Bikini – kisebb, mint a világ legkisebb fürdőruhája. Első rész

2022. július 05. 06:00 - nemzetikonyvtar

A bikini világnapja

A bikinihez hasonló kétrészes ruhák első ábrázolásai közül az Olaszországban található Villa Romana del Casale őrzi az egyik legjobban fennmaradt, kiváló állapotban levő mozaikképet, amely Kr. u. 325-ből származik. Az UNESCO Világörökségének részeként elismert mozaik a köztudatba „Bikinis lányok” néven vonult be, viszont az alakok ezen különböző sporttevékenységeket végeznek, így a XX. századi bikinire kísértetiesen hasonlító ruhadarab praktikus célt szolgál, és nem a férfiszemek kényeztetését.

villa_romana_del_casale_bikini_all_girls_opti.jpgBikinis lányok. Olaszországban feltárt ókori római mozaik a szicíliai Piazza Armerina melletti Villa Romana del Casaléban. A kép forrása: Wikipédia

Az első igazi fürdőzésre használt fürdőruhák mai szemmel nézve kényelmetlenek, szorosak és nevetségesek is voltak, hisz teljes egészében takarniuk kellett a nők és férfiak lábát és karját is.
A 19. században használatos fürdőruhákkal először az 1870–80-as években találkozunk újságcikkekben: a nőknél bokáig érő, vastag gyapjúszövetből készült ruha és fürdőkosztüm volt a divat, illetve a hosszú, vászonnadrág, hosszú ujjú inggel.
A Hölgyek Lapja 1881-ben mutatta be a Monaszterly és Kuzmik utódai divatszalon kínálatát. A szalon a Váci utcában volt, ám az árak miatt csak egy szűk társadalmi réteg engedhette meg magának, hogy onnan vásároljon.
A fürdőruha bő bugyogóból, hosszú kabátszerűségből állt, melyet fehér öv szorított a derékhoz. A vászon fürdőköpenyt a fürdőruha fölé vették a vízbelépés előtt s a kilépés után, hogy a testhez tapadó vizes öltözéküket fedje. 3 Fürdőöltözék kis lányoknak, bugyogóból s ruhácskából, melyet écharpe, azaz sál, kendő szorított a derekukhoz, a nyaki részénél szögletes kivágás látszódik. 4. Fürdőruha vászonból. A bő bugyogó fölött hosszú kabátszerű látszik pliszé ráncokkal, a nyaknál fodros gallérral.  
A fürdőöltözékhez harisnya, cipő és kalap is tartozott és a szolid fürdőruha alatt természetesen fűzőt hordtak.

1881_opti.jpgHölgyek Lapja, 5. évf. 27. sz., 1881. július 3. Címlap – Törzsgyűjtemény

Az Ország-Világ folyóirat 1895-ben ismertette az akkori divatos és népszerű fürdőkosztümöket, nők és kislányok számára is.

A nők úszásának és ezzel együtt a gyakorlatias fürdőruháknak egyik élharcosa az ausztrál úszóbajnoknő, Annette Kellermann volt. 1907-ben bostoni Revere Beach nevű partszakaszra egy 13 mérföldes (21 kilométeres) versenyre – az addig szokásos, textíliákban bővelkedő, fűzőket, kitömött vállú gyapjúruhákat, tömött szoknyás fürdőöltözéket ledobva – testhez simuló, karjait és lábait szabadon hagyó egyrészes fürdőtrikóban érkezett. Viseletéért a strandon letartóztatta a rendőrség. Az ügyében végül egy bíró úgy döntött, hogy Kellerman viselheti az öltönyét – ha egy teljes hosszúságú köpennyel takarja be, amíg el nem éri a víz szélét.
A 20. század első éveiben a még hosszabb ujjú bugyogós-kabátos fürdőruhákra kiváló példa egy 1903-as ismertető vagy a Neuman László és Társa fehérnemű nagykereskedő cég két reklámja a Tolnai Világlapjában 1910-ből.

Az újságcikkekben kevésbé reklámozták a férfiak számára készített fürdőruhákat, ám néhány példa mégis akad, mint például a Gólya áruház reklámja a Pesti Hírlapban 1911-ből és 1913-ból. Jól látható, hogy a férfiak a test vonalait követő egyrészes fürdőruhában fürödtek, amelyek legtöbbször pamutból készültek.

A 20. század első harmadában azonban már az erkölcsös szempontokkal össze lehetett egyeztetni a rövidülő fürdőruha divatot, így a nőknél a nadrág vagy alsószoknya már csak térd fölé ért és egyre jobban teret hódított a kivágott ujjatlan dressz. Erre Stern József császári és királyi udvari szállító reklámja kiváló példa.

stern_opti.jpgStern József divatáru és fehérneműkereskedésének reklámja 1915-ből. In: Rákos Vidéke, 15. évf. 25. sz., 1915. június 20., 14. – Törzsgyűjtemény

A napi és hetilapokban az ország különböző strandjain érvényes fürdőzési szabályokat többször is publikálták. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 1913. nov. 20-án közölte Balatonföldvár fürdőszabályzatát.

A nyilt Balatonban való fürdés csak teljes, u. n. tengeri és a szemérmet nem sértő fürdőöltözetben van megengedve.
A 7 éven aluli fiúgyermekek rövid úszónadrágot is viselhetnek.
47. §. A közös fürdőnél a férfiaknak a női oldalra való átmenetele nincsen megengedve.

Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 32. évf. 47. sz., 1913. november 20., 947. – Törzsgyűjtemény

A Békésmegyei Közlöny 1928 májusában közölte a békéscsabai rendőrkapitányság vezetőjének rendeleteit a békéscsabai strandról:

A fürdőruha legombolása, visszahajtása, a fürdőruha nadrágjának felgyürése tilos.
Tilos a kivágott (u. n. francia) nadrág használata.
Csak az alsótestet fedő úszónadrágban csak 10 éven alóli gyermekek fürödhetnek. 

Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 114. sz., 1928. május 20. – Törzsgyűjtemény

Somogy Vármegye Hivatalos Lapja 1933 májusában közölte a Balatonban fürdőzés szabályzatát:

A Balatonban csak rendes uszó-öltönyben szabad fürdeni, amely a felső testet a mellbimbókon felül, az altestet a combközépig takarja.

Somogy Vármegye Hivatalos Lapja, 52. évf. 19. sz., 1933. május 11. – Törzsgyűjtemény

Míg az 1920-as években Magyarországon évenként 150–200.000 fürdőruhát adtak el a kereskedők, 1934-ben ezt a számot már 700.000 darabra tették. A pamutfürdőruha ára 30–40 pengő, a gyapjúfürdőruha 7–20 pengő volt. Ekkor még a gyapjú volt az uralkodó alapanyag, de a szabadon levő hát akkor már megengedett volt.
A nemzeti könyvtár plakátgyűjteménye több reklámplakátot őriz az 1920-as évektől kezdve, amelyeken felfedezhetők a korabeli fürdőruhák típusai és márkái. 1922-ből származik egy, a Palatinus Strandfürdőben megrendezett fürdőruha-bemutató reklámja. A fürdődivat-kiállításon bemutatott strandruhák, fürdőkosztümök és egyéb fürdőtoalett-cikkek ízelítőt adtak az akkori nyári divatból.

pkg_1922_0014_opti.jpgFürdőruha és toilette bemutatás a Szent-Margitszigeti Palatinus standfürdőben: 1922. jún. 15–18. Jelzet: PKG 1922/14. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az 1920–1930-as évek végéről a könyvtár Történeti Fénykép- és Videótára is őriz néhány képet.

A rövidnadrágos, ujjatlan fürdőruhára jó példa az 1927-ben megnyitott Szent Gellért Hullámfürdő két plakátja.

A Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményében található a Csillaghegyi Hullám-és Strandfürdő reklámplakátja. A többi stranddal ellentétben fürdőruhás, ugrani készülő férfivel hirdették. Ugyanezzel a grafikával reklámozták a napi- és hetilapokban is a strandot.

A fürdőruhás plakátokkal nemcsak strandokat, hanem gyógyfürdőket is hirdettek, ilyen volt az ismert Erzsébet Sósfürdő is Kelenföldön, amely 1854 és 1954 között működött, évente május 1-től szeptember 30-ig.

pkg_1931_224_opti.jpgErzsébet sósfürdő: strandfürdő. Jelzet: PKG 1931/224. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

1930-ból két hazai strand plakátját is őrzi a könyvtár, ahol jól láthatók a kor divatjának megfelelő fürdőruhatípusok is. Az egyik az 1925 májusában megnyílt Danubius strandfürdő reklámja, a másik az Esterházy Tamás gróf által 1932-ben építtetett pápai Esterházy strand plakátja.

Strandokon és fürdőkön kívül fürdőruhatípusokat is reklámoztak a plakátok. A nemzeti könyvtár gyűjteményében találunk Jason aranygyapjú fürdőruhareklámot, illetve a Norma márkájú fürdőtrikó plakátját is. A fürdőruhamárkák közül kiemelkedett a Nor-coc fürdőruha, amely az 1889-ben alapított hódmezővásárhelyi Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár terméke volt. A gyár a Cocron József harisnyaszövő segéd által alapított műhelyből alakult ki és fejlődött száz év alatt az 1980-as évek végéig működő korszerű, a magyar textiliparban jelentős helyet elfoglaló nagyvállalattá Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár néven.

A fürdőruhát az 1930-as években így reklámozták:

Fürdőruhákban a Nor-Coc fürdőruha legjobb. Kiváló jó forma, megbízható szín és minőség, árban minden másnál olcsóbb. Nagy gyári választék a Kokron-Lerakatban.”

Vásárhelyi Friss Ujság, 5. évf. 145. sz., 1932. június 29. – Törzsgyűjtemény

Óriási választékban. Olcsó árak. NOR-KOK fürdőruha garantált színtartó, különleges fazonokban P. 3.90 gyár által megszabott árban kapható a TANAI divatházban. »Merkur« bevásárlási helye.”

Békés, 69. évf. 114. sz., 1937. május 23. – Törzsgyűjtemény

A könyvtár Történeti Fénykép- és Videótára az 1930–1940-es évekből is őriz budapesti strandokról fényképeket, ahol jól látszódnak a nők és férfiak által viselt korabeli fürdőruhatípusok.

Források:

Összeállításunk második része itt olvasható.

Szemerédi Ágnes (Főigazgatói Kabinet)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1217862641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása