A mindentudó Zacsek

2021. szeptember 16. 06:00 - nemzetikonyvtar

110 éve született Benedek Tibor színész, konferanszié

Zacsek mindent tud – többek között ebben a Nádasi László által írt tréfasorozatban is felejthetetlen volt Benedek Tibor színész, konferanszié.

Zacsek és Kulhanek – később Cicvarek – a két világháború közti Hacsek és Sajó mintájára jött létre. Az ismert tréfaszerző, Nádasi László (1907–1978), a közismert kabarészerző, Rejtő Jenő barátja és szerzőtársa kifejezetten Benedek Tibornak írta a szerepet, melyet a címszereplő saját rögtönzéseivel s egyéni stílusával is kiegészített. Először a Fiatalok és öregek kabaréműsorban mutatták be a Zacsek mindent tud című szatírát, melyet Kalmár Tibor rendezett.

Fiatalok és öregek. Zenés kabaré 2 részben. Rendezte Kalmár Tibor. Bemutató: Vidám Színpad, 1961. március 16. Színlap – Színháztörténeti és Zeneműtár

Az új politikai kabaréjelenetről a korabeli sajtó is megemlékezett felhíva rá az olvasó figyelmét. Már a műsorszám keletkezésekor így tudósított a Népszava:

„Kellér Dezső végig igényes és ötletgazdag konferánsza mellett a Zacsek mindent tud című jelenet szatírája idézi fel leginkább a mai politikai kabaré hangulatát. Nádasi László szellemes szövegét Benedek Tibor, Gál Sándor és Pánczél Pál adja elő. Különösen Benedek előadásának egyéni humora kelt derűt.”

Fiatalok és öregek. A Vidám Színpad új műsora. In. Népszava, 89. évf., 1961. március 29. –Törzsgyűjtemény

Benedek Tibor mellett Kulhanek, illetve később Cicvarek szerepében Pánczél Pál, a harmadik szereplő, Dömösében pedig Gál Sándor töltötte meg élettel és tette felejthetetlenné a kis jeleneteket.

Maga a legilletékesebb pedig így vallott erről:

„Kitartok Zacsek mellett! – mondja Benedek Tibor a „Micsoda emberek vannak!” szünetében, e tipikusan mai pesti figura jelmezében. Igen, kitartok, mert úgy látom, hogy ez a megkeseredett, »klasszikusan« reakciós kispolgár nagyon beleillik abba az elképzelésbe, amelyet sokan dédelgetünk magunkban a politikai kabaréból. Új műsorunkban is Zacsek-jelenetet játszom. »Zacsek mindent tud«, ez lesz a jelenet címe. Egyelőre mindent még nem tudok, csak annyit, hogy a műsor címe: »Vigyázat, utánozzák!« Rendező Horváth Tivadar, konferál Kellér Dezső. Bemutató június 5-én.”

„Péntektől péntekig” rovat. In. Film Színház Muzsika, 6. évf., 19. szám, 1962. május 11., 3. – Törzsgyűjtemény

S bár előképe, a Vadnay László (1904–1967) által kitalált „Hacsek és Sajó” 1929-től kezdve aratott töretlen sikert, először a Terézkörúti Színpadon, de 1953. szeptember 11-én a Vidám Színpadon a Nem a tükör görbe című előadásban egy röpke pillanatra még 1945 után is felelevenítették. Hacseket Herczeg Jenő, Sajót Komlós Vilmos játszotta. Ennek a műsornak több kabaréjelenetében is szerepelt Benedek Tibor.

Egyik vidám színpadi alakításáról tudósít a Film Színház Muzsika 1961. december 15-i száma:

„A tízéves fennállását ünneplő színház jubileumi műsorában sok szellemes jelenet, énekszám, villámtréfa ostorozza az elmúlt tíz év, de főképpen napjaink visszásságait. A jubileumi együttes – úgy tűnik – egyre inkább a kor követelményeinek megfelelő, igazi politikai kabarévá válik. […] Tíz év múltán Forgács László megvalósíthatta régi vágyát, és eljátszhatta Ede bácsit, a Vidám Színpad portását. A képen Bársony Irén, Benedek Tibor és Forgács László a nyitótréfában.”

Film Színház Muzsika, 5. évf., 50. szám, 1961. december 15., 41. – Törzsgyűjtemény

De láthatták a kabarérajongók Zacseket még a Normafánál, a Kimegyünk az életbe zenés kabaré egyik jelenetében (bemutató: Vidám Színpad, 1963. február 14.), vagy akár a „középkorban”, a »Lótej« vendéglőben Főinkvizítorként (Vidám kínpad, Középkori kabaré fiatalok, öregek és középkorúak részére. Rendezte Várady György. Bemutató: Vidám Színpad. 1962. október 23.)

Benedek Tibor természetesen emellett számos színdarabban és filmben is játszott. Jellegzetes orgánuma ma is sokaknak a fülében cseng…
Nevét, Benedikt, a színészpályát választó ifjú, apja, a kereskedelmi utazó kérésére változtatta meg. Törzs Jenő tanítványaként végezte el az Országos Színészképző Iskolát. 1931-től az érsekújvári színház, vagyis a Földes Dezső által igazgatott Nyugatszlovenszkói Magyar Színház tagja. Itt – az érsekújvári „Arany Oroszlán” színháztermében – többek közt 1932-ben Ábrahám Pál Haway Rózsájában ő Kaluna, az öreg hawai, Erdélyi Mihály Csókos regimentjében ő gróf Lichtenstein huszárkapitány és a „Vaszary Piroska, a Nemzeti Színház tagjának vendégfelléptével” bemutatott Móricz-regény, a Légy jó mindhalálig színpadi változatában is játszott: Nyilas Misit Vaszary Piri, Ghymessyt, a vasfejűt pedig Benedek Tibor alakította.
1934-től a részben színvonalas műsorszámai révén határainkon túl is nagy hírnevet szerző Arizona Mulató „fekete” dzsesszénekese volt, aki tehetségével és angol tudásával – ha igaz – a walesi herceget, a későbbi VIII. Eduard angol királyt is lenyűgözte a mulatóban, aki 1935 szeptember 11–16-ig tartózkodott Budapesten. A walesi herceg állítólag még Angliába is meghívta. (Egyed Zoltán: A velszi herceg 5 szép pesti napja. In. Színházi Élet, 1935. 39. szám, 7–17.)

Arizona Csodabár. Műsorfüzet, 1936. Aprónyomtatvány. Címlap – Színháztörténeti és Zeneműtár

Ezt az új keletű, népszerű modern mulatót, az Arizonát Rozsnyai Sándor (1896–1944) és felesége, Senger Mária (1896–1945), azaz a híres „Miss Arizona” hozta létre 1931-ben. Rozsnyai nemcsak igazgatta a híres lokált, hanem annak zeneszerzője is volt.
Conny Hansen és Gergely Vilma társaságában Benedek Tibor a „legújabb külföldi és magyar jazz-slágerekkel” szórakoztatta az Arizona közönségét. A későbbiekben a hozzájuk társult Czauner Ferenccel együtt „egy percig sem hagyták unatkozni a közönséget”.

Az Arizona két alapítójának élete 1944-ben, illetve 1945-ben sajnos tragikus véget ért. Benedek Tibornak, bár 1938-tól hivatalosan már ő sem játszhatott, sikerült valahogy átvészelnie a vészkorszakot. 1942-ben munkaszolgálatra vitték az orosz frontra, ahonnan csak négy év múlva tért vissza.
A háború után egy ideig hivatalnok volt, némi politikai szerephez is jutott a kultúrpolitika, illetve a szórakoztatóipar átszervezésében a népművelési osztályon belül működő színházi alosztályon. Feltehetőleg a budapesti Angolpark nevének Vidámparkra változtatásában és átalakításában is része volt.
A színpadra 1948-ban tért vissza. A Kamara Varietébe, a Vidám Színpadra, a Fővárosi Vígszínházba, közben rövid időre vidékre, a Veszprémi Petőfi és a Békéscsabai Jókai Színházba szerződött. 1951-től a Vidám Színpadon szerepelt, többek között Gobbi Hildával is fellépett a Ki a ludas? című varietéműsorban.

