Tanner Ilona, vagy ahogyan irodalmi nevén ismerjük, Török Sophie születésének 130. évfordulójára könyvtárunk Copia felületén elérhetővé válik közel 1000 kézirata (versek, naplójegyzetek), illetve néhány festménye.
Török Sophie. A Nyugat-barátok Köre fotósorozata 1931. Fotó: Rónai Dénes –…
„Új vendégek vagyunk, új szempontok szerint próbálunk kérdezni.”
Kabdebó Lóránt irodalomtörténész halálának második évfordulójára
A két éve, nyolcvanhat éves korában elhunyt Kabdebó Lóránt (2022. január 24.) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, Szabó Lőrinc életművének legalaposabb ismerője és kutatója volt. A Pécsi, majd a Miskolci Egyetem tudományos életében kulcsszerepet betöltő egyetemi tanár – az utóbbi…
Lipics Franciska: „A vers nekem egy mentsvár, egy lehetőség, hogy egy szöveg mögé bújva megjeleníthetem a saját világomat.”
Interjúk A háromszólamú vers hangzó Példatára kapcsán. Tizenegyedik rész
Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a…
„Naphegyre Éjvölgyből”
Százötven éve, 1873. május 4-én született a Nyugat legöregebb költője, Telekes Béla (1873–1960)
„Lim-lom írások, vén papírosok közülEgy fakó fénykép is előkerül.Diákkori emlék… Felemás poézis…Harminc s néhány arc… Köztük az enyém is.”
Telekes Béla: Arckép. Részlet. In: Uő: Fekete gályán. Versek és Rákóczi. Drámai költemény, Budapest, A szerző kiadása, Kellner Albert könyvnyomdája, 1936. –…
Nadrág vagy pantalló? – Az Ős-Fausttól a Faustig
110 éve született Jékely Zoltán
„Itt bölcs bánattal a Faustból citáltunk:»Szerelemre túl vén a vérem« – mára mártegnapi jelenünk megnőtt s csodás mult.”
Jékely Zoltán: Barátság. 1945. In: Jékely Zoltán összegyűjtött versei, Budapest, Szépirodalmi, 1988 – Digitális Irodalmi Akadémia
Jékely Zoltán, 1941 körül. Fotó: Laub Juci –…
„szilánkra kell annak hasadnia, / aki fordított teljes életében”
110 évvel ezelőtt született Kálnoky László
Kálnoky László (Eger, 1912. szeptember 5. – Budakeszi, 1985. július 30.) költő hatalmas műfordítói életművet hagyott hátra. Mások mellett neki is köszönhető, hogy a világirodalom klasszikusai mára magyar nyelven is magas fokon élvezhetővé váltak. Műfordítói csúcsteljesítményei közé tartozik többek…
„S megtébolyult az emberi szabadság, / S magába mar az emberi erő”
30 éve hunyt el Székely János
Költő, prózaíró, drámaíró, műfordító. Szülőhazájában és Magyarországon napjainkban leginkább drámaíróként ismert, lévén, hogy költői életműve már a hatvanas-hetvenes évek fordulóján lezárult.
Székely János portréja a hetvenes évek elejéről. Erdélyi Lajos felvétele. In: Elek Tibor: Székely János.…
A Molière álnevű láncszem
400 éve született Jean-Baptiste Poquelin
A francia irodalom, az európai komédiarepertoár egyik legnépszerűbb szerzője, a dél-francia falu után művésznevet választó színházcsináló, akit így csak Molière-ként ismerünk, ragyogó gyöngyszem abban a klárisban, mely összefogja a hivatásos színjátszók által sok évezrede sikeresen vitt…
Rákóczi-emlékek – Tiszaújlak
Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 39. rész
A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének,…
„Minden kép és költemény” – Szabó Lőrinc (1900–1957) születésnapja
„Szabó Lőrinc a Nyugat és az érett József Attila közti fejlődési szakasz egyik legjelentősebb és legjellegzetesebb képviselője. Költészete a magyar polgári líra egyik csúcsa. […] …az akadémizmussá merevedett szépségkultusz és irodalmiasság helyett az élet napról napra…