Csodálatos ünnepet ülünk, amely mind az Országos Széchényi Könyvtár, mind pedig egy ember életében fontos pillanat. Nem tudnám rövidebben és szebben összefoglalni: centenárium. Hihetetlen öröm, de a könyvtáros szakma zseniális kutatója, a történelemtudományok doktora, a 2000-ben Bibliothecarius Emeritus címmel kitüntetett, Szinnyei József-díjas, Magyar Örökség díjjal jutalmazott, Eötvös-koszorúval megtisztelt Berlász Jenő augusztus 28-án ünnepli 100. születésnapját. Igen, nem tévedés, kollégánk, barátunk, példaképünk, tanárunk valóban 100 éves. Bár tavaly megjelent válogatott tanulmányait tartalmazó kötetének előszavában szerényen azt írja, ő már egy letűnt történészgeneráció tagja, akit kevesen ismernek, ám ez természetesen nem igaz.

Olyan alapművek kerültek ki a keze alól, mint az ”Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867”, társszerzőként vett részt a ”Kereszténység védőbástyája” megírásában, ipartörténeti tanulmányai a magyarországi gazdaságtörténet-írás megkerülhetetlen munkái, ahogyan Erdéllyel kapcsolatos gazdaság- és társadalomtörténeti értekezései, könyvtár- és irodalomtörténeti kutatásai is mértékadóak, és azok is lesznek mindig. Berlász Jenőről sok mindent el lehet mondani, azt azonban bizonyosan nem, hogy letűnt volna.



Ez a fantasztikus tartású, látszólag kemény ember, aki azonban soha nem volt megközelíthetetlen, nem akármilyen korban született, nem akármit élt végig és látott száz esztendő alatt. Valaha régen még értettük, ha valakiről azt mondták, hogy egy bizonyos iskola tagja, számított kitől kapja a tudást. Berlász Jenő ebből a szempontból is a legszerencsésebbek közé tartozik. A Pázmány Péter Tudományegyetem történelem szakán olyan, ma már könyvtári polcokon látható nevek tanították, mint Szekfű Gyula, Mályusz Elemér, Szentpétery Imre vagy Lukinich Imre. Hajnal Istvántól tanult újkori egyetemes történelmet, Domanoszky Sándortól hallgatott magyar művelődéstörténetet. A gazdag publikációs tevékenységű, kivételes felkészültségű és tudású Berlász Jenő ma azt vallja: ő Domanoszky-tanítvány. Lankadatlan figyelemmel és szorgalommal szívta magába tanáraitól a tudást, de Mesteréül Domanoszkyt fogadta.

Már kamaszkorában a történelem izgatja, tizenhat évesen emlékbeszédet tart Bethlen Gáborról. Huszonöt éves, amikor 1936-ban egy éven át kutat a bécsi Magyar Történetkutató Intézetben. Ebben az évben kerül először, még csupán mást helyettesítve az Országos Széchényi Könyvtárba, majd két év múlva (1938) ugyanitt fizetéses gyakornok, majd újabb két év, és az Országos Levéltár gyakornoka. Rendes tisztviselői kinevezést 1942-ben kapott a Magyar Történettudományi Intézetbe, amely a frissen létrehozott Teleki Pál Tudományos Intézet tagozata volt. A magyar gazdaságtörténet-írás doyenjének, Kováts Ferenc professzornak javaslatára 1943-ban egyetemi tanár lett a Műegyetem Közgazdasági Karán, és közben szerkeszti a Századok című folyóiratot is.

A háború után 1947-ben a Közgazdasági kar professzorává nevezik ki, ám egy év múlva, reakciós lett, tehát mint polgári mentalitású kutatót, aki kiszolgálta a régi rendet, elbocsátják állásából, és megfosztják szerkesztői tisztségétől is. A fordulat évében a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába kerül (büntetésből? kegyelemből?) könyvtárosként, mert ez az édeni sziget, a menedék, ahol az új rend szellemi vesztesei, a hozzá hasonló társadalmi hajótöröttek összegyűlnek. Főnöke az a kegyvesztett Keresztury Dezső, aki korábban vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, ám most őt is ideseperték, és aki később, 1950-től egészen nyugdíjba vonulásáig szintén az OSZK munkatársa volt.

A forradalom idején természetesen nem hallgat, mert nem hallgathat. Tagja az Akadémiai Könyvtár Forradalmi Bizottságának, ezért természetesen újabb állásvesztésre ítélik, mint súlyosan kompromittált egyént. Újabb büntetésként az OSZK-ba kerül, ahol ki más is lehetne a főnöke, mint Keresztury Dezső. Hosszú ideig, mint oly sokszor már, bizonytalan az egzisztenciája, hiszen barátai csak egy megtűrt, hatórás munkát tudnak szerezni neki, ám végül húsz éven át, 1976-os nyugdíjazásáig marad az általa olyannyira szeretett OSZK-ban. Elhatározza, hogy immár kizárólag könyvtártörténettel foglalkozik, ekkoriban már, mint levéltári-kézirattári szakember is elismert volt.

Ő kapott megbízást a Kéziratok katalogizálása című szabályzat elkészítésére, amely 1958-ban könyv alakban is megjelent. Ő javasolta elsőként, hogy a hagyatékokat a korábbi gyakorlattal ellentétben mindig tartsák együtt. 1969-ban ő lett a könyvtár olvasószolgálatának történész tájékoztatója, természetesen erről is megjelent egy kiadványa ”A történeti tájékoztatás” segédkönyvei címmel.

Hetven éves korában, 1981-ben, több mint tízévnyi hányattatás után jelenhetett meg az ”Országos Széchényi Könyvtár története” című munkája. Tíz évvel ezelőtt, 90. születésnapjára kollégái, barátai egy impozáns emlékkönyvvel tisztelik meg. Válogatott tanulmányainak kötete tavaly jelent meg, ”Erdélyi jobbágyság – magyar gazdaság” címmel, a kötetben kilenc jelentős tanulmánya olvasható.

A szellemi autonómia e kiváló személyisége, aki kizárólag az igazságban hisz, legyen az emberi vagy tudományos igazság, sokunk példaképe, augusztus 28-án ünnepli 100. születésnapját! Csak azt kívánhatjuk, lessük el tőle, amitől egy ember egész életén át optimista maradhat. Berlász Jenőt egy nagy nemzedék tanította, és ő addig tanult, míg maga is e nagy nemzedék tagjává lett.

Bóka B. László

Szerző: Szőts Zoltán Oszkár, történész, tartalmi feltáró – Retrospektív Feldolgozó Osztály

Egy érdekes kordokumentum 1953-ból, második rész.

Az agitáció további ismertetésétől eltekintünk, de megnyugtatjuk olvasóinkat, kollégáink részletesen kitértek a sajtóval való kapcsolatra, az ellenséges tevékenységgel szembeni harcra, a versenyszellem fokozására és a további szervekkel való együttműködésre is. Ezeknek az elengedhetetlenül fontos feladatoknak az ismertetése után került sor a szakirodalom ismertetésére mintegy két és fél oldal terjedelemben. A modern, szocialista irodalmat el is kellett juttatni a dolgozókhoz. Ehhez az alábbi megoldásokat javasolták:

Természetesen a könyvek szakszerű tárolását is meg kellett oldani, a kiadvány ehhez is szemléltető segítséget nyújtott. 



Végül a következő mondatokkal zárták az agitációs feladatok ismertetését: 



Hogy valóban végrehajtódtak-e a fentebb leírtak, arról nincsenek információink. A kor szelleme ettől függetlenül világosan tükröződik ebben a kordokumentumban. Remélhetőleg a feldolgozó munka során minél több hasonlóan autentikus forrást tudunk majd olvasóink rendelkezésére bocsátani.

Az írás első részéhez kattints!

Szerző: Szőts Zoltán Oszkár, történész, tartalmi feltáró – Retrospektív Feldolgozó Osztály

Könyvtárunk vezetősége kiemelt prioritású feladatnak tartja állományunk digitalizálását (http://www.itbusiness.hu/hirek/Business/Nemzeti_es_digitalis.html).

A szerzői jogokkal való problémák miatt először az OSZK saját kiadványait digitalizálták munkatársaink, melyek jelenleg a törzsgyűjtemény részét képezik. E munka nemcsak azokat a könyvformátumú kiadványokat jelentette, amelyek mostanában jellemzik intézményünket.
Meglepve vettük észre, hogy az ötvenes évekből származó dokumentumok között több, mindössze néhány gépelt oldalból álló füzet is található. Egyiküket különösen érdekesnek, és mai szemmel talán egy kicsit humorosnak is találtuk. A mű az „Útmutató a nyári mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos könyvtári feladatokhoz” címet viseli.

Jelenleg nehéz elképzelni, hogy e munkák hogyan kapcsolódnak a nemzeti könyvtárhoz, ezért érdemes megnézni, elődeink mire gondoltak, mikor ezt a tíz oldalas kiadványt elkészítették. Az alábbiakban szemelvényeket olvashatunk a műből, néhány kommentárral kiegészítve.

Mint az idézett szövegből kitűnik, a könyvtárak feladataként a munkaszervezési propagandát jelölték meg, a kiadvány tehát abból a célból készült, hogy útmutatóként szolgáljon ehhez. A mezőgazdasági munkákra vonatkozó kormányhatározatok és rendeletek ismertetése után leszögezték ezek ismertetésének fontosságát.



Ennél azonban többre is szükség volt.

(Holnap folytatjuk.)

A csallóközi Nagyabonyban (Veľké Blahovo) 2011. augusztus 3-án avatták fel a tavaly nyáron elhunyt Bödők Zsigmond csillagász síremlékét, aki munkájával önzetlenül segítette az Országos Széchényi Könyvtár munkáját.

A megemlékezésen a MEK Egyesület képviseletében Moldován István ügyvezető elnök, valamint Góczán Andrea és Zimányi Magdolna vettek részt.

Az Egyesület nevében csokrot helyeztünk el a síron. A síremléket az ősi Stonehenge kőépítmény mintájára Lipcsey György szobrászművész tervezte. A sírnál megemlékező szavakat az elhunyt felesége, Bödőkné Edmár Mária, Nagyabony polgármestere, Keszeli Ferenc író, újságíró, és a MEK Egyesület nevében Zimányi Magdolna mondott.

A helyszínen készült fotók itt megnézhetők: http://mek.oszk.hu/~joomla/index.php?view=article&id=161

Bödők Zsigmondnak már korábban is felkerült több értékes és hézagpótló tudománytörténeti, ismeretterjesztő műve a Magyar Elektronikus Könyvtárba. Az elmúlt évben kértük arra, hogy engedélyezze “Magyar feltalálók a közlekedés történetében” c. könyvének felvitelét a MEK “15 év - 15 könyv” programja keretében, amelyben felkértünk 15 hazai és határon túli szerzőt, hogy adományozzák egy kötetüket a MEK-nek az interneten való közzététel céljára. Június 30-án érkezett meg beleegyező levele, amit örömmel fogadtunk. Július 26-a után azonban a gyászhírrel szembesültünk. A szeptember 30-i sajtótájékoztatón, ahova meghívtuk a 15 könyv szerzőit, ő már nem lehetett jelen. Régi adósságunk törlesztéseként a síremlékavatás alkalmából nyújtottuk át feleségének az Egyesület által Bödők Zsigmond számára készített emléklapot, és a MEK dokumentumokat tartalmazó pendrive-ot.

Bödők Zsigmond emlékét kegyelettel és megbecsüléssel megőrizzük. Őrzik emlékét a MEK-be felvitt művei is, amelyekhez mindenki hozzáférhet, aki a világhálón magyarul olvas, bárhol éljen is.

Zimányi Magdolna

A "15 év - 15 könyv" sajtótájékoztató:
http://mek.oszk.hu/~joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=132

A “15 év - 15 könyv” programban felkerült művek:
http://mek.oszk.hu/html/15.html
http://mek.oszk.hu/html/15.ppt

Sajtóvisszhang:
http://mek.oszk.hu/html/irattar.html#sajto

Bödők Zsigmond művei a MEK-ben:

Bödők Zsigmond: Látványos égi jelenségek, 2005-2006
http://mek.oszk.hu/04500/04501

Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a közlekedés történetében
http://mek.oszk.hu/08500/08547

Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a repülés történetében
http://mek.oszk.hu/03200/03277

Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében
http://mek.oszk.hu/04500/04500

Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók az automobilok történetében
http://mek.oszk.hu/03300/03370

Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok
http://mek.oszk.hu/08400/08484

Már 25.000 kép közül lehet válogatni a Digitális Képarchívumban!

Új részgyűjtemények:

• Magyar művelődéstörténet (Könyvillusztrációk a MEK-ből) 197 kép
• Gyulai Líviusz munkássága (Magángyűjtemény) 120 kép
• Magyarország vármegyéi és városai (Könyvillusztrációk a MEK-ből) 324 kép
  
  

A Digitális Képarchívum anyaga többféle forrásból származik. Egyrészt feldolgozzuk benne a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazát, így ezek az illusztrációk - általában jobb minőségben - önállóan is kereshetőkké és hivatkozhatókká válnak. Másrészt pedig gyűjtjük, katalogizáljuk és hosszú távon megőrizzük az interneten (pl. képmegosztó oldalakon), továbbá a CD illetve DVD kiadványokon megjelenő digitális képeket, amennyiben azok megfelelnek gyűjtőkörünknek és a tulajdonosuk hozzájárul a DKA-ban való szolgáltatáshoz. Az ilyen irányú felajánlásokat a DKA Kapcsolat oldalán levő címeken várjuk. A célunk egy változatos tartalmú, nagyfelbontású dokumentumokból álló és jól kereshető képgyűjtemény kialakítása.

Két éve halt meg Cseh Tamás.

Zene: Cseh Tamás - József Attila, szöveg: Bereményi Géza, miskolci koncertfelvétel 1982-ből.

Képek: Magyar Digitális Képkönyvtár.

Megjelent a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2011. júliusi száma, benne Németh Márton kollégánk remek írásával, amelyben az észak-európai könyvtárak közönségkapcsolatáról, a könyvtári márka építésének tapasztalatait elemzi!

A tartalomból:

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Kovács Csilla: "Vannak vidékek legbelül"
Ásványi Ilona: "A (könyvtáros) afféle középhely egy teljes egyetem összes fakultásai és valamely felsőbbrendű lény között"

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Ötéves a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány
Murányi Adrienn: Folyóirat-szerkesztési verseny középiskolásoknak

EXTRA HUNGARIAM
Németh Márton: Közönségkapcsolatok, könyvtári márkanév, civil munka és szakmai tartalom az észak-európai országokban

NAPLÓ
Likáts János: Könyvek nyelvén...
Fuchszné Benák Katalin: Értékmentés a XXI. században, Hódmezővásárhelyen

PERSZONÁLIA
Hegyközi Ilona -- Mezey László Miklós: Kövendi Dénes (1923-2011)

KÖNYV
Fehér Miklós: Hivatásunk arra kötelez... Az MKE jubileumi kötete Kégli Ferenc: A neveléstudomány és a közoktatás szolgálatában.

Figyelemre méltó kitekintenünk időről-időre az északi országok könyvtáros egyesületeinek célkitűzéseire, gyakorlati munkájára. A legfőbb kihívások, amelyek őket érintik, európai, sőt bizonyos elemeiben globális szintűek. A hagyományos könyvtárkép az alapjaiban kérdőjeleződik meg. Az elektronikus szolgáltatások robbanásszerű térhódításával egyidőben kényszerül rá mindenütt a szakma arra, hogy a könyvtárnak, mint fizikai térnek a funkcióit újrafogalmazza. Egyre többen hozzák szóba nálunk is a harmadik hely koncepciót, mely a fizikai térben zajló szakmai átalakulási folyamat egyik fontos vetülete.

Az újrafogalmazott, ám ugyanakkor stabil alapértékekkel, identitással bíró könyvtári szféra intézményeinek, szolgáltatásainak pedig a társadalom irányában interaktív módon kell megjelennie. A fő cél, hogy a közpolitikai, szakmapolitikai erőtérben a saját felhasználói legitimimálják a könyvtárakat, mint intézményeket, illetve a könyvtárosok munkáját. Ennek eléréséhez pedig mindenhol elengedhetetlen kitalálni a könyvtárat, mint márkanevet. A különféle szakmai könyvtáros civil szervezetek pedig kommunikációs stratégiáikból levezethető cselekvési programjaik révén eredményesen alakíthatják ezt a könyvtári márkát. E pozícionálási kísérletekből adok a cikkben ízelítőt. A könyvtári márkanevet egyszerre kell a belső szakmai nyilvánosság és a külső felhasználók felé felépíteni. A növekvő felhasználói vonzerő, a márkanév súlya pedig fontos adalékként szolgálhat a fenntartó irányában, a döntéselőkészítő folyamatban való szakmai álláspontok artikulálása során.
Németh Márton

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros elektronikus felületén hat szám késéssel érhetők el nyilvánosan a nyomtatott lapszámok válogatott cikkei. 12 szám késéssel pedig a számok teljes cikkei olvashatóak.

Két héten át Dr. Varga Zsuzsanna, 1992 óta Nagy-Britanniában élő magyar kutató a vendége könyvtárunknak. Zsuzsanna a több mint 500 éves edinburgh-i egyetemen doktorált XIX. századi angol irodalomtörténetből, ő az oxfordi Bodley Könyvtár magyar kurátora, ami annyit jelent, hogy ő gyarapítja és gondozza a könyvtár magyar állományát. Ügyel arra, hogy a magyar kultúrának, az irodalomnak, a történelemnek és társadalomtudománynak megfelelő reprezentációját adja az ottani könyvtárban. Mindezek mellett a glasgow-i egyetemen immár három éve oktat különféle magyar vonatkozású tantárgyakat a közép-europológiai stúdiumok tanszékén. Éppen a napokban kértek fel, hogy a magyar filmről is tartson kurzust a követező tanévben. 

- Hogyan került Angliába?
- Annak idején magyar-angol-portugál szakon végeztem a budapesti bölcsészkaron, és néhány év múlva Nagy-Britanniába kerültem egy doktori ösztöndíj révén. Jelenleg azért vagyok Magyarországon, mert közel tíz éve elkezdtünk dolgozni a University College of London (UCL) nevű egyetemmel a közép-európai utazási irodalom témáján. Közép-Európán ebben az esetben azt a területet értem, amely Németország és az volt Szovjetunió között található. Ebben a nagy kutatási projektben én voltam a magyar utazási irodalom szakértő felelőse. A project eredménye három kötet lett, amelyet a CEU (Central European University) adott ki: az első egy bibliográfia, amely a közép-európai utazási irodalmat méri fel, a második egy válogatás a legérdekesebb útleírásokból, míg a harmadik egy tanulmánygyűjtemény. Miközben ezen dolgoztam, kiderült számomra, hogy mennyire keveset tudunk egymás utazási irodalmáról, amelynek természetesen főképpen nyelvi okai vannak. Amikor a magyar forrásokkal foglalkoztam, körülbelül 500 művet gyűjtöttem össze. Voltak köztük persze nagyon ismert címek is, például Szepsi Csombor Márton Europica varietas című munkája, a másik magyar kedvencem pedig Wesselényi Polixéna, báró Wesselényi Miklós unokatestvére volt, aki az 1830-es években Svájcban és Olaszországban utazgatott, és élményeit egy lírai kötetben, Olaszhoni és schweizi utazás címmel írta meg. Sokkal több kötetet találtunk, mint amit eredendően vártunk. Sohasem gondoltam volna például, hogy Jókai is írt útirajzot.


Dr. Varga Zsuzsanna a háttérben. Ackermann Ádám reprodukciókat készít egy jövőben megjelenő kiadványunkhoz. 

- Mi volna a végső cél?
- Létrehozni egy honlapot a témával elmélyülten foglalkozók számára. A szövegek vizsgálatakor az derült ki, hogy szerencsére már nagyon sokat digitalizáltak, legtöbbjük már olvasható az interneten, de természetesen csak akkor, ha az ember tudja, hol kell keresnie. A szövegek nagy része a nemzeti nyelveken íródott, amely megnehezíti keresésüket. A tervezett portálon ezek a szövegek elérhetők, olvashatók, kutathatók lesznek.

- Miben tud segíteni az Országos Széchényi Könyvtár?
- Magyarként tudtam a Magyar Elektronikus Könyvtár létezéséről, de korábban, ha utalást találtam valamilyen érdekesnek tűnő forrásra, Budapestre kellett utaznom. Ma már szerencsére ez nincs így, hála az erőteljes digitalizálási programnak. Nagyon örömtelinek tartom, hogy a MEK ilyen nagyszámú , rendkívül érdekes és gyakran nehezen hozzáférhető szöveget digitalizált, és minden jel arra mutat, hogy ezeknek a szövegeknek a száma rohamosan növekszik. Természetesen nem az Országos Széchényi Könyvtár az egyetlen, amely utazási irodalmat digitalizál, hiszen a szerb, a szlovén és a lengyel nemzeti könyvtáraknak is van digitalizációs projektje. Nagyon fontos azonban, hogy ezekből a szövegekből minél többet tegyünk elektronikus úton könnyen elérhetővé és megtalálhatóvá. Csak ez teszi lehetővé, hogy ne kelljen elmenni egy olyan könyvtárba, ahol esetleg az adott kötetből csak egyetlen példány áll rendelkezésre.

- Mennyire lehet majd népszerű, látogatott egy ilyen honlap?
- Az utazási irodalom kutatása, és ezeknek a szövegeknek a bemutatása, tanítása manapság rendkívül népszerű. Nyugodtan mondhatom, van rá igény, az Egyesült Államokban, tágabb értelemben az angolszász országokban mindenképpen. Az utazási irodalom azért fontos, mert ezeket a szövegeket nagyon sok szempontból lehet megközelíteni. Elképzelhető például várostörténeti dimenzió, de ezekben az írásokban sok gondolatébresztő részletet olvashatunk a nemzeti, regionális és európai identitásról, az országokat elválasztó határokról. Sok visszatérő toposz van ezekben a különféle emberek tollából, a különböző nyelveken és korokban különféle országokban írott szövegekben, ilyenek a közlekedés és közlekedési eszközök, határátkelés, a vallás vagy akár a „mieink külföldön” nézőpont.

- Van köztük kedvenc?
- Az egyik például Törökország megjelenítése, illetve leírása a magyar utazási szövegekben, amely megfigyeléseim szerint három stádiumon megy keresztül. Vannak a „nyomorúságos narratívák”, amikor elhurcolt rabszolgák beszélik el szenvedéseiket, ez ismerős lehet az Egri csillagokból. Aztán a XVIII.-XIX. században Törökország már inkább menedék, gondoljunk pl. Mikes Kelemenre vagy a szabadságharc leverése utáni időszakra. A harmadik pedig a XIX. század végi polgári utazások elbeszélése: ekkor elsősorban a kuriózum, az érdekesség, az egzotikum keresése dominált. Ők voltak a modern turisták elődei. Mindez első ránézésre úgy tűnhet, mintha csupán speciális érdeklődésű kutatókat vonzana, holott az utazási irodalommal kapcsolatos egyetemi kurzusok hihetetlen népszerűségnek örvendenek, ezért is gondolom, hogy a honlapnak nagy lesz a látogatottsága. A tömegdigitalizációs projektek megindulása óta derült ki, hogy sok magyar szöveg is elérhetővé vált az interneten, de ezeket szinte lehetetlen megtalálni.

Névjegy:
Dr. Varga Zsuzsanna
a glasgow-i egyetem oktatója
a Bodley Könyvtár magyar kurátora
a University College of London tudományos munkatársa

A Jeles napok elektronikus szolgáltatásunk a kalendárium, a világi és egyházi ünnepek, a történelmi és egyéb évfordulók témakörében készült, több műveltségterületen is használható oktatási segédanyag. A virtuális szöveggyűjtemény és multimédia összeállítás elsősorban a tanórák színesítését, óravázlatok készítését, tananyagrészletek kibontását, az ünnepségek szervezését segítheti elő, gazdag merítést biztosítva a különböző vetélkedőkhöz, szabadidős programokhoz is.

Az elkövetkezőkben egy-egy fontos napot, kiemelkedő évfordulót digitális kincseinkkel kiegészítve rendszeresen bemutatunk blogunkban:

július 11. Nursiai Szent Benedek, Európa fővédőszentje

Nursiai Szent Benedeket (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 547. március 21), a bencés rend alapítóját VI. Pál pápa 1964. október 24-én nyilvánította Európa fővédőszentjévé.


Szent Benedek apát (miniatúra), Konrad Mörlin imakönyve, Augsburg, 1505 – Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

Kosztolányi Dezső: Európa (részlet)

Európa, hozzád,
feléd, tefeléd száll szózatom a század
vak zűrzavarában,
s míg mások az éjbe kongatva temetnek,
harsány dithyrambbal én terád víg,
jó reggelt köszöntök.

Ó ősi világrész,
te régi, te rücskös, te szent, te magasztos,
lelkek nevelője, illatokat és ízt
szürő, csodatévő, nagyhomloku, könyves,
vén Európa.

Ha mostoha is vagy, viaskodom érted
és verlek a számmal és csókkal igézlek
és szókkal igázlak, hogy végre szeress meg.

Már 23.000 kép közül lehet válogatni képgyűjteményünkben.

• Növényvilág részgyűjteményünkben már ezerkétszáz kép található. (Internetes gyűjtemény)

• A Varga József fotói részgyűjtemény több mint ezerhétszáz képet tartalmaz.

• Az Országalbum válogatásban kétezerhatszáz fotó közül lehet válogatni.

Új részgyűjtemény:

• Fejér Ernő: Üzenőfüzet
  
  

A Digitális Képarchívum anyaga többféle forrásból származik. Egyrészt feldolgozzuk benne a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazát, így ezek az illusztrációk - általában jobb minőségben - önállóan is kereshetőkké és hivatkozhatókká válnak. Másrészt pedig gyűjtjük, katalogizáljuk és hosszú távon megőrizzük az interneten (pl. képmegosztó oldalakon), továbbá a CD illetve DVD kiadványokon megjelenő digitális képeket, amennyiben azok megfelelnek gyűjtőkörünknek és a tulajdonosuk hozzájárul a DKA-ban való szolgáltatáshoz. Az ilyen irányú felajánlásokat a DKA Kapcsolat oldalán levő címeken várjuk. A célunk egy változatos tartalmú, nagyfelbontású dokumentumokból álló és jól kereshető képgyűjtemény kialakítása.