Február 24. eredendően Szent Mátyás apostol ünnepe. Mátyást sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy velük együtt „tanúskodjék Krisztus föltámadásáról” – olvashatjuk az Apostolok Cselekedetei első fejezetében.  

Szent Mátyás apostol kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma hazánkban. A névnek Magyarországon Mátyás király adott tekintélyt, aki az ünnep vigíliáján született.

„Mátyás napjához országszerte inkább csak időjárási regulák fűződnek. Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be). Pontosan ez a hercegszántai sokác rigmus értelme is: Sveti Matija led razbija. Kad ga nema, on ga sprema. Hajósi és baranyai németek ajkán: Mathias bricht Eis, hat er keins, so macht er eins.
[…]
Mátyás apostol vértanúságának eszköze és így ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Így tartja Apátfalva népe is. Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járja, ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen.” Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

Hunyadi Mátyás mellképe (címlap részlete). A miniátor Hunyadi Mátyás portréjának elkészítéséhez egy felsőolasz-lombard éremvéső által készített, több példányban fennmaradt érmet használt fel.  

In: Philostratus, Flavius: Heroica, – De vitis sophistarum. – Epistolae; Philostratus, Lemnius: Imagines, Lat. trad., cum praefatione ad Matthiam regem Hungariae ab Antonio de Bonfinis (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár)

További Mátyás-ábrázolások könyvtárunk a Reneszánsz Év tiszteletére készült honlapján.

„Hogy ki is volt Mátyás király? Ezt minden, a magyar kultúrához tartozó felnőtt és gyerek tudja. A népmesék bölcs és igazságos uralkodója könyvek lapjairól, rajz- és játékfilmekből lép elénk kisgyermek korunk óta. És ott van a Himnusz hódító Mátyás királya. Szinte majd mindenki eljut a budai várba, vagy iskolai kirándulással a visegrádi palotába. Szobrok, iskolák, éttermek és szállodák viselik a Hunyadi Mátyás vagy a Mátyás király nevet. Még kutyatenyésztés is választotta ezt kennelje nevének! […] Különböző felmérésekből (a Medián és a Felvételi Információs Szolgálat végzett ilyen típusú közvélemény kutatásokat) arra lehet következtetni, hogy ő ma Magyarországon a legnépszerűbb történelmi személyiség. És emellett azon kevés magyar uralkodók közé tartozik, aki (apjával együtt) a szomszéd szláv és román népek körében is népszerű volt, a folklórjukba is bekerült. Azaz a közvélekedés szerint Hunyadi MÁTYÁS a KIRÁLY.” 

Gelniczky György írása a Mesék Mátyás királyról című szolgáltatásunkban olvasható.

Hunyadi Mátyás tudósai körében (könyvoldal). A Hunyadi Mátyás 1486. évi törvénykönyvét díszítő fametszet trónon ülve, tudósai körében ábrázolja az uralkodót. A német metsző Mátyás király arcvonásainak ábrázolásánál nem törekedett hitelességre.

In: Constitutiones incliti regni ungariae. [Leipzig, 1490. július 31. előtt] (Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára)

További Mátyás-ábrázolások könyvtárunk a Reneszánsz Év tiszteletére készült honlapján.  

Jókai Mór A magyar nép élce című munkájában Mátyás királyról is olvashatunk anekdotákat a MEK szolgáltatásában:

„Igazságos Mátyás idejében történt az, hogy egy bánáti gazdag örmény juhaira, amikor a mezőn legeltek, rajtütöttek a török portyázók, s elhajtották valamennyit, maga a juhász is alig menekült meg hat komondorával.
De az örménynek nem volt az vigasztalás, hogy a juhász megmenekült, ha a juhokat elvették, kárpótlásul ő meg elvette a juhász házikóját, kinek aztán egyebe sem maradt, mint a hat kutyája. Mit tegyen mármost szegény ember? sem testének, sem lelkének nem volt hova lenni. Ő biz azt gondolta, hogy felviszi kutyáit Budára, ott azokat eladja a királynak, soha náluknál jobban meg nem őrzi a király házát senki; maga meg majd felcsap katonának.” Egyszer volt Budán kutyavásár

 Az Országos Széchényi Könyvtár Mátyás mesék prózamondó versenyének egyik kategóriájának első helyezettje Szabó András volt.

(az alkalmazás bal szélére kattintva indul a mese)

A döntőben elhangzott összes mese meghallgatható a versenyen készült felvételek között. 

Hunyadi Mátyás trónon ülő alakja (könyvoldal részlete). A Hunyadi Mátyásról készült portré nem tekinthető hitelesnek. A metszet augsburgi metsző munkája 1488-ból. A színezés feltehetően Budán készült.

In: Thuróczy János: Chronica Hungarorum. – Augsburg, 1488. (Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára)

További Mátyás-ábrázolások könyvtárunk a Reneszánsz Év tiszteletére készült honlapján.

Mesék és mondák Mátyás királyról címmel a Kríza Ildikó által válogatott és gondozott kötet is olvasható a MEK oldalain:

„Hát, tudják kegyelmetek, hogy Mátyás király, akit úgy hívtak, hogy "Mátyás, az igazságos", sokszor megfordult a nép között, s ilyenkor aztán megkérdezte a szegény emberektől, hogy hát hogy is megy dolguk. Miből élnek? Aztán meg azt is megkérdezte, mit csinál a falu bírája meg a nótárius. De aztán jaj is volt ám annak a bírónak vagy nótáriusnak, akit hamisságon ért, mert azt tüstént elcsapta!
Hát egyszer, amint így járt kint a nép között, hogy hol, hol nem, én bizony magam sem tudom, mert még akkor talán a világon sem voltam, hanem hát elég az ahhoz, hogy beténfergett egy vén cigányasszonyhoz, aki éppen kártyát vetett a kuckóban. Beköszön Mátyás király:
– Isten jó nap, szüle! Mit csinál kend?
– Fogadj Isten, szép ifjú uracskám! Én bizony nézegetem az emberek sorsát. Hát mi járatban van? (Azért nevezte a cigányasszony csak ifjú uracskának a királyt, mert mikor az a nép között járt, sokszor olyan kopott gúnyába volt öltözve, akár csak egy patrizáló diák. Aztán meg ha kérdezték, hogy hogy hívják, mindenkinek más-más nevet mondott, hogy csak rá ne ismerjenek, hogy ő a király.)
– Hát biz én csak azért jöttem, szüle, messze földről – mondja a király –, mert azt hallottam, hogy kend nagyon jól tud jövendölni. Hát én is szeretném tudni, hogy mi jó szerencse vagy milyen veszedelem vár rám.” Mátyás király lopni megy

1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az intézkedés ellen. Ekkor a rendőrség és a tüntetők összetűzésbe keveredtek, öt diák meghalt. Banglades javaslatára az ENSZ 1999-ben február 21-ét Nemzetközi Anyanyelvi Nappá nyilvánította.

2009-ben, a MAGYAR NYELV ÉVÉBEN indítottuk útjára a Magyar Nyelvemlékek című multimédiás szolgáltatásunkat, amely gyűjtőoldala a különböző gyűjteményekben őrzött nyelvemlékeinknek. A szolgáltatás ún. népszerűsítő felületén számos különleges kincset osztunk meg képben és hangban. Ezek egyike az első magyar nyelvű nyugta a 15. század végéről.

(Kis)jenő, 1493. január 1., papír, egy levél, 100×210 mm Újkori egészbőr kötés Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattára, K 33.

A saját kézzel írt (autográf) levél, melyben Vér András nyugtát ad Erdőhegyi Balázsnak a megfizetett pénzösszegről, az első, magyar nyelven írt hivatalos jellegű irat. Valójában egy nyugta pecsét nélküli másodpéldánya, mely Vér András sok zálogos ügye közül az egyikkel összefüggésben keletkezett. A levél másodpéldány-jellegét mutatja a dátum alatt olvasható megjegyzés: „ennek másja(t) Erdőhegyi Balázsnak adtam”. Hegedűs Attila Magyar Nyelvemlékek honlap

A nyugtát a nemrégiben elhunyt színművész, Vallai Péter olvasta fel hangstúdiónkban 2009-ben, a készülő nyelvemlék-honlap számára.

Naprakész ünnepek című sorozatunkban egyházi vagy világi ünnephez (világnapok, magyarnapok stb.) kapcsolódóan egy-egy különleges, érdekes dokumentumot közlünk blogunkban. Többek között a Kálmáncsehi breviáriumból, a Mátyás-Gradualeból vagy Konrad Mörlin imakönyvéből is válogatunk.

Tycho Brahe neves dán csillagász életéről és haláláról számos történet kering az Interneten. A csillagász rejtélyes halálát vizsgáló kutatás eredményeit a prágai Cseh Tudományos Akadémián mutatták be. Könyvtárunk őrzi azt a különleges Jeszenszky János-kötetet, melyben a magyar származású orvos megírta barátja, Tycho életét 1601-ben.