Színpadi szerepei közül több más mellett Edmond Rostand Sasfiókjában Dietrichstein, Molnár Ferenc Olympiájában mint Albert herceg volt kiemelkedő.
Ezek mellett számos színdarabban, 1954 és 1961 között tucatnyi filmben is szerepelt, felejthetetlen alakítással. Ezek között a Gerolsteini kalandban (1957) mint vendég; a Felmegyek a miniszterhez című filmben (1961) mint Veleznay ügyvéd, és a Jó utat autóbusz (1961) egyik, görögországi epizódjában ő Mavropaulosz, 1962-ben pedig a rádió szilveszteri kabaréjában szerepelt.

„Ami új volt benne, s egyúttal sikeres, az a már közismeret figurának, a mindent jobban tudó, a pesti aszfalton élő és kritizáló Zacseknek egy vadonatúj tréfája volt. Benedek Tibor Zacsek figurájában ismét ellenállhatatlanul mulatságos volt.”

Hétfői Hírek, 7. évf., 1963. január 2. – Törzsgyűjtemény

Sajnos még ez év szeptemberében megdöbbentő hírt közöltek a napilapok:

„Szerdán [1963. szeptember 18-án] délután tragikus körülmények között elhunyt Benedek Tibor, a Vidám Színpad tagja. Este hiába várták a színházba, műsorkezdésre sem jelentkezett. Ekkor derült ki, hogy a népszerű színész már nem él: Visegrádi utcai lakásán öngyilkos lett. A megdöbbentő hírt a színház vezetősége csak előadás után közölte a színház tagjaival, mert félő volt, hogy színésztársai nem tudják majd végigjátszani az előadást. Hogy az 52 éves színész, a népszerű »Zacsek«, annyi felejthetetlen kabarészerep alakítója miért vált meg az élettől – még nem tudják. (b. ö.).”

Népszava, 91. évf., 1963. szeptember 19. – Törzsgyűjtemény

Ma, 2019-óta a XIII. kerületben lévő Visegrádi utca 36-os számú épület alatt emléktábla hirdeti:

„Ebben a házban élt a magyar kabaré jellegzetes alakja.”

Fia, Benedek Miklós, a mindnyájunk által ismert, szeretett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, unokája pedig Benedek Tibor, a háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, ki 2013–2016-ig a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya volt.

Végezetül idézzük fel Benedek Tibor sikeres alakításainak egyikét, az „Én csak gyalogos vagyok” című különszámot, zenés tréfajelenetet, melyet a Kalmár Tibor által rendezett Mindent egy helyen című kabaréműsorban adott elő. (Bemutató: Vidám Színpad, 1960. november 9.) A jelenet, amelynek írói Harsányi Béla és G. Dénes György voltak, később belekerült a Már egyszer tetszett 1962. június 10-én bemutatott kabaréválogatásba is.

Én csak gyalogos vagyok. Előadja Benedek Tibor. Zenés kabaré 2 részben mindabból, ami Már egyszer tetszett. Rendezte Zsudi József. Bemutató: Vidám Színpad, 1961. június 10. Jelzet: KC 14.018.– Színháztörténeti és Zeneműtár

„Én vagyok a gyalogos,
Mindig gyalog haladok.
A gyalogos nevethet,
Nem kap gumidefektet.”

[...]

„Én például vizsgázott gyalogos vagyok, itt a rendszámtáblám! Semmi gondom, bajom, igaz hogy kicsit zötyög a karosszériám, de a kuplungom még jó.”

„Én csak gyalogos vagyok.” – Benedek Tibor különszáma. Zenés tréfa. Írta Harsányi Béla és G. Dénes György. Részlet a Mindent egy helyen című kabaréműsor szövegkönyvéből. Rendezte: Kalmár Tibor. Bemutató: Vidám Színpad, 1960. november 9., 1, 3. o. Jelzet: MM 27.428.– Színháztörténeti és Zeneműtár

Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti és Zeneműtár)