Az első magyar film, „A tánc” képes dokumentumai

2021. április 29. 18:00 - nemzetikonyvtar

Egy 120 évvel ezelőtti vetítés az Uránia Magyar Tudományos Színházban

A tánc világnapja és A magyar film napja alkalmából

120 évvel ezelőtt, 1901. április 30-án Pekár Gyula ezekkel a szavakkal kezdte a táncról szóló előadását az Uránia Magyar Tudományos Színházban:

„Szokatlan vendég kopogtat ma este e színház ajtaján, mely a kilenc görög múzsa legtudósabbikának, Urániának a hajléka. A komoly Uránia csodálkozva néz a jövevényre: nem földi lakó az, egy lenge géniusz, ki antik öltönyének redői közt lantot tart s lejtve libben eléje. Imígyen szól, szinte szomorúan:
– Ösmersz-e még engem? Múzsa vagyok én is, egy a kilenc közül, a legjátszibb: a Tánc, s jövök a legkomolyabbhoz. Terpsichore jön látogatóba hozzád, Uránia!”

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

1_1_opti.jpg

Pekár Gyula: A tánc. Színlap – Színháztörténeti és Zeneműtár, Uránia kötetes színlapok

E szellemes korabeli bevezetés után most mégis egy gyakori tévhitet kell eloszlatni: megnyitásakor az Uránia mai fogalmaink szerint nem volt önálló mozi, és nem volt színház. A film és a színjátszás az előadások alátámasztását, illusztrálását szolgálta.

2_1_opti.jpg

Uránia. Az Uránia Magyar Tudományos Színház Közlönye, 1899. november – december, 1. szám. Címlap – Törzsállomány

Az 1899-ben berlini és bécsi mintára a tudomány népszerűsítésére létrejövő színház, már vetített képekkel, később a mozgókép segítségével mutatott be előadásokat a kor kiváló tudósai és szakemberei közreműködésével. Az első előadást 1899. november 9-én a földrajztudós Cholnoky Jenő tartotta Küzdelem az éjszaki pólusért címmel. Az akkor elismert fizikus, Klupathy Jenő vagy a híres csillagász, Kövesligethy Radó is tartott előadást.

3_opti.jpg

Cholnoky Jenő: Küzdelem az Éjszaki pólusért. Színlap – Színháztörténeti és Zeneműtár

Már korábban, 1897-ben, az Operában is volt egy kísérleti előadás: Kirándulás a Holdra. Később, több más mellett talán A tánc volt az egyik legkedveltebb, ezt tekintik az első magyar filmnek is.
A létrejövő tudományos színház mellett az anyagi és egyéb feltételeket az „Uránia Magyar Tudományos Színház-Egylet R.-T.” biztosította, létesítéséhez részvényeket jegyeztettek. A társaságot – melynek 100.000 korona részvénytőkéje volt – Molnár Viktor vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos, Várady Gábor országgyűlési képviselő, Kövesligethy Radó egyetemi tanár és Somogyi Nándor művészeti és irodalmi vállalkozó alapította. A tudományos és művészvilág és a magyar közélet színe-java mellett gyárosok, bankárok, vállalkozók is megtalálhatók a pártoló, illetve az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok között. Színvonalas folyóirata is volt, az Uránia, amely az Uránia Magyar Tudományos Egyesület Közlönyeként fontos közművelődési szerepet töltött be, írásaival jól kiegészítette a patinás, 1869 óta töretlenül létező Természettudományi Közlönyt.

4_molnar_viktor_ka_4389_1_erdelyi_foto_1910_opti.jpg

Molnár Viktor. Erdélyi fotó. 1910. KA 4389/1 – Színháztörténeti és Zeneműtár

Bár az Uránia a tudományos ismeretterjesztés nagy vállalkozása volt, emellett azért kisebb színi előadásokat is tartottak néha, s Beöthy Lászlónak, a kiváló színházi embernek, színigazgatónak és a vele is kapcsolatban álló Leszkay Andrásnak köszönhetően két ma is ismert híresség egyik első európai fellépése e szép moreszk palota falai között történt. Az egyik híresség a japán társulatával fellépő Szadajakko (Sada Yacco), a másik pedig, akinek, bátran mondhatjuk, itt indult el a világkarrierje, az amerikai Isadora Duncan.
Itt vetítették le az első, némileg megkomponált, híres színészek közreműködésével készült rövidke, kis, különálló jelenetekből álló filmet, A táncot 1901. április 30-án, melynek szövegét Pekár Gyula írta, a 24 mozgófényképet Zitovszky Béla, az Uránia fényképésze vette föl az épület tetején.

4_1_181_284_pix_page_46_kep_0002_nagykep_opti.jpg

Pekár Gyula A táncz. „Szatírikus csárdás. Táncolják: Niké Lina, Vendreyvel, Berzétey Ilona Hegedűssel, Bosnyákné Szerémivel.” In. Vasárnapi Ujság, 1901. 48. évfolyam, 17. szám, április 28., 281. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

A magyar tájakról készült, még megkomponálatlan felvételek azonban megelőzték ezt, mégis A tánctól számítják a magyar némafilm kezdetét, s ekkortól magyar forgatócsoportok gyakrabban készítettek filmeket az Uránia egyes tájakat, népeket bemutató előadásaihoz.
Pekár Gyula még jó pár előadással színesítette a tudományos népszerűsítő előadásokat, többek közt ő búcsúztatta az elmúlt száz évet A XIX. század címmel.

4_2_img_8430_opti.jpg

Pekár Gyula: A XIX. század. Színlap – Színháztörténeti és Zeneműtár

Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára – újabban Színháztörténeti és Zeneműtára – őriz egy kis nyomtatott szövegéből és fényképekből összeállított bársonykötésű, selyemmel borított, külsőre igen díszes, csatos albumot. Az album Pekár Gyula A táncz című előadásából az Uránia vezetőjének, Molnár Viktornak készült.

 A továbbiakban részleteket közlünk az albumból, melyek alapján némiképp elkezelhetjük, milyenek is lehetettek az eredeti filmrészletek.

„Salome még csak nem is bűnös, – hisz nem tudja, mit tesz… Csak szerelmes mosollyal bámul a Keresztelő levágott fejére. – Vajon milyen lehetett a tánca? Pozitív adat híján itt csak a költői képzelem segíthet rajtunk: egyik legnagyobb és legszebb művésznőnk alakító képzelme, kinél senki jobban vissza nem tudta adni a Salome veszedelmes, öntudatlan báját. Kérjük meg őt, táncolja el nekünk Heródiás lányának a táncát.
(A Salome táncának mozgófényképei.)”

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

„A leghíresebb Pavane-dallam volt a XVI. században a „Belle, qui tiens ma vie”… kezdetű; lássuk erre a régi dalra a pávatáncot a maga igaz valóságában.
(A „pávatánc” mozgófényképei.)”

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

11_opti.jpg
Pávatánc – Színháztörténeti és Zeneműtár

„De a spanyolok mellett nem szabad megfeledkeznünk az akkori egyik legdivatosabb táncról, az ősrégi allemande-ról, melyet még renaissance landsknecht-jeitől tanultak a franciák. Németesen nehézkes, de bravúrral és jókedvvel teli, s érdekesen rí ki ebből a szertartásos világból.
(Az „allemende” mozgófényképei.)” 

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

 

„E képen előttünk nyilván olasz zsoldosok dőzsölnek s a korcsmáros-leány tartantellára áll fel. A legenda azt mondja, hogy a dél-olaszok annak a csúnya póknak a marásától akarnak e tánc eszeveszett hevében gyógyulni. Nem tudjuk, de amilyen szerelmes mámor a tarantella, azt hisszük, hogy ha meg is gyógyultak a pók marásától, csak annál betegebbek lettek egy másik méregtől: az édes nápolyi szerelemtől. Lássuk hát ezt a szilaj tarantellát…
(A „tarantella” mozgófényképei.)”

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

 

„Maga XIV. Lajos a polgárság köreibe száműzi a régi pávatáncot s helyébe a courante-ot, a menuet anyját teszi meg első udvari táncnak: a napkirály a legjobb courante-táncos, senki se tudta úgy kifejezni ennek a spanyolos udvariasságát, az epedő bájt, örömteli szenvedélyességet, mint ő. Lássuk…
(A „courante” mozgófényképei.)”

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

 

„A menuet a legszebb tánc, – a francia géniusz örökké üde, örökké illatos rokokó virága…
(A menuet mozgófényképei.)”

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

21_menuet_opti.jpg

Menuet – Színháztörténeti és Zeneműtár

„…elbájolják Európát a messze kelet franciáinak, a japáni nőknek a tánca. Idegen nekünk a tokiói Terpsichore, de sok édes és gyermeteg báj van e pici bábú leányokban. Láttukra a párizsi nők elösmerték, hogy a japáni muszmék még náluk is különbek…
(A „japáni-tánc” mozgófényképei.)”

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

 

„És mindezek után végül a magyar ifjúsághoz szólanánk, melynek jó része, fájdalom, már csak a falat támasztja, a mamák haragos tekintete alatt. Urak! – egy kis több tánckedvet és mindenekfelett több magyarságot a bálban! Az a vad „káposztataposás” és üvöltő ugrándozás, ami ma csárdás név alatt járja, se nem magyar, se nem tánc. És nem a nők a hibásak, – ők mindig úgy fognak táncolni, – már legalább a bálban! – ahogy a férfi akarja… Jusson eszükbe urak, amit Csokonai mond, hogy az igazi nemes magyar tánc a lassú, nem pedig a szapora friss, mely nyilván tót eredetű és mindenben ellenkezik a magyar ember „ázsiai gravitásával és méltóságával”… No urak, ha nem hiszik, lássák, hogy mi lett ebből az ázsiai gravitásból, micsoda ázsiai vadság a mai csárdás. Lássuk, hogy hogy nem kell csárdást táncolni…
(A „modern csárdás” mozgófényképei.)”

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

 

„De ha már ezt láttuk, most már azt is nézzük meg, hogy mi az igazi magyar tánc. Nem báli parketten s nem urak járják ezt, hanem a magyar anyaföldön azok, akikben még hamisítatlan a fajunk: a nép. Mint mindenben, úgy a táncban is a néphez térjünk vissza, ha magyarok akarunk maradni, a néphez, mely jó és rossz időben örök hű bástyája vala nemzetünknek, s melynek kebelében a szabadság géniuszával védettem élnek még együtt a múzsák, s köztük a lengelábú, lejtő Terpsichore is.
(Az „igazi csárdás” mozgófényképei.)”

Pekár Gyula: A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban. Először adatott az „Uránia” magyar tudom. színházban 1901.ik évi április hó 30.án, Budapest, Az Uránia Magyar Tudom. Színház R.-T. kiadása, 1901. – Színháztörténeti és Zeneműtár

 

 

Irodalom:

Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9216509702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása