Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
„Szerettem, s megcsaltak, szóltam, s nem értettek, keseregtem, s nevettek – éltem; s ha hazámért halhatok: eleget.”
A fiatal Eötvös József drámáiról (1831–1848). II. rész
210 éve született Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) politikus, jogász, író, a Batthyány- és az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös…
„… éltem tavaszába virágokat nyújték én kedves hazámnak”
A fiatal Eötvös József drámáiról (1830–1848) I. rész
210 éve született Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) politikus, jogász, író, a Batthyány- és az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös…
„Buda e liberata!” avagy „Kizil Elma” végnapjai. Második rész
Buda visszafoglalásának emléknapja
1686. szeptember 2-án foglalták vissza az egyesített keresztény seregek Buda várát az Oszmán Birodalomtól.
1686-ban mintegy 90–100 ezer főnyi keresztény hadsereg vonult fel Buda felszabadítására. A sereg Geoffrey Regan amerikai hadtörténész szerint a következőképpen állt össze:
Fősereg: 62 000…
„Buda e liberata!” avagy „Kizil Elma” végnapjai. Első rész
Buda visszafoglalásának emléknapja
1686. szeptember 2-án foglalták vissza az egyesített keresztény seregek Buda várát az Oszmán Birodalomtól.
Az 1686-os ostromról kétségtelenül a legnépszerűbb képi ábrázolás Franz Geffels olajfestménye. A kép forrása: Wikipédia
Mosonyi Alíz Mesék Budapestről című mesekönyvében olvashatunk három…
Az ember és a környezet viszonya a fényképeken
Konferenciabeszámoló a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciájáról
2023. augusztus 24–26-a között Környezet és társadalom címmel rendezte meg a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület idei konferenciáját.
A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület Környezet és társadalom című konferenciájának plakátja
A több mint 30 éves múltra visszatekintő…
250 éve született Pollack Mihály
A Magyar Nemzeti Múzeum tervezője, Pollack Mihály († 1855. jan. 5.) a magyar klasszicista építészetnek Hild József mellett legjelentősebb mestere volt. Osztrák építész dinasztia sarja, maga is Bécsben született és iskoláit is ott végezte. 1798-ban telepedett le Pesten, ahol a korszakra jellemző…
Borsod vármegye színházat épít. Második rész
200 éve, 1823. augusztus 24-én avatták fel az első miskolci színházat
A központi vármegye körül megmozdult Északkelet-Magyarország köznemessége, arisztokráciája, polgársága, így koncentrálva a színügyre fordítható anyagi forrásokat és szervezőképességet. A Pesten felépítendő állandó színház ügye nem haladt, ez ösztönzést és hivatkozási alapot adott a borsodi…
Borsod vármegye színházat épít. Első rész
200 éve, 1823. augusztus 24-én avatták fel az első miskolci színházat
„[...] ’s e’ képpen áll most fel az Alólirttaknak a’ végre assignáltatott [utalványoztatott] kéregetésbeli fundusból [alapból], és azoknak gondosságánál fogva szerzett többféle Segedelmek, az Építő Mesteremberekkel, ezek hazafiúságoknak érzékenyitése mellett tett alkubeli gazdálkodások által azon,…
140 éves Az ember tragédiája – 3. rész
Miért akarja minden rendező többször is színre vinni Az ember tragédiáját?
Blogsorozatunkat a 200 évvel ezelőtt született tudós-költő, Madách Imre legismertebb műve, Az ember tragédiája című monumentális drámai költemény színpadi ősbemutatójának közelgő 140. évfordulója kapcsán indítjuk el. 1883. szeptember 21-én hangzottak föl első ízben a madáchi verssorok a Nemzeti…