Mit árul el…? alcímmel hétfőnként jelentkező blogsorozatunkban munkatársaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy-egy dokumentum(részlet) mi mindent árulhat el magáról a dokumentumról, a készítőjéről, a korszakról. Ez alkalommal Kis Domokos Dániel, a Színháztörténeti- és Zeneműtár munkatársa tesz fel kérdéseket a gyűjtemény egyik díszlettervéről.
Valódi ritkaság: az „opera varázslója”, Oláh Gusztáv saját kezűleg szignált díszletterve került úgy tizenöt éve Színháztörténeti Tárunk Szcenikai Gyűjteményébe, mondhatni, a véletlennek, s tegyük hozzá, a figyelő, műértő szemnek is köszönhetően.
Oláh Gusztáv díszletterve – Színháztörténeti- és Zeneműtár. KE 18.257 (2005)
Oláh Gusztáv (1901. augusztus 20., Budapest – 1956. december 19., München) személyi és tervezői hagyatékát, melyből csak a terv közel kétezer darab, a nemzeti könyvtár Színháztörténeti- és Zeneműtára őrzi. Oláh Gusztáv rövid építészeti és a zeneakadémiai tanulmányok után korának egyik legkiemelkedőbb díszlettervezője, Kéméndy Jenő tanítványa, szcenikai asszisztense lett az Operaházban, ahol azután harmincöt évet töltött. Közben Hevesi Sándor hívására dolgozott a Nemzeti Színháznak is. 1926. október 30-án Az ember tragédiája új bemutatójához az új díszleteket, „misztériumkeretet” Tolnay Pállal együtt ő valósította meg. Korai sikerei elismeréséül már 1927-ben az állami színházak szcenikai főfelügyelőjévé nevezték ki. Jelentős szerepe volt többek közt a Szegedi Szabadtéri Játékok létrehozásában. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is számos felejthetetlen előadást tervezett, rendezett, emellett több külföldi munkája is emlékezetesnek bizonyult.
A szóban forgó díszletterv már első látásra is feltételezhetően Velencét ábrázolja. Valójában a kép színvilága s a nagy térhatás keltett gyanút, hogy a kép Oláh Gusztáv (vagy ahogy – édesapjától, a Pszichiátriai Intézet igazgatójától megkülönböztetendő – akkor írták: ifj. Oláh Gusztáv) díszletterve lehet. A mű pedig, melyhez készült, az Othello. S bár a tervező elsődlegesen a pesti Magyar Királyi Operaház, vagyis az Opera „főszcenikusa”, később főrendezője és balettigazgatója is volt, ez a díszletterv nem a Verdi-operához, hanem az annak is alapjául szolgáló Shakespeare-színdarab előadásához készült, a Nemzeti Színház színpadára.
Oláh Gusztáv ekkor már több, a Nemzeti Színházban színre vitt (és legtöbbször Hevesi Sándor által rendezett) Shakespeare-darabhoz készített terveket: az 1922. december 12-én bemutatott Lear királyhoz, az 1923. április 6-án (Csathó Kálmán rendezésében) színre került A velencei kalmárhoz, az ugyanez év április 27-én és október 15-én színpadra állított III. Richárdhoz, illetve Antonius és Cleopatrához (mely utóbbinak nemcsak rendezője, hanem a fordítója is Hevesi Sándor volt), valamint az 1924. november 8-án bemutatott A makrancos hölgyhöz. Az 1928. május 25-én színre került Szentivánéji álomhoz a díszletek mellett a jelmezeket is Oláh Gusztáv tervezte, csakúgy, mint az 1929. május 24-én bemutatott A windsori víg asszonyokhoz (fordította és rendezte Hevesi Sándor). A korabeli fényképeknek köszönhetően a mai kutató is láthatja, hogy működött a forgószínpad.
A színpadtervezés jobb megértéséhez egy korabeli dokumentum: az Oláh Gusztáv által tervezett Bánk bán-előadás díszletterve nyújthat segítséget.
A színpadi díszlettervezésről és a színpadi díszletfestésről álljanak itt a korszak legavatottabb szaktekintélye, Oláh Gusztáv gondolatai:
„Bár a díszletfestők nem vihetnek munkájukba önálló művészi felfogást, mindazonáltal talán sehol sem annyira szükséges a kivitelt készítő közegeknek művészi érzéke és tudása, mint a színpadi díszletnél, mert hivatásuk a díszlettervező papírra vetett gondolatait megérteni, átérezni és azokat a nagy vásznakon továbbfejleszteni. Ezért téves azt hinni, hogy a díszletfestők amolyan közönséges mesteremberek. Sokkal több tudás és tehetség kell hozzá, mint bármilyen más festészethez. [...] A díszlettervező, akinek képzőművésznek, építésznek, műtörténésznek, botanikusnak, színpadtechnikusnak, és Isten tudja, mi mindennek kellene lennie, egyszerre kézhez kap egy darabot, hogy annak felvonásait színpadi formába öntse. Adva vannak a helyzetek, képek, amelyeket meg kell, hogy oldjon a mű előadásának számára. Azért hangsúlyozom a mű előadását, mert nem elegendő, ha egy színpadi kép magában véve szép és megkapó alkotás, sőt ez talán nem is olyan fontos, de föltétlenül szükséges az, hogy az a kép az előadást, a művet kiemelje, és annak hangsúlyait fokozza, hangulatainak pedig színt adjon.
Megköti munkájában elsősorban a rendező munkája, ami azonban az előadás menetének természetes folyománya, mert eltekintve egy díszlet hatásától és hangulatától, egyáltalán nem mellékes, hogy miként lehet benne lejátszani az illető darabot.”
Oláh Gusztáv, ifj.: Színpadi díszletfestés; Színpadi díszlettervezés. In. Színészeti lexikon. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások. Szerkesztette Németh Antal, Budapest, Győző Andor Kiadása, 1930. 2. kötet, 908–909, 909–911. – Törzsgyűjtemény
Ajánlott irodalom:
- A Színháztörténeti Tárunkban őrzött Oláh Gusztáv-alkotásokról szép keresztmetszetet nyújt: Burda Zita Az opera varázslója című összeállításában.
- Oláh Gusztáv díszletterveiről is szól a Bartók születésének 125. és Oláh Gusztáv halálának 50. évfordulójára megjelentetett díszes kötet: Burda Zita – Kis Domokos Dániel: Bartók a színpadon. Osiris Kiadó, Bp. 2006. Online elérés
- Oláh Gusztáv rövid életrajza, tervezéseinek adattára: Oláh Gusztáv (1901–1956) tervezései – rendezései. (Adattár.) Összeállította, a bevezetőt írta: Alpár Ágnes. Magyar Színházi Intézet, Színháztörténeti füzetek 58. szám, Bp. 1975. Online elérés
- Oláh Gusztáv, ifj.: Színpadi díszletfestés; Színpadi díszlettervezés. In. Színészeti lexikon. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások. Szerkesztette Németh Antal. 1-2 köt. Győző Andor Kiadása, Bp. 1930. 2. köt. 908–909, 909–911. Törzsgyűjteményünkben.
Folytatjuk...
Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti- és Zeneműtár)
A sorozat további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 9. rész
