Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Széplaky Géza színművésszel készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16.30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.
Széplaky Géza színművész könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László
Széplaky Géza 1979-ben született Törökszentmiklóson. A Kecskeméti Katona József Színház deszkáin szerezte meg színészi oklevelét, s ennek a társulatnak 10 évig volt meghatározó tagja. 2011-től szabadúszó színészként többek között a szarvasi Cervinus Teátrum és az Udvari Kamaraszínház előadásaiban játszott – határon innen és túl. Az esztergomi Babits Mihály Színház alapító tagja. A színészet mellett egy szamuráj alapokon nyugvó harcművészet mestere is. 2018 óta a Szent György Lovagrend tagja, 2020 júniusától pedig a Déryné Társulatot erősíti.
Mit jelent Önnek előadóművészként a vers, miért ad elő közreműködőként vagy önálló esteken verseket?
Anyai nagymamámnál volt egy hatalmas könyvespolc telis-tele verseskötetekkel, így ha nem gyermeki kalandvágyamat éltem ki a környéken, akkor különböző költők segítségével próbáltam megtalálni a hangulatomhoz illő verseket. Színészként fontosnak tartom, hogy ezzel a sajnálatosan elvékonyodó réteget érdeklő témával foglalkozzam, rávilágítsak annak szépségeire, életben tartsam, élővé tegyem.
Hogyan érintette a felkérés, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?
Örültem. Mindig is szerettem egy vers dallamiságára „ráülni”, ha annak helye volt. Izgatottan vártam e kihívást…
Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?
Vannak előadók, kik vagy az egyik, vagy a másik versmondási módra esküsznek.
Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?
Nem gondolom, hogy a dallamhangsúly gyengítené az értelmezést, az érthetőséget; sőt, ízesebbé, színesebbé teszi a szöveget, ha ezt a pluszt is használhatjuk a versmondások során.
Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?
Mindenkinek ajánlom, aki szereti a verseket, mert ezeket a csodákat más megközelítésből is élvezheti.
Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?
A feleségemmel, Szemerédi Bernadett-tel évekkel ezelőtt készítettünk egy személyes bizonyságtételekből, versekből, dalokból álló összeállítást, az IstenSzeretőket, amelyet sokszor, sokfelé hívnak. Don Quijote-szindróma című monodrámám, amelyet Vörös István szerzett, Kaj Ádám állított színpadra, szintén megfordul majd az ország különböző pontjain. Emellett a Déryné Társulattal a nemzeti összetartozás napjára és a nándorfehérvári diadal emlékére is verses-zenés műsorral készülünk, utóbbiban Hunyadi János alakját elevenítem majd meg.
Deák-Sárosi László interjúja Széplaky Géza színművésszel
A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely); Tizenegyedik rész
