„[…] inkább imádkoztam a művet, mintsem komponáltam.”

2021. augusztus 31. 06:00 - nemzetikonyvtar

165 éve, 1856-ban szentelték föl az esztergomi főszékesegyházat, és hangzott el Liszt Ferenc ez alkalomra írt ünnepi miséje

A Religio 1856. augusztus 13-i számában az Egyházi tudósítások rovata részletesen ismerteti az esztergomi bazilika (Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház) augusztus 31-i felszentelésének tervezett programját, amelyből megtudhatjuk, hogy az ünnepi eseményen részt vesz maga Ferenc József császár és családja, valamint elhangzik Liszt Ferenc erre az alkalomra írt miséje, melyet maga a szerző vezényel majd.
A bazilika építési munkálatai 1822-ben kezdődtek el Rudnay Sándor hercegprímás kezdeményezésére, azonban a befejező munkálatokra csupán 1869-ben, Simor János érseksége alatt került sor. E hosszú munkafolyamatnak állít emléket a főszékesegyház homlokzatának oszlopcsarnokában látható négy címer, a következő felirattal: coepit (elkezdte) Rudnay Sándor, continuavit (folytatta) Kopácsy József, consecravit (felszentelte) Scitovszky János és consummavit (befejezte) Simor János.

Scitovszky János pécsi püspök 1849-ben foglalta el az érseki széket. Scitovszky a megkezdett munkát elődeihez hasonló buzgalommal folytatta, ennek köszönhetően a belső munkálatok olyannyira előrehaladtak, hogy a bazilika várva várt ünnepélyes felszentelésére sort lehetett keríteni. Erre az alkalomra kérte fel Liszt Ferencet ünnepi mise komponálására, aki a felkérésnek örömmel tett eleget.

kep_04_liszt-portre_opti.jpgLiszt Ferenc portréja az 1850-es évekből. Reyber Liszt-arcképe – Színháztörténeti és Zeneműtár

Liszt, akit Augusz Antalhoz 1855 januárjában Weimarban írt levele szerint akkor már erősen foglalkoztatott az „egyházi zeneszerzés”, és ezért behatóan kezdte tanulmányozni a XVI. századi mestereket, illetve ekkorra már néhány elkészült egyházi műve meg is jelent, így írt barátjának a készülő misével kapcsolatban:

„Lehetne-e erre kedvezőbb és ünnepélyesebb alkalom, mint a bazilika felszentelése Esztergomban, mely város az örök Igazság, a Kereszténység ősi székhelye hazánkban? Ezért, noha az alkalom nagyságára gondolva első érzésem a százados „Domine non sum dignum”-ja volt, mégsem tehetek mást, mint hogy tiszteletteljes hálával elfogadom a Hercegprímás Őeminenciájának az Ön baráti közvetítése útján hozzám intézett ajánlatát.”

Liszt Ferenc levele Augusz Antalhoz. Weimar, 1855. január 27. In. Liszt Ferenc válogatott levelei, vál., ford. és jegyzetekkel ellátta Eckardt Mária, Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1989, 171. – Törzsgyűjtemény

A mise komponálásával 1855 májusára készült el, amelyről egy ebben az időben írt levelében Wagnernek ekként vallott:

„[…] inkább imádkoztam a művet, mintsem komponáltam.”

Liszt Ferenc levele Richard Wagnernak. Weimar, 1855. május 2. In. Liszt Ferenc válogatott levelei, vál., ford. és jegyzetekkel ellátta Eckardt Mária, Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1989, 175. – Törzsgyűjtemény

A korabeli dokumentumok tanúsága szerint korántsem volt egyértelmű, hogy Liszt elkészült miséje fog elhangozni az ünnepségen. Ezt tükrözi többek között az 1855. június 3-án, Scitovszky Jánosnak írt válaszlevél is, melyben Liszt, miközben ismételt háláját fejezte ki a megtisztelő felkérés miatt, igyekezett eloszlatni a hercegprímás aggodalmát a mű esetleges túlzott terjedelme kapcsán, sőt inkább azon volt, hogy a vele szemben támasztott határozatoknak és rendelkezéseknek mindenben alávesse magát.
A korabeli sajtó már az előkészületeket is fokozott figyelemmel kísérte. Ebből megtudhatjuk, hogy Liszt Magyarországra jövetele előtt a mű betanítását Erkel Ferenc és Bräuer Ferenc, a pesti főtemplom (belvárosi főplébánia-templom) karnagya vezette. Az esztergomi főpróbát Liszt Ferenc vezényletével két nyilvános próba előzte meg, melyet a Nemzeti Múzeum dísztermében tartottak augusztus 26-án és 27-én. A szintén nyilvános főpróbára augusztus 30-án délelőtt került sor az esztergomi bazilikában.
Magáról az augusztus 31-i eseményekről a Religio a következőképpen számolt be szeptember 3-i számában:

„A fölszentelési egyházi szertartásokat ünnepélyes »Te Deum«, ezt pedig a sz[ent] beszéd követte, melyet a basilicában mélt[óságos] Farkas Imre fehérvári püspök úr tartott magyar nyelven […] A h[erce]gprímás által bemutatott ünnepélyes sz[ent] mise alatt Liszt Ferencz műve adatott, kivéve a Gradualét és az Offertoriumot, melyek Sailer [Seyler] Károly helybeli karmesternek művei voltak.”

Egyházi tudósítások. In. Religio, 1856. szeptember 3., 150. – Törzsgyűjtemény

kep_05_mise_toredek_opti.jpg

Liszt Ferenc: Missa solennis zur Einweihung der Basilika in Gran. („Domine Deus”) Solo stimmen zu den Seiten 27, 28. Eredeti kéziratos töredék – Színháztörténeti és Zeneműtár, Ms. Mus. 5.827

Pár nappal később a a pesti főtemplomban (belvárosi főplébánia-templom) ismételten felcsendült Liszt ünnepi miséje, mellyel kapcsolatban szintén a Religio szeptember 6-i tudósítását idézem:

„Mult csütörtökön, sept. 4-én reggeli 10 órakor a városi plébánia-templomban ünnepélyes Te Deum tartatott az esztergomi basilica szerencsésen végbement fölszenteléséért, mely alkalommal Liszt gyönyörű miséje teljes zenei személyzettel előadatott. A misébe szőtt Offertorium és Pater noster Brandt [Mosonyi] szerzeményéből vétetett. Nagyszámú közönség jelent meg.”

Hirfüzér. In. Religio, 1856. szeptember 6., 164. – Törzsgyűjtemény

kep_06_mise_nyomtatott_opti.jpg

Az Esztergomi mise első nyomtatott kiadásának címoldala. Vienna, Typis Caes. Reg. Status Officinae, MDCCCLIX., a lipcsei J. Schuberth & Co. kiadó matricájával leragasztva – Színháztörténeti és Zeneműtár, Mus. pr. 4

Végül Liszt miséje nagy tetszést aratott, főként annak újszerű hangzását méltatták a mű korabeli elemzői. Mosonyi Mihály, aki az ünnepi előadáson a nagybőgőpultnál aktívan közre is működött, még abban az évben kiadta a Pesti Zenész Egylet által Liszt tiszteletére rendezett ünnepségen elhangzott humoros műelemzését, illetve a hatvanas években elkészítette a mise négykezes átiratát is.

Hanvay Hajnalka (Színháztörténeti és Zeneműtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8916670222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása