Megkísérelt engesztelés

2016. november 21. 14:17 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Sárközy Réka előadása november 25-én 12 óra 30 perckor kezdődik, a címe: Megkísérelt engesztelés.

Az előadás rezüméje:

Egy rég elfeledett 1989-es dokumentumfilm előadásom témája, ez Schiffer Pál: Engesztelő c. alkotása. 1956 decemberében, a salgótarjáni sortüzet követő napokban eltűnt két nemzetőr, Hadady Rudolf és Hargitay Lajos. Pár nappal később két felismerhetetlenné torzított holttestet fogtak ki az Ipolyból.
Évtizedek teltek el, és remény sem volt rá, hogy kiderüljön, mi történt 1956 telén. 1989 kora tavaszán az egyik nemzetőr özvegye nyomozásba kezd, hogy megtudja az igazságot, és megtalálja férje holttestét, hogy eltemethesse végre. Emlékezők sora tesz tanúságot a filmben, minden történet közelebb visz az események megértéséhez. Elkövetők állnak szemben áldozatokkal, ez a fő oka annak, hogy az „igazság
” kiderítése lehetetlen, mert az emlékezés konstrukciói mindenkinél mások, saját, a történetben játszott szerepüknek megfelelően.
Minél többet tudunk meg a történtekről, annál bizonytalanabbá válik minden, és válik egyre biztosabbá az özvegy abban, hogy sosem fogja megtalálni a sírt. Engesztelési kísérlet minden interpretáció, de sem bizonyosságot, sem megnyugvást nem hoznak. Az exhumálás mégis megtörténik, egy olyan sírhelyen, amely sok emlékező tanúságának megfelel – mégis kudarccal végződik a feltárás, minden racionális ok nélkül, de igazolva az özvegy várakozását. Sosem kerülnek elő a meggyilkoltak, sírhelyük titok marad. Mindez párhuzamosan történik a budapesti, sikeres feltárási folyamattal a 301-es parcellában, jelezve azt, megtalálásukra megvolt az esély.
A szereplők is tisztában vannak ezzel, érzik, történelmi pillanatot élnek át ez is meghatározza azt az emlékezési folyamatot, melyet a film ma is hitelesen közvetít. A történettudomány kritikusan viszonyul az oral historyhoz, nem tekinti forrásnak, ez a film akár bizonyíthatná is ennek az álláspontnak az igazát a rengeteg tanú emlékezése ellenére nem ismerhető meg a múlt, csak annak néhány lehetséges eleme válik egy történet építőkockájává. Mindent meghatároz az, hogy a jelen perspektívájából miként értelmezzük újra a múltat.
Forrásnak csak egy temető-skicc, és egy boncolási jegyzőkönyv tekinthető, ez kevés a bizonyosság” megállapításához, sőt, a jegyzőkönyvet nem is láthatjuk fizikai valójában, az orvosnő emlékezetének egyik pillérje az is csupán, fizikai létezésére az elbeszélés módjából következtethetünk. Nem kerülünk közelebb a tények pontos megismeréséhez, de a különböző emlékezeti konstrukciókból ennek ellenére kirajzolódik az a világ, ahol mindez megtörténhetett, szereplőinek motivációi, az események rendjét előidéző harag, gyűlölet, félelem, igazodási kényszer, és a lelkiismereti dilemmák, amelyekből mégis pontosan megértjük azt, hogy miért és hogyan történt az, amelynek pontos kronológiája örökre titok marad. A film pedig megőrzi gesztusaikat, leleplezi hazugságaikat, elszólásaikat, a zavart, amelyet a történet felidézése okoz, további dimenziót adva ezzel a történeteknek.

hargitay_gyerekkel_400.jpgHargitay Lajos kislányával 1954-ben.

sarkozyreka.jpgSárközy Réka filmtörténész. Az OSZK 1956-os Intézet munkatársa, kutatási területe a történelmi dokumentumfilm. Producerként vett részt 16 dokumentumfilm elkészítésében. Az 1956-os Intézet fotódokumentációs adatbázisának egyik létrehozója. A Színház és Filmművészeti Egyetemen doktorált 2011-ben, „Elbeszélt múltjaink” címmel jelent meg monográfiája a magyar történelmi dokumentumfilm történetéről. Tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetében és a Színház és Filmművészeti Egyetemen.

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

A Tristan zenéje Thomas Mann elbeszélésében és Kosztolányi Dezső fordításában

2016. november 21. 11:56 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Eisemann György előadása november 25-én 11 óra 50 perckor kezdődik, a címe: A Tristan zenéje Thomas Mann elbeszélésében és Kosztolányi Dezső fordításában.

Az előadás rezüméje:

eisemann_illusztracio_nemzetikonyvtar.jpgA Tristan-témának természetesen számos földolgozása, újraírása és fordítása létezik. Thomas Mann 
vonatkozó elbeszélése az irodalmi formának, az intermediális nyelvi hatásnak az elbeszélő és az olvasó zenei tapasztalatára, a wagneri alkotásra hivatkozásával él, melynek sajátos poétikáját a magyar fordítás, Kosztolányi Dezső munkája is kihasználni igyekszik. Egyszerre tartván szem előtt a német szöveg ajánlatait és a magyar nyelven olvasók lehetséges színházi emlékeit, a zenedráma megidézhető hangzásvilágát.
A fönséges-eksztatikus jelenetek, a szerelmi halál témája az elbeszélésben mélységes, ám a pátoszt nem megtagadó iróniával elegyítve kerül elénk, építve a művészeti ágak nyelvi és képzeletbeli együttműködésére, újraköltve a szövegkönyv jellegzetes fordulatait, kitérve a zenemű stílusára, előadásának és meghallgatásának jelenlét-tapasztalatára.

esiemann02.pngEisemann György

komment

1956 – Színháziak színházakról, forradalomról. 11. rész

2016. november 21. 08:32 - nemzetikonyvtar

Sorozatunk színészek, színházi emberek visszaemlékezését idézi fel az 1956-os forradalom napjaira a hatvanadik évforduló alkalmából.

1956. november 21., Szabó Sándor

A beszélő – Mario Vargas Llosa azonos című regényében – az egymástól távol, szétszórtan élő amazonasi indián törzs kis csoportjait járja sorra. Mindig úton van. Amikor megérkezik valahová, valakikhez, leül és beszél. Szimbólumokkal teli történeteit hallgatósága feszült figyelemmel követi, elbeszélése összeköti az egymástól térben is időben távol élőket.

Mi is történt 1956 októberében a színházakban és a színházak körül? Szöveg, adatokat tartalmazó forrás kevés maradt, összeszedegetve sincs. Blogsorozatunk színészek, színházi emberek memoárjait – emlékezetüket – hívja segítségül, remélve, hogy a kérdésre legalább töredékes válasz adható, és számolva azzal, hogy az idő, az egyéniség, a világszemlélet, az életutak egyéb történései, az 1956-ban elfoglalt és az 1956 utáni helyzetek és pozíciók az emlékezőket utólag is irányítják. A történetek 1956 októbere-novembere eseményeinek csak néhány részletét idézik. Az előzmények és a folytatás ott olvasható az emlékiratokban.

Szabó Sándor (Bp., 1915– Bp., 1997) színész 1951 és 1957 között A Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt. 1956-ban külföldre távozott. 1976-ban hazatért.

Forrás: Szabó Sándor-szócikk. In Magyar színházművészeti lexikon, [főszerk.] Székely György, Budapest, Akadémiai, 1994 – Magyar Elektronikus Könyvtár

szabo_sandor_komlos19561121_nemzetikonyvtar.jpgKomlós Juci mint Roxane, Benkő Gyula mint Christian és Szabó Sándor mint Cyrano Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című drámájában. Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, 1952. dec. 18. Ismeretlen fényképész felv. OSZK Színháztörténeti Tár, jelzet: SZT KA 5411/2

1956. nov. 21., magyar-osztrák határ, Budapest

„Hivatalosan szerettem volna elhagyni az országot, útlevéllel, el is mentünk a belügybe, de ott kinevettek. November 4-e után, amikor a szovjet csapatok már visszajöttek, elmentünk a határhoz megnézni, mi a helyzet. Öt vagy hat parasztszekeret láttunk megrakva emberekkel. A következő percekben tankok fogták közre őket. Visszarohantunk a kocsihoz, vissza Pestre. Vajon most mit mondott volna a fiam? – gondoltam magamban, és ezekről beszélgetve aludtunk el. Másnap megtudtam.
Reggel kilenc óra felé lassan ébredezve Barna fiam jön be hozzánk, kérdem, hogy aludtatok? Jól, de Balázs kora reggel eltávozott. Hová? Nyugatra. Hová? Fogta a biciklijét, és Nyugat felé indult. Tréfának hittük, az egész családot összetelefonáltuk. Sehol sincs. Jó félóra múlva szól a telefon. Egy asszony hívott, aki találkozott a fiammal az országúton Győr felé menet, a gyerek azt üzeni, ne sokat gondolkozzunk, hanem menjünk utána. Szentséges ég! Mit csináljunk? Székely András barátom adta az utolsó lökést: – Azonnal gyertek, itt lenn várnak már Ferrari Violettáék. (Székely András barátom nagyon szerette bütykölni az autókat, éppen ezért már hetek óta használta az akkor még itthon alig ismert új Opel Rekordomat.) A körülmények úgy szorultak össze körülöttünk, mint egy bilincs. Az ajtót be sem zártuk, a Madách téren szemben lakó anyósomat fel sem hívtam, elindultunk, becsapva az ajtót magunk mögött.”

Szabó Sándor: „Országom visszanyertem én…”. Visszaemlékezés, Bp., Nap Kiadó, 1994, 9–10. – Törzsgyűjtemény 

Rajnai Edit (szerk.) – Színháztörténeti Tár

komment

Coelius Gergely pálos szerzetes Énekek éneke kommentárja mint a bibliai hermeneutika egyik példája

2016. november 20. 08:15 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Bíró Csilla előadása november 25-én 12 óra 10 perckor kezdődik, a címe: Coelius Gergely pálos szerzetes Énekek éneke kommentárja mint a bibliai hermeneutika egyik példája.

Az előadás rezüméje:

Az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában őrzött Commentaria in Cantica canticorum Salomonis (RMK III. 3092) a 16. század első felében, Rómában élt magyar származású pálos szerzetes, Coelius Gergely munkája. A kommentárra mindezidáig nem figyeltek fel a régi magyar irodalom kutatói, holott azon kevés korai bibliakommentárok egyike, amelyek magyar szerzőtől maradtak fenn. A terjedelmes latin nyelvű írás teljes egészében feldolgozásra vár, ehhez szeretnék hozzákezdeni új kutatási témámként. Előadásomban elsősorban a szöveg előszavát vizsgálnám, mivel Énekek éneke-kommentárok esetében az előszó egyfajta kulcsot jelent a bibliai szöveg értelmezéséhez. A kommentáríró itt sorolja fel azokat az alapvető interpretációs eljárásokat, amelyeket a későbbiekben használ, s itt helyezi el saját kommentárját abban a keresztény hagyományban, amely három értelmezési típus valamelyike szerint magyarázza az Énekek énekét. Coelius Gergely előszavában az alábbi, kötelezően magyarázandó elemekre tér ki: a szerző, azaz Salamon személye; az ószövetségi könyv címe; az Énekek éneke a Bibliában található egyéb énekek között; illetve az Énekek éneke szereplői milyen isteni princípiumokat jelenítenek meg. Előadásomban azt is bemutatnám, hogy az előszóban megfogalmazott értelmezési elvek hogyan jelennek meg a gyakorlatban, a bibliai szöveg egy-egy részletének elemzése során.

biro_csilla_tudomanyos_ulesszak_nemzetikonyvtar.jpgSebastian Henricpetri baseli nyomdász nyomdászjelvénye – App. H. 1869

Bíró Csilla 2004 novemberétől az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára kutatója. Munkakörébe jelenleg az Apponyi-gyűjtemény, valamint az 1712-ig Magyarországon keletkezett, idegen nyelvű nyomtatványok katalogizálása tartozik. Szűkebb kutatási témája Andreas Pannonius Énekek éneke-kommentárja. Ezzel a témával kapcsolatban rendszeresen publikál és tart előadásokat, célja a teljes kézirat kritikai igényű kiadása. 2014-ben elnyerte az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Doktori fokozatot 2013-ban szerzett summa cum laude minősítéssel a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Doktori iskolájában, Neolatin PhD-programon. Doktori dolgozata itt olvasható.

Bíró Csilla

komment

Felülírt szavak. A kereszténység és a demokrácia értelmezései Magyarországon (1945-1989)

2016. november 19. 20:23 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Tabajdi Gábor előadása november 24-én 16 órakor kezdődik, a címe: Felülírt szavak. A kereszténység és a demokrácia értelmezései Magyarországon (1945–1989).

Az előadás rezüméje:

A Magyarországon 1945 után kiépült szovjet típusú rendszer erőteljes (és többnyire egyoldalú) nyelvpolitikai küzdelmet folytatott vélt vagy valós ellenfeleivel. Ugyanakkor az átmenet éveiben (1945–1948) kifejtve, majd 1956-ban villanásszerűen felsejlettek alternatív programok, kísérletet történhetett a történetileg terhelt közéleti fogalmak (demokrácia, kereszténység, nemzet, szabadság stb.) hazai újraértelmezésére. A kádárizmus évtizedeiben pedig a „szövetségi politika” jegyében egy sajátos, látens párbeszéd is kialakult a különböző „meghaladottnak ítélt” eszmék képviselőivel. Előadásomban ezeket a folyamatokat a magyar kereszténydemokrata hagyományhoz kötődő nyilvános és belső használatra készített szövegek elemzésével mutatom be.


vigilia_1972_nemzetikonyvtar.pngVigilia 1972 címlap – Vigilia.hu

Tabajdi Gábor 1980-ban született Budapesten. Történelem és politikalelmélet szakos diplomát 2004-ben szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Szellemi szabadfoglalkozású kutatóként elsősorban az állambiztonsági szolgálatok történetével, valamint a XX. századi magyar demokratikus hagyomány és az antifasizmus kérdéseivel foglalkozott. 2008 és 2011 között az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója volt, 2013-ban szerzett PhD–fokozatot. Közben szervezte és koordinálta a fiatal levéltárosokat, történészeket összefogó „Fehér Hollók” munkacsoportot.
Legfrissebb publikációi:
A III/III. krónikája. Budapest, Jaffa, 2013
Kiegyezés Kádárral. Budapest, Jaffa, 2013
Budapest a titkosszolgálatok hálójában. Budapest, Jaffa, 2015
Budapest a szabadság napjaiban. Budapest, Jaffa, 2016.

Tabajdi Gábor – Fotó: Béres Attila MNO

komment

„Nagy ünnep lesz ez!” A Millenniumi Kiállítási Értesítő című lap ígérete

2016. november 19. 14:33 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Simon Bernadett előadása november 24-én 15 óra 20 perckor kezdődik, a címe: „Nagy ünnep lesz ez!” A Millenniumi Kiállítási Értesítő című lap ígérete.

kiallitasi_ertesito_nemzetikonyvtar.jpgMillenniumi Kiállítási Értesítő, 1896. január 1. (II. mutatványszám) – Törzsgyűjtemény 

Az előadás rezüméje:

Magyarország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját, melynek kiemelkedő eseménye a Városligetben megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt. Kihasználva a millennium okozta felfokozott hangulatot, az ünnep alkalmából 11 újságot adtak ki, melyeknek egy része üzleti vállalkozás eredményeként jött létre (például Millenniumi Lapok, Millenniumi Ujság), míg akadt olyan is, melyet a kiállítási igazgatóság adott ki (például Kiállítási Ujság). Ezen alkalmi lapok legtöbbször általánosságban a kiállításról és a programokról közöltek híreket, de jellemzőek az aktuális eseményekről, a pavilonokról, a kongresszusokról, a kiállítás rendezőiről, valamint a vidéki ünnepségekről és a külföldi látogatottságról szóló tudósítások is.
Előadásomban az 1895-1896 között megjelenő Millenniumi Kiállítási Értesítő című újságot mutatom be. Elsődlegesen arra fókuszálok, hogy a lap a küldetésnyilatkozatában ígérteket mennyiben és hogyan teljesítette, miként tolmácsolta a kortársaknak az 1896-os ünnep gondolatait, eszméjét, illetve, hogy ezek a hírek 120 év távlatából visszatekintve mit jelentenek a mai olvasók számára.

millennium_unnep_nemzetikonyvtar.jpgEzredéves Kiállítás: a Mezőgazdasági Csoport Főépületei In: Az ezeréves Magyarország múltjából és jelenéből. Összeáll. Gelléri Mór. Budapest, Posner Ny., 1896 – Törzsgyűjtemény 

Simon Bernadett 2008-ban végzett az ELTE BTK könyvtár-informatikus szakán, majd 2015-ben az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének Doktori Iskoláján fejezte be tanulmányait. Előadása témája egyben leendő doktori disszertációjáé is: az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás és sajtótörténeti vonatkozásai. Az 1896-os esemény 120. évfordulója alkalmából, idén tavasszal Ezredéves álmok címmel rendezett kiállítást az OSZK-ban, ahol 2008 óta dolgozik, majd a tárlat ősszel bemutatásra került első munkahelyén, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai Könyvtárában is.

dagaly_simon_bernadett_nemzetikonyvtar.jpgAz Ezredéves álmok című kiállítás megnyitója a FSZEK Dagály utcai Könyvtárában, 2016. szeptember 2. Fotó: Vári Ildikó  

komment

Furcsa pár. Carl Lutz és Karl Pfeffer-Widenbruch levélváltásuk tükrében

2016. november 19. 08:58 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Ungváry Krisztián előadása november 24-én 15 óra 40 perckor kezdődik, a címe: Furcsa pár. Carl Lutz és Karl Pfeffer-Widenbruch levélváltásuk tükrében.

Az előadás rezüméje:

Carl Lutz svájci diplomatát a budapesti zsidóság egyik megmentőjeként tartják számon. Budapest német parancsnoka ugyanezt a címet vindikálta magának, holott a két személy hozzáállása a kérdéshez gyökeresen eltért. Mindez leginkább abban érhető tetten, ahogyan a gettóhoz illetve a védett házakban élő üldözöttekhez viszonyultak. Lutz és Pfeffer-Wildenbruch személyesen csak 1956-tól kerültek kapcsolatba. Ebből minden jel szerint szoros barátság szövődött. Előadásomban kettejük önképét, az 1944-es Magyarországgal kapcsolatos interpretációit kívánom bemutatni a történeti tények tükrében.

 carllutz_pfefferwildenbruchgut_nemzetikonyvtar.jpgKarl Pfeffer-Widenbruch és Carl Lutz

Ungváry Krisztián az MTA doktora (2015). 1995-ben végezte el az ELTE BTK német-történelem szakát. Freiburgban, Münchenben és Berlinben kutatott a DAAD, a Humboldt-Hertie Stiftung és a Marion Gäfin Dönhoff Stiftung támogatásának köszönhetően. Érdeklődési területe a XX. század politikai és hadtörténete, valamint a titkosszolgálatok története. 2001 óta az 1956-os Intézet tudományos munkatársa.

ungvary_krisztian_nemzetikonyvtar.jpgUngváry Krisztián

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Ahogy tetszik... Farkas Ferenc kísérőzenéi a Nemzeti Színház 1930-as évekbeli Shakespeare-felújításaihoz

2016. november 18. 14:17 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Kelemen Éva előadása november 24-én 14 órakor kezdődik, a címe:  Ahogy tetszik... Farkas Ferenc kísérőzenéi a Nemzeti Színház 1930-as évekbeli Shakespeare-felújításaihoz.

Az előadás rezüméje:

Ismeretes, a Shakespeare-kánonba foglalt harminchét alkotás mintegy felében igen fontos szerepe van a zenének. Napjaink kutatói közel kétezer zenéhez kapcsolódó utalásra akadtak a darabokban, melyek között több mint száz dal szövege is szerepel, nem egy konkrét idézet formájában. A színművekben bolondok, apródok, koboldok és tündérek énekelnek; szolgák, csavargók muzsikálnak: a reneszánsz Anglia népszerű zeneszerzőinek, többek között Robert Johnsonnak vagy Thomas Morleynak a dallamai szólalnak meg. Azonban az író, aki a művészi kifejezés hatásos eszközének tekintette a zenét, aligha gondolt arra, hogy színdarabjai az utókor számtalan zeneszerzőjét ösztönzik majd komponálásra. A 18. század végétől kezdődően napjainkig számos opera, balett, zenekari szvit, kórusmű, dal született Shakespeare-szövegekre; a színházi előadásokhoz egyre újabb és újabb kísérőzenék készültek, s a drámaíró személye ugyancsak több interdiszciplináris alkotásnak vált ihletőjévé. Ebbe a sorba illeszkednek Farkas Ferenc munkái is, aki 1935 és 1940 között a Nemzeti Színház több Shakespeare-felújításhoz komponált kísérőzenét. Az előadás – elsősorban az OSZK Zeneműtára Farkas-hagyatékának bőséges forrásaira támaszkodva – egyfelől arra keresi a választ, vajon a komponista művészileg hogyan értelmezte, s milyen zenei eszközökkel támogatta a többnyire Szabó Lőrinc szövegfordításain alapuló, Németh Antal által rendezett előadásokat. Másfelől pedig az áll vizsgálódásom középpontjában, hogy hogyan érvényesültek (érvényesültek-e) Farkas saját, „önálló” alkotói gondolatai az e zenékből készült, a hangversenyek nyilvánossága elé szánt átirataiban.

ahogy_tetszik_ci_mlap.jpgFarkas Ferenc: Három dal Shakespeare Ahogy tetszik c. vígjátékából. Szerzői kiadás, 1940. – Zeneműtár, Farkas-hagyaték

Kelemen Éva a Zeneműtár munkatársa. Fő szakterülete a Dohnányi-életműkutatás. E mellett a zenei gyűjtemény kialakulásának és történeti fejlődésének vizsgálatával valamint 20. századi szerzői hagyatékainak forrásfeltárásával foglalkozik. Kutatási eredményeit összegző cikkei és tanulmányai mellett két kötete jelent meg: Dohnányi Ernő családi levelei (2011), Művészetek vándora – A zeneszerző Csáth Géza (2015).

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Babits fordítási dilemmái Dante hat sora kapcsán

2016. november 18. 11:08 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Rózsafalvi Zsuzsanna előadása november 24-én 9 óra 45 perckor kezdődik, a címe: Babits fordítási dilemmái Dante hat sora kapcsán

Babits 1920-ban fejezte be Dante Purgatóriumának fordítását, melyet a Révai Testvéreknél jelentetett meg. A fordító Dante hat soráról című esszéjében a Purgatórium nyolcadik énekének első hat sora kapcsán veti össze a korábbi fordításkísérleteket – Angyal Jánosét, Szász Károlyét –, s mutatja be a kortársak javaslatait. Előadásomban Babits ezen esszéjében és más fordítói előszavaiban megfogalmazódó módszertani dilemmákat vizsgálom meg.  

dante_hat_sorarol_nemzetikonyvtar.jpgBabits Dante hat soráról című esszéjének kézirattöredéke

roszafalki_zsuzsanna_nemzetikonyvtarcut.pngRózsafalvi Zsuzsanna egyetemi tanulmányait és diplomáit követően (magyar szak 1999, ELTE BTK; könyvtár szakos bölcsész régi könyves specializációval 2001, ELTE és SZTE; esztétika szak 2003) elvégzését követően 2009-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE-n.

1998-tól az OSzK munkatársa. Szakterülete a XX. század első felének kritikatörténete, és a XIX. század második felének, valamint a XX. század első felének prózapoétikája.

Önálló monográfiája 2013-ban jelent A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében címmel.

A Jókai Mór és a Babits Mihály kritikai kiadás munkatársa. Sajtó alá rendezte Jókai Mór 1863-64-es elbeszéléseit, jelenleg Babits Mihály 1920 és 1926 között írt esszéinek kritikai kiadásán dolgozik.



Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Traduttore, traditore? Massenet Werther című operájának magyar változatai

2016. november 18. 08:56 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

lllyés Boglárka előadása november 24-én 14 óra 40 perckor kezdődik, a címe: Traduttore, traditore? Massenet Werther című operájának magyar változatai

Az előadás rezüméje:

Massenet 1885–1887 között komponált Wertherét a zeneszerző hazájában is némi késéssel fogadta be a közönség, Budapestre pedig csak mintegy száz év múltán érkezett el az opera: a Bánffy Miklós intendatúrája idején tervezett, ám végül elmaradt premiert követően az Operaház 1984 és 1988 között fordításban játszotta, majd 2015 őszén – immár eredeti nyelven – újra műsorra tűzte a „lírai drámaként” meghatározott dalművet. Goethe 18. századi levélregényének francia opera-adaptációjában az alapműhöz hasonlóan kitüntetett szerepet kap a természet szubjektív interpretációja, illetve a fordítás mint produktív olvasás, illetve értelmezés; elemzésünk alapján ugyanakkor megkérdőjelezhetetlennek tűnik a mű autonómiája. Előadásomban vizsgálom a kulturális, társadalmi és politikai kontextus befolyását a különböző változatok vonatkozásában, másrészt az egyes fordításszövegek lehetséges szerepét az opera magyarországi értelmezésében és megítélésében.

cimlap_ib_nemzetikonyvtar.jpgMassenet Werther című operájának ének‒zongorakivonata Gy. Alexander Erzsi és Radvány Ernő magyar szövegével (1913), borító, ZBK163/b – Zeneműtár

Illyés Boglárka, a Zeneműtár munkatársa az ELTE történelem és francia szakán végzett 1998-ban, ösztöndíjjal a brüsszeli ULB-n is hallgatott francia irodalmat. 2004 óta dolgozik az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában. A gyűjteményünkben őrzött több mint 15.000 darab sellaklemez feldolgozása mellett igyekszik feltárni és megismertetni hangarchívumunk ismeretlen értékeit: e célból tematikus hangzó összeállításokat készít, virtuális és kamarakiállításokat rendez, és rendszeresen tudományos publikációkkal jelenekezik. Az utóbbi években fő kutatási területe a magyar–francia zenei kapcsolatok története és dokumentumai a századforduló időszakában. Pályája egy részében szinkrondramaturgként és szakfordítóként is tevékenykedett.

Illyés BoglárkaIllyés Boglárka

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment
süti beállítások módosítása
Mobil