Az Oltáriszentség világkongresszusok rendezésével való ünneplésének gondolata a III. Francia Köztársaságban, a 19. század végének erős antiklerikális-ateista áramlataival való szembeszállás igényével született meg a katolikus közösségben. A kezdeményezésben nagy szerepet játszott egy világi asszony, Marie-Marthe Tamisier, aki laikus támogatóival először zarándoklatokat, helyi, majd nemzeti szintű eucharisztikus kongresszusokat szervezett. A kezdeti sikereken felbuzdulva 1881-ben az észak-francia iparvárosban, Lille-ben hívták össze az első Eucharisztikus Világkongresszust, amely megteremtette a máig élő hagyományt. Összeállításunk második részében az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus eseményeiről számolunk be.
A magyar közvélemény nagy érdeklődéssel várta az 1938 májusára kitűzött világkongresszust, amely teljesen átrendezte Budapest hétköznapjait. A hatalmas tömegeket megmozgató, rendkívül gazdag és sokszínű eseménysorozat komoly előkészületeket igényelt, a sikerhez pedig nagy szükség volt a résztvevők fegyelmezettségére.
A pápát képviselő legátus, Eugenio Pacelli bíboros (akit a következő évben XII. Pius néven pápává választottak) május 23-án délelőtt érkezett meg a Keleti pályaudvarra, ahol Horthy Miklós kormányzó és a teljes politikai elit várta. A hivatalos üdvözlések után a küldöttség a lelkesen éljenző fővárosiak sorfala között a várba vonult, ahol a Mátyás-templomban a magyar papság rótta le előtte tiszteletét.
Magyar Világhíradó 744. (1938. május) A XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus: XI. Pius pápa legátusának, Pacelli bíborosnak érkezése. Forrás: Nemzeti Filmintézet Magyarország. Filmarchívum
Másnap került sor a kongresszushoz kapcsolódó művészeti események: a Nemzetközi Karitász tárlata, a Műcsarnokban rendezett Szent István képzőművészeti kiállítás, a városligeti virágkiállítás, valamint a pesti Vigadóban a vallásos témájú bélyegkiállítás megnyitására. Este 18 órakor a legátus tiszteletére tízezres közönség jelenlétében üdvözlő estet tartottak a városligeti Iparcsarnokban. A politikusi köszöntők és Pacelli válasza után ünnepi műsort adtak, amely a magyar nép és az éneklő ifjúság hódolatát volt hivatott kifejezni. A legátust többek között két ötéves gyermek és egy százesztendős földműves is üdvözölte, majd különböző egyházzenei alkotások, karácsonyi dalok, népi énekek hangzottak el számos fővárosi és vidéki énekkar, valamint a MÁV fúvós zenekarának előadásában, Bárdos Lajos vezetésével.
Május 25-én, kedden reggel Serédi Jusztinián hercegprímás a Szent István-bazilikában szentmisét mutatott be a kongresszus résztvevőiért, majd a Pesti Vigadóban megtartották A nemzetközi irodalmi és szellemi élet hódolata az Oltáriszentség előtt című rendezvényt, ahol a közönség számos rövid felolvasás mellett zenei produkciókat, például Dohnányi Ernő zongorajátékát is meghallgathatta.
A tulajdonképpeni kongresszus csak másnap, május 26-án vette hivatalosan kezdetét. Központi helyszínként a Hősök tere szolgált, amelynek közepén ideiglenes, Bernini híres barokk baldachinját idéző oltárt állítottak fel, a hívek tömegei számára pedig még a Városligeti-tavat is leengedték. 16 óra 30 perckor harsonajáték vezette be a megnyitót, amelynek során ünnepélyesen felolvasták a pápa bulláját a kongresszus megtartásáról, majd beszédet tartott a hercegprímás, akit Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszter, Thomas Heylen namuri püspök, a nemzetközi szervezőbizottság elnöke, végül pedig a legátus követett.
Eugenio Pacelli bíboros, legátus megérkezik a nyitóünnepségre. In. Nemzeti Újság, 20. évf., 1938. május 26. 10. – Törzsgyűjtemény
Május 26-án, áldozócsütörtökön reggel 9 órakor kezdődött a Hősök terén az ifjúság szentmiséje és közös áldozása, amelyet – a békevágy kifejezéseként – ezer postagalamb röptetése előzött meg. Délután megtartották az első nemzetközi gyűlést az Iparcsarnokban, ahol a bevezető beszédet a népszerű hitszónok, Tóth Tihamér mondta Az Eucharisztia a szeretet köteléke Istennel szemben címmel. A különböző nemzetek képviselői ezután saját anyanyelvükön rövid, 3-3 perces beszédekkel járultak hozzá a téma kifejtéséhez.
Este 20 órakor vette kezdetét a kongresszus egyik legünnepélyesebb és leglátványosabb eseménye, a Dunán tartott eucharisztikus hajókörmenet. A legátus által vezetett, kizárólag egyháziakból álló, katonai díszszázaddal kísért körmenet a bazilikából apácák sorfala között vitte az Oltáriszentséget az Eötvös téren várakozó, hat hajóból álló karavánra.
Az ünnepség a forgatókönyv leírása szerint a következőképpen zajlott:
„A hajók az Eötvös tértől egy vonalban állanak fel és jelzésre egyszerre indulnak lassú menetben, megkerülik a pesti ágban felhajózva a Szent Margit-szigetet és lehajózva a budai ágban a Horthy Miklós hídig vonulnak; itt megfordulva visszatérnek az Eötvös térre. Felfelé jövet, mikor az Oltáriszentséges hajó a kikötőjéhez ér, a hajósor a Duna közepén megáll, megszólalnak a hajókürtök és a pápai Legátus az Oltáriszentséggel a világ négy tája felé áldást oszt, amit négy kilőtt rakéta jelez.”
Programm és kongresszusi tájékoztató a 34. Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István-év budapesti ünnepségein való részvételre. A kettős magyar Szentév zarándokainak és a kongresszus minden résztvevőjének kiadja az Előkészítő Főbizottság, Budapest, Szent István Társulat, 17. – Törzsgyűjtemény
Az eseményt a folyóparton követték a külföldi zarándokcsoportok, illetve a budapesti egyházközségek hívei, akik a számukra előzetesen kijelölt partszakaszokon gyülekezhettek. A szervezők a modern technika segítségével őket is igyekeztek bevonni az eseménybe, segítve az elmélyülést:
„19 óra 30 perckor megkezdődik a hívek foglalkoztatása, amelyet a Duna-parton végig felállított hangszórók közvetítenek. A hajókörmenet programjának rövid ismertetése után felváltva ének, rövid, három perces elmélyülés, ima és újból ének. Közben orgonaszó és ez folytatódik az ünnepség főbb pontjainak ismertetésével megszakítva egészen a körmenet befejezéséig.”
Programm és kongresszusi tájékoztató a 34. Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István-év budapesti ünnepségein való részvételre. A kettős magyar Szentév zarándokainak és a kongresszus minden résztvevőjének kiadja az Előkészítő Főbizottság, Budapest, Szent István Társulat, 20. – Törzsgyűjtemény
Eucharisztikus hajókörmenet a Dunán. In. Képes Vasárnap. A Pesti Hírlap melléklete, 1938. május 28. – Törzsgyűjtemény
Május 27-én, pénteken reggel 8 órakor a honvédek, hadirokkantak, tűzharcosok szentmiséjét és közös áldozását tartották a Hősök terén, majd 9.30-kor megkezdődött a keleti szertartású főpapi mise a keresztények újraegyesítéséért a Szent István-bazilikában. 11 órakor az egyes résztvevő nemzetek külön nemzeti gyűlésekre jöttek össze a számukra kijelölt templomban (az angolok például stílusosan az angolkisasszonyok templomában). Délután 16 órakor nyitották meg a második nemzetközi gyűlést az Iparcsarnokban, ahol a bevezető előadást ezúttal Imrédy Béla miniszterelnök mondta Az Eucharisztia a szeretet köteléke a családban címmel. Este 21 órakor következett a nők szentórája, majd 22.45-kor megkezdődött a kongresszus egyik legjobban várt tömegrendezvénye, a férfiak éjjeli szentségimádása a Hősök terén, amelyet Bangha Béla és Csávossy Elemér jezsuita atyák vezettek. Éjfélkor Gomá y Tomas bíboros, toledói érsek, Spanyolország prímása celebrált szentmisét, amelynek részeként sor került a közös szentáldozásra.