A tudós halálát övező pletykák veseproblémáról is szóltak, de olyan elméletek is szárnyra kaptak, amelyek szerint a csillagászt IV. Keresztély dán király megbízásából ölték meg, illetve, hogy a szintén Rudolf vendégszeretetét élvező német rivális, Johannes Kepler végzett vele, mert rendkívül féltékeny volt munkásságára, és rá akarta tenni a kezét vetélytársa megfigyeléseire. Hirado.hu 2013.02.11

Tycho két királyi udvar – az Oldenburg és a Habsburg – vezető matematikusa (néha asztrológusa) volt a 16. század utolsó negyedében, aki hatékony imázs építéssel, hatalmas munkabírással, zseniális felfedezéseivel, s nem utolsósorban habitusával (szörnyen hiú, nehéztermészetű és nagyképű ember hírében állt) elnyerte a kortársak elismerését és irigységét. Kevésbé ismert, hogy orra elvesztéséhez fűződik magyar szál is. 1566 őszén rostocki egyetemistaként egy holdfogyatkozásból jósolta meg II. Szulejmán halálát. Ez persze nem volt merész feltételezés, hiszen a 70. életévét már jócskán betöltött török uralkodó igencsak beteg lehetett, mikor seregével Szigetvár alá érkezett. Itt is halt meg – mai ismereteink szerint szeptember első hetében. Így október végi jóslatával Tycho alaposan mellényúlt. Néhány héttel később egy professzoránál rendezett táncmulatságon összeszólalkozott dán földijével (melynek tárgya Tycho matematikatudása volt, utalva a félresikerült Szulejmán-jóslatra). Szó szót követett, s mivel akkortájt az egyetemisták nem ipoddal, hanem karddal járkáltak, ezért hamarosan Tycho orra lekerült a decemberi hóba. Így kapcsolódik össze Zrínyi Miklós hősies önfeláldozása a 16. század egyik legnagyobb hatású csillagász orrimplantátumával. (Tycho nem szomorkodott, hanem rézből készített új ormányt magának.)

Tycho Brahe - OSZK, RNYT - AppH.658.  - Jeszenszky-féle életrajz (Prága, 1601)

De Jeszenszky mindezek előtt még megírta csillagász barátja életrajzát ékes latin nyelven, melyből Apponyi Sándor, a neves bibliofil gyűjtő és bibliográfus megvásárolt egy példányt a 19. század végén. (Ez a kötet természetesen ma is megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Apponyi-termének egyik gyönyörű könyvszekrényében.) Ravaszdi Shakespeare - Nemzetikonyvtar.blog.hu

Halála körül is számos legenda keletkezett. Egy része arról szól, hogy a vizelettartási gondokkal küzdő Tycho nem mert felállni Rudolf császár egyik vacsoráján és szétrepedt a hólyagja (melybe pár nappal később belehalt). A másik változatban IV. Keresztély dán király gyilkoltatta meg higannyal (felbérelve Tycho egyik rokonát, Ericet). Ismét a ravaszdi Shakespeare kerül elő ebben az összeesküvés-elméletben: Zsófia, IV. Keresztély édesanyja összeszűrte a levet a dán csillagásszal, melynek gyümölcse lett az új uralkodó (aki „édesapja”, II. Frigyes halála után került a trónra). Ezért kellett menekülnie Tychónak Dániából, s meg sem állt Prágáig, ahol a már közepesnél bomlottabb agyú Rudolf kedves matematikusaként tengette száműzött életét. Valami bűzlött Dániában, s jól felismerhető a Hamlet néhány jelenete: Tycho is tanult rövid ideig Wittenbergben, rokonai Rosenkrantz és Guildenstern voltak, gyanús körülmények között hal meg a dán király, akinek a halálát megbosszulja a királyfi.
Nem valószínű, hogy Keplernek köze lehetett a halálához (inkább a kor, a betegségét gyógyítandó higany, a mondén életmód – alkohol és a magas koleszterinszint – a felelős). Kepler – és az európai tudomány – azzal nyert sokat, hogy Tycho halála után sikerült megszereznie a dán csillagász alapos méréseit, s Tycho segédje, a rossz szemű, ám zseniális német matematikus helyérerakta a kizökkent univerzumot.

„Kizökkent az idő; - ó, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.”
(William Shakespeare, Hamlet, ford. Arany János, I,5.)

Farkas Gábor Farkas

Szent Bálint alakja is ott rejlik napjaink népszerű Valentin-napja mögött

Szent Bálint alakjában két ókeresztény mártír története fonódik össze. Egyikük római pap volt, másikuk a Rómához közeli Terni város püspöke. Valószínűleg az előbbi, a 269. február 14-én kivégzett római pap vált később a szerelmesek (majd a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők) védőszentjévé is. Legendájának egy eleme szerint szokása volt, hogy a római ifjú házaspárokat saját kertjéből szedett virágcsokorral örvendeztette meg. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából.

„Bálint már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét tehát őseink számontartották. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja már a középkor végén. Így az 1522. évi egyházi tizedjegyzék tanúsága szerint a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozik, sőt törzsökös helybeli családnévvé is válik. Ebből és hasonló székely jelenségekből föltétlenül arra kell következtetnünk, hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához." Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (Magyar Elektronikus Könyvtár) 

Bálint-napon BALASSI BÁLINTRA, a szerelem költőjére, az első világirodalmi rangú magyarul verselő alkotóra is emlékezünk.

Balassi Bálint: Hatvanodik. Bécsi Zsuzsánnáról s Anna-Máriáról szerzette (részlet) 

„Az Zsuzsánna egy szép német leán,
Bécsben lakik Tífingráb utcáján,
Piros rózsa tündöklik orcáján,
Szép kaláris tetszik az ajakán,
Kit sok vitéz kíván
Szép voltát csudálván,
De csak héában szeretik sokan.

Vagyon ennek egy szép atyjafia,
Kinek neve víg Anna-Mária,
Sok jó úrfi csak azt síja-ríja,
Mert mint nénje, szép, s nincs semmi híja:
Arany színű haja,
Mint egy gyöngy az foga,
Tiszta mézzel foly ő édes szava.

Egy társommal midőn én ballagnék,
Szerencsére reájok találék,
Rájok nézve ottan felgerjedék,
Jó társom is szerelemben esék.
Ők ottan éleszték,
Kedveket jelenték,
Vélek azért mi megesmérkedénk.

Kezet fogván egymással azontúl,
Házban lépénk mindnyájan utcárúl,
S mint az méhek szegfű szép virágrúl,
Mézet szedénk egymás ajakárúl;
Minden bánatunktúl
Ott mi esénk távul,
Hogy szerelmet nyerheténk egymástúl.”

Balassi Bálint versei is olvashatók és meghallgathatók az OSZK virtuális kiállításában.

A 16. századi magyar reneszánsz legnagyobb költője mellett a 20. századi magyar szerelmi költészet egyik legizgalmasabb vonulata Ady Léda-verseinek világa. Híres búcsúverse, a Valaki útravált belőlünk.

„Mint elárvult pipere-asztal,
Mint falnak forditott tükör,
Olyan a lelkünk, kér, marasztal
Valakit, ki már nincs velünk,
Ki után ájult búval nézünk.
Egy régi, kényes, édes dámát,
Kegyetlen szépet siratunk,
Bennünksarjadtat: asszony-részünk.
Valakit, kiért hiúk voltunk,
Apródok s cifra dalnokok
S kit udvarunkban udvaroltunk.”
Ady Endre: Valaki útravált belőlünk (Magyar Elektronikus Könyvtár) 

„D. Brüll Adélnak küldi kis könyve legelső darabját egy kurta élet minden nagy illúziójáért hálásan Ady Endre” Ady Endre: Új versek; az első kiadás autográf ajánlása Brüll Adélnak (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár)

Naprakész ünnepek című sorozatunkban egyházi vagy világi ünnephez (világnapok, magyarnapok stb.) kapcsolódóan egy-egy különleges, érdekes dokumentumot közlünk blogunkban. Többek között a Kálmáncsehi breviáriumból, a Mátyás-Gradualeból vagy Konrad Mörlin imakönyvéből is válogatunk.

1945. február 13-án véget ért Budapest ostroma és a főváros német megszállása.

A második világháborúban, a frontokon, a haláltáborokban, a német megszállás, a nyilas terroruralom és az ostrom alatt Budapest lakosságának, épületeinek, anyagi és szellemi értékeinek jelentős része elpusztult. Az 1944. évi 1 millió 380 ezer lakosból 1945 márciusára csak 832 ezer maradt meg. A hiányzó fél millió részben elmenekült, nagyobb részben meghalt, eltűnt, akárcsak Budapest hídjai. A háború utáni hónapokban a város vitalitása fellobbant. A romhalmazok hetek, hónapok alatt eltűntek, megindult a villamos, kinyitottak a boltok, feléledt a remény, hogy a város újra felépül és felvirágzik. De közbeszólt a szovjet megszállás, jött a kommunista diktatúra, olyan elnyomó rendszer, amely a szovjet világbirodalom abszurd tervrendszerének vakvágányára siklatta az országot. Hanák Péter: Az elpusztíthatatlan város. Budapest történelmi vitalitása; Budapesti Negyed 1993. 1. szám (EPA) 

Erzsébet híd 1945 - Digitális Képarchívum

Buda ostroma - nem tudom, hogy meddig tartott 1686-ban vagy 1849-ben, de - 1944-45-ben nekünk hosszú volt a Pasaréten. Karácsony estéjétől február közepéig vesztegzár alatt, villany, gáz, telefon, s ami a legrosszabb: víz nélkül, s persze éhkoppon, mégiscsak túléltük. A hidaink mind a Dunában, még a Lánchidat sem tudta megmenteni valaki. Éjjel-nappal hallottuk az ágyúszót, bombázást. Elképzeltük, hogy mekkora lehet a pusztítás. De amit aztán később az ember a szemével látott, azt nem tudta előre elképzelni. Házsorok, terek, utcák tűntek el, város helyett hóba-sárba-földbe taposott romok, hullák, dögök, roncsok mindenütt. Mindenkinek az volt az első és legtermészetesebb gondolata, hogy hagyjuk itt azonmód ezt az egészet, és építsünk valahol másutt, lejjebb vagy feljebb a Dunán, egy városalapításra alkalmasabb helyen - ahol például a hidak nem futnak neki meredek hegyoldalaknak - egy új fővárost.
Csakhogy mielőtt ezt az első gondolatot elgondolhattuk volna, már mindenki fogott egy ásót, lapátot, csákányt, szerszámot, és nekiállt, parancsszó, megszervezés és - igazán - gondolkozás nélkül, eltakarítani hullát, dögöt, törmeléksivatagot, olyan lendülettel és elszánt életkedvvel, hogy a város, főnix-madarunk, mégiscsak és megint egyszer újraszületett hamvaiból. Ottlik Géza - Próza - Magyar Elektronikus Könyvtár 

A FARSANGI IDŐ VÉGE

A most következő néhány nap az idei farsang utolsó időszaka, utolsó hétvégéje. Jövő kedden húshagyó, szerdán hamvazószerda, a nagyböjti idő kezdete. Sok helyen tartanak ebben az időszakban bálokat, jelmezbálokat, s ilyenkor szokták megrendezni a mohácsi busójárást is, amely 2013-tól az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége reprezentatív listáján is szerepel.

„Aki idáig elfogadhatónak tartja a farsangi menetnek mint a temetés paródiájának magyarázatát, nem fog azon csodálkozni, hogy a menet középpontjában a Halál földi helytartója, a sírásó áll. Karnevál hercege egyszerűen a hullamosó vagy temetőőr, szóval a sírásó. Neve pedig így származott. A rómaiaknál a hullaravatalozó helynek carnarium volt a neve, olaszul carnaio, németül Karner. A szolgának a neve pedig olaszul valetto, franciául valet. A Karnevál herceg eredeti neve tehát carnarvalet, vagyis a „hullaház szolgája” – a sírásó – volt. A mai nyelvből, úgy az olaszból, mint a franciából, hiányzik ez a fogalom, de megmaradt a középkori Párizs egyik ma is létező legrégibb épületének nevében: ez a Párizs város történeti emlékeit magában foglaló Musée Carnavalet; tulajdonosa valaha bizonyára a város sírásója lehetett.”
Supka Géza: Kalandozások a kalendáriumban című könyve Karnevál herceg, avagy a halál temetése című fejezetének részlete 

Magyar Casino-bál 1878. február 16-án – Korai, díszes magyar táncrend; Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatvány Tár

Egy ritkán látható fénykép: József Attila szoknyában, parókával (Hódmezővásárhely, 1929. február 10.); Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

„Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően – jó egy hónapnyi eltéréssel – változik. Az előtte levő időszak, a farsang húshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb időszaknak is.” Bogdán István: Régi magyar mulatságok.

[Farsangi sör], grafikai plakát, 1926; Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Naprakész ünnepek című sorozatunkban egyházi vagy világi ünnephez (világnapok, magyarnapok stb.) kapcsolódóan egy-egy különleges, érdekes dokumentumot közlünk blogunkban. Többek között a Kálmáncsehi breviáriumból, a Mátyás-Gradualeból vagy Konrad Mörlin imakönyvéből is válogatunk.

KOSÁRKA „HÁROM RÓZSÁKKAL ÉS HÁROM ALMÁKKAL” S AZ „ÖREG KISASSZON”

Dorottya ókeresztény vértanú, aki legendája szerint Diocletianus császár idején kínzása ellenére sem tagadta meg hitét. A Cornides-kódex is elmeséli történetét, melyet Bálint Sándor néprajztudós is idéz Ünnepi kalendárium című könyvének vonatkozó fejezetében: 

„És mikoron az várasnak kőfalának kivüle kivitetnék szent Dorothea asszony, látván őtet Theophilus, az országnak fő ítélőmestere, olyha megnevetvén kéré szent Dorothea asszonyt, hogy őneki küldene az ő jegyesének kertéből rózsákat és almákat. Szent Dorothea asszony kedég fogadá, hogy megküldi. […] Szent Dorothea asszony kedég az ő fejét lehajtá az nyakvágónak előtte, és ime jelenék őneki egy gyermek, ki vala bársonnyal megöltöztetett. Mezejtelen lábakkal és vala szép fodor haja. Kinek ő ruháján valának aranyas csillagok, hozván ő kezébe kosárkát három rózsákkal és három almákkal. Kinek mondá szent Dorothea asszony: kérlek én Uram, hogy vigyed ezeket, azaz az rózsákat és ez almákat ez kosárkában Theophilusnak. Az nyakvágó elvágá szent Dorothea asszonynak szentséges fejét […]” Ünnepi kalendárium

Szent Dorottya szűz és vértanú (miniatúra), Prágai Benectionale, XV. század vége, Cod. Lat. 252., f. 23v Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár. A kódexet Hapák József fotózta.

A Legenda aurea-ban, a középkor egyik legismertebb gyűjteményében, szintén szerepel Dorottya története. Fordította: Madas Edit az OSZK-MTA kutatócsoportjának vezetője.

Dorottyát pedig lábánál fogva kínzófára vonták, testét vaskampókkal tépték, megvesszőzték, megkorbácsolták, majd égő fáklyákat kötöttek szűz mellére, s félholtan börtönbe zárták másnapig, Reggel elővezették, de egyetlen seb, egyetlen karcolás sem látszott rajta. Ezen maga az elöljáró is erősen csodálkozott, és azt mondta neki: „Most elmehetsz, szép leány, már eléggé megvertek.” És elküldte két nővéréhez, Christéhez és Calistéhez, akik, félvén a haláltól, elfordultak Krisztustól, hogy térítsék el húgukat is. Jacobus de Voragine - Legenda aurea, Magyar Elektronikus Könyvtár

A magyar irodalom legismertebb Dorottyája Csokonai Vitéz Mihály vígeposzának címszereplője, az öreg kisasszon:

„Ki méltó, hogy reá örök párta asszon:
Mert úgyis már akkor viselt aggkoszorút,
Hogy a burkus kezdte a másik háborút.
Mégsem ólthatta meg annyi sok esztendő,
Bár már hatvanötöd-fűre lesz menendő,
Most is a legényért mindjárt kardra kelne,
Csak vén oldalához dörgölőfát lelne.
[…]

Úgy pislog béhullott szeme két tájéka,
Mint a kocsonyába fagyott varasbéka.
A vénség béverte púderrel hajait,
Kitördelte kettőn kívül a fogait:
Úgyhogy, ha bélottyant ajakit kifejti,
A hamut mamu-nak, a szöszt pösz-nek ejti.”

– s aki a vénlányok, a lányanyák és az özvegyek élére állva, rátámad Karnevál herceg seregére…

Naprakész ünnepek című sorozatunkban egyházi vagy világi ünnephez (világnapok, magyarnapok stb.) kapcsolódóan egy-egy különleges, érdekes dokumentumot közlünk blogunkban. Többek között a Kálmáncsehi breviáriumból, a Mátyás-Gradualeból vagy Konrad Mörlin imakönyvéből is válogatunk.

A Socialtimes.hu oldalon megtalálható a hazai könyvtári oldalak toplistája rajongók száma szerint, növekedés szerint, és TAT szerint. A TAT azt jelenti, hogy hány felhasználó beszél az oldalról (hányan osztanak meg oldalakat, kommentelnek, like-olnak) - azaz mekkora az interaktivitás az oldallal kapcsolatban a közelmúltban.

Rengeteg magyar oldal van a Facebookon, melyekből több mint 13 ezret tartalmaz a Socialtimes.hu toplisái. Követheted őket többek között napi növekedés vagy TAT szerint, és kategóriánként megnézheted, mely oldalak, hogyan teljesítenek. Ráadásul most saját egyedi toplistád is lehet!

A bejegyzés alján egy aktuális képernyőképet is megosztottunk, hogy 2013. január 28-án hogyan látszódnak a könyvtári Facebook-oldalak. Izgalmas lesz visszanézni, hogyan változnak a számok akár egy hónap múlva. A Socialtimes folyamatosan bővíti a toplistákban szereplő oldalak számát, de előfordulhat, hogy a könyvtárad nem látszik ezen a felületen. Amennyiben van olyan oldal, amit hiányolsz és szeretnéd, hogy szerepeljen, a toplisták alatt bármikor hozzáadhatod.

A mai állapot szerinti 10-es toplista:

1945. január 27-én az első ukrán front néhány katonája lépett be elsőként az auschwitzi haláltábor kapuján. A látvány döbbenetes volt. Halottak mindenütt, az élők pedig emberi roncsok voltak csupán. 1942–45 között majd 2 millió ember pusztult el a legnagyobb náci haláltáborban. 2006-tól január 27. – az ENSZ határozata alapján – a holocasut nemzetközi emléknapja. A világon mindenütt megemlékeznek a népirtás áldozatairól, a körülbelül 6 millió emberről, aki már soha nem térhetett vissza az életbe.

Koncentrációs tábor (A Radnóti Miklós c. diafilm részlete)

TÖREDÉK

Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.

Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.

Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra -
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, -
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.

1944. május 19.

Holocaust és a tudomány (Pelle János) - EPA
A miskolci zsidóság a Holocaust időszakában - EPA
Cipők a dunaparton - Szabó Károly
Pátkai Mihály - Az auschwitz-hazugság

Ez évtől egyházi vagy világi ünnephez (világnapok, magyarnapok stb.) kapcsolódóan egy-egy különleges, érdekes dokumentumot közlünk blogunkban. Többek között a következő hónapokban a Kálmáncsehi breviáriumból, a Mátyás-Gradualeból vagy Konrad Mörlin imakönyvéből is válogatunk.

Huszonhét évvel ezelőtt, 1986 hideg januárjában a Devecser melletti erdőben megbúvó lőszerraktárat őriztük négytucatnyian a NATO-csapatoktól. A legrosszabb szakasz minden esetben az éjjel egy és hajnali négy közötti három óra volt: hideg is volt, sötét is volt, s lassan pergett az idő. A felcsempészett rádión, igaz, nem a legtisztább minőségben – hiszen zavarták azok, akiket zavart – hirtelen felcsendült az őrtoronyban egy számomra addig ismeretlen dal:

„Hol volt és hol nem volt, Dániában
Egy királyfi, aki egy szép napon,
Hogy leplezze titkát, mely rosszra vinné,
bolondot mímelt, ó borzalom.”

Meghallani és megszeretni egy pillanat műve volt, mondhatnánk John Yossarian bombázótiszt szavaival, s abban a kegyetlen hidegben mintha túlélhetővé vált három perc negyvennyolc másodpercre Kádár János és kora. Az őrségváltást követően kiderült a melegedőben, hogy állandó tettestársam, az egykori bencés diák kívülről fújta a nótát, így az őrszolgálat leadása után már az összes tápos ezt énekelte a kantinban, kólamámorban fetrengve.

Két évtizeddel később egy kiállítást raktunk össze barátaimmal az ELTE Egyetemi Könyvtárában. „Könyvtárak rongya” címmel régi könyvekről és olvasóikról szerettünk volna valami érdekeset mondani a gyanútlanul betévedő látogatóknak. Az egyik tárlóba valahogyan csupa olyan kötet került, melynek íróját vagy tulajdonosát kivégezték. Szervét Mihály, Nádasdy Ferenc kötete mellett ott hevert Jeszenszky Jánosé is. Valakit Genfben, valakit Bécsben, s valakit Prágában ért utol a hóhér bárdja, vagy a mindent elemésztő tűz. Akkoriban egy új csillagra vadásztam, s rábukkantam Owen Gingerich harvardi professzor (csillagászból lett tudománytörténész) 1981-es cikkére a Sky & Telescope-ban. A tanulmányában röviden kitért arra, hogy William Shakespeare Hamlet című drámája egyes karakterei kialakításában és a helyszín (Helsingør) megválasztásában szerepe lehetett Tycho Brahe dán csillagásznak, pontosabban az európai tudós közélet által jól ismert portréjának. Tycho II. Rudolf udvari matematikusaként élt Prágában, ahol legjobb barátja az a Jeszenszky János volt, kinek szifiliszről szóló könyve (szerzője Wendelin Hock német orvos, megjelent 1514-ben) ott volt a kezünkben 2007 nyarán. A neves humanista orvos Bécsben vásárolta a könyvet még 1612-ben, s nem telt el egy évtized mire a vesztes fehérhegyi csata után, 1621 tavaszán feje a porba hullott. (Az előrelátó pozsonyi jezsuiták megszerezték ezt a példányt, s a gyógyszertárukban őrizték a rend 1773-as feloszlatásáig.)

