A könyv- és történelemszeretők itthon és a világon egyaránt ismerik Apponyi Sándor, a tudós bibiofil, a nagylelkű mecénás, a múzeumalapító nevét, aki a nemzeti könyvtárra hagyta mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazó teljes bibliotékáját. De a nagyközönség vajon tudja-e, mi mindent köszönhetünk…
Apponyi Sándor levelei kortárs tudósokhoz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. 3.
Apponyi Sándor-emlékév. 3. rész
A könyv- és történelemszeretők itthon és a világon egyaránt ismerik Apponyi Sándor, a tudós bibiofil, a nagylelkű mecénás, a múzeumalapító nevét, aki a nemzeti könyvtárra hagyta mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazó teljes bibliotékáját. De a nagyközönség vajon tudja-e, mi mindent köszönhetünk…
Apponyi Sándor levelei kortárs tudósokhoz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. 2.
Apponyi Sándor-emlékév. 3. rész
A könyv- és történelemszeretők itthon és a világon egyaránt ismerik Apponyi Sándor, a tudós bibiofil, a nagylelkű mecénás, a múzeumalapító nevét, aki a nemzeti könyvtárra hagyta mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazó teljes bibliotékáját. De a nagyközönség vajon tudja-e, mi mindent köszönhetünk…
Apponyi Sándor levelei kortárs tudósokhoz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. 1.
Apponyi Sándor-emlékév. 3. rész
A könyv- és történelemszeretők itthon és a világon egyaránt ismerik Apponyi Sándor, a tudós bibiofil, a nagylelkű mecénás, a múzeumalapító nevét, aki a nemzeti könyvtárra hagyta mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazó teljes bibliotékáját. De a nagyközönség vajon tudja-e, mi mindent köszönhetünk…
Apponyi Albert megemlékezése Apponyi Sándorról
Apponyi Sándor-emlékév. 1. rész
A könyv- és történelemszeretők itthon és a világon egyaránt ismerik Apponyi Sándor, a tudós bibiofil, a nagylelkű mecénás, a múzeumalapító nevét, aki a nemzeti könyvtárra hagyta mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazó teljes bibliotékáját. De a nagyközönség vajon tudja-e, mi mindent köszönhetünk…
Széchényi Ferenc naplóbejegyzései és utolsó bécsi évei. Második rész
1754. április 28-án született Gróf Széchényi Ferenc kora egyik leggazdagabb főura és legjelentősebb államférfija, nemzeti könyvtárunk megalapítója, a magyarországi kultúra egyik legbőkezűbb mecénása. Folytatjuk tegnapi blogbejegyzésünket.
Az 1790-es évek közepétől formálódott meg Széchényiben a…
Széchényi Ferenc naplóbejegyzései és utolsó bécsi évei. Első rész
1754. április 28-án született gróf Széchényi Ferenc, kora egyik leggazdagabb főura és legjelentősebb államférfija, nemzeti könyvtárunk megalapítója, a magyarországi kultúra egyik legbőkezűbb mecénása.
Czetter Sámuel: Gróf Széchényi Ferenc. Rézmetszet. In: Vályi András: Magyar Országnak leírása. 3.…
Tessedik Sámuel (1742–1820) emlékére. Második rész
280 éve született Tessedik Sámuel
A szarvasi tanintézet az 1790-es években Tessedik minden erőfeszítése ellenére, egyre nagyobb anyagi nehézségekkel küzdött, s 1795-ben az iskola működését fel kellett függeszteni. 1798-ben ugyan egy királyi dicsérő oklevéllel és némi anyagi elismeréssel támogatva Tessedik saját vagyonát is…
Tessedik Sámuel (1742–1820) emlékére. Első rész
280 éve született Tessedik Sámuel
A 18. századi magyarországi hungarus eszményi megtestesítője, az evangélikus pap, kiváló pedagógus és gazdasági szakember Tessedik (Theschedik) Sámuel a Pest megyei Albertiben született 1742. április 20-án német anyanyelvű, de szlovákul is tudó apa és a pozsonyi származású német Lang Erzsébet…
1754. április 29-én született
Gróf Széchényi Ferenc (Fertőszéplak, 1754 – Bécs, 1820), aki a róla elnevezett Országos Széchényi Könyvtárat megalapította 1802-ben.
Még ma sem tisztázott, hogy április 28-án vagy 29-én született Széchényi Ferenc – Bártfai Szabó Lászlónak, a Széchényi család…