Bécs felszabadult a török ostrom alól – Mária napja

2013. szeptember 12. 07:51 - nemzetikonyvtar

A Mária név Magyarországon a középkor óta sokáig a leggyakoribb női keresztnevek között szerepelt, ami nyilvánvalóan Szűz Mária tiszteletével magyarázható, bár a XVIII. századig többen választották Mária édesanyjának, Annának a nevét. Szűz Mária nevét helyi ünnepként a XI. századtól sok helyütt ünnepelték Európában különböző napokon, de egyetemes ünneplését Bécs törökök alóli felszabadítása (1683. szeptember 12.) emlékére Boldog XI. Ince pápa (1676–1689) rendelte el a katolikus egyházban. Bécs ostroma idején I. Lipót császár (1657–1705) és udvara Passauba menekült, és a kapucinus kolostor Mariahilf (Mindenkor Segítő Szűz Mária) kegyképe előtt könyörgött a szabadulásért. A győzelem után a kegykép tisztelete hozzájárult az ünnep gyors terjedéséhez. A XVIII. században hazánkba települő németek, de a magyar kamarai telepítések is szívesen választották az új templomok, kápolnák titulusául Mária nevét, s általában a Mariahilf-kegykép másolatát helyezték az oltár felé. Az ünnep magyarországi terjedéséhez és a Mária név gyakoriságához hozzájárult az is, hogy 1686-ban (szeptember 2.) Buda is felszabadult a török alól, s ezt a győzelmet is Mária közbenjárásnak tulajdonították.

Johann Azelt: Bécs 1683-as ostroma, rézkarc, Nürnberg, 1686 – A város látképe a jobb oldalon. Az előtérben tábor és csatajelenet. A metszeten betűjelek; jelmagyarázat fent két angyal által tartott írásszalagon. (Régi Nyomtatványok Tára – Digitális Képkönyvtár)

Bécs török ostroma 1683. július 14-én kezdődött meg, melyet Kara Musztafa török nagyvezír irányított az Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf vezette védők ellen. A szeptemberig elhúzódó várvívás végén, a kahlenbergi csatában aztán a Sobieski János lengyel király (1674–1696) vezette keresztény haderő visszaverte az oszmánokat. Kara Musztafának a szultán hamarosan selyemzsinórt küldött: öngyilkosságot kellett elkövetnie. Bécs 1683-as ostroma fordulópont volt a Habsburgok és oszmán birodalom közötti küzdelemben. A török soha többet nem tudott ekkora erőt kifejteni, 1686-ban Buda majd a következő évtizedekben egész Magyarország területe felszabadult (1699-es karlócai és az 1718-as pozseraváci béke) A Török Birodalom megkezdte visszavonulását a Duna völgyéből, hogy helyét az első világháború végéig a Habsburg-dinasztia foglalhassa el.

Kara Musztafa sírva vonul Bécstől Konstantinápoly felé, röplap 1684-ből. Az előtérben a kép közepén a nagyvezír szamárháton ülő, síró alakja. Körülötte a sorsát sirató törökök. (Régi Nyomtatványok Tára – Digitális Képkönyvtár)

„Méltán mondatol rózsának,
Paradicsom fájának,
Élő kenyér hajójának,
Evezők csillagának.
Áron vesszeje, szent Szűz,
Mojzestől láttatott tűz,
Ki tőlünk minden gonoszt űz,
És lelkünkre kegyelmet fűz.”

Mennyország királynéja, részlet – In. Mária aranyház, összeállította Lukácsy Sándor, Pécs, Jelenkor, 2000 (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Mária nevének eredete és jelentése bizonytalan. Héberül Mirjam. Jézus idejében a 'Marjam' formát használták. Az egyik elképzelés szerint az arám Mara, Úr szóból ered, s így jelentése Úrnő. Szent Jeromos „a tenger csillagának” (Stella Maris) mondja. Az utóbbi száz esztendőben az egyik legtöbbször anyakönyvezett női név volt, bár a gyakorisága napjainkban csökken: 1967-ben még a második helyen állt az Éva után, 1976-ban már a tizennegyediken, míg az 1980-as évek közepére kiszorult a leggyakoribb húsz női név közül. – Forrás: Ladó János–Bíró Ágnes Magyar utónévkönyv, Budapest, Vince Kiadó, 2005. (Törzsgyűjtemény) 

Rózsa (Digitális Képkönyvtár) 

„Mindnyája érez téged, Istenáldott,
a kezdettől-való erős Anyát,
a mindenütt áramló ifju Nőt,
ha könnyű kék cipőd
érint rögöt, virágot;
látják rózsás-ezüstös tunikád
és zöldsárkány-hímes arany palástod,
és mindahány ruhád
léteddel egybeszőtt
piros köntösben állsz a pőre láng előtt.”

Weöres Sándor: Salve Regina, részlet – Uő: Egybegyűjtött írások II. kötet, Budapest, Magvető,1981 (Törzsgyűjtemény – Szabadpolcos állomány)

-s-

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr615505583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása