Szeretettel várunk 2011. március 18-án 13 órára a Nyomtatott magyar föld- és éggömbök című kiállításhoz kapcsolódó konferenciára, majd ugyanezen a napon 15 órára, a Szép Magyar Térkép 2010 és a Digitális Magyar Térkép 2010 című kiállítás megnyitójára és a hozzá kapcsolódó versenyek díjainak átadására.

A konferencia elnöke és a kiállítást megnyitja: Klinghammer István akadémikus. 

Helyszín: VI. em. előadóterem.

Ajánlatunk a Térképtárból: Péchy Imre: A Tátra hegység domborművű térképe (Budapest, 1875) 

A konferencia a Nyomtatott magyar föld- és éggömbök című kiállításhoz kapcsolódva jött létre. Számos olyan probléma bukkan fel ezekkel a különleges kartográfiai dokumentumokkal kapcsolatban, amelyeket hosszú lett volna a kiállításon elmondani, ám ugyanakkor nagyon fontosak. A XIX. századi glóbuszok egyes kiadásaiból alig pár darab maradt meg. Vajon miért van így? A glóbuszkészítés legkardinálisabb pontja a glóbusztest elkészítése. Ennek anyagáról, sérülékenységéről, restaurálási problémáiról esik szó a konferencián, illetve arról, hogy a különböző korokban hogyan is használták ezeket a gömböket az oktatásban. Szó esik még napjaink másik fontos problémájáról: hogyan lehet a földgömböket, ezeket a háromdimenziós dokumentumokat digitálisan megjeleníteni. 

A konferencia előadástémái:

• Plihál Katalin (OSZK): A glóbuszok gyártása. Rövid történeti áttekintés
• Lovizer Lilla (OSZK): A prágai Felkl cég glóbuszai a XIX. századi magyar földrajztanításban
• Márton Mátyás (ELTE, TEGETA): A Perczel-földgömb újraalkotása
• Gede Mátyás (ELTE, TEGETA): Virtuális kiállítás háromdimenziós digitális glóbuszmodellekkel
• Lente Zsuzsa: „Kettő az egyben”. A szegedi Kiepert-glóbuszok restaurálása.

A Szép Magyar Térkép és Digitális Magyar Térkép kiállítás és a hozzá kapcsolódó verseny azért fontos, mert a térképek a szemnek is készülő alkotások. Nem elég, ha tudományos szempontból pontosak, szépnek is kell lenniük, ez a régi térképekre is éppúgy érvényes, mint napjaink alkotásaira. A nagyközönségnek rendszerint nincs arra lehetősége, hogy összehasonlítsa a térképkínálatot, hiszen egy-egy boltban csupán néhány forgalmazó térképei kaphatók. Itt azonban együtt látható az előző év majdnem teljes termése. A verseny és a kiállítás immár 15 éves múltra tekint vissza. Kezdetben természetesen csupán a nyomtatott térképek versenyeztek, ám hét éve a digitális alkotások is versengenek. A zsűri fele szakemberekből, míg a másik fele laikusokból áll, a bíráló bizottság elnöke pedig az OSZK mindenkori főigazgatója. A térképek különféle kategóriákban versenyeznek: tudományos térképek, sorozatok, iskolai falitérképek és oktatási térképek. A legnagyobb csoportot az idegenforgalmi térképek adják.

 

A verseny díjait Dr. Sajó Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár Főigazgatója és Dr. Zentai László, Lázár deák térképészeti alapítvány elnöke, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék vezetője adja át.

A kiállítás megtekinthető 2011. március 18-tól április 30-ig keddtől szombatig, 10-18 óráig, vasárnap és hétfőn zárva.

Gyakorta előfordul, hogy kisebb-nagyobb könyvajándékok érkeznek a könyvtárba, de arra még nem volt példa, hogy minikönyv-gyűjtemény érkezett volna. A közel kétezer darabos, igazi ritkaságnak számító gyűjteményről Tóth Józsefnével, a Gyarapítási Osztály vezetőjével beszélgettem.

