Vajda Zoltán Richárd: „Számomra a vers az önkifejezést jelenti.”

2023. augusztus 04. 06:00 - nemzetikonyvtar

Interjúk A háromszólamú vers hangzó Példatára kapcsán. Tizenkettedik rész

Munkatársunk, Deák-Sárosi László A háromszólamú vers – Új magyar verstan (Budapest, Üveghegy Kiadó, 2023) című kötetének kísérőkiadványa, a hangzó Példatár hangfelvételei könyvtárunk támogatásával hangstúdiónkban, a versvideók pedig Interjútárunkban készültek. Az alábbiakban Deák-Sárosi László – a hangzó Példatár elkészítésében előadóként részt vett – Vajda Zoltán Richárddal, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színművész szakos hallgatójával készített interjúját közöljük.
A kötet bemutatója 2023. május 18-án, csütörtökön 16:30 órai kezdettel volt könyvtárunk Ars Librorum terében.

vajda_zoltan_richard_2023_02_24_f_1_opti.jpgVajda Zoltán Richárd színészhallgató (Színház- és Filmművészeti Egyetem) könyvtárunk hangstúdiójában. Fotó: Deák-Sárosi László

Vajda Zoltán Richárd, Komáromban született 1997. augusztus 13-án. Jelenleg Budapesten él, gyermekéveit pedig a Komárom megyei Mocsán töltötte. Gyermekkora óta tudatosan készül a művészi pályára. 2009-ben gyerekszereplőként játszott a tatabányai Jászai Mari Színház, Twist Olivér című darabjában, illetve néhány magyar és külföldi filmes produkcióban is részt vett, mellékszereplőként. 2017-ben felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Bartók Béla Konzervatóriumba, klasszikus ének szakra. 2019-től két évig a Pesti Magyar Színiakadémia növendéke. Ezzel párhuzamosan a Pesti Magyar színházban gyakorlatozott, ahol kisebb mellékszerepekben lépett színpadra, például: a Sun City, az Időfutár, a Rumini Rómeó és Júlia című darabokban. 2021-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója, zenés színész szakon.

Mit jelent Önnek előadóművészként a vers? Milyen személyes vagy irodalmi hatások kedveltették meg a költészetet? Vett részt előadóként önálló vagy csoportos versműsorban?

Számomra a vers az önkifejezést jelenti. A gimnáziumban is, ahol grafikát tanultam a számomra egyik legkifejezőbb dolog, a festészet érdekelt a legjobban és főleg akkor, ha nem volt megkötve a kezem, mert olyankor tudtam igazán beleélni magam az alkotómunkába. Ugyanígy voltam a versekkel, amelyeket gyerekfejjel írtam; szerettem volna velük üzenni, olyan dolgokat, amelyek fontosak voltak számomra és szerettem volna, hogy másoknak is fontosak legyenek. Úgy gondolom, a költők is ezt szeretnék elérni, hogy adjanak valamit az olvasóknak saját magukból, a fontos és személyes dolgaikból. A költészetet gimnázium környékén kedveltem meg, amikor elkezdtem megérteni az előbb említetteket, hogy a költők üzenni akarnak nekünk. Akinek a művei ekkor foglalkoztattak engem, az nem más volt, mint Villon. Nagyon tetszett a humora és a szókimondó bátorsága, akkor ezekkel nagyon tudtam rezonálni. Természetesen sokszor vettem részt szavalóversenyeken, ahol Petőfitől József Attiláig sokféle verset elszavaltam. 2021-ben összeállítottam egy kis monodrámát Rilke-versekből, mert igen nagy hatással voltak rám ezek a költemények.

Hogyan fogadta a felkérést, hogy recitáljon el verseket a Deák-Sárosi László által szerkesztett verstani hangzó Példatárban?

Művészemberként nagyon szeretem, ha felkérnek valamire, hiszen az mindig egy új kihívást jelent, amit legjobb tudásom szerint meg kell oldanom; és persze mondanom sem kell, hogy számomra a munka az öröm. Ismerkedni új dolgokkal, az mindig csodálatos érzés.

Lát-e valamilyen ellentmondást a dallamhangsúlyos nyomatékképzés és korábbi beszédtechnikai, versmegszólaltatási gyakorlata között, vagy ezeket könnyen össze tudta egyeztetni?

Ellentmondást semmiképp nem látok. Abban biztos vagyok, hogy színész tanoncként az elődöket hallgatva és a tapasztalataimat végiggondolva, megszoktam már egyfajta prezentálási módot, de nem gondolnám, hogy nem lehet dolgokat másmilyen irányból is megközelíteni. Az új dolgok mindig fontosak. Azt nem mondanám, hogy egyszerű volt a versekkel foglalkozni, mert egy új rendszer határain belül kellett mozognom, amit először ki kellett tapasztalnom, de nagyon izgalmas feladat volt.

Ön szerint akadályozza-e a dallamhangsúly az egyéb művészi előadói eszközöket?

Nem akadályoz semmit, sőt szerintem tágítja majd az eszközeink tárházát. Ami eddig volt, ugyanúgy megmarad, a dallamhangsúly meg majd színesíti és pontosítja verseinket. Ha ezt a rendszert elsajátítjuk, meg fogjuk érteni a lényegét, ugyanúgy, mint bármi mást, ami anno újdonság volt számunkra.

Miben látja ennek az új módszernek a hasznát, alkalmazhatóságát? Kiknek ajánlja?

Mindenképp fontos lenne, hogy a közeljövőben, már az általános iskolákban megismerkedjenek a gyerekek ezzel a fajta rendszerrel, mert szép dolog lenne, ha minél többen értenénk ezen a nyelven, a ritmikus recitálás nyelvén, és ezáltal a versművészet is újabb szintekre emelkedhetne.

Milyen verses műsorban vagy önálló verses esten fog fellépni a közeljövőben?

Az osztályunkkal éppen egy zenés Petőfi-est összeállításán dolgozunk, amelyet a Nemzeti Színházban adtunk elő, idén márciusban.

Versvideó: Wass Albert Üzenet haza című verse Vajda Zoltán Richárd előadásában.

Deák-Sárosi László interjúja Vajda Zoltán Richárddal
a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színművész szakos hallgatójával

A sorozat további részei: Első rész (Jónás Gabriella); Második rész (Havas Judit); Harmadik rész (Lázár Csaba); Negyedik rész (Szemerédi Bernadett); Ötödik rész (Lázár Balázs); Hatodik rész (Simon Péter); Hetedik rész (Széplaky Géza); Nyolcadik rész (Dóczy Péter); Kilencedik rész (Jantyik Csaba); Tizedik rész (Dánielfy Gergely)Tizenegyedik rész (Lipics Franciska)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8818166410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása