A budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont 2024. május 16–17-én Liszt és kortársai 21. századi szemmel címmel kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett. (A konferencia programja.) Az a megtiszteltetés ért, hogy kilenc ország neves szakemberei mellett magam is előadást tarthattam a jeles eseményen.
A Liszt-kutatás legfrissebb eredményeinek bemutatására szolgáló, a nagyközönség előtt is nyitott találkozót, amely a különböző törekvések összehangolására és kötetlen eszmecserére, kapcsolatépítésre is lehetőséget adott, Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója szervezte munkatársai közreműködésével. Az ünnepélyes, zenés megnyitón a Liszt-múzeum vezetője mellett Fekete Gyula, a Zeneakadémia nemzetközi és tudományos rektorhelyettese és Alan Walker, a kanadai McMaster University nyugalmazott professzora, Liszt világhírű biográfusa mondott köszöntőt, az első konferencianap végén pedig Kenneth Hamilton professzor új CD-jének bemutatójára került sor a neves zongoraművész közreműködésével. A konferencia második napjának programja Eckhardt Mária, a múzeum alapító igazgatója köszöntő előadásával kezdődött, és a Constantin zu Hohenlohe-Schillingsfürst herceg és Hans Emmert által tartott könybemutatóval zárult. Az esemény május 18-án Marouan Benabdallah matinékoncertjével fejeződött be.
A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont által rendezett nemzetközi Liszt-konferencia előadói (Régi Zeneakadémia, 2024. május 17.)
A nemzetközi Liszt-kutatás olyan kiválóságai vettek részt előadással a konferencián, mint például Rainer Kleinertz, a Saarland Egyetem zenetudományi tanszékének vezetője két munkatársával, Dolores Pesce, a St. Louis-i Washington Egyetem Avis Blewett zenei professor emeritája, David Trippett, a Cambridge-i Egyetem és a Christ College tanára, Monika Hennemann, a Cardiff Egyetem nemzetközi dékánja, Cécile Reynaud, a párizsi École Pratique des Hautes Études egyetem kutatási rektorhelyettese, Mariateresa Storino, a pesarói G. Rossini Konzervatórium zenetörténet tanára, Jonathan Kregor, a Cincinatti Egyetem megbízott dékánja vagy Nicolas Dufetel, a párizsi Zenetudományi Intézet (IreMus) tudományos munkatársa és az Angers-i Katolikus Egyetem tanára. A konferencia hat magyar előadójának többsége a Liszt Kutatóközpont munkatársa volt. A huszonhárom angol vagy német nyelvű előadás témái között voltak Liszt muzsikus kortársaihoz (Berlioz, Mendelssohn, Mahler, Reményi Ede, Delibes, női zeneszerzők) fűződő kapcsolatainak új megközelítései, műveinek jobb megértését segítő zenei elemzések, eddig ismeretlen életrajzi forrásai (például Liszt háztartáskönyve, emlékkönyve, korai életrajzának saját javításaival ellátott példánya, levelek) vizsgálatából levont következtetések, emellett szerepelt a programban Liszt zongoraműveinek könnyített kiadásait elemző, illetve a komponista művészete által ihletett, 21. századi regényt bemutató előadás.
Illyés Boglárka, a Színháztörténeti és Zeneműtár tudományos kutatója és zenei gyűjteményének vezetője a Liszt és kortársai 21. századi szemmel című konferencián (Régi Zeneakadémia, 2024. május 16.)
Léo Delibes, Liszt and the Budapest Social Life (Léo Delibes, Liszt és a budapesti társasélet) című, angol nyelvű előadásom ‒ amely az első konferencianap egyik délelőtti szekciójában kapott helyet – a Coppélia szerzőjének budapesti látogatásai kapcsán az 1870-es és 1880-as évekbeli Budapest – és ezen belül az idős Liszt itteni – társasági életét, s ennek a magyar–francia szellemi és kulturális közeledésben játszott szerepét vizsgálta. Az alábbiakban előadásom tartalmának és főbb megállapításainak rövid összefoglalója olvasható:
Léo Delibes (1836–1891) a városegyesítést követő években egyre nagyobb számban Budapestre látogató, világhírű külföldi muzsikusok sorában, az akkori fiatal francia zeneszerző-nemzedék kiválóságai közül elsőként érkezett hazánkba 1878 elején, hogy maga dirigálja a Nemzeti Színházban Coppélia című balettjét. A zenei élet francia kapcsolatainak megélénkülése szempontjából nagy jelentőségű ez a látogatás, mivel harminckét év után állt újra francia zeneszerző a Nemzeti Színház zenekarának élén. Az Írók és Művészek Társasága, a színház operaigazgatósága, valamint Liszt Ferenc által a komponista tiszteletére rendezett társasági események alapozták meg a magyar és francia művészkörök között a következő évtizedben kibontakozó, kölcsönösen gyümölcsöző „művészi szövetséget”, amely Delibes 1881. márciusi, Jean de Nivelle című operája első külföldi bemutatója alkalmából tett látogatásakor csak tovább erősödött. A művészegyesület mellett ekkor már az 1880-ban megalakult, Lisztet is tagjai között tudó Budapesti Francia Kör is részt vett a komponista ünnepélyes fogadtatásában. A francia muzsikus tiszteletére többek között Liszt Ferenc, a Wohl nővérek, Pázmándy Dénes és Wahrmann Mór adtak fogadásokat. Mindkét alkalommal Pázmándy Dénes függetlenségi párti képviselő, a frankofil társaság elnöke szolgált közvetítőként a zeneszerző és a színház operarészlegének vezetősége között. Léo Delibes kitüntető budapesti fogadtatása tehát arról győzhet meg, hogy a magyar főváros zenei világvárossá válásának egyik fontos tényezője volt társasági életének 1870-es, ’80-as évekbeli fejlődése. Ebben nem elhanyagolható szerepet játszottak a társasegyletek, különösen az Írók és Művészek Társasága, amelynek utolsó nagy megmozdulása az 1885-ös országos kiállításra meghívott, Delibes-et is soraiban tudó francia delegáció tiszteletére rendezett ünnepségsorozat volt. Emellett több olyan szalon ajtaja is megnyílt Delibes előtt – mindenekelőtt Liszt és a társaságához tartozó személyek otthona –, amelyek szintén találkozóhelyei voltak a különböző társadalmi állású művészeknek, a szellemi elitnek.
Illyés Boglárka (Színháztörténeti és Zeneműtár)
