Első nap – április 12.

2023. április 12. és 14. között a veszprémi Pannon Egyetem adott otthont a 32. Networkshop konferenciának. A HUNGARNET Egyesület, a Neumann Technológiai Platform és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szervezésében megvalósult rendezvény ismét a tudomány, az informatikai ipar és a kultúra közötti párbeszédnek adott teret.
A konferencia kiemelt témája az oktatást, tudományos és közgyűjteményi szférát érintő digitális transzformáció kérdésköre volt. A rendezvény megnyitóján dr. Tick József, a HUNGARNET Egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy a konferencia – ahogyan a neve is tükrözi – először a hálózatról szólt, mára széles palettát ölel fel, számos területről érkeztek előadók. Három nap alatt 116 előadás hangzott el és több mint 300 résztvevő követte a rendezvénysorozatot az online és offline térben. Könyvtárunk munkatársai közül többen beszámoltak az elmúlt év fejleményeiről az előadások valamint a poszter-szekció keretében.

A Digitális Bölcsészeti Központ munkatársai (Makkai T. Csilla, Tamásné Kovács Adrienn, Kalcsó Gyula, Szűcs Kata Ágnes, Varga Emese, Mihály Eszter)

A hivatalos megnyitó és a köszöntő beszédek után plenáris előadásokat hallgatunk. A nyitó plenáris előadást dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem általános és tudományos rektorhelyettese tartotta. Előadásában kifejtette, hogy hogyan készülhet az adatokból hálózat, a hálózatból pedig tudás. Szó volt a relációs adatbázis, illetve gráfadatbázis közötti különbségről, a Dbpedia-adatbázis és az RDF-adatstrukturák felhasználhatóságáról, valamint arról is, hogy hogyan lehet előrejelzéseket, javaslatokat tenni a gráfok értelmezése alapján.
Dr. Lovas Róbert, az ELKH Cloud projektigazgatója, beszámolt a 2016-ban indult projektről, melynek elsődleges célja, hogy a magyar tudományos közeget támogassa a kutatáshoz szükséges e-infrastruktúrával. 2020-ban kezdett bővülni, megduplázódott a befogadott projektek száma. Elsősorban az ELKH kutatói, kutatócsoportjai, valamint hazai egyetemek és ipari cégek fejlesztői használják a tárterületet és infrastruktúrát. Az ELKH Cloud egyszerre tárhelyet és számítási kapacitást is biztosít, de a legújabb szolgáltatás, a nemzetközileg is ritkaságnak számító kvantumszámítási erőforrások elérése az ELKH Cloud felhasználói számára.
Ritter Dávid Hol tartunk ma? című előadása a jelenkor kihívásairól szólt. Azzal indított, hogy kissé szkeptikus hangulatú lesz az előadása, bár 15. alkalommal ad elő a Networkshopon, a szektorban végbemenő változások gyorsasága és mélysége aggodalommal tölti el, hiszen felmerül a kérdés, hogy az érintettek mennyire lesznek képesek tartani a lépést a változásokkal? Szakmai véleménye, hogy a legfontosabb teendő az oktatás digitalizálása, erre alakítanak ki stratégiákat az ELTE Digitális Oktatási Kompetencia Központban. Véleménye szerint a kutatás helyzete ad legkevésbé okot az aggodalomra, viszont az adatvagyon felhasználása/hasznosíthatósága tekintetében le van maradva Magyarország. Az már látható, hogy a közgyűjtemények felhő- és mesterségesintelligencia-használata, nyomja a teljes szektort a digitális transzformáció irányába.
Ezt követte a Hungarnet-díj átadása, melyet az Egyesület adományoz Magyarországon tevékenykedő szakembereknek, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a hálózati műszaki fejlesztés, tartalomszolgáltatás, vagy a két terület menedzsmentje területén. 2023-ban Hungarnet-díjban részesült könyvtárunk volt munkatársa, Bánki Zsolt, valamint Hungarnet-különdíjat kapott Ungváry Rudolf, a nemzeti könyvtár Széchényi-emlékéremmel kitüntetett nyugalmazott munkatársa.
A konferencia kiemelkedő beszélgetése volt, a Mesterséges intelligencia a közgyűjteményekben című kerekasztal-beszélgetés, melynek koordinátora Bánki Zsolt, a Magyar Nemzeti Levéltár Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztályának vezetője volt. A vitaindító előadást Szatucsek Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár Információs és Innovációs igazgatóságának vezetője tartotta, aki arról beszélt, hogy milyen kihívások elé állítja a mesterséges intelligencia a közgyűjteményeket. Ezt követően Kómár Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ főosztályvezetője, Répászky Lipót, az MTVA Archívum osztályvezetője, Holl András, az MTA KIK főigazgató-helyettese, valamint Molnár Sándor, az SZTE Klebelsberg Könyvtárának osztályvezetője osztotta meg a résztvevőkkel a képviselt intézmény gyakorlatait, megoldásait, a mesterséges intelligencia felhasználási területeit. Ezek nyomán élénk beszélgetés alakult ki a résztvevők kérdéseivel és javaslataival kiegészülve.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői

Második nap – április 13.

A csütörtöki nap előadásai könyvtárunk képviseletében kezdődtek. Kardos András az új MEK fejlesztéseihez kapcsolódóan az új szűrők, a különböző médiatípusok és a térképes megjelenítés lehetséges funkcióiról beszélt. A LibMate könyvtári rendszer elindulásáról és bevezetéséről az OSZK Digitális Bölcsészeti Központjának igazgatója, Tamásné Kovács Adrienn és a KSH Könyvtár főigazgatója, Kálmán Rita tartottak beszámolót. A felhő alapú szoftver egy olyan integrált könyvtári rendszert tesz lehetővé, amelyet több könyvtár, illetve könyvtári struktúra használhat. Elsőként a KSH Könyvtárban adaptálták az új rendszert, így az átállás folyamatáról és az olvasók kezdeti tapasztalatairól is kaptunk beszámolót.
Ezt követően Rózsa Dávid főigazgató tartott előadást az elmúlt év fejlesztéseiről, eredményeiről a digitalizálás és hosszú távú megőrzés, illetve tartalomszolgáltatás kapcsán, kiemelve a COPIA tartalombővítését, illetve a Bibliotheca Corvina Virtualis honlap gyarapodását. Emellett szó esett olyan kiemelkedő könyvtári szolgáltatások fejlesztéseiről és elindulásáról, mint a Magyar Nemzeti Névtér, a LibMate, a Kultstat és a MOKKA-R.
A főigazgató úr által említett projektekről a nap további felében bővebben is hallhattunk. Tamásné Kovács Adrienn és a Nemzeti Örökség Intézetének munkatársai a Nemzeti Névtér felületét, funkcióit mutatták be. Mészáros Tamás és Kukár Barnabás Manó az elmúlt év digitalizálási eredményeiről és terveiről számoltak be. Az OSZK-ban kialakított digitalizálási stratégia nemcsak intézményen belül működő rendszer, hanem más intézményeknek is szakszerű ajánlásként szolgál. Így például a Pannon Egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban a könyvtár az egyetem muzeális különgyűjteményének digitalizációs, hosszú távú megőrzési és tartalomszolgáltatási munkafolyamataihoz járul hozzá.

Tamásné Kovács Adrienn bemutatja a Nemzeti Névtér felületét

Az elmúlt években egyre nagyobb teret kapnak a konferencián a digitális bölcsészeti témájú előadások. A délutáni szekcióban Szekrényes István tartott előadást a DH-LAB új, automatikus kézírás-felismertető modelljéről. Ismert, hogy könyvtárunk Digitális Bölcsészeti Központjában tavaly jelent meg az első magyar kézírás-felismerő modell a Transkribus nevű szoftver komponenseként. A Nemzeti Laboratórium nyílt forráskódú keretrendszerek beépítésével (többek között a Microsoft által fejlesztett TrOCR eszközt, illetve a P2Pala és Kraken szövegszegmentáló szoftverek forráskódját felhasználva) dolgozik saját modell építésén.
Mihály Eszter, az OSZK DBK osztályvezető helyettese és Micsik András, a SZTAKI munkatársa a TEI alapú digitális szövegkiadások szerkesztői környezetét, az ún. framework-öt mutatták be, amely jelenleg is fejlesztés alatt áll. Ez egy olyan letisztult felhasználói felület, amely lehetővé teszi a kutatók számára a digitális szövegkiadások szerkesztését. A framework eszköztárába többek között olyan automatizált MI-alapú műveletek is be vannak építve, mint az automatikus névelem-felismerés, külső névterekkel való összekötés, stb. A digitális szövegkiadások adatai pedig interaktív vizualizációkon is megjeleníthetők. Ehhez kapcsolódik a DBK munkatársának, Szűcs Kata Ágnesnek az előadása, aki két adatvizualizációt: a magyar hírportálok orosz–ukrán háborús tartalmainak vizualizációját és Kiss József költő kapcsolati hálóját, illetve az ilyen típusú tartalomkészítés munkafolyamatát mutatta be.

Szűcs Kata Ágnes előadása

A konferencia külföldi példák és hazai projektek által széles körű betekintést nyújtott a különböző gyűjteményfeldolgozási stratégiákba, melyben egyre dominánsabban jelennek meg automatizálási folyamatok MI-alapú eszközökkel. Holl András az MTA KIK nyelvfeldolgozó projektjét mutatta be, melynek célja, hogy egy repozitóriumi gyűjteményt mint szövegkorpuszt nyelvtechnológiai és MI-alapú eszközökkel vizsgáljon. A jelenleg előkészítő fázisban lévő projekt célja a korpusz adatainak gazdagítása, javítása, szövegbányászat, Named entity extraction, MTMT-gazdagítás, nyelvmodellépítés. Könyvtárunk munkatársa, Bódog András egy külföldi jó gyakorlat bemutatásával szemléltette az Annif gépi tárgyszavazó rendszer magyarországi adaptációjának lehetőségeit. A finn fejlesztésű Annif gépi tárgyszavazó eszköz közgyűjtemények tartalmi feltárását teszi lehetővé. A rendszer alapja egy szabványos webantológia, melyből az algoritmusok tárgyszavakat ajánlanak, s ezeket a feldolgozó könyvtáros hagyja jóvá. Hubay Miklós Péter a BIBFRAME-szótár új fejlesztéseiről számolt be, melyet főként bibliográfiai forrásleírások készítésére és szolgáltatására használnak. Szintén felmerült a BIBFRAME implementációjának kérdése a PIM-ben, melynek elsődleges feltétele az entitásalapú katalogizálás lenne, illetve egy olyan könyvtári együttműködési kultúra kialakulása, amely egy nagyobb közös katalógust hoz létre.
A levéltári gyűjteményfeldolgozásról és adatgazdagításról Hegedűs István, a Nemzeti Levéltár Digitális Tartalomfejlesztési Osztályának vezetője és Bánki Zsolt, a Magyar Nemzeti Levéltár Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztályának vezetője számolt be. Hegedűs István külföldi jó gyakorlatokon keresztül mutatta be a levéltári gyűjtemények feldolgozásának lehetőségeit. A gyűjteményfeldolgozás célja a történeti forrásokban, összeírásokban, népszámlálásokban, anyakönyvekben található adatok entitásokkal való összekapcsolása. Hegedűs István kiemelte, hogy a külföldi módszertanok jó példákkal szolgálhatnak a saját korpuszok feldolgozásában, viszont hátrányt jelenthet, hogy nincsenek standard módszerek, így nehéz implementálni jó gyakorlatokat. Bánki Zsolt a földrajzi entitások azonosításáról és az adatgazdagítás munkafolyamatairól számolt be.
Az idei évi konferencia újítása volt a poszterszekció bevezetése, ahol kisebb projektek, esettanulmányok bemutatására került sor. Ebben a szekcióban is képviselve volt könyvtárunk a LibMate könyvtári rendszer bemutatásával, ahol Kálmán Rita és Tamásné Kovács Adrienn válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. A többórás szekciók lehetővé tették egy-egy projekt részletesebb megismerését, és hosszabb párbeszédek kialakulását.

Harmadik nap – április 13.

A konferencia záró napjának egyik központi témája a digitalizált tartalmak és a digitálisan született (born digital) anyagok archiválása és hosszú távú megőrzése volt. Rényi Mátyás Attila könyvtárunk digitális megőrzési gyakorlatának kialakításáról, és eddigi eredményeiről számolt be. A PREMIS-modell alapelvei szerint haladva, és hazai ajánlásokkal kiegészítve, egy olyan rendszer kialakítása van folyamatban, amely egységes sémában kezeli a megőrzési metaadatokat.
A born digital anyagok archiválása egy egészen másfajta archiválási folyamat kialakítását igényli. Ennek kapcsán különböző intézményekben folyó projektek kerültek előtérbe. Az DBK Webarchiválási Osztálya egy nagyméretű levelezőlista, a Katalist e-mailjeinek archiválását kezdte el. A DBK Webarchiválási csoportjának vezetője, Kalcsó Gyula előadásában kiemelte az e-mailek strukturális összetettségét, amely megnehezíti az adatkinyerést, a különböző archiválási módokat, illetve a kinyert adatok felhasználásra, kutatásra alkalmassá tételének lehetőségeit. Az e-mail archiváláshoz kapcsolódóan a kutatói hagyaték feldolgozása is előtérbe került a Nemzeti Laborban zajló kísérleti projekt kapcsán, melyről Szemigán Dorottya Henrietta és Alföldi István számoltak be. A Kántor Lajos-hagyaték feldolgozásának célja a hosszú távú e-mail megőrzés gyakorlatának kialakítása és a metaadatok kinyerése volt.
A webarchiválás kapcsán Németh Márton a CEU OSA Archívumának projektjét mutatta be, kiemelve azokat a szempontokat, melyek egy weblevéltár archiválásánál fontosak. Két fő szempont került előtérbe: a kutatói igényeknek megfelelő webes tartalmak archiválása és az optimális szolgáltatás kialakítása. Emellett Németh Márton egy másik előadásában a WARCNET-projekt második évéről is beszámolt, melynek célja a webarchívumok kutatási célú felhasználásának segítése, a kutatók összekötése, közös projektek tervezése, a webarchiválás nemzeti közgyűjteményi gyakorlatainak összehasonlító tanulmányozása. Németh Márton a 2021–2022-es év főbb rendezvényiről és publikációs tevékenységekről beszélt, itt többek között említésre került a könyvtárunk Digitális Bölcsészeti Központja által elmentett orosz–ukrán sajtóhírgyűjtemény adatainak interaktív vizualizációs megjelenítése is.
A második szekcióban a digitális bölcsészeti projektek entitásainak adatbázisokkal való összekötése került fókuszba. Dobás Kata, Sidó Zsuzsa és Szabó-Reznek Eszter a DHLab-ban zajló többintézményes együttműködés keretében a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelmezterveinek digitalizációját végzik. A projekt egyik fő célja, hogy a digitális másolatok és a leíró adatok több rendszeren keresztül elérhetővé váljanak és kereshetők legyenek. A digitalizált anyagok a Magyar Nemzeti Digitális Archívumon már elérhetők és tervben van az adatok Europeanaba való integrálása is. Egyfajta szemantikus hálózatba való rendezéssel a projekt azt is megcélozza, hogy a leíró adatokhoz kapcsolódó szövegkönyvet, színházi előadásokat, fotókat is hozzákapcsolja. Emellett Dobás Kata egy másik előadásában az ITIdata fejlesztéséről is beszámolt, amely jelenleg több irodalomtudományi projekt entitásait foglalja magába, ilyen például a BTK ITI-ben zajló sajtóadatbázis, melynek metaadatait szintén az ITIdataban rögzítették.
A háromnapos, tartalmas konferencia záró plenárisán Bánki Zsolt, a Magyar Nemzeti Levéltár Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztályának vezetője és Dr. Vonderviszt Lajos, a Pannon Egyetem munkatársa foglalták össze észrevételeiket. Bánki Zsolt kiemelte, hogy érzékelhetően egy paradigmaváltás közelében járunk: az új technológiák és a mesterséges intelligencia alkalmazása több különböző szakmai területen, már megvalósult alkalmazásokkal reprezentálódott a konferencián. Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy a korábbi könyvtáros dominancia évről évre sokszínűbbé válik és a közgyűjteményi intézmények most már egyre szélesebb körben reprezentálják magukat. Szakmailag az elmúlt években a digitális bölcsészet új területként jelent meg, amely mára már integrálódott tudományterület lett. 
Dr. Vonderviszt Lajos, a Pannon Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Központjának vezetője elsősorban a konferencia műszaki témájú előadásait értékelte. Szerinte idén a nagyobb fejlesztői projektek voltak előtérben, illetve a biztonsági kérdések, az energiahatékonyság problémája is előtérbe került. Jelentős szerepet kapott a mesterséges intelligencia integrálása is, ami nagy változásokat hozott szakmai és nem szakmai téren is.

2023. április 12. és 14. között a veszprémi Pannon Egyetem adott otthont a 32. Networkshop konferenciának.

Összességében elmondható, hogy a konferencia idén is színvonalas és sokszínű előadásokat sorakoztatott fel. Mi elsősorban a digitális bölcsészetet érintő témákból próbáltunk minél nagyobb merítést venni, de a párhuzamos szekciókban zajló előadások miatt még így is sok előadás kimaradt. Mindenképp elmondható, hogy a konferencia szakmailag inspiráló élmény volt, jó lehetőség új ismeretségek kötésére, erősítésére és új projektek körvonalazódására. Sok előadás kapcsán elhangzott az intézményközi együttműködések kiépítésére, erősítésére való igény, amely elengedhetetlen lenne bizonyos könyvtári rendszerek, egységes névterek és különböző innovációs eszközök fejlesztéséhez, kialakításához. A kommunikáció elindítására a konferencia jó kiindulópont lehet.

Makkai T. Csilla, Varga Emese
(Digitális Bölcsészeti Központ, Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály)

Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Széplaky Géza színművésszel készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16.30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.

Széplaky Géza színművész könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László

Széplaky Géza 1979-ben született Törökszentmiklóson. A Kecskeméti Katona József Színház deszkáin szerezte meg színészi oklevelét, s ennek a társulatnak 10 évig volt meghatározó tagja. 2011-től szabadúszó színészként többek között a szarvasi Cervinus Teátrum és az Udvari Kamaraszínház előadásaiban játszott – határon innen és túl. Az esztergomi Babits Mihály Színház alapító tagja. A színészet mellett egy szamuráj alapokon nyugvó harcművészet mestere is. 2018 óta a Szent György Lovagrend tagja, 2020 júniusától pedig a Déryné Társulatot erősíti.

Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken verseket?

Hogyan érintette a felkérés, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?

Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?

Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?

Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?

Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?

Versvideó: Vörösmarty Mihály Zalán futása Első énekének részlete Széplaky Géza színművész előadásában.

Deák-Sárosi László interjúja Széplaky Géza színművésszel

A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész

Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Simon Péter színművésszel, pszichodramatikus szakemberrel készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.

Simon Péter színművész könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László

Simon Péter 1949-ben született Budapesten, és 1972-ban végzett a Színművészeti Főiskola színész szakán. Évekig tagja volt a Szegedi Nemzeti Színháznak, a Szolnoki Szigligeti Színháznak, majd a budapesti Radnóti Színpadnak. 1986-ban megvált a színészettől, és előbb szociális munkásként, majd mentálhigiénés szakemberként tevékenykedett. Pszichodramatikus szakembernek tartja magát, jelenleg is pszichiátriai betegekkel dolgozik. Legfontosabb önálló versműsora a József Attila töredékeiből saját maga által összeállított versfolyam, amelyet évtizedeken keresztül számos alkalommal előadott. Több CD- és DVD-felvételen szólaltatott meg verseket, elősorban József Attila és Babits Mihály költeményeit.

Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken verseket?

Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?

Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?

Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?

Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?

Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?

Versvideó: Babits Mihály Turáni induló című verse Simon Péter előadásában.

Deák-Sárosi László interjúja Simon Péter színművésszel

A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész

A nemzeti könyvtár munkatársai is előadást tartottak a reneszánsz/koramodern tanulmányok és a történelem/tudományfilozófia kapcsolatát vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, a SCIENTIAE 2023. június 7. és 10. között Prágában, a Cseh Tudományos és Műszaki Társaságok Szövetsége épületében rendezett Disciplines of knowing in the early modern world (A tudás diszciplínái a kora újkorban) című konferenciáján, amelyre öt kontinensről érkeztek a tudománytörténet kutatói.

A SCIENTIAE nemzetközi kutatócsoport Disciplines of knowing in the early modern world (A tudás diszciplínái a kora újkorban) címmel 2023. június 7–10-én Prágában megrendezett konferenciájának plakátja

A Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport tagjai – Petneházi Gábor, Nagy Gábor, Tomkó Zoltán és a kutatócsoport vezetője, Kasza Péter – június 8-án Central European histories: Concepts and approaches in Neo-Latin historiography of the 16th century (Közép-Európa történetei: módszerek és megközelítések a 16. századi latin nyelvű történetírásban) címmel szekcióülést tartott a konferencián.
Tóth Anna Judit, a Régi Nyomtatványok Tára kutatója Luigi Ferdinando Marsigli és Köleséri Sámuel 1699–1700-ből származó eddig ismeretlen levelezését vizsgálta június 10-én megtartott előadásában. A két nagy tudós Magyarország ásványtanának vizsgálatát választotta egyik kutatási céljául.
Az alábbiakban az elhangzott előadások absztraktjait közöljük.

A Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport Central European histories: Concepts and approaches in Neo-Latin historiography of the 16th century (Közép-Európa történetei: módszerek és megközelítések a 16. századi latin nyelvű történetírásban) című szekcióülése arra vállalkozott, hogy bemutassa a kor történetírásának sokszínűségét Wolfgang Lazius, Gian Michele Bruto, Istvánffy Miklós és Szamosközy István művein keresztül. Mind a négy történetíró kísérletet tett a 16. század legfontosabb közép-európai eseményeinek megörökítésére, azonban eltérő hátterük és céljaik merőben különböző koncepciók és narratívák létrehozásához vezettek.

Wolfgang Lazius: Rerum Austriacarum decades. A kézirat kezdőlapja – Bécs, Osztrák Nemzeti Könyvtár, Kézirattár (ÖNB, Handschriftenabteilung)

Isthvánffi Miklós: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. A kézirat kezdőoldala – Kézirattár

Gian Michele Bruto: Rerum Ungaricarum libri. A kézirat kezdőoldala – Trento, Vigilianum

Szamosközy István: Rerum Ungaricarum. A kézirat kezdőoldala – ELTE Egyetemi Könyvtár, Kézirattár

Luigi Ferdinando Marsigli: Danubius Pannonico-mysicus (1726). Címlap – Törzsgyűjtemény. A kép forrása: Europeana

Kasza Péter, Nagy Gábor, Petneházi Gábor, Tomkó Zoltán (Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport ) 
Tóth Anna Judit (Régi Nyomtatványok Tára)

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat százkettedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Hillinger Oszkárt és gyűjteményét mutatja be.

Hillinger Oszkár (1887–1962?) Egerben született, Hillinger Dezső és Burger Mária gyermekeként. Felesége Kármán Lucia, Kármán Aladár műépítész, a zsidó gazdasági és szellemi elit egyik sokat foglalkoztatott építészének a lánya volt. Budapesten, a Hold utca 15. szám alatt laktak.
Hillinger karrierje csúcsán bankigazgató volt, a Magyar–Olasz Bank élén állt. Magas beosztása elegendő ürügy volt arra, hogy 1951-ben nejével együtt több évre kitelepítsék Jászkisérre. Ekkor műértékei közül több bútort, szobrot, néhány kerámiát és textilt az Iparművészeti Múzeumban helyeztek letétbe, Hillinger kisgrafikai gyűjteményével együtt. Műtárgyai érdekes, válogatott darabok voltak, melyeket részint külföldön vásárolt.

Bottka Miklós rézkarca. Jelzet: Exl.H/227 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Ötezer művet tartalmazó ex libris gyűjteménye faragott, itáliai reneszánsz ládájából került elő. Grafikái ábécérendben, országok szerint dossziékba voltak rendezve. Gyűjtött szakkönyveket és ex librisszel kapcsolatos folyóiratokat is. A nevére szólóan több rézkarc grafikai lap ismert.
A magyar művészek közül készített számára ex librist Gara Arnold, Markó Lajos, Prihoda István és Bottka Miklós. Utóbbi festő- és grafikusművész – a Képzőművészeti Főiskola ábrázológeometria-tanára – számos könyvjegyet alkotott Hillinger nevére, nemegyszer közvetett vagy direkt erotikus utalásokkal.

Bottka Miklós rézkarca. Jelzet: Exl.H/224 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gara Arnold (1882–1929) is érzékiséget árasztó lapot készített Hillinger rendelésére, férfiszoborra támaszkodó női akttal.
A gyűjtő könyvjegyein többször előfordul a mitológiából vett motívumként a nőket kergető, zaklató kecskeszarvú patás faunok (szatüroszok) ábrázolása. Ezek a lapok a humort sem nélkülözik, példa erre a német Georg Oskar Erler (1871–1950) festő, grafikus több alkotása.

Georg Oskar Erler rézkarca. A kép forrása: Az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye 

Hillinger széles körű nemzetközi kapcsolatait mutatja, hogy több külföldi művésztől rendelt a nevére szóló ex librist, Erler mellett említjük Hanns Bastanier, Adolf Kunst és Martin Erich Philipp német grafikusokat. Hanns Bastanier (1885–1966) lapjai festői szépségűek csakúgy, mint Adolf Kunst (1882–1937) művei, utóbbiak közt az alábbi látkép Oscar Hillinger számára készült.

Adolf Kunst rézkarca, külföldi ex libris gyűjtemény – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Martin E. Philipp (1887–1978) alkotásán ovális keretbe foglaltan rokokó jellegű, idilli életkép, szerelmi jelenet látható.

Martin E. Philipp rézkarca. Jelzet: Exl.H/229 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Hillinger Oszkár és neje 1954-től Dunaharasztiban élt, majd 1956 nyarán Londonba települt át. Hillinger letéti műtárgyaira vonatkozóan ajándékozási okiratot készíttetett, mely szerint műtárgyait húga, dr. nagykállói Kállay Zoltánné, született Hillinger Erzsébet kaphassa meg. Az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyak visszaszolgáltatása évekig tartott. Hillinger Erzsébet 1962-ben több műtárggyal együtt vette át az ex libris kollekciót, melynek további sorsa nem ismert. Ekkortájt Hillinger Oszkár már nem élt, testvére a hagyatékáról tett említést. A több helyen, többek között az Országos Széchényi Könyvtár állományában is felbukkanó, Hillinger Oszkár nevére szóló ex librisek tovább őrzik a gyűjtő emlékét.

Irodalom:

• Hegedüs István: Őrségváltás, a szerző kiadása, Budapest, [1942], 30.
• Horváth Hilda: Hillinger Oszkár (1887. Eger – 1962? London?) és gyűjteménye, Kisgrafika, 2017/4. sz., 11–12.
• A Jászkisérre kitelepítettek névsora
• Takács Gábor: Műgyűjtők Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig. Bibliográfiai lexikon, Budapest, Kieselbach Galéria és Aukciósház, 2012., 210.
• Vasné dr. Tóth Kornélia: Hillinger Oszkár (1887–1962?). In: Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 76.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész; 94. rész; 97. rész; 98. rész; 99. rész; 100. rész; 101. rész

Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Lázár Balázs színművésszel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanárával készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.

Lázár Balázs színművész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László

Lázár Balázs, DLA, színművész, előadóművész, költő, 1975-ben született Szolnokon. 1997 júniusában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen színész szakon, s mintegy érdekes szimbólumaként kettős művészi pályájának, e hónaptól jelentek és jelennek meg versei is irodalmi lapokban, folyóiratokban. 1997 és 2000 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, ahol színészi munkája elismeréseképpen Közönségdíjat kapott 1999-ben. Pécsi éveinek költői kiteljesedésében is nagy szerepe volt, eddig hat verseskötete jelent meg. 2000 és 2001 között elvégezte a Dell Arte International School of Physical Theatre egyéves, fizikai színházi képzését. 2001-től ismét rendszeresen játszik a Vígszínházban, de színészként dolgozott a Karinthy és Thália színházban, valamint alternatív színházi produkciókban is. 2012-ben mutatták be Pantalone házassága című, kortárs commedia dell’ arte darabját a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. 2013 és 2015 között maszkos, fizikai színházi kurzusokat vezetett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2015-ben Örkény István drámaírói ösztöndíjat nyert. 2015 szeptembere és 2022 januárja között a Ferencvárosi Pinceszínház irodalmi referense és színésze, valamint a Ferencvárosi Ádámok és Évák elnevezésű iskolaszínházi program szakmai vezetője volt. 2016-ban DLA-fokozatot szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Színházi és filmes munkái mellett a Magyar Írószövetség irodalmi programjainak rendszeres fellépője és a Versek szódával című rendhagyó irodalmi sorozat moderátora. Tallián Mariann színművész-íróval 2005 óta hoznak létre közös versszínházi, prózaszínházi előadásokat is. (facebook/kettenaversben) Jelenleg több színházban is játszik, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem elsős dramaturg osztályának vezetője. A Magyar Írószövetség választmányának tagja és a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság előadóművészeti alelnöke. Tagja a Magyar Pen Clubnak, a Szépírók Társaságának, a Maszk Országos Színészegyesületnek, a MISZJE-nek, az Artisjusnak, valamint a Színházi Dolgozók Szakszervezetének. Nős, két fiú édesapja.

Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken verseket?

Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?

Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?

Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?

Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?

Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?

Tallián Mariann színművésszel 17 éve hozunk létre versszínházi esteket a Ketten a versben művészeti formáció keretében. Előadásainkhoz az utóbbi néhány évben zenész barátaink is csatlakoztak. Jelenleg a Petőfi-emlékév kapcsán kisebb erdélyi turnéra indulunk a „Feleségek felesége” című, Szendrey Júlia-estünkkel, melyet remélhetőleg sok helyen játszhatunk még idén a Kárpát-medencében. Műsoron van még a „Mi dolgunk a világon?” című Vörösmarty-, az „Egyenes labirintus” című Pilinszky- és az „Istengyermekség” című Jókai Anna-emlékestünk is.

Versvideó. Márai Sándor Mennyből az angyal című verse Lázár Balázs előadásában.

Deák-Sárosi László interjúja Lázár Balázs színművésszel,
a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanárával

A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Hatodik rész (Simon Péter)

Az OSZK nyár előtti utolsó podcastjében Lipthay Endre történésszel, a Petőfi-hagyaték referensével Petőfi Sándor zseniális életművének fontosabb mozzanatairól beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos segítette munkánkat.

Tartalom:
01:10 Petőfi Sándor hagyatékának bekerülése a nemzeti könyvtárba
06:02 A Petőfi-hagyatékot magában foglaló fond jelentése
08:30 Március 15-i legendák
09:40 Kevésbé ismert különleges dokumentumok: Petőfi rajzai és műfordításai
11:04 26 év alatt 800 vers
13:40 Petőfi, a Shakespeare-fordító
14:20 A legendás Arany-levelezés kezdetei
16:48 Hogyan vált a vándorszínészből országos hírű költő?
20:04 A veretes versek mellett bejött az olvasóknak a tájlíra
22:40 Versfüzetek
25:40 A rossznak ítélt költemények sorsa
28:06 Debrecen is megkapta a magáét Petőfitől
31:20 Nemzeti dal egyszeregy

Hallgassa, ahol tetszik:

SPOTIFY: https://spoti.fi/3VZCaEs⁠⁠
APPLE: ⁠⁠https://apple.co/3W0iS23⁠⁠
GOOGLE: ⁠⁠https://bit.ly/OSZKGOOGLEPC⁠⁠
RADIOPUBLIC: ⁠⁠https://bit.ly/RPOSZK⁠⁠
CASTBOX: ⁠⁠https://castbox.fm/channel/id5114243⁠ ⁠
DEEZER: ⁠⁠https://www.deezer.com/us/show/6149605⁠⁠
TELEKOM: ⁠⁠https://podcast.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar⁠⁠
RSS: ⁠⁠https://bit.ly/OSZKRSS⁠

Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett Szemerédi Bernadett színművésszel, előadóművésszel készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.

Szemerédi Bernadett színművész, előadóművész könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László

Szemerédi Bernadett egy kis vajdasági faluban, Hódegyházán született 1988-ban. Gyermekkora óta hegedül és énekel. 2012-ben végzett a Pesti Magyar Színiakadémián, majd szabadúszóként évekig mind az anyaországban, mind a határon túli magyarlakta területeken játszott. Meghatározóak számára a Miklós Tibor zenés műhelyében, az újra alakuló Rockszínháznál eltöltött évek. Dolgozott a szarvasi Cervinus Teátrum, a Madách Színház, az Udvari Kamaraszínház, a GlobArt, valamint az Itt és Most Társulat előadásaiban. Férjével, Széplaky Gézával közös verses-zenés összeállításaikkal és improvizációs gyermekfoglalkozásaikkal járják a Kárpát-medencét. 2017-ben Szarvason a VI. Teátrumi Nyári Fesztiválon, 2019-ben Vácott, a Kaleidoszkóp Versfesztiválon is kiérdemelte a Legjobb színésznői alakítás különdíját. 2020-ban a IX. Teátrumi Nyári Fesztivál mezőnyének Legjobb női főszereplője, a Nemzeti Színházban megrendezett hivatásos előadó- és színművészek Versünnep Fesztiváljának fődíjasa. 2021-ben Kaposváron, a Kaleidoszkóp Versfesztiválon Psyché és Nárcisz című monodrámáját a szakmai zsűri a Legjobb versszínházi előadás különdíjával jutalmazta. 2020 júniusa óta a Déryné Társulat tagja.

Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken verseket?

 Hogyan érintette a felkérés, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?

Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?

Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?

Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?

Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?

A Kosztolányi-idézet forrása: Kosztolányi Dezső: Ábécé. A hangról és szavalásról. In: Új Idők, 34. évf., 9. sz. (1928. febr. 26.), 250.

Versvideó. Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című verse Szemerédi Bernadett előadásában.

Deák-Sárosi László interjúja Szemerédi Bernadett színművésszel, előadóművésszel

A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter); Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész

A sorozatot lezáró írás a Petőfi „szellemének” szentelt zeneművek áttekintését tűzte ki céljául, ezúttal is – a művek számára való tekintettel – a teljesség igénye nélkül.

A zeneszerzőket nem csupán Petőfi költészete ihlette meg, hanem a költő személye is. A kiadványok között találunk nem egy olyan dalgyűjteményt, melyet – habár nem a költőről szól – a szerző vagy a szerkesztő Petőfi személyét megidéző címmel látott el. Ilyen a Balázs Árpád szerkesztésében megjelent Petőfi csillaga járt felettünk című daloskönyv, illetve Nyizsnyay Gusztáv 11 népdalt tartalmazó, Dalvirágok, Petőfi Sándor ismeretlen sírjáról című kiadványa, melynek 1859-es megjelenéséről mind a Hölgyfutár, mind pedig a Vasárnapi Ujság hírt adott.

Dalvirágok Petőfi Sándor ismeretlen sírjáról. Eredeti népdalok ének s zongorára Nyizsnyay Gusztávtól. Nyizsnyay Gusztáv összes zeneműveinek I. füzete, Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 1859. – Színháztörténeti és Zeneműtár, ZR 920

Szerdahelyi János Petőfi című háromfelvonásos daljátéka, melynek szövegét Cserháti Lajos írta, 1944-ben jelent meg. Két zeneszerzőt is megihletett Váradi Antal Petőfi a Hortobágyon című költeménye, mely a Legendák könyve című kötetben jelent meg 1895-ben. Ennek nyomán írt Hetényi Albert és Kun László is egy-egy melodrámát. Mindkét művet a Rózsavölgyi Kiadó az ún. „Rózsavölgyi Melodrámák” sorozat részeként tette közzé.

Nem csupán vokális művek születtek a költő emlékezete nyomán, hanem a szólóhangszerre írt szerzemények között is találunk Petőfi nevét viselő zeneművet, mint például a Kolozsváron megjelent Kovács Sándor Petőfi-emlékcsárdás című, zongorára írt művét vagy Tóth Zoltán Petőfi-indulóját, melynek címoldalán Dohnányi Ernőnek szóló dedikáció található.

Hubay Jenő életművében fontos szerepet töltött be Petőfi személye. A nagyszámú megzenésített Petőfi-versen kívül, az 1923-ban megrendezett Petőfi-centenárium alkalmából komponálta a Petőfi életét végigkísérő szimfóniáját. Papp Viktor a Napkelet Arcképek a zene világából című sorozatában megjelent Hubayval foglalkozó írásában ezzel kapcsolatban így ír:

A Petőfit megidéző zeneművek közül talán mégis Liszt Ferenc Magyar történelmi arcképek című sorozata a legismertebb, mely a 19. század nagy magyarjainak kívánt mintegy panteont állítani, akikhez személyes kapcsolat is fűzte, köztük politikusoknak, költőknek és zenésznek. A ciklus hatodik darabját szentelte Petőfi személyének. A mű keletkezéstörténetéről Kroó György így ír:

A melodráma létrejöttének történetét Ábrányi Kornél elbeszéléséből ismerhetjük meg, melyet a Fővárosi Lapok 1893. június 1-jei számában megjelent Jókai és Liszt Ferenc című írásában olvashatjuk:

A bemutatóra az Írók és Művészek Társaságának estélyén, a Hungária dísztermében került sor, 1874. március 16-án. Az eseményről A Hon című lap ismeretlen szerző tollából közölt lelkesült hangvételű beszámolót:

Felhasznált irodalom:

• Ábrányi Kornél: Jókai és Liszt Ferenc. In: Fővárosi Lapok, XXX. évf. 149. sz., 1893. június 1.
• Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és a magyar irodalom. In. Irodalomismeret, 2016/2., 50–57.
• Fedoszov Júlia: „Óh mondsza: felejteni tudsz-e te engem?” Liszt Petőfi szellemének című zongoradarabjának keletkezése és két kézirata. A LFZE Liszt Múzeum, 2018. március 14-én megtartott konferencián elhangzott előadás szövege
• Hamburger Klára: Liszt kalauz, Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
• Kroó György: Liszt Ferenc: Magyar arcképek. In: Új Zenei Szemle, VII. évf. 1. sz., 1956. január
• Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874–1886, Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
• Papp Viktor: Hubay Jenő. In: Arcképek a zene világából. In: Napkelet, III. évf. 4. sz., 1925. április 1. 

Hanvay Hajnalka (Színháztörténeti és Zeneműtár)

A sorozat további részei: Első rész, Második rész, Harmadik rész, Negyedik rész, Ötödik rész.

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) festőművész, a modern magyar festészet egyik legérdekesebb és egyben legrejtélyesebb alakja. Látomásszerű festészetét expresszionista hév, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. Paul Gauguinhez hasonlóan meglett emberként, közel 42 évesen, kenyérkereső gyógyszerészi foglalkozását hátra hagyva, autodidaktaként kezdett rendszeresen festeni. 1894-ben Hollósy Simon növendékeként fél évig Münchenben, majd Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát. Az 1890-es évek végén Európa egzotikus vidékein – Dalmáciában, Olaszországban, Jajcében és a Hortobágyon –, majd 1904-től Egyiptomban, Palesztinában és Athénban alkotott. Ezekben az években születtek meg legfontosabb képei.
1905-ben, 1908-ban és 1910-ben voltak kiállításai, ám ezek visszhangtalanok maradtak, kortársai nem értették meg művészetét. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott rajta. Több mint tíz évvel a halála után, csak az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Műveit Gerlóczy Gedeon (1895–1975) fiatal építész mentette meg a pusztulástól: 1919-ben fuvarosok elől vásárolva meg a piaci takaróponyvának szánt nagyméretű vásznakat. A hagyaték többi darabját pedig örökségét pénzzé téve megvette és egyben tartotta.

Önarckép (1900 körül). Magyar Nemzeti Galéria. In: Száz Szép Kép, szerkesztő: Laskay Gabriella – Magyar Elektronikus Könyvtár

A tízes évek elején Csontváry önéletrajzi variációin dolgozott és vitázó röpiratokat írt (Energia és művészet, 1912; A lángész, 1913). Önéletrajzában írta meg elhivatottsága történetét.

Önarcképekként is felfogható két nagy műve, a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907) a modern ember valós és vágyott identitásaként is értelmezhető.

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus (1907). Janus Pannonius Múzeum, Pécs. In. Száz Szép Kép. szerkesztő: Laskay Gabriella – Magyar Elektronikus Könyvtár

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907), Magyar Nemzeti Galéria  – Képzőművészet Magyarországon

1904-ben készültek nagy méretű, több négyzetméteres tájképei a Nagy-Tarpatak a Tátrában és a Görög színház Taorminában. Szintén 1904-ben született a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című sokalakos, expresszionista kompozíciója. Fő művének érzett legnagyobb méretű vásznát, a Baalbeket 1906-ban festette meg.

Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek. (1906) Janus Pannonius Múzeum, Pécs. In. Száz Szép Kép. szerkesztő: Laskay Gabriella – Magyar Elektronikus Könyvtár 

1908-ban a Mária kútja Názáretben című kompozícióját és a Marokkói tanítót festette. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó műve, a Sétalovaglás a tengerparton.