Tóth Józsefné: A minikönyv gyűjtemény a Zrínyi Nyomda egykori vezérigazgatójának, néhai Bolgár Imrének a gyűjtése. A család a 22 éve elhunyt családfő féltve őrzött gyűjteményét ajándékozta tavaly ősszel könyvtárunknak. Egyéb munkáink miatt a feldolgozáshoz most tudtunk hozzálátni. A becslés szerint az 1500 - 1700 tételes kollekció többségében hazai megjelenésű minikönyvből áll, amelyek a 60-as, 70-es és 80-as években jelentek meg, de tartalmaz külföldi megjelenésű orosz, német, kínai nyelvű műveket is. A könyvek között sok a számozott, bibliofil példány, a kötésvariáns, nem egy közülük díszes fa, fém vagy műanyag dobozban.

Volt-e a családnak bármilyen kérése az ajándékozással kapcsolatban?
T. J.: A család egyetlen feltételhez kötötte a felajánlást, amit az Országos Széchényi Könyvtár elfogadott. Ennek értelmében a gyűjtemény a feldolgozás után az olvasói térben kerül elhelyezésre, zárható üveges szekrényben, feltüntetve az Örökhagyó nevét. A család a gyűjteményt Bolgár Imre emlékéhez méltóan kívánta elhelyezni, egyben emléket is állítva a nagylelkű ajándékozónak. Bolgár Imre szenvedélyesen gyűjtötte az apró könyvecskéket, tagja volt Miniatűrkönyv-gyűjtők Klubjának, barátja volt Janka Gyulának, aki szerzője a „Miniatűr könyvek bibliográfiájának”. Ajándékba kaptuk a kollekció mellé a gyűjtő által használt bibliográfiát is, melyben jelezte Bolgár Imre a beszerzett példányokat. Ez Búza Márton „Magyar miniatűrkönyvek bibliográfiája” öt kötete, amelyek 1692-1980-ig tartalmazzák a mikro- és minikönyvek leírásait.

[Dedikált példányok]

Ha jól tudom a védett raktárban jelenleg is vannak minikönyvek.
T. J.: Pontosan így van, az ajándékozás kapcsán el kell végezni a meglévő gyűjtemény revízióját is. Látnunk kell, hogy valóban megvannak-e a nyilvántartás szerint meglévő példányok. Ha egy ilyen gazdag gyűjtéssel vetjük össze a meglévő állományt, akkor érdemes meglévő minikönyveinket is újrarendezni és nyilvántartásainkat pontosítani. Kiderült, hogy más tárakban is vannak még minikönyvek, így most azokat is összegyűjtjük. A gyűjtemény az 1962 és 1988 közötti időszakot fogja át, erre az időre esik ennek a különleges könyvműfajnak a felfutása is. A kollekcióban sok a politikai, irodalmi, művészeti témájú kötet, melyek mai szemmel is érdekesek, különleges látványosságot fognak nyújtani olvasóinknak.

Miért fontos a gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtár számára?
T. J.: A Gyarapítási Osztály feladata többek között az állományi hiányok visszamenőleges pótlása, beszerzése is. Hasonló nagyságrendű minikönyv gyűjteménnyel még soha nem gazdagodott a Könyvtár, így jó néhány hiányt pótolni tudunk. Eddig is vásároltunk árveréseken, antikváriumtól hiányzó minikönyveket, de csak elszórtan került erre sor. Hogy a nagyságrendet érzékeltessem, létezik egy minikönyv antikvárium, készletük 900 darab. Ez egy egyszeri, jelentős gyarapodása könyvtárunknak ezen a speciális területen.

Mit kell tenni egy könyvvel, amikor kollégánknak újonnan kerül kezébe?
T. J.: A legfontosabb feladat a behasonlítás, annak ellenőrzése, hogy az adott kötet megvan-e az állományunkban. Ha igen, a jelzetet alapján ellenőrizzük, hány példányunk van az adott kötetből. A gyűjtemény minden egyes darabja egyedi jelzetet kap, de mivel a könyveket kiállítjuk, és egy ilyen jelzet nagyon lerontaná az apró kötetek külsejét, sőt óhatatlanul érdemi információt fedne el, ezért, kivételesen ebben az esetben, a hátsó borítóra tesszük a jelzetet tartalmazó címkét.

Miért van szükség a jelzetekre?
T. J.: Azért, mert bár ezek a könyvek folyamatosan láthatóak lesznek a zárható olvasótéri tárlókban, de az olvasók ki is kérhetik és kézbe is vehetik azokat.

[A toll tizenkét centiméter]

Milyen munka zajlik jelenleg a könyvekkel és az olvasók mikor láthatják a gyűjteményt?
T. J.: Nagyon szeretnénk ősszel a Bolgár család jelenlétében felavatni a gyűjteményt. Becsléseink szerint a teljes gyűjteményből 200-250 körül lesz az új indulások száma, vagyis az olyan könyveké, amelyeket fel kell dolgoznunk és új jelzettel kell ellátnunk. Hamarosan már indítjuk is az első példányokat. A gyűjteményben van olyan kötet, amelyből eddig egyáltalán nem volt példány és van, amiből egy áll rendelkezésre. Az utóbbi esetben a rendelkezésre álló egyetlen darabot, az úgynevezett X-es példányt, csak kutató kaphatta meg. Abban az esetben, ha állományunkban megvan a szükséges két példány és a gyűjteményben is kettő van, akkor, a családdal történt megállapodás szerint, egyet visszaadunk emlékként.

Ma jelennek meg minikönyvek, egyáltalán létezik még a műfaj?
T. J.: A minikönyvek láthatóan visszaszorulóban vannak. Minden hétvégén megnézem az osztályon összegyűlő heti kötelespéldány „könyvtermést”. A mennyiség változó, akár 300-600 új mű is lehet egy héten. Ezek közül a szabadpolcra kiválogatott könyvekkel foglalkozom, azokkal, amelyek esetében fontos, hogy az olvasó azonnal találkozhasson velük. A többit is átfutom, és úgy látom, ma a 10-12 cm nagyságú könyvek divatját éljük, gondoljunk a barátságról, szerelemről, családtagokról szóló kiadványokra, amelyekben általában bölcs mondások, szép idézetek sorakoznak.
Bóka B. László

További képeink az ajándék minikönyvekről. 

Boldog nőnapot kíván az Országos Széchényi Könyvtár.

Ámor és Psyche / festő Brocky Károly - Digitális Képarchívum

I. Mária magyar királynő - Thuróczy: Chronica Bibliotheca Corviniana Digitalis

Női portré - grafikus: Posta Beáta - Digitális Képarchívum

Botticelli: Venus születése, részlet (XV. sz.) / festő Sandro Botticelli - Digitális Képarchívum

A Magyar Bazár Divatképe - Digitális Képarchívum

Különleges programjainkra várjuk ezen a héten is kedves látogatóinkat.

A héten záró Vaszary-kiállításon két alkalommal is vezetést tart Katona Anikó művészettörténész, a tárlat kurátora. Kedden, 16 órakor mutatjuk be "...mint az gyümölczös és termett szölöveszszöc..." című kötetünket.

Március 8. 11 óra: Vaszary-kiállítás tárlatvezetés. Helyszín: a Nemzeti Ereklyetér (5. emeleti kiállítótér)

Március 8. 16 óra: P. Vásárhelyi Judit tiszteletére megjelent tanulmánykötet bemutatója a könyvtár VIII. emeleti társalgójába.

Március 11. 14 óra: Vaszary-kiállítás tárlatvezetés. Helyszín: a Nemzeti Ereklyetér (5. emeleti kiállítótér)

Ajánljuk még földgömb kiállításunkat, kuriózum a múlt héten indult Olvasni/való kézirat-sorozatunk első darabja. Márkus Emília emlékkiállításunkat és Major Tamás portréit bemutató tárlatunkat is érdemes megtekinteni.

A kiállításaink keddtől szombatig 10 és 18 óra között tekinthetők meg.

A Digitális Képarchívumunk négy gyűjteménye gyarapodott februárban.

• A Növényvilág részgyűjteményben már közel hatszáz kép található. (Internetes gyűjtemény)

• Gyarapodott a Sári Balázs fotói részgyűjtemény. (Magángyűjtemény)

• A Varga József fotói gyűjtemény a Kozma utcai zsidó temető képeivel bővült. (Magángyűjtemény)

• A világháború képes krónikája részgyűjteményben már kétezer kép található. (Könyvillusztráció)

A Képarchívum elérte a 19.000. tételt.

A Kézirattár új, havonta jelentkező minitárlata az Olvasni/való. Ha jobban megfigyeljük a szójátékot, érezhető a régi magyar szóhasználat, amely egyébiránt Babits mániája volt, vagyis, ne azt mondjuk, hogy valamit illik csinálnunk, hanem azt, hogy való. Olvasni tehát „való” és egyben rögvest olvasnivaló is. A Kézirattár egy évben két-három nagyobb, három hónapig nyitva tartó kiállítást rendez, a köztük lévő „üresjáratok” idejére született az Olvasni/való sorozat. Az Olvasni/való-ról Földesi Ferenccel, a Kézirattár vezetőjével beszélgettünk.

Földesi Ferenc: Az ötlet lényege, hogy a kiállítótérben egyetlen olyan magyar nyelvű kézirat látható egy hónapon át, amelynek kézírása mai szemmel is olvasható. Ezért is lett a sorozat címe: Olvasni/való. Azt tartottuk szem előtt, hogy a kiállított kézirat érdekes, fontos vagy szórakoztató legyen. Ha valaki erre jár, megakad a szeme a régi kézíráson és három perc alatt végig tudja olvasni. Természetesen az eredeti kézirat mellé mindig odatesszük a másolatot is, amely mellé kényelmesen le lehet ülni, és kicsit elmélyülni a sorok között.

Miért ez a kézirat látható először?
F.F.: A Liszt-év miatt választotta Nemeskéri Erika kolléganőnk, aki a Vas István kiállítást is rendezte. A levél a Liszt-kultusz egykori roppant szórakoztató beszámolója.

Meszlényi Rudolf levele Liszt Ferenc a Nemzeti Színházban 1840. január 4-én tartott hangversenyre vonatkozik. A koncerten Liszt „egész Magyar öltözetben” lépett fel, „Rákóczy nótáját úgy mint a nóta még soha elbillegetve nem volt, eljátszotta”, majd „Festetics Leo egy nagy becsü arany kardot nyújtott át a Művésznek” (részletek a levélből). Ez a koncert egyértelműen Liszt első, világhíres virtuózzá válása utáni, magyarországi látogatásának csúcspontja volt. A díszkard adományozása nyugaton, elsősorban Párizsban, élénk visszhangot váltott ki. A francia főváros lapjaiban karikatúrák sora jelent meg a ceremóniáról, ami Lisztet rendkívül bántotta. Liszt nem látta át, hogy a gúny nem annyira személyesen neki szólt, mint inkább a díszkardot adományozó „nagymagyaroknak”.

Ki írta és kinek szól a levél?
F.F.: Meszlényi Rudolf Fejér megyei kisbirtokos, aki érdekességképpen egyébként Kossuth sógora: történt ugyanis, hogy Kossuth Meszlényi testvérét vette feleségül, Meszlényi pedig Kossuth húgát, Zsuzsannát. Meszlényi az akkori politikai élet ellenzéki képviselője, a Pesti Hírlap Fejér megyei tudósítója. A címzett Kovács Pál győri orvos, az MTA nyelvtudományi osztályának tagja, novella- és színműíró, aki még ráadásul a Hazánk című rövid életű lapnak is a szerkesztője volt. Érdemes tudni, hogy Magyarországon ő közölt először Petőfi verset nyomtatásban. Ismeretségi köréhez tartoztak az akkori idők irodalmi kiválóságai: Vörösmarty, Bajza, Fáy, Kisfaludy.



Miről szól a levél?
F.F.: A levelet barátjának, Kovács Pálnak írja Liszt 1840. januári pesti koncertjéről. A január 9-i levél egyrészt lényegében ennek a koncertnek és hatásának az ismertetése, másrészt Meszlényi ír arról a kultikus tiszteletről, amelyben Lisztet részesítik. Liszt 1840 januárjában hét-nyolc alkalommal lépett fel, de csupán egyszer fogadott el felléptidíjat, összes többi honoráriumát valamilyen magyar intézménynek ajánlotta fel. Azt a koncertet például, amelyről Kovács Pálnak ír, a Pesti Magyar Színház javára adta. Levelében „csudafi”-nak nevezi Lisztet, majd így folytatja: „Mágnásaink egymással vetekedve adják kedvéért ... a roppant ebédeket, még pompásb soireket, hol a nők rakásra omlanak görcsös gyönyörvonaglásaikban egy-egy phantasianak általa lett eljátszására.” A levél érezhetően többrétegű, hiszen a jelenséget egyfelől ironikusan fogja meg, másfelől azonban a levél második részében emelkedett hangon beszél arról, hogy hat mágnás egy díszkarddal ajándékozta meg a zeneszerzőt. Természetesen Lisztről és a koncert fogadtatásáról elismeréssel nyilatkozik. Megjegyzi azt is, hogy azok, akik Liszt tiszteletére fogadásokat adnak, sokszor az 1842. évi gyapjú árából költekeznek. Szelíd oldalvágás a magyar arisztokrácia polgári erényekben nem okvetlenül bővelkedő tagjai felé.

Bóka B. László

A kézirat keddtől szombatig 10 és 21 óra között látható a Kézirattár folyosóján.

Jelentősen továbbfejlesztett szolgáltatásunkkal az új Világhallóval még több könyvünk vált online meghallgathatóvá beszédszintetizátor segítségével. Új könyveink most már folyamatosan válnak - a formátum függvényében - felolvastathatóvá. A Világhalló használatához továbbra sem szükséges regisztrálni, de regisztráció esetén plusz szolgáltatásokat kap a felhasználó.



A Magyar Elektronikus Könyvtárban levő szöveges formátumú könyvek egy része már korábban is felolvastatható volt a Világhalló szolgáltatással. Szöveges dokumentumainkat egy távoli szerveren futó alkalmazás feldolgozta és a felhasználók számára helyi Java kliens felolvasta úgy, hogy közben folyamatosan mutatta a szöveget.

Egy másik új szolgáltatás, a Beszélő Könyvek. Az oldalon a MEK könyvei regisztrálás után MP3 formátumban le is tölthetők. A regisztráció azért szükséges mert a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagain kívül tetszőleges szöveget vagy PDF formátumú szöveget is felolvas a rendszer és MP3-as fájlba menti. A fejlesztő gondolkodik a regisztráció megszüntetésén a könyvtári anyagok esetében. Frissítés 03.05.: Nem szükséges a regisztráció MEK-es könyvek esetében!

A letöltött anyagok bármilyen mobil eszközön (mobiltelefon, PDA, tábla Pc, stb.) meghallgathatóak. Mindkét szolgáltatás a könyvek borítólapján alul, a „Megosztás” mellett levő „Gépi felolvasás” gombra kattintva érhető el. (A korábbi „felolvas” gomb még a régi Világhallóra visz.)

Az új program a sokak által évek óta használt Világhalló nevű program továbbfejlesztett változata. A rendszer a GVOP 4.2.2 pályázat támogatásával készült.

A főbb változások:

• természetesebb hangú beszédszintetizátor, választható férfi és női hanggal (SpeechTech Kft. Fejlesztése),
• kényelmesebb, jobban használható a felhasználói felület,
• minden új könyv azonnal megjelenjen a felolvasható művek között,
• a program nem csak Windows-on, hanem Mac és linux gépeken is futtatható,
• a kliens program csak a felolvasó és megjelenítő részt tartalmazza, a szükséges, vezérlési lehetőségekkel, minden egyéb funkció a web oldalakról érhető el,
• a program a látássérültek által is használható változatban is hozzáférhetőek,
• az összes felolvasható könyv megtalálható a Keresés menüpont alatt is.

Végre eldőlt: a folyamatosan frissülő internetes újságok és hírportálok esetében, a nyilvántartásba vételhez ISSN dokumentumazonosító szám nem szükséges. A Nemzeti Média- és Hírközlés Hatóság valamint a Magyar ISSN Nemzeti Központ megállapodásának eredményeképpen nincs szükség egyedi igazolások kiadására.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság idén február 9-én tette közzé honlapján az internetes sajtótermékek bejelentésére szolgáló nyomtatványát, amely az új médiatörvény 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza azt a rubrikát, ahol a portál és internetes újság ISSN azonosítószámát kell a bejelentőnek közölnie, vagy igazolást kell csatolnia arról, hogy a sajtóterméknek nem kell ISSN számmal rendelkeznie.

Az előírás a gyakorlatban annyit jelent, hogy minden bejelentő számára hivatalos igazolást kellett volna kibocsátani, mivel a folyamatosan frissülő internetes forrásokat nem dolgozza fel a Magyar ISSN Nemzeti Központ. Ennek oka igen egyszerűen az ilyen típusú források begyűjtésének, tárolásának, hosszú távú megőrzésének, nemzeti bibliográfiai számbavételének hiánya.

