„Nagy magyarok emlékének”. Mátyás király lovas szobra ex librisen

2020. július 13. 09:00 - nemzetikonyvtar

Mit árul el…? Első rész

Mit árul el…? alcímmel hétfőnként jelentkező új blogsorozatunkban munkatársaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy-egy dokumentum(részlet) mi mindent árulhat el magáról a dokumentumról, a készítőjéről, a korszakról. Ez alkalommal Vasné Tóth Kornélia művelődéstörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának tudományos munkatársa mutatja be Szíj Rezső egyik ex librisét.

Szíj Rezső (1915–2006) református lelkész, képviselő, író, könyvtáros, könyvkiadó 1968-tól az Országos Széchényi Könyvtár főkönyvtárosaként az aprónyomtatványokkal foglalkozva kötelezte el magát a könyvművészet és az ex libris – eredeti funkciójában könyvjegy, a könyv tulajdonosát jelölő kisgrafika – irányába. (A 19–20. század fordulójától a műfaj részben felszabadulva a könyvhöz kötöttségtől, önálló gyűjtés tárgyává vált.) A kiterjedt szakírói tevékenység mellett készíttetett is saját nevére szólóan ex libriseket, az elsőt volt pápai iskolatársával, Istenes-Iscserekov Andrással. A könyvjegy műfajával alaposabban 1937-ben ismerkedett meg Szoboszlai Mata János fametsző révén, debreceni tanulmányútja során, miközben Misztótfalusi Kis Miklós című könyvén dolgozott.

Ex libris gyűjtői, szakírói munkássága egyik koronájaként 1996-ban Ex libriszek és alkalmi grafikák címmel kiadványt jelentetett meg, melyben részletesen bemutatta a nevére szóló ex libriseket: Csiby Mihály, Diskay Lenke, Kertes-Kollmann Jenő, Fery Antal, Kőhegyi Gyula, Moskál Tibor, Mata János, Menyhárt József, M. Makkai Piroska, Petry Béla, Szász Endre, Ürmös Péter, Torró Vilmos, Várkonyi Károly, Orosz István grafikusok alkotásait. Ex librisei tematikájáról a következőket vallotta:

„Tematikus könyvjegyek kívánságomra is készültek nemzetünk nagyjai emlékére, vagy felvidéki, és erdélyi várak, templomok, műemlékek részleteit örökítve meg […] A kijelölt személyek történelmünk építő nagyjai, kiváló személyiségei voltak […] Balassi Bálintban kora világviszonylatban is egyik legnagyobb s legtájékozottabb magyar költőjét tisztelem. A Comenius ex libriszen [sic!] a tudós magyar nevét – Szeges Ámos János – is rávésettem a dúcra, hogy ezáltal is tudatosítsam magyar származását […] Miután elhagytam a fiatalkori történelmi elfogultságokat, nagy tisztelője lettem Görgey Arthurnak. Róla azért készült ex librisz [sic!].”

Ex libriszeimről. In. Szíj Rezső, Ex libriszek és alkalmi grafikák, Bp., Szenci Molnár Társaság, 1996, 9. – Törzsgyűjtemény

Kossuth Lajos és Széchenyi István közül az utóbbinak adott igazat – a politikus, államférfi születése 200. évfordulójára Széchenyire emlékező ex librist készíttetett. A könyvtáros Szíj Rezső némely ex librise a könyvnyomtatásra, könyvművészetre utal, többek között könyv ábrájával, iniciálékkal. A Csiby Mihály-grafikák közül több Bél Mátyás lelkészre, polihisztorra emlékező in memoriam lap. Kedvelt témái még a történelmi helyszínek: Árva, Trencsén, Zólyom vára (a grafikusok: Csiby Mihály, Moskál Tibor, Ürmös Péter).
Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Görgey Artúr, Széchenyi István, Szabó Dezső, Németh László, Erdélyi József, Sinka István, Semsey Andor*, Karinthy Frigyes, Kovács Imre személyére emlékezve Fery Antal (1908–1994) szerencsi grafikussal, híres fametszővel készíttetett portré ex libriseket – ezek többségükben a Nagy magyarok emlékének című sorozat részét alkotják, melyek némelyike fellelhető az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának ex libris állományában is.
Az eddig említett hommage-lapok mellett kiemelendő az I. Mátyás magyar királynak (1458–1490) lovas ábrázolással emléket állíttató ex libris a kisnyomtatványtár gyűjteményéből, mely Fadrusz Jánosnak, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakjának kolozsvári Mátyás-szobrát építi be a kompozícióba. 1987-ben készült „Ex libris dr. Szíj Rezső. Mathias rex 1440–1490, Kolozsvár” felirattal, a grafikus 1837. opusszámmal jelölt (OSZK-jelzet: Exl.Sz/573) kisgrafikájaként. A grafikus nevét a lap jobb alsó sarkában található „F A” szignó jelöli. (Mátyás születési évét bizonyos források, Thomasi velencei követ és Aeneas Silvius bíbornok följegyzései és az ő nyomdokaikon haladva Fraknói Vilmos Hunyadi Mátyás király élete, 1890 című művében 1440-re teszik, nem 1443-ra, Fery Antal grafikus őket követi a dátum megadásában.)

1_kep_ex_libris_dr_szij_rezso_grafikus_fery_antal_1987.jpg

Ex libris dr. Szíj Rezső. Mathias rex, grafikus: Fery Antal (1987)

Fadrusz a korabeli híradás szerint Budán, a Naphegyen lévő műtermében mintázta meg Mátyás szobrát, a főalakhoz a Mátyásról fellelhető arcképeket és szoborműveket vette alapul, a ló ábrázolásához a mezőhegyesi állami ménestelepen folytatott tanulmányokat. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott, bronzból készült szoborcsoport Mátyás király szülővárosának egyik szimbólumává vált, ma is meghatározó jelentőségű része Kolozsvár főterének. 1902. október 12-én avatták fel.

A Fadrusz-féle szobor parafrázisa, Fery Antal 1987-ben készített fekete-fehér, 90x85 mm-es fametszete oldalnézetből, hűen követi a ló és lovasa alakját, a király méltóságteljes tartását. A grafika kompozíciójába nem épült be a magas talapzat, melyen a szobor áll, és a főalak két oldalán uralkodójuk felé forduló vezérek szobrai sem – az ex libris kis mérete erre nem adott lehetőséget. A könyvjegyen a műfaj eredeti, könyvtulajdonost jelölő funkciójára utalóan nem maradhatott el a nyitott könyv ábrázolása, mely egyúttal a megrendelő, Szíj Rezső könyvekkel való szoros szakmai kapcsolatára is utal. Az ex libris szövege szervesen beépül a képi világ elemeibe (például az írásszalagon dr. Szíj Rezső nevével), a grafikára jellemző a tömörség, a kompozíciós fegyelem.
Fery Antalnak nem ez az egyetlen Mátyás-ábrázolása, a portrék mellett Fadrusz bemutatott lovas szobra is visszatérő motívumként van jelen kisgrafikai munkásságában. A szobor képi hagyományozódását nyomon követve, már jóval a Szíj Rezső számára készült grafika előtt találunk rá példát: 1940-ben (op. 49) előfordul egy Tompos Ernő építészmérnök nevére szóló köszönőlapon, illetve a Szíj Rezső-grafika készítési évében, 1987-ben egy Szenczi Molnár Albertnek emléket állító grafikán (op. 1826), amelyen a Házsongárdi temető egy kopjafájának kísérőmotívumaként tűnik fel. Emellett Fery Antal utolsó alkotásainak egyikeként, 1993-ban a Gábor Dénes – akkoriban a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár könyvtárosa – nevére szóló ex libris alapkompozícióját is a lovas szobor adja (op. 2079).
Az ex libris komplex műfaj, a megrendelő és a grafikus közös elhatározásából születik, mindkettejük céljait magában foglalja. A művészeti íróként és gyűjtőként a könyvjegy szakértőjévé váló Szíj Rezső által rendelt hommage-lapokon – köztük a kiemelten bemutatott, Mátyást ábrázoló ex librisen – a fő cél a tiszteletadás, esetünkben történelmünk egyik legtöbbet emlegetett alakjának, Mátyás királynak.

* A nagybirtokos, természetbúvár Semsey Andorról (1833–1923) van szó.


Irodalom:

Vasné Tóth Kornélia (Plakát- és Kisnyomtatványtár) 

A sorozat további részei: 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1615991634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása