1848. március 15. A dátum magáért beszél. Magyarországon mindenki tudja mit jelent e dátum, és miért fontos a nemzet számára az a tizennyolc hónap, ami ezután következett. Máig identitásunk alapköve e tavaszi ünnep, amely örökre része a nemzeti mitológiának. Mindannyian soroljuk a 163 évvel ezelőtti események fontosabb fordulópontjait: Táncsics kiszabadítását, a tizenkét pontot, Batthyány kormányát, az új országgyűlést, a Függetlenségi Nyilatkozatot, és persze a dicsőséges tavasz vezetőit, a márciusi ifjakat.
De vajon valóban így van? Amikor a márciusi ifjakról beszélünk, kik is jutnak eszünkbe: természetesen és elsőként Petőfi, aztán rögvest a jó barát, Jókai, esetleg Vasvári Pál.


PETŐFI SÁNDOR: NEMZETI DAL (kézirat)

A lista azonban ennél jóval hosszabb és igazságtalanok volnánk, ha nem sorolnánk fel mindegyikük nevét, mindazokét, akiknek szent volt e név: magyar.

A listát a hölgyekkel kezdjük, ábécérendben és nem fontossági sorrendben nyújtjuk át, így emlékezünk. Azokra is, akikről nem szokás beszélni:

Bulyovszky Lilla (1833-1909)
Laborfalvi Róza /eredeti neve: Laborfalvi Benke Judit/ (1817-1886)
Szendrey Júlia (1828-1868)

Báró Nyáry Albert (1828-1886)
Bérczy Károly /eredeti neve: Stand Károly/(1821-1867)
Birányi Ákos /eredeti neve: Schultz Ágost/(1816-1853)
Bozzai Pál (1829-1852)
Bulyovszky Gyula (1827-1883)
Degré Alajos (1819-1896)
Dobsa Lajos (1824-1902)
Egressy Béni /eredeti neve: Galambos Benjámin/ (1814-1851)
Egressy Gábor (1808-1866) - vélhetően ő szavalta a Nemzeti dalt a Múzeumnál, a Nemzeti Színházban bizonyosan
Garay János (1812-1853)
Hamary Dániel (1826-1892)
Irányi Dániel /eredeti neve: Halbschuh Dániel/ (1822-1892)
Irínyi József (1822-1859) - a 12 pont javaslója
Jókai Mór (1825-1904)
Kléh István (1825-1913)
Korányi Frigyes (1828-1913)
Lauka Gusztáv (1818-1902)
Lisznyai (Damó) Kálmán (1823-1863)
Oroszhegyi József (1822-1870)
Pállfy Albert (1820-1897)
Petőfi Sándor (1823-1849) a harcokban esett el
Sükei Károly (1823-1854)
Vajda János (1827-1897)
Vas Gereben /eredeti neve: Radákovits József) (1823-1868)
Vasvári Pál (1826-1849) a harcokban esett el
Vidacs (Vidats) János (1826-1873)

A fentebb felsoroltak mindegyike ott ült a Pilvax Kávéház „közvélemény asztalánál”, valamennyien radikális értelmiségiek, többségük tagja volt az Ellenzéki Körnek is. A kávéházat ez időben Fillinger János bérelte.

Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeménye 1848 március 15-én, a forradalom kezdetén született, de már a szabadságharcra buzdító költemény, amely rendhagyó módon, röplapként látott napvilágot Landerer és Heckenast pesti nyomdájában. A röplapon Petőfi Sándor kézirásával a következő szöveg olvasható: „Az 1848^diki marczius 15^kén kivívott sajtószabadság után legelőször nyomatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete. Petőfi Sándor” - Autográf kézirat - Fond VII 8 f. 17r - Nyomtattvány, Landerer és Heckenast, 1848. március 15. - Fond VII 52.

Szeretettel várunk 2011. március 18-án 13 órára a Nyomtatott magyar föld- és éggömbök című kiállításhoz kapcsolódó konferenciára, majd ugyanezen a napon 15 órára, a Szép Magyar Térkép 2010 és a Digitális Magyar Térkép 2010 című kiállítás megnyitójára és a hozzá kapcsolódó versenyek díjainak átadására.

A konferencia elnöke és a kiállítást megnyitja: Klinghammer István akadémikus. 

Helyszín: VI. em. előadóterem.

Ajánlatunk a Térképtárból: Péchy Imre: A Tátra hegység domborművű térképe (Budapest, 1875) 

A konferencia a Nyomtatott magyar föld- és éggömbök című kiállításhoz kapcsolódva jött létre. Számos olyan probléma bukkan fel ezekkel a különleges kartográfiai dokumentumokkal kapcsolatban, amelyeket hosszú lett volna a kiállításon elmondani, ám ugyanakkor nagyon fontosak. A XIX. századi glóbuszok egyes kiadásaiból alig pár darab maradt meg. Vajon miért van így? A glóbuszkészítés legkardinálisabb pontja a glóbusztest elkészítése. Ennek anyagáról, sérülékenységéről, restaurálási problémáiról esik szó a konferencián, illetve arról, hogy a különböző korokban hogyan is használták ezeket a gömböket az oktatásban. Szó esik még napjaink másik fontos problémájáról: hogyan lehet a földgömböket, ezeket a háromdimenziós dokumentumokat digitálisan megjeleníteni. 

A konferencia előadástémái:

• Plihál Katalin (OSZK): A glóbuszok gyártása. Rövid történeti áttekintés
• Lovizer Lilla (OSZK): A prágai Felkl cég glóbuszai a XIX. századi magyar földrajztanításban
• Márton Mátyás (ELTE, TEGETA): A Perczel-földgömb újraalkotása
• Gede Mátyás (ELTE, TEGETA): Virtuális kiállítás háromdimenziós digitális glóbuszmodellekkel
• Lente Zsuzsa: „Kettő az egyben”. A szegedi Kiepert-glóbuszok restaurálása.

A Szép Magyar Térkép és Digitális Magyar Térkép kiállítás és a hozzá kapcsolódó verseny azért fontos, mert a térképek a szemnek is készülő alkotások. Nem elég, ha tudományos szempontból pontosak, szépnek is kell lenniük, ez a régi térképekre is éppúgy érvényes, mint napjaink alkotásaira. A nagyközönségnek rendszerint nincs arra lehetősége, hogy összehasonlítsa a térképkínálatot, hiszen egy-egy boltban csupán néhány forgalmazó térképei kaphatók. Itt azonban együtt látható az előző év majdnem teljes termése. A verseny és a kiállítás immár 15 éves múltra tekint vissza. Kezdetben természetesen csupán a nyomtatott térképek versenyeztek, ám hét éve a digitális alkotások is versengenek. A zsűri fele szakemberekből, míg a másik fele laikusokból áll, a bíráló bizottság elnöke pedig az OSZK mindenkori főigazgatója. A térképek különféle kategóriákban versenyeznek: tudományos térképek, sorozatok, iskolai falitérképek és oktatási térképek. A legnagyobb csoportot az idegenforgalmi térképek adják.

 

A verseny díjait Dr. Sajó Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár Főigazgatója és Dr. Zentai László, Lázár deák térképészeti alapítvány elnöke, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék vezetője adja át.

A kiállítás megtekinthető 2011. március 18-tól április 30-ig keddtől szombatig, 10-18 óráig, vasárnap és hétfőn zárva.

Gyakorta előfordul, hogy kisebb-nagyobb könyvajándékok érkeznek a könyvtárba, de arra még nem volt példa, hogy minikönyv-gyűjtemény érkezett volna. A közel kétezer darabos, igazi ritkaságnak számító gyűjteményről Tóth Józsefnével, a Gyarapítási Osztály vezetőjével beszélgettem.

Tóth Józsefné: A minikönyv gyűjtemény a Zrínyi Nyomda egykori vezérigazgatójának, néhai Bolgár Imrének a gyűjtése. A család a 22 éve elhunyt családfő féltve őrzött gyűjteményét ajándékozta tavaly ősszel könyvtárunknak. Egyéb munkáink miatt a feldolgozáshoz most tudtunk hozzálátni. A becslés szerint az 1500 - 1700 tételes kollekció többségében hazai megjelenésű minikönyvből áll, amelyek a 60-as, 70-es és 80-as években jelentek meg, de tartalmaz külföldi megjelenésű orosz, német, kínai nyelvű műveket is. A könyvek között sok a számozott, bibliofil példány, a kötésvariáns, nem egy közülük díszes fa, fém vagy műanyag dobozban.