A nagyszabású hitvalláson a korabeli becslések szerint mintegy kétszázezer hívő férfi vett részt. Egy szemtanú, az akkor tizenöt éves Nemeshegyi Péter visszaemlékezése szerint a szertartás során:
„[Bangha Béla] úgy tudott beszélni – mivel közel érezte már magához az élete végét –, mintha valaki egy kápolnában egyedül lenne és beszélgetne Jézussal”.
A tömeges szentáldozás óriási hatást gyakorolt a résztvevőkre, és maga Bangha páter megjegyezte egyik munkatársának:
„Tudod-e, hogy most éljük életünk legszebb napját!”
Mihalovics Zsigmond: A nem pihenő szervező. In. Magyar Kultúra. Társadalmi és Tudományos Szemle, 27. évf., 1940. 10. sz., 175. – Törzsgyűjtemény
Május 28-án, szombaton a délelőtti szakosztályi gyűlések után került sor a harmadik nemzetközi gyűlésre, ahol ezúttal Kállay Tibor nyugalmazott miniszter tartotta a kiemelt előadást Az Eucharisztia a szeretet köteléke a társadalmi osztályok és nemzetek között címmel. Este kulturális jellegű programokat tartottak: a falusi lányok küldöttsége ünnepséggel köszöntötte a várpalota udvarán a kormányzónét, a Szent István-bazilikában a Schola Cantorum Sabariensis adott egyházzenei hangversenyt, az Operaház részleteket mutatott be Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumából, a Nemzeti Színház előadta Calderón A Nagy Világszínház című darabját, a Városligetben pedig szabadtéri hangversenyen vehettek részt az érdeklődők.
Május 29-én, vasárnap került sor az ünnepélyes zárómisére, amelyen egyes híradások szerint mintegy félmillió ember vett részt. A résztvevőket élő rádiókapcsolás segítéségével a Vatikánból személyesen köszöntötte XI. Pius pápa, aki felidézte sok esztendővel korábbi budapesti látogatását kijelentve:
„ott nemcsak a múltnak emlékeit, hanem a magyarok ősi és gyakorlati hitét nagy lelki gyönyörűséggel csodáltuk.”
A pápa szózata. In. Újság, 14. évf., 1938. május 31., 2. – Törzsgyűjtemény
Magyar Világhíradó 745. (1938. június). A XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus: Legátusi mise és a pápa rádiószózata. Forrás: Nemzeti Filmintézet Magyarország. Filmarchívum
Délután vette kezdetét az eucharisztikus körmenet, amely a bazilikából az Andrássy úton át vonult a Hősök terére. Időközben azonban eleredt a heves záporeső, a szertartást ezért lerövidítették, a legátus pedig csak este, a rádió stúdiójából mondta el záróbeszédét.
Az ünnepségek alkalmából a becslések szerint mintegy ötvenezer külföldi és ötszázezer magyarországi zarándok érkezett a fővárosba. A legrangosabb vendégeket a királyi palotában helyezték el, a legkevésbé tehetőseknek viszont csak tömegszállások jutottak, az ünnepségeken való részvétel, az esetenként akár több órás várakozással, gyaloglással, rendszertelen étkezési lehetőségekkel komoly fizikai megterhelést jelentett. A rendezők ezért már jó előre figyelmeztették a zarándokokat:
„A tömegszállás lakói iparkodjanak egymásnak jó példát adni a türelemben, fegyelmezett magatartásban, szerénységben, tisztaságban. Egészen természetes, hogy ebben a nagy megmozdulásban nem lehet minden úgy, mint odahaza, azonban ha kényelmetlenségeinket szeretettel felajánljuk az Oltáriszentséget ért megbántások engesztelésére, akkor bizonyosan könnyen viselünk el minden nélkülözést.”
Programm és kongresszusi tájékoztató a 34. Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István-év budapesti ünnepségein való részvételre. A kettős magyar Szentév zarándokainak és a kongresszus minden résztvevőjének kiadja az Előkészítő Főbizottság, Budapest, Szent István Társulat, 52. – Törzsgyűjtemény
A szervezők az esemény lelki mozzanatainak fontosságát hangsúlyozták:
„A Kongresszus budapesti résztvevői ne tekintsék az eseményeket változatos ünnepélyek sorának és szórakozásnak, a vidéki résztvevők pedig szórakoztató kirándulásnak és kényelmes luxusutazásnak. A Kongresszus minden mozzanata a vidéki és fővárosi résztvevők számára legyen zarándoklás, bűnbánat és engesztelés, amelyre elsősorban lelkileg készüljenek fel.”
Programm és kongresszusi tájékoztató a 34. Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István-év budapesti ünnepségein való részvételre. A kettős magyar Szentév zarándokainak és a kongresszus minden résztvevőjének kiadja az Előkészítő Főbizottság, Budapest, Szent István Társulat, 46. – Törzsgyűjtemény
Az előzetes aggodalmak azonban alaptalannak bizonyultak, hiszen a főváros utcáit ellepő hatalmas tömegek nyugodt és fegyelmezett viselkedése, vallásos áhítata rendkívül kedvező benyomásokat keltett. Sok résztvevő számára az egyedülálló hangulatú világtalálkozó életre szóló emléket jelentett. Egy vidéki résztvevő például, aki az események idején mindössze 8 esztendős volt, majdnem hetven évvel később a következő szavakkal foglalta össze emlékeit:
„A hatalmas, négy oszloptartón nyugvó tetőzet alatt tündökölt a főoltár. Körülötte különböző (papi) rendek, több ezer vegyes öltözetű, mindenféle reverendájú, tonzúrás barátok, papok, így együtt soha nem látott sokasága – változatos, egzotikus bőrárnyalataikkal – érdekes látványt jelentettek. Az Andrássy út felől a térre érkező előkelőségek százainak színpompás öltözete, kitüntetésekkel, rendjelekkel és díszes kardokkal vonulók tömege felejthetetlen, káprázatos emlék ma is. A püspöki palástok, süvegek és pásztorbotok erdeje mesébe illő képet varázsolt a lelkes nézősereg elé.”
Mogyorósi Ferenc: Eucharisztikus Világkongresszus – gyermekszemmel (1938, Budapest). In. Kapu, 18. évf., 2005, 4. sz., 55. – Törzsgyűjtemény
Felhasznált források:
- Mihalovics Zsigmond: A nem pihenő szervező. In. Magyar Kultúra. Társadalmi és Tudományos Szemle, 27. évf., 1940. 10. sz., 175.
- A pápa szózata. In. Újság, 14. évf., 1938. május 31., 2.
- Programm és kongresszusi tájékoztató a 34. Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István-év budapesti ünnepségein való részvételre. A kettős magyar Szentév zarándokainak és a kongresszus minden résztvevőjének kiadja az Előkészítő Főbizottság, Budapest, Szent István Társulat, 46.
- Mogyorósi Ferenc: Eucharisztikus Világkongresszus – gyermekszemmel (1938, Budapest). In. Kapu, 18. évf., 2005, 4. sz., 55.
Klestenitz Tibor (MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport,
19. századi Könyv- és Sajtótörténeti Műhely, ELKH)
