A Digitális Képarchívumunk négy gyűjteménye gyarapodott februárban.
A Képarchívum elérte a 19.000. tételt.
A Kézirattár új, havonta jelentkező minitárlata az Olvasni/való. Ha jobban megfigyeljük a szójátékot, érezhető a régi magyar szóhasználat, amely egyébiránt Babits mániája volt, vagyis, ne azt mondjuk, hogy valamit illik csinálnunk, hanem azt, hogy való. Olvasni tehát „való” és egyben rögvest olvasnivaló is. A Kézirattár egy évben két-három nagyobb, három hónapig nyitva tartó kiállítást rendez, a köztük lévő „üresjáratok” idejére született az Olvasni/való sorozat. Az Olvasni/való-ról Földesi Ferenccel, a Kézirattár vezetőjével beszélgettünk.
Földesi Ferenc: Az ötlet lényege, hogy a kiállítótérben egyetlen olyan magyar nyelvű kézirat látható egy hónapon át, amelynek kézírása mai szemmel is olvasható. Ezért is lett a sorozat címe: Olvasni/való. Azt tartottuk szem előtt, hogy a kiállított kézirat érdekes, fontos vagy szórakoztató legyen. Ha valaki erre jár, megakad a szeme a régi kézíráson és három perc alatt végig tudja olvasni. Természetesen az eredeti kézirat mellé mindig odatesszük a másolatot is, amely mellé kényelmesen le lehet ülni, és kicsit elmélyülni a sorok között.
Miért ez a kézirat látható először?
F.F.: A Liszt-év miatt választotta Nemeskéri Erika kolléganőnk, aki a Vas István kiállítást is rendezte. A levél a Liszt-kultusz egykori roppant szórakoztató beszámolója.
Meszlényi Rudolf levele Liszt Ferenc a Nemzeti Színházban 1840. január 4-én tartott hangversenyre vonatkozik. A koncerten Liszt „egész Magyar öltözetben” lépett fel, „Rákóczy nótáját úgy mint a nóta még soha elbillegetve nem volt, eljátszotta”, majd „Festetics Leo egy nagy becsü arany kardot nyújtott át a Művésznek” (részletek a levélből). Ez a koncert egyértelműen Liszt első, világhíres virtuózzá válása utáni, magyarországi látogatásának csúcspontja volt. A díszkard adományozása nyugaton, elsősorban Párizsban, élénk visszhangot váltott ki. A francia főváros lapjaiban karikatúrák sora jelent meg a ceremóniáról, ami Lisztet rendkívül bántotta. Liszt nem látta át, hogy a gúny nem annyira személyesen neki szólt, mint inkább a díszkardot adományozó „nagymagyaroknak”.
Ki írta és kinek szól a levél?
F.F.: Meszlényi Rudolf Fejér megyei kisbirtokos, aki érdekességképpen egyébként Kossuth sógora: történt ugyanis, hogy Kossuth Meszlényi testvérét vette feleségül, Meszlényi pedig Kossuth húgát, Zsuzsannát. Meszlényi az akkori politikai élet ellenzéki képviselője, a Pesti Hírlap Fejér megyei tudósítója. A címzett Kovács Pál győri orvos, az MTA nyelvtudományi osztályának tagja, novella- és színműíró, aki még ráadásul a Hazánk című rövid életű lapnak is a szerkesztője volt. Érdemes tudni, hogy Magyarországon ő közölt először Petőfi verset nyomtatásban. Ismeretségi köréhez tartoztak az akkori idők irodalmi kiválóságai: Vörösmarty, Bajza, Fáy, Kisfaludy.
Miről szól a levél?
F.F.: A levelet barátjának, Kovács Pálnak írja Liszt 1840. januári pesti koncertjéről. A január 9-i levél egyrészt lényegében ennek a koncertnek és hatásának az ismertetése, másrészt Meszlényi ír arról a kultikus tiszteletről, amelyben Lisztet részesítik. Liszt 1840 januárjában hét-nyolc alkalommal lépett fel, de csupán egyszer fogadott el felléptidíjat, összes többi honoráriumát valamilyen magyar intézménynek ajánlotta fel. Azt a koncertet például, amelyről Kovács Pálnak ír, a Pesti Magyar Színház javára adta. Levelében „csudafi”-nak nevezi Lisztet, majd így folytatja: „Mágnásaink egymással vetekedve adják kedvéért ... a roppant ebédeket, még pompásb soireket, hol a nők rakásra omlanak görcsös gyönyörvonaglásaikban egy-egy phantasianak általa lett eljátszására.” A levél érezhetően többrétegű, hiszen a jelenséget egyfelől ironikusan fogja meg, másfelől azonban a levél második részében emelkedett hangon beszél arról, hogy hat mágnás egy díszkarddal ajándékozta meg a zeneszerzőt. Természetesen Lisztről és a koncert fogadtatásáról elismeréssel nyilatkozik. Megjegyzi azt is, hogy azok, akik Liszt tiszteletére fogadásokat adnak, sokszor az 1842. évi gyapjú árából költekeznek. Szelíd oldalvágás a magyar arisztokrácia polgári erényekben nem okvetlenül bővelkedő tagjai felé.
Bóka B. László
A kézirat keddtől szombatig 10 és 21 óra között látható a Kézirattár folyosóján.
Jelentősen továbbfejlesztett szolgáltatásunkkal az új Világhallóval még több könyvünk vált online meghallgathatóvá beszédszintetizátor segítségével. Új könyveink most már folyamatosan válnak - a formátum függvényében - felolvastathatóvá. A Világhalló használatához továbbra sem szükséges regisztrálni, de regisztráció esetén plusz szolgáltatásokat kap a felhasználó.
A Magyar Elektronikus Könyvtárban levő szöveges formátumú könyvek egy része már korábban is felolvastatható volt a Világhalló szolgáltatással. Szöveges dokumentumainkat egy távoli szerveren futó alkalmazás feldolgozta és a felhasználók számára helyi Java kliens felolvasta úgy, hogy közben folyamatosan mutatta a szöveget.
Egy másik új szolgáltatás, a Beszélő Könyvek. Az oldalon a MEK könyvei regisztrálás után MP3 formátumban le is tölthetők. A regisztráció azért szükséges mert a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagain kívül tetszőleges szöveget vagy PDF formátumú szöveget is felolvas a rendszer és MP3-as fájlba menti. A fejlesztő gondolkodik a regisztráció megszüntetésén a könyvtári anyagok esetében. Frissítés 03.05.: Nem szükséges a regisztráció MEK-es könyvek esetében!
A letöltött anyagok bármilyen mobil eszközön (mobiltelefon, PDA, tábla Pc, stb.) meghallgathatóak. Mindkét szolgáltatás a könyvek borítólapján alul, a „Megosztás” mellett levő „Gépi felolvasás” gombra kattintva érhető el. (A korábbi „felolvas” gomb még a régi Világhallóra visz.)
Az új program a sokak által évek óta használt Világhalló nevű program továbbfejlesztett változata. A rendszer a GVOP 4.2.2 pályázat támogatásával készült.
A főbb változások:
Végre eldőlt: a folyamatosan frissülő internetes újságok és hírportálok esetében, a nyilvántartásba vételhez ISSN dokumentumazonosító szám nem szükséges. A Nemzeti Média- és Hírközlés Hatóság valamint a Magyar ISSN Nemzeti Központ megállapodásának eredményeképpen nincs szükség egyedi igazolások kiadására.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság idén február 9-én tette közzé honlapján az internetes sajtótermékek bejelentésére szolgáló nyomtatványát, amely az új médiatörvény 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza azt a rubrikát, ahol a portál és internetes újság ISSN azonosítószámát kell a bejelentőnek közölnie, vagy igazolást kell csatolnia arról, hogy a sajtóterméknek nem kell ISSN számmal rendelkeznie.
Az előírás a gyakorlatban annyit jelent, hogy minden bejelentő számára hivatalos igazolást kellett volna kibocsátani, mivel a folyamatosan frissülő internetes forrásokat nem dolgozza fel a Magyar ISSN Nemzeti Központ. Ennek oka igen egyszerűen az ilyen típusú források begyűjtésének, tárolásának, hosszú távú megőrzésének, nemzeti bibliográfiai számbavételének hiánya.
Az ügyfelek megkeresése és a fenti szempontokról való tájékoztatása nyomán az illetékes hatóság is értesült a problémáról, és február 24-én tárgyalóasztalhoz ült a nemzeti könyvtárral. Kompromisszumos megegyezés született: az egyedi igazolásokat egyetlen, általános érvényű igazolással helyettesítjük, amely megfelel mind a törvény követelményeinek, mind a médiahatóságnak.
Az egyezséget követően, az internetes újságot és hírportált nyilvántartásba vetetni szándékozó ügyfelek, akik a törvényi rendelkezés miatt kénytelenek voltak először a Magyar ISSN Nemzeti Központot megkeresni, az alábbi szabványlevelet kapták:
"Tisztelt Kiadó!
A távoli hozzáférésű, folyamatosan frissülő internetes források begyűjtésének, tárolásának, hosszú távú megőrzésének, bibliográfiai számbavételének és az így archivált dokumentumok nyilvános szolgáltatásának hiánya a szabványos dokumentumazonosító szám megállapítását és a nemzetközi ISSN nyilvántartásban való közzétételét feleslegessé teszi. Figyelembe véve a nemzeti könyvtár gyűjtőkörét és feldolgozói gyakorlatát, a Magyar ISSN Nemzeti Központ az Ön által megjelölt * http://www. .hu * webhelyen kiadásra/közreadásra kerülő sajtótermék vonatkozásában nem állapít meg ISSN azonosítószámot.
A folyamatosan frissülő internetes újságok és hírportálok esetében, a nyilvántartásba vételhez ISSN dokumentumazonosító szám nem szükséges. A Nemzeti Média- és Hírközlés Hatóság számára a fenti tényt általános érvényességű igazolásban rögzítettük. Megállapodásunk eredményeképpen egyedi igazolások kiadására nincs szükség."
Gazdag Tiborné
Magyar ISSN Nemzeti Központ
Habók Lilla mai rendezvényünkről készült beszámolója a Meetoff oldalon olvasható. Másodközlés. Köszönjük.
Az Országos Széchényi Könyvtár “könyvtár 2.0 kísérleti műhelye” szervezésében már sokadjára vehettünk részt szakmai napon, ahol ezúttal külföldi és magyar projekteket mutattak be a tartalmak vizuális megjelenítéséről. A rendezvény Bánkeszi Katalin bevezető előadásával kezdődött, majd egy ausztrál és két British Library-hez kötődő kezdeményezésről hallgathattunk esettanulmányokat. Végül a magyar Kovex Kft. is ismertette szoftverét. A szakmai nap jó utat mutatott a könyvtárak fejlődési irányához, hogyan lehetne például a könyvritkaságokat élményszerűen, digitalizált formában bemutatni a felhasználóknak.
Bánkeszi Katalin (OSzK): Bevezető
Az előadó elöljáróban elárulta, hogy vonakodott elfogadni a felkérést az előadásra, mert annyira nem érezte magáénak a témát, de aztán rájött, hogy mindenhol körbevesz minket a vizualitás, nem csak manapság, hanem korábban is foglalkoztak vele. Ezért inkább figyelemfelkeltő prezentációt szeretett volna bemutatni, mint szigorúan könyvtáros szakmait vagy fejlesztőit.
Szeretettel várunk P. Vásárhelyi Judit tiszteletére megjelent tanulmánykötet bemutatójára március 8-án, 16 órakor a könyvtár VIII. emeleti társalgójába.
A könyv a Balassi Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában jelent meg.
P. Vásárhelyi Juditot, a Régi Magyarországi Nyomtatványok bibliográfusát, Szenci Molnár Albert életművének elismert kutatóját köszöntik kollégái, pályatársai és tanítványai e kötetben. Az írások egy része Szenci Molnár Albert személye és munkái köré csoportosulva a Szenci-kutatás legújabb eredményeit közli.
... mint az gyümölczös és termett szölöveszszöc...
A könyvet bemutatják és a szerzővel beszélgetnek:
Heltai János könyvtörténész, az MTA doktora, Dukkon Ágnes irodalomtörténész, az MTA doktora, illetve a szerkesztők: Stemler Ágnes és Varga Bernadett.
A kötet könyvesboltunkban kapható és a bemutató helyszínén is megvásárolható.
Az Országos Széchényi Könyvtár a kulturális ágazatot sújtó zárolás ellenére a jövőben sem csökkenti szolgáltatásai színvonalát. A könyvtár úgy szervezi át működését, hogy ebből az olvasók semmit ne érezzenek meg, folyamatosan készíti elő idei évre tervezett kiállításait is. A zárolás az Országos Széchényi Könyvtár teljes költségvetésének több mint 10 százalékát érinti, amely 250 millió forintot jelent. Ebben a helyzetben a Nemzeti Könyvtár elhalasztja idei évre tervezett beruházásait, optimalizálja üzemeltetési költségeit.
Dr. Sajó Andrea, az intézmény főigazgatója közölte: a könyvtár legfőbb értéke szakmaisága, amelyet minden körülmények között megóv. A könyvtár jelenleg nem tervez leépítést, különös tekintettel arra, hogy Navracsics Tibor február 24-én, csütörtökön újságíróknak a Parlamentben azt mondta: a 250 milliárd forintos stabilitási alap nem okozhat elbocsátást a közszférában, annak alapvetően nem ez a célja.
Ebben a helyzetben minden segítség felértékelődik, ezért a Nemzet Könyvtára arra kér mindenkit, adójának 1%-ával járuljon hozzá írott nemzeti kulturális kincseink további magas színvonalú gyarapításához. A felajánlásokat az Országos Széchényi Könyvtár (adószám: 15309123-2-41) vagy az Országos Széchényi Könyvtár Corvina Alapítvány (adószám: 19020350-2-41) javára tehetik meg.
Bóka B. László sajtóreferens
Megjelent a Mercurius 2010, az Országos Széchényi Könyvtár éves folyóirata. Az ötvenkét oldalas színes kiadványunkban összefoglaljuk tavalyi eseményeinket, beszámolunk rendezvényeinkről, többek között bemutatjuk a könyvtárban restaurált Apor-kódex hazatérését. Tudományos és egyéb rendezvényeink részletes beszámolói mellett a nagysikerű nyelvemlék-kiállításunkról, a Múzeumok éjszakájáról és tematikus honlapjainkról is olvashattok a folyóiratban.
Kriza-kódex, p. 27. (1532, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattára, K 47)
Mercurius, 2010.
Szerkesztő: Boka László
Munkatárs Kordics Márta
Grafikai tervezés: Fábián György
A tartalomból:
- „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig
- Nyílt nap a Magyar Kultúra Napja alkalmából
- Nyelvemlékek az interneten
- A Pécsi Misszálé fakszimile kiadása
- OSZK – Tudományos Ülésszak
- Vendégünk Dánia, 2010
- A megújult Apor-kódex hazatérése
- Széchényi Emléknap
- Hét évszázad papírtitkai – Magyar papír- és vízjeltörténeti kiállítás
- Műhelybeszélgetések
- 90 város – Kiállítás és irodalmi megemlékezés
- Amit a papír elbír – Múzeumok Éjszakája az OSZK-ban
- A szerző már nem ismeretlen – Az OSZK 16. századi hajózási térképének készítőjéről
- Üzenetek William Shakespeare-től
- „...s látom magamat nem vénülve, hanem megifjodva” – A Márkus Emília emlékkiállításról
- „Egy különös házasság” – Mikszáth és a Révai Kiadó
- Történelmi tanúk - filmen
- Válogatás az OSZK tematikus szolgáltatásaiból
- Zirci hírek
- Nehéz Szerelem – Vas István száz éve
- Opera és Nemzet – Az Erkel-bicentenáriumról
- „15 év – 15 könyv” – A Magyar Elektronikus Könyvtár 15 éves fennállására
- Díjazottjaink 2010-ben
A kiadvány holnaptól kapható könyvtárunk könyvesboltjában 1700 Ft-os áron. Megrendelhető a kiadvanytar[at]oszk.hu E-mail címen.
Hamarosan az angol nyelvű változat is megjelenik.
Tegnap két fotós csoport vett részt azon a fotósétán, melyet az Indafotó és könyvtárunk közösen szervezett. Olyan helyszíneket is megmutattunk a résztvevőknek, ahova olvasóink nem jutnak be. Négy különleges felvételt választottunk ki, a további képek elérhetőek az oszk_fotóséta címkére kattintva. Lehet nézegetni, like-olni, kommentálni. A résztvevők folyamatosan töltik fel képeiket.
Leicapress képe a restaurátor műhelyről
Telelift vezérlő - Sínlabirintus - Manóvezér képe
VIII. emelet - A fény hatalma Fructy képe
Tabán felé néző erkély - Baowah képe
Kertész Balázs, Kézirattárunk munkatársa januári rendezvényünkön előadott legfrissebb kutatási eredményeivel folytatódik online hallgatható előadásaink sorozata.
A Bajor Állami Könyvtár Clm 17543 jelzetű 15. századi latin kódexében több magyar vonatkozású tartalmi egység is található. Az egyik Szent Kálmánnak (megh. 1012) a székesfehérvári királyi bazilikában őrzött ereklyéire vonatkozik. Az előadás ezt a kutatás előtt ismeretlen szöveget mutatja be.
A tudományos ülésszakon elhangzott előadás az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:
További előadások ide kattintva érhetők el.
