, halála után alapított, róla elnevezett, könyvtárosoknak adományozható Szinnyei József-díj méltó emléket állít munkásságának. Rá emlékezve a nemzeti könyvtár hírlapolvasója 2013-tól vette fel a Szinnyei-terem nevet.

A Szinnyei József-díj, a könyvtárosok számára adományozható állami kitüntetés

Schöpflin Aladár a Nyugatban, a Szinnyei bácsi halálára című cikkében így méltatta a neves bibliográfust:

Szinnyei széles körű, a tudomány és a művelődés szolgálatában folytatott tevékenysége, hatalmas erudíciója, munkabírása példaértékű nekünk, könyvtárosoknak és kutatóknak.

*Az előadás alapját képező, további adalékokat tartalmazó tanulmány: Vasné Tóth Kornélia: A „tudományos búvár”, gyűjtő id. Szinnyei József emlékére. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2020/7–8. sz., 68–73.

Vasné dr. Tóth Kornélia
(Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)