OSZK, RNYT - AppH.658.  - Jeszenszky-féle életrajz (Prága, 1601)

De Jeszenszky mindezek előtt még megírta csillagász barátja életrajzát ékes latin nyelven, melyből Apponyi Sándor, a neves bibliofil gyűjtő és bibliográfus megvásárolt egy pélfdnyt a 19. század végén. (Ez a kötet természetesen ma is megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Apponyi-termének egyik gyönyörű könyvszekrényében.) A Jeszenszky-féle életrajz elején szerepel ugyanaz a metszet, ami a harvardi professzor figyelmét is felkeltette három évtizeddel ezelőtt. A meglehetősen szövevényes történetből az hámozható ki egyértelműen, hogy a Hamlet kulcsszereplőinek mondott Rosencrantz és Guildenstern a valóságban is léteztek, s Tycho Brahe harmad-unokatestvéreiként a dán király követei voltak az angol udvarban a 16. század végén. Vagyis nem kizárt, hogy Shakespeare ismerhette Knud Gyldenstierne és Frederick Rosencrantz, egykori wittenbergi diákokat személyesen, mert bizonyos, hogy ő emelte be Hamlet történetébe a két udvaroncot. (Saxo Grammaticus szövegében és a többi Hamlet-előzményben vagy nem szerepeltek, vagy nem volt nevük.) Azt nem tudjuk, hogy mindez pontosan hogyan történhetett, ám az bizonyos (egy 1590-es évek elején írott levél szerint), hogy Tycho Brahe ismert portréja eljutott néhány angol tudóshoz a 16. század utolsó évtizedében. Eszerint Thomas Digges matematikus is kapott belőle egy példányt, aki barátként számos alkalommal adott tanácsot az angol drámaírónak asztronómiai és asztrológiai kérdésekben. Így az sem kizárt, hogy ebben az időben a Diggeshez közel lakó Shakespeare éppen a lakásán láthatta meg ezt a metszetet, rajta a dán nemesek neveivel. (Ha belegondolunk, a drámában alig van igazi dán név a két wittenbergi diákon kívül.)

A metszet azért érdekes, mert rajta szerepelnek Brahe rokonainak a címerpajzsai, s közöttük a bal oldalon Rosenkrans és alatta Guldensteren.

Hasonlóképpen Jeszenszky János 1601-es Tycho-életrajzában, ami a Hamlet feltételezett befejezése idején jelent meg Prágában. (Az életrajz elég hamar jelenhetett meg, mert a dán csillagász 1601. október 24-én halt meg, így az utolsó két hónapban kellett megjelennie Jeszenszky szövegének.)

A toronyba felcsempészett rádiót elérte a végzete 1986 február elején: valaki szükségesnek érezte, hogy megossza azt az információt az ügyeletes tiszttel, hogy rockzenét hallgatok a 3-as őrtoronyban. Két hét laktanyafogság lett a vége, minek következményeként a velem párban lévő Leiter Jóskával (civilben folyami matróz volt Esztergomtól Bajáig) egy órával előbb keltünk a szokásos hat óránál tizennégy napig. Hogy ne unatkozzunk: az őrmester megbízott bennünket, hogy a laktanya területén fekvő fagyott varjakat (a szigorú tél még őket sem kímélte) összeszedjük és egy talicskán elszállítsuk. Hajnali ötkor nem különösen lelkes a katonaember, míg a többiek a hálóban szuszogtak, Jóska tolta a talicskát, én meg szedtem össze a varjúkat egy lapáttal. Mikor arra jött az őrmester, elérkezve láttuk a pillanatot, hogy biztosítsuk jókedvünkről (a hideg és a fagyott varjak dacára), s teli torokból énekeltük neki az erdőben:

„Itt állunk úgy, mint a mór vezér
Magunk kifosztva másokért.
Itt állunk és a szánk nyitva van:
– Ez aztán tud, ez a Sekszpír Viliam!”

Nehéz leírni azt a döbbenetet ami az őrmester arcára kiült: sem a mór vezér, sem Sekszpír Viliam nem szerepelhetett egyetlenegy olyan kézikönyvben, amit a Varsó Szerződés rendszeresített azokban a (hideg)háborús időkben.

2013. január 21-én este írom ezeket a sorokat, lányaim mellettem Ravaszdi Shakespeare-t hallgatják a youtube-on. Átszellemülten éneklik:

„És ha egy gigászi gerinc is hajlik,
Richard-nak púpja nagy mintát követ.
Meggörbedt időben meggörbedt férfi
Legelső divatfi még lehet.
Viszkető háttal bámuljuk őt,
Idők hajlását felismerők,
Mert Richard király a nagy vég előtt
Négy felvonásra divatba jött.”

Persze ők még nem ismerik III. Richárdot, Bereményi Gézát és Albert Einsteint, de ennek is eljön egyszer az ideje. Főleg, ha valaki meggörbíti nekünk.

Cseh Tamás ma lenne hetven éves.

Farkas Gábor Farkas