Két héten át Dr. Varga Zsuzsanna, 1992 óta Nagy-Britanniában élő magyar kutató a vendége könyvtárunknak. Zsuzsanna a több mint 500 éves edinburgh-i egyetemen doktorált XIX. századi angol irodalomtörténetből, ő az oxfordi Bodley Könyvtár magyar kurátora, ami annyit jelent, hogy ő gyarapítja és gondozza a könyvtár magyar állományát. Ügyel arra, hogy a magyar kultúrának, az irodalomnak, a történelemnek és társadalomtudománynak megfelelő reprezentációját adja az ottani könyvtárban. Mindezek mellett a glasgow-i egyetemen immár három éve oktat különféle magyar vonatkozású tantárgyakat a közép-europológiai stúdiumok tanszékén. Éppen a napokban kértek fel, hogy a magyar filmről is tartson kurzust a követező tanévben.
- Hogyan került Angliába?
- Annak idején magyar-angol-portugál szakon végeztem a budapesti bölcsészkaron, és néhány év múlva Nagy-Britanniába kerültem egy doktori ösztöndíj révén. Jelenleg azért vagyok Magyarországon, mert közel tíz éve elkezdtünk dolgozni a University College of London (UCL) nevű egyetemmel a közép-európai utazási irodalom témáján. Közép-Európán ebben az esetben azt a területet értem, amely Németország és az volt Szovjetunió között található. Ebben a nagy kutatási projektben én voltam a magyar utazási irodalom szakértő felelőse. A project eredménye három kötet lett, amelyet a CEU (Central European University) adott ki: az első egy bibliográfia, amely a közép-európai utazási irodalmat méri fel, a második egy válogatás a legérdekesebb útleírásokból, míg a harmadik egy tanulmánygyűjtemény. Miközben ezen dolgoztam, kiderült számomra, hogy mennyire keveset tudunk egymás utazási irodalmáról, amelynek természetesen főképpen nyelvi okai vannak. Amikor a magyar forrásokkal foglalkoztam, körülbelül 500 művet gyűjtöttem össze. Voltak köztük persze nagyon ismert címek is, például Szepsi Csombor Márton Europica varietas című munkája, a másik magyar kedvencem pedig Wesselényi Polixéna, báró Wesselényi Miklós unokatestvére volt, aki az 1830-es években Svájcban és Olaszországban utazgatott, és élményeit egy lírai kötetben, Olaszhoni és schweizi utazás címmel írta meg. Sokkal több kötetet találtunk, mint amit eredendően vártunk. Sohasem gondoltam volna például, hogy Jókai is írt útirajzot.
Dr. Varga Zsuzsanna a háttérben. Ackermann Ádám reprodukciókat készít egy jövőben megjelenő kiadványunkhoz.
- Mi volna a végső cél?
- Létrehozni egy honlapot a témával elmélyülten foglalkozók számára. A szövegek vizsgálatakor az derült ki, hogy szerencsére már nagyon sokat digitalizáltak, legtöbbjük már olvasható az interneten, de természetesen csak akkor, ha az ember tudja, hol kell keresnie. A szövegek nagy része a nemzeti nyelveken íródott, amely megnehezíti keresésüket. A tervezett portálon ezek a szövegek elérhetők, olvashatók, kutathatók lesznek.
- Miben tud segíteni az Országos Széchényi Könyvtár?
- Magyarként tudtam a Magyar Elektronikus Könyvtár létezéséről, de korábban, ha utalást találtam valamilyen érdekesnek tűnő forrásra, Budapestre kellett utaznom. Ma már szerencsére ez nincs így, hála az erőteljes digitalizálási programnak. Nagyon örömtelinek tartom, hogy a MEK ilyen nagyszámú , rendkívül érdekes és gyakran nehezen hozzáférhető szöveget digitalizált, és minden jel arra mutat, hogy ezeknek a szövegeknek a száma rohamosan növekszik. Természetesen nem az Országos Széchényi Könyvtár az egyetlen, amely utazási irodalmat digitalizál, hiszen a szerb, a szlovén és a lengyel nemzeti könyvtáraknak is van digitalizációs projektje. Nagyon fontos azonban, hogy ezekből a szövegekből minél többet tegyünk elektronikus úton könnyen elérhetővé és megtalálhatóvá. Csak ez teszi lehetővé, hogy ne kelljen elmenni egy olyan könyvtárba, ahol esetleg az adott kötetből csak egyetlen példány áll rendelkezésre.
- Mennyire lehet majd népszerű, látogatott egy ilyen honlap?
- Az utazási irodalom kutatása, és ezeknek a szövegeknek a bemutatása, tanítása manapság rendkívül népszerű. Nyugodtan mondhatom, van rá igény, az Egyesült Államokban, tágabb értelemben az angolszász országokban mindenképpen. Az utazási irodalom azért fontos, mert ezeket a szövegeket nagyon sok szempontból lehet megközelíteni. Elképzelhető például várostörténeti dimenzió, de ezekben az írásokban sok gondolatébresztő részletet olvashatunk a nemzeti, regionális és európai identitásról, az országokat elválasztó határokról. Sok visszatérő toposz van ezekben a különféle emberek tollából, a különböző nyelveken és korokban különféle országokban írott szövegekben, ilyenek a közlekedés és közlekedési eszközök, határátkelés, a vallás vagy akár a „mieink külföldön” nézőpont.
- Van köztük kedvenc?
- Az egyik például Törökország megjelenítése, illetve leírása a magyar utazási szövegekben, amely megfigyeléseim szerint három stádiumon megy keresztül. Vannak a „nyomorúságos narratívák”, amikor elhurcolt rabszolgák beszélik el szenvedéseiket, ez ismerős lehet az Egri csillagokból. Aztán a XVIII.-XIX. században Törökország már inkább menedék, gondoljunk pl. Mikes Kelemenre vagy a szabadságharc leverése utáni időszakra. A harmadik pedig a XIX. század végi polgári utazások elbeszélése: ekkor elsősorban a kuriózum, az érdekesség, az egzotikum keresése dominált. Ők voltak a modern turisták elődei. Mindez első ránézésre úgy tűnhet, mintha csupán speciális érdeklődésű kutatókat vonzana, holott az utazási irodalommal kapcsolatos egyetemi kurzusok hihetetlen népszerűségnek örvendenek, ezért is gondolom, hogy a honlapnak nagy lesz a látogatottsága. A tömegdigitalizációs projektek megindulása óta derült ki, hogy sok magyar szöveg is elérhetővé vált az interneten, de ezeket szinte lehetetlen megtalálni.
Névjegy:
Dr. Varga Zsuzsanna
a glasgow-i egyetem oktatója
a Bodley Könyvtár magyar kurátora
a University College of London tudományos munkatársa
Az MTA Zenetudományi Intézet, a Gondolat kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár könyve: 