Az ügyfelek megkeresése és a fenti szempontokról való tájékoztatása nyomán az illetékes hatóság is értesült a problémáról, és február 24-én tárgyalóasztalhoz ült a nemzeti könyvtárral. Kompromisszumos megegyezés született: az egyedi igazolásokat egyetlen, általános érvényű igazolással helyettesítjük, amely megfelel mind a törvény követelményeinek, mind a médiahatóságnak.

Az egyezséget követően, az internetes újságot és hírportált nyilvántartásba vetetni szándékozó ügyfelek, akik a törvényi rendelkezés miatt kénytelenek voltak először a Magyar ISSN Nemzeti Központot megkeresni, az alábbi szabványlevelet kapták:

"Tisztelt Kiadó!
A távoli hozzáférésű, folyamatosan frissülő internetes források begyűjtésének, tárolásának, hosszú távú megőrzésének, bibliográfiai számbavételének és az így archivált dokumentumok nyilvános szolgáltatásának hiánya a szabványos dokumentumazonosító szám megállapítását és a nemzetközi ISSN nyilvántartásban való közzétételét feleslegessé teszi. Figyelembe véve a nemzeti könyvtár gyűjtőkörét és feldolgozói gyakorlatát, a Magyar ISSN Nemzeti Központ az Ön által megjelölt * http://www. .hu * webhelyen kiadásra/közreadásra kerülő sajtótermék vonatkozásában nem állapít meg ISSN azonosítószámot.
A folyamatosan frissülő internetes újságok és hírportálok esetében, a nyilvántartásba vételhez ISSN dokumentumazonosító szám nem szükséges. A Nemzeti Média- és Hírközlés Hatóság számára a fenti tényt általános érvényességű igazolásban rögzítettük. Megállapodásunk eredményeképpen egyedi igazolások kiadására nincs szükség."

Gazdag Tiborné
Magyar ISSN Nemzeti Központ

Habók Lilla mai rendezvényünkről készült beszámolója a Meetoff oldalon olvasható. Másodközlés. Köszönjük.

Az Országos Széchényi Könyvtár “könyvtár 2.0 kísérleti műhelye” szervezésében már sokadjára vehettünk részt szakmai napon, ahol ezúttal külföldi és magyar projekteket mutattak be a tartalmak vizuális megjelenítéséről. A rendezvény Bánkeszi Katalin bevezető előadásával kezdődött, majd egy ausztrál és két British Library-hez kötődő kezdeményezésről hallgathattunk esettanulmányokat. Végül a magyar Kovex Kft. is ismertette szoftverét. A szakmai nap jó utat mutatott a könyvtárak fejlődési irányához, hogyan lehetne például a könyvritkaságokat élményszerűen, digitalizált formában bemutatni a felhasználóknak.

Bánkeszi Katalin (OSzK): Bevezető

Az előadó elöljáróban elárulta, hogy vonakodott elfogadni a felkérést az előadásra, mert annyira nem érezte magáénak a témát, de aztán rájött, hogy mindenhol körbevesz minket a vizualitás, nem csak manapság, hanem korábban is foglalkoztak vele. Ezért inkább figyelemfelkeltő prezentációt szeretett volna bemutatni, mint szigorúan könyvtáros szakmait vagy fejlesztőit.

Szeretettel várunk P. Vásárhelyi Judit tiszteletére megjelent tanulmánykötet bemutatójára március 8-án, 16 órakor a könyvtár VIII. emeleti társalgójába.

A könyv a Balassi Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában jelent meg.

P. Vásárhelyi Juditot, a Régi Magyarországi Nyomtatványok bibliográfusát, Szenci Molnár Albert életművének elismert kutatóját köszöntik kollégái, pályatársai és tanítványai e kötetben. Az írások egy része Szenci Molnár Albert személye és munkái köré csoportosulva a Szenci-kutatás legújabb eredményeit közli.

... mint az gyümölczös és termett szölöveszszöc...

A könyvet bemutatják és a szerzővel beszélgetnek:
Heltai János könyvtörténész, az MTA doktora, Dukkon Ágnes irodalomtörténész, az MTA doktora, illetve a szerkesztők: Stemler Ágnes és Varga Bernadett.

A kötet könyvesboltunkban kapható és a bemutató helyszínén is megvásárolható.