Volt-e a családnak bármilyen kérése az ajándékozással kapcsolatban?
T. J.: A család egyetlen feltételhez kötötte a felajánlást, amit az Országos Széchényi Könyvtár elfogadott. Ennek értelmében a gyűjtemény a feldolgozás után az olvasói térben kerül elhelyezésre, zárható üveges szekrényben, feltüntetve az Örökhagyó nevét. A család a gyűjteményt Bolgár Imre emlékéhez méltóan kívánta elhelyezni, egyben emléket is állítva a nagylelkű ajándékozónak. Bolgár Imre szenvedélyesen gyűjtötte az apró könyvecskéket, tagja volt Miniatűrkönyv-gyűjtők Klubjának, barátja volt Janka Gyulának, aki szerzője a „Miniatűr könyvek bibliográfiájának”. Ajándékba kaptuk a kollekció mellé a gyűjtő által használt bibliográfiát is, melyben jelezte Bolgár Imre a beszerzett példányokat. Ez Búza Márton „Magyar miniatűrkönyvek bibliográfiája” öt kötete, amelyek 1692-1980-ig tartalmazzák a mikro- és minikönyvek leírásait.

[Dedikált példányok]

Ha jól tudom a védett raktárban jelenleg is vannak minikönyvek.
T. J.: Pontosan így van, az ajándékozás kapcsán el kell végezni a meglévő gyűjtemény revízióját is. Látnunk kell, hogy valóban megvannak-e a nyilvántartás szerint meglévő példányok. Ha egy ilyen gazdag gyűjtéssel vetjük össze a meglévő állományt, akkor érdemes meglévő minikönyveinket is újrarendezni és nyilvántartásainkat pontosítani. Kiderült, hogy más tárakban is vannak még minikönyvek, így most azokat is összegyűjtjük. A gyűjtemény az 1962 és 1988 közötti időszakot fogja át, erre az időre esik ennek a különleges könyvműfajnak a felfutása is. A kollekcióban sok a politikai, irodalmi, művészeti témájú kötet, melyek mai szemmel is érdekesek, különleges látványosságot fognak nyújtani olvasóinknak.

Miért fontos a gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtár számára?
T. J.: A Gyarapítási Osztály feladata többek között az állományi hiányok visszamenőleges pótlása, beszerzése is. Hasonló nagyságrendű minikönyv gyűjteménnyel még soha nem gazdagodott a Könyvtár, így jó néhány hiányt pótolni tudunk. Eddig is vásároltunk árveréseken, antikváriumtól hiányzó minikönyveket, de csak elszórtan került erre sor. Hogy a nagyságrendet érzékeltessem, létezik egy minikönyv antikvárium, készletük 900 darab. Ez egy egyszeri, jelentős gyarapodása könyvtárunknak ezen a speciális területen.

Mit kell tenni egy könyvvel, amikor kollégánknak újonnan kerül kezébe?
T. J.: A legfontosabb feladat a behasonlítás, annak ellenőrzése, hogy az adott kötet megvan-e az állományunkban. Ha igen, a jelzetet alapján ellenőrizzük, hány példányunk van az adott kötetből. A gyűjtemény minden egyes darabja egyedi jelzetet kap, de mivel a könyveket kiállítjuk, és egy ilyen jelzet nagyon lerontaná az apró kötetek külsejét, sőt óhatatlanul érdemi információt fedne el, ezért, kivételesen ebben az esetben, a hátsó borítóra tesszük a jelzetet tartalmazó címkét.

Miért van szükség a jelzetekre?
T. J.: Azért, mert bár ezek a könyvek folyamatosan láthatóak lesznek a zárható olvasótéri tárlókban, de az olvasók ki is kérhetik és kézbe is vehetik azokat.

[A toll tizenkét centiméter]

Milyen munka zajlik jelenleg a könyvekkel és az olvasók mikor láthatják a gyűjteményt?
T. J.: Nagyon szeretnénk ősszel a Bolgár család jelenlétében felavatni a gyűjteményt. Becsléseink szerint a teljes gyűjteményből 200-250 körül lesz az új indulások száma, vagyis az olyan könyveké, amelyeket fel kell dolgoznunk és új jelzettel kell ellátnunk. Hamarosan már indítjuk is az első példányokat. A gyűjteményben van olyan kötet, amelyből eddig egyáltalán nem volt példány és van, amiből egy áll rendelkezésre. Az utóbbi esetben a rendelkezésre álló egyetlen darabot, az úgynevezett X-es példányt, csak kutató kaphatta meg. Abban az esetben, ha állományunkban megvan a szükséges két példány és a gyűjteményben is kettő van, akkor, a családdal történt megállapodás szerint, egyet visszaadunk emlékként.

Ma jelennek meg minikönyvek, egyáltalán létezik még a műfaj?
T. J.: A minikönyvek láthatóan visszaszorulóban vannak. Minden hétvégén megnézem az osztályon összegyűlő heti kötelespéldány „könyvtermést”. A mennyiség változó, akár 300-600 új mű is lehet egy héten. Ezek közül a szabadpolcra kiválogatott könyvekkel foglalkozom, azokkal, amelyek esetében fontos, hogy az olvasó azonnal találkozhasson velük. A többit is átfutom, és úgy látom, ma a 10-12 cm nagyságú könyvek divatját éljük, gondoljunk a barátságról, szerelemről, családtagokról szóló kiadványokra, amelyekben általában bölcs mondások, szép idézetek sorakoznak.
Bóka B. László

További képeink az ajándék minikönyvekről. 

Boldog nőnapot kíván az Országos Széchényi Könyvtár.

Ámor és Psyche / festő Brocky Károly - Digitális Képarchívum

I. Mária magyar királynő - Thuróczy: Chronica Bibliotheca Corviniana Digitalis

Női portré - grafikus: Posta Beáta - Digitális Képarchívum

Botticelli: Venus születése, részlet (XV. sz.) / festő Sandro Botticelli - Digitális Képarchívum

A Magyar Bazár Divatképe - Digitális Képarchívum

Különleges programjainkra várjuk ezen a héten is kedves látogatóinkat.

A héten záró Vaszary-kiállításon két alkalommal is vezetést tart Katona Anikó művészettörténész, a tárlat kurátora. Kedden, 16 órakor mutatjuk be "...mint az gyümölczös és termett szölöveszszöc..." című kötetünket.

Március 8. 11 óra: Vaszary-kiállítás tárlatvezetés. Helyszín: a Nemzeti Ereklyetér (5. emeleti kiállítótér)

Március 8. 16 óra: P. Vásárhelyi Judit tiszteletére megjelent tanulmánykötet bemutatója a könyvtár VIII. emeleti társalgójába.

Március 11. 14 óra: Vaszary-kiállítás tárlatvezetés. Helyszín: a Nemzeti Ereklyetér (5. emeleti kiállítótér)

Ajánljuk még földgömb kiállításunkat, kuriózum a múlt héten indult Olvasni/való kézirat-sorozatunk első darabja. Márkus Emília emlékkiállításunkat és Major Tamás portréit bemutató tárlatunkat is érdemes megtekinteni.

A kiállításaink keddtől szombatig 10 és 18 óra között tekinthetők meg.

A Digitális Képarchívumunk négy gyűjteménye gyarapodott februárban.

• A Növényvilág részgyűjteményben már közel hatszáz kép található. (Internetes gyűjtemény)

• Gyarapodott a Sári Balázs fotói részgyűjtemény. (Magángyűjtemény)

• A Varga József fotói gyűjtemény a Kozma utcai zsidó temető képeivel bővült. (Magángyűjtemény)

• A világháború képes krónikája részgyűjteményben már kétezer kép található. (Könyvillusztráció)

A Képarchívum elérte a 19.000. tételt.

A Kézirattár új, havonta jelentkező minitárlata az Olvasni/való. Ha jobban megfigyeljük a szójátékot, érezhető a régi magyar szóhasználat, amely egyébiránt Babits mániája volt, vagyis, ne azt mondjuk, hogy valamit illik csinálnunk, hanem azt, hogy való. Olvasni tehát „való” és egyben rögvest olvasnivaló is. A Kézirattár egy évben két-három nagyobb, három hónapig nyitva tartó kiállítást rendez, a köztük lévő „üresjáratok” idejére született az Olvasni/való sorozat. Az Olvasni/való-ról Földesi Ferenccel, a Kézirattár vezetőjével beszélgettünk.

Földesi Ferenc: Az ötlet lényege, hogy a kiállítótérben egyetlen olyan magyar nyelvű kézirat látható egy hónapon át, amelynek kézírása mai szemmel is olvasható. Ezért is lett a sorozat címe: Olvasni/való. Azt tartottuk szem előtt, hogy a kiállított kézirat érdekes, fontos vagy szórakoztató legyen. Ha valaki erre jár, megakad a szeme a régi kézíráson és három perc alatt végig tudja olvasni. Természetesen az eredeti kézirat mellé mindig odatesszük a másolatot is, amely mellé kényelmesen le lehet ülni, és kicsit elmélyülni a sorok között.

Miért ez a kézirat látható először?
F.F.: A Liszt-év miatt választotta Nemeskéri Erika kolléganőnk, aki a Vas István kiállítást is rendezte. A levél a Liszt-kultusz egykori roppant szórakoztató beszámolója.

Meszlényi Rudolf levele Liszt Ferenc a Nemzeti Színházban 1840. január 4-én tartott hangversenyre vonatkozik. A koncerten Liszt „egész Magyar öltözetben” lépett fel, „Rákóczy nótáját úgy mint a nóta még soha elbillegetve nem volt, eljátszotta”, majd „Festetics Leo egy nagy becsü arany kardot nyújtott át a Művésznek” (részletek a levélből). Ez a koncert egyértelműen Liszt első, világhíres virtuózzá válása utáni, magyarországi látogatásának csúcspontja volt. A díszkard adományozása nyugaton, elsősorban Párizsban, élénk visszhangot váltott ki. A francia főváros lapjaiban karikatúrák sora jelent meg a ceremóniáról, ami Lisztet rendkívül bántotta. Liszt nem látta át, hogy a gúny nem annyira személyesen neki szólt, mint inkább a díszkardot adományozó „nagymagyaroknak”.

Ki írta és kinek szól a levél?
F.F.: Meszlényi Rudolf Fejér megyei kisbirtokos, aki érdekességképpen egyébként Kossuth sógora: történt ugyanis, hogy Kossuth Meszlényi testvérét vette feleségül, Meszlényi pedig Kossuth húgát, Zsuzsannát. Meszlényi az akkori politikai élet ellenzéki képviselője, a Pesti Hírlap Fejér megyei tudósítója. A címzett Kovács Pál győri orvos, az MTA nyelvtudományi osztályának tagja, novella- és színműíró, aki még ráadásul a Hazánk című rövid életű lapnak is a szerkesztője volt. Érdemes tudni, hogy Magyarországon ő közölt először Petőfi verset nyomtatásban. Ismeretségi köréhez tartoztak az akkori idők irodalmi kiválóságai: Vörösmarty, Bajza, Fáy, Kisfaludy.



Miről szól a levél?
F.F.: A levelet barátjának, Kovács Pálnak írja Liszt 1840. januári pesti koncertjéről. A január 9-i levél egyrészt lényegében ennek a koncertnek és hatásának az ismertetése, másrészt Meszlényi ír arról a kultikus tiszteletről, amelyben Lisztet részesítik. Liszt 1840 januárjában hét-nyolc alkalommal lépett fel, de csupán egyszer fogadott el felléptidíjat, összes többi honoráriumát valamilyen magyar intézménynek ajánlotta fel. Azt a koncertet például, amelyről Kovács Pálnak ír, a Pesti Magyar Színház javára adta. Levelében „csudafi”-nak nevezi Lisztet, majd így folytatja: „Mágnásaink egymással vetekedve adják kedvéért ... a roppant ebédeket, még pompásb soireket, hol a nők rakásra omlanak görcsös gyönyörvonaglásaikban egy-egy phantasianak általa lett eljátszására.” A levél érezhetően többrétegű, hiszen a jelenséget egyfelől ironikusan fogja meg, másfelől azonban a levél második részében emelkedett hangon beszél arról, hogy hat mágnás egy díszkarddal ajándékozta meg a zeneszerzőt. Természetesen Lisztről és a koncert fogadtatásáról elismeréssel nyilatkozik. Megjegyzi azt is, hogy azok, akik Liszt tiszteletére fogadásokat adnak, sokszor az 1842. évi gyapjú árából költekeznek. Szelíd oldalvágás a magyar arisztokrácia polgári erényekben nem okvetlenül bővelkedő tagjai felé.

Bóka B. László

A kézirat keddtől szombatig 10 