A clevelandi Magyar Kongresszusok videófelvételeken

2020. november 20. 08:00 - nemzetikonyvtar

A Mikes Kelemen Program margójára – 13. rész

A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében a Diaszpóra Tanács III. ülésének Zárónyilatkozatában megfogalmazott gondolatok jegyében indult el a Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén. A hetedik évében járó, nagyszabású program keretében hazai és határon túli közgyűjtemények, iskolai könyvtárak gyarapodhatnak könyvekkel, folyóiratszámokkal és számos más érdekességgel – sokat látott imakönyvektől kezdve egészen a bakelitlemezekig. A diaszpórából hazaérkező több százezer dokumentumot a nemzeti könyvtár munkatársai gondozzák, s juttatják el rendeltetési helyükre. Örömteli tapasztalat, hogy az OSZK gyűjteményei is kiegészülhettek a hazaérkező dobozokban rejlő kincsekből. Erről a messze a várakozásunkat meghaladó eredményről számolnak be munkatársaink új blogsorozatunkban. A tizenharmadik részben munkatársunk, Deák-Sárosi László írását olvashatják azokról a videófelvételekről, amelyek a clevelandi Magyar Kongresszusok eseményeit rögzítették.

Cleveland mindig is a nyugati magyar emigráció legfontosabb központja volt. Ez a település az Amerikai Egyesült Államokban található, és a magyar ajkúak százezer fölötti lélekszáma miatt sokáig Budapest után a legnagyobb magyar város volt, amíg Debrecen, majd még néhány anyaországi város meg nem előzte. A magyarok nagyobb tömegben a XX. század elején, 1945 és 1956 után vándoroltak ki a tengeren túlra, és közülük sokan a Nagy-tavak környékén és azon belül Clevelandben telepedtek le, mert ott találtak munkalehetőséget, és kaptak segítséget a már kialakult magyar kolóniáktól. Ezeken a helyeken olyan erős a magyar öntudat és összetartás, hogy még a második és harmadik generációsok is nagyon aktívan ragaszkodnak eleik nyelvéhez, vallásához, kultúrájához. A városban fénykorában több mint 40 magyar kulturális egyesület működött, erős volt – részben még ma is – az egyházi, a cserkész- és a kulturális élet, beleértve a lap és könyvkiadást, illetve a rendezvények szervezését.

_dsc0023.JPG
A nyugati emigráció audiovizuális anyagának válogatása

Clevelandben alakult meg a Magyar Társaság, ami 1961 óta rendszeresen és a mai napig megszakítatlanul megszervezi az éves Kongresszusát, lehetőséget adva a magyar emigráció, majd az összmagyarság kulturális, politikai céljainak, törekvéseinek az összehangolására. Idén, 2020-ban először marad el a mindig év végére időzített három-négy napos összejövetelük, de most is csak a járványhelyzet miatt. A Magyar Társaság tagjai és vezetői immár második- és harmadik generációs magyarok, akik fő céljuknak tekintik küzdeni szüleik és nagyszüleik álmaiért, terveiért, és segíteni az anyaország és az elszakított területek magyarjait kulturális, politikai és gazdasági téren egyaránt. A Társaság az 1990-es évek óta honlapot üzemeltet, ahol megosztják a Kongresszusaikkal és általában a tevékenységükkel kapcsolatos információkat.

mikes_vhs_0023_2020_09_07_082141.jpg

A clevelandi XXV., 1985-ös Magyar Találkozó vagy más néven Magyar Kongresszus audiovizuális dokumentumanyaga VHS-kazettán

A Magyar Társaság az emigrációnak azt az egyébként többségi hányadát fogja össze, amelynek tagjai elsősorban politikai okok miatt hagyták el Magyarországot, és életük fő céljának az anyaország társadalmi, politikai és gazdasági felemelkedését tekintik. Természetesen ezek a célok arányaikban és konkrétumaikban mindig változtak, mivel maga a történelem is változott. A rendszerváltás előtt a kommunista rendszerrel való szembenállás volt a meghatározó, és ezt szolgálta mindaz a tudományos, ismeretterjesztő és kulturális tevékenység, amelyet a Társaság és a vele együttműködő személyek, illetve szervezetek végeztek. 1990 után már az anyaországiakat is bevonták a tanácskozásokba, és közösen határozták meg a céljaikat. Mivel a vasfüggönyön és főleg az óceánon túl nem korlátozták a szólásszabadságot, ezért a nyugati magyar emigráció legkiválóbbjai mindenféle korlátozás nélkül oszthatták meg egymással értékes kutatásaikat, ismereteiket.
Ezekből az előadásokból világosan kiderül, hogy a magyar emigráció milyen szellemi és erkölcsi erőt képviselt és képvisel a mai napig. Sok olyan tudós, művész, pap, lelkész és általában értelmiségi került a vasfüggönyön túlra, akik nem tudtak vagy nem akartak megalkudni a Szovjetunió segítségével a hatalmat magához ragadó kommunista vezetéssel. Kiváló történészek, írók, újságírók folytatták kutatómunkájukat, és alkották meg közösen a külhoni magyarok tudásbázisát. Trianon évfordulója kapcsán kiemelném Botos László az Út a trianoni békeparancshoz és a Trianoni szemelvények című könyveit, amelyek 1999 és 2002 között jelentek meg, és ezekben a könyvekben, illetve a témában tartott előadásában addig nem tapasztalt sokrétűséggel és igényességgel tárja fel a békediktátumhoz vezető történelmi, politikai előzményeket. Különösen értékes például Balogh Sándor politológiai elemzése a 2001-es Kongresszuson a rózsadombi paktum hátteréről, bizonyítékairól, amelyet idehaza sokan összeesküvés-elméletnek tartanak.

mikes_vhs_0023_dr_nadas_janos_a_magyar_tarsasag_elnoka_1985_2020_09_07_091745.jpg

Dr. Nádas János, a Magyar Társaság elnöke a XXV., 1985-ös Magyar Kongresszus megnyitóján. Pillanatkép a VHS-felvételről

Különösen informatívak, érdekesek és izgalmasak azok a Kongresszusok, amelyek a rendszerváltás után, egy-egy anyaországi országgyűlési választás előtt vagy után kerültek megrendezésre. Mindaz, ami idehaza a sajtóban nem, vagy csak részben jelenhetett meg, az mind előkerült az Erie-tó partján tartott előadásokon. Egyes találkozókon részt vettek magyarországi kormánypárti és ellenzéki politikusok is, például Jeszenszky Géza külügyminiszterként, később nagykövetként is, aki ott közvetlenül szembesülhetett a magyar emigráció értékrendjével, céljaival. Mennyivel másképp alakulhatott volna a közélet és a politika, ha a clevelandi tanácskozásokat megismerhette volna az anyaországiak szélesebb tömege. Még így utólag is izgalmas végigkövetni a jóslatnak is beillő elemzéseket a múltról és az akkori jelenről. Sok történésznek, politológusnak kiváló kutatási alapanyagok lehetnek a Magyar Kongresszusok dokumentumanyagai.
Itt kell kitérnem arra, hogy ezeknek a találkozóknak írott dokumentumai is vannak. Az előadásokat és a beszámolókat 1962 óta közzétették nyomtatásban, Krónika címmel, az Árpád Akadémia évkönyveként. A kiadójuk a mindenkori Magyar Társaság elnöke, kezdetben Dr. Nádas János, Dr. Nádas Gyula, majd (az egyik) ifjabb Dr. Nádas János a tágabb családból. A Krónika és a videók kölcsönösen kiegészítik egymást. Bár törekedtek a teljességre, nem mindegyik előadás jelent meg az évkönyvben, vagy néha csak az átdolgozott, esetenként a rövidített változata. Ilyenkor hasznosak a videófelvételek, amelyek ráadásul tartalmazzák az előadások utáni hozzászólásokat is. A nyomtatott Krónikában könnyebb azonosítani az előadókat, a címeket, általában mindenféle adatot, de a videókon általában bővebb anyag található, és nem csupán az előadásokról, hanem az irodalmi-művészeti estekről és a magyar bálról is, ami mindig elengedhetetlen része volt a rendezvénynek.
Ugyanakkor több esetben a Krónika a bővebb, mint maga a videón rögzített előadás. Ezeket az évkönyveket az 1990-es évek végén digitalizálták, és feltöltötték a Magyar Társaság honlapjára.  Ez több szempontból is fontos lépés volt. A kiadványok így elérhetők bárki számára ingyenesen, határok nélkül. A Társaság a digitális tartalommegosztásban élen járt a kezdetektől fogva, köszönhetően Somogyi Lél számítógépes szakembernek és üzletembernek, aki társszerkesztőként is részt vett az évkönyvek összeállításában, majd kiadásában. Maga Somogyi Lél jelentette be 2001-ben tartott előadásában, hogy ettől az évtől kezdve a Krónikában nem csupán a találkozók előadásait és a beszámolókat teszik közzé, nyilván a szintén dokumentumértékű fotókkal együtt, hanem az előadások témáihoz kapcsolódó egyéb írásokat is. Előfordult, hogy valaki nem tudott elutazni az adott Kongresszusra, de beküldhette az előadásának írott anyagát utólag is, és később is hozzájárulhatott az adott témakör kiteljesítéséhez.

magyar_tarsasag_honlap_logo.jpg

A Magyar Találkozók logója a Magyar Társaság honlapján

Néhány tartalmi elem megmutatja, hogy miért érdemes egy kutatónak vagy akár érdeklődőnek megismerkednie a clevelandi Magyar Kongresszusok írott és videón rögzített anyagával. Az 1985-ös találkozó azért kivételes, mert a jubileumi, 25 éves évfordulóra nagyobb szabású rendezvényt szerveztek. Ugyanígy 1986-ban is, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc 30. évfordulójáról emlékeztek meg. Ilyenkor, a tudományos és ismeretterjesztő előadásokon kívül fontos szerepet kapott a diplomácia és a művészeti alkotások bemutatása is. A nagyobb, évfordulós találkozókra, de esetenként máskor is, meghívták a város és a tagállam, Ohio vezető politikusait, a polgármestert és a kormányzót vagy a szenátort, akik beszédet tartottak, vagy tolmácsolták a szövetségi államelnöknek a magyar közösséget köszöntő szavait. 1985-ben és 1986-ban a rendezvénynek otthont adó tóparti szállodában nagyszabású kiállítást rendeztek történelmi tárgyú festményekből és más képzőművészeti alkotásokból. A találkozókra elhozták a helyi és a világ minden tájáról a magyar emigráció kiadványait: könyveket, folyóiratokat.
Különösen érdekesek voltak azok a találkozók – mint már említettem –, amelyek a magyarországi szabad országgyűlési választások előtt vagy után kerültek sorra. Ilyenkor több történészt, újságírót, politikust és közéleti személyiséget a szervezők meghívtak Clevelandbe, és velük együtt próbálták segíteni mindenféle módon, szellemileg és anyagilag is az otthoni nemzeti erőket, konkrét pártállási hovatartozás nélkül. Itt fontos kiemelni a Magyar Társaság tagságának és a vezetőségének azt az egyöntetű hozzáállását, hogy nem elsősorban pártszimpátiában gondolkodtak, még csak nem is jobb vagy baloldali felosztásban, hanem számukra hiteles személyeket és programokat támogattak, azokat, akik szerintük képviselik a magyar nemzeti és a keresztény értékeket.
A találkozók gerincét a történelmi-politikai előadások képezték, illetve a magyar egyesületek működésének megszervezése, újjászervezése, újak alapítása, de minden évben előkerültek etikai, vallási és egyéb kérdések is, amelyeket külön szekcióelőadásokban vitattak meg. Például 2001-ben a félelemről, a szeretetről, a szerelemről és a hitről is tartottak előadásokat. Ezek elsősorban a jelenlévőknek és az emigráció tagjainak szóltak, de számos olyan előadásra is sor került, ami bármely más tudományos vagy színvonalas ismeretterjesztő rendezvényen megállta volna a helyét. Szintén az emigráció közösségének és az emigráció közösségéről szóltak azok az előadások, amelyek részletezték a nyugati szórványban működő magyar egyházak, cserkészszövetségek és más kulturális, illetve jótékonykodó egyesületek életét, munkásságát. Mindezek ismeretében a kultúra, a magyarság egyes jelenségeinek kutatói is eredménnyel olvashatják a Krónikát, és nézhetik meg a Magyar Kongresszusok videóit.
Végül, de nem utolsó sorban érinteném röviden a clevelandi találkozók irodalmi és művészeti eseményeit. Ezek az estek is elsősorban a résztvevőknek és az emigráció tagjainak szóltak, de számos olyan érték felbukkant, ami az egyetemes magyar kultúra része, és az anyaországinak ugyanúgy esztétikai élvezetet jelentenek, mint az Ausztráliába, Dél-Amerikába vagy „csak” Nyugat-Európába szakadt magyar honfitársainknak. Számos művet magyar emigránsok írtak és ezek az adott közösség könyvkiadóinál jelentek meg, akárcsak egyes hazai, de itthon cenzúrával akadályoztatott opusok. A versek, prózai művek és értekezések mellett – amelyekből a szerzők vagy színészek gyakran felolvastak vagy előadtak – színvonalas zenei produkciókat lehetett hallani. Ezúttal néhányat kiemelnék. A clevelandiaknak saját hagyományőrző és tánccsoportjuk volt/van, akik maguk tanultak be tánckoreográfiákat, sőt, a népi viseletet és a díszletet is maguk készítették. A találkozók gyakori vendége volt például Czinkota Mihály, a Magyar Nemzeti Színház egykori színésze, Tálas Ernő, a Svéd Királyi Operaház énekese, illetve a Kaliforniában élő zongoraművész, Neszlényi Judit.
A clevelandi magyarok a találkozók végén mindig tartottak egy bált, ahol hajnali 3-4-ig táncoltak, mulattak. A bál egyben alkalom a mindenkori fiatalok bemutatására, bevezetésére a felnőtt közösségbe. Ők az első bálozók, akik jelképesen és ténylegesen is tovább viszik az előző generációk értékeit, törekvéseit.

07_1.jpg
További VHS-kazetták és DVD-lemezek várnak feldolgozásra

Összességében elmondható, hogy a Magyar Kongresszusok videófelvételei révén értékes anyagokkal gazdagodott az Országos Széchényi Könyvtár audiovizuális gyűjteménye. A Krónika digitálisan, az interneten olvasható lapjai mellett a kutatók és az érdeklődők számára egyaránt elérhetők az egyes találkozók videófelvételei is, amelyek az egyetemes magyar kultúrát gyarapítják, és amelyeket érdemes megismerniük nem csupán azoknak, akiknek a tengereken túlra vezetett a sorsuk, hanem az itthoniaknak, a Kárpát-medencében élőknek is.

Deák-Sárosi László (Kutatási és Különgyűjteményi Főosztály, audiovizuális csoport)

A Mikes Kelemen Program margójára című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11/1. rész; 11/2. rész; 12. rész

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7016289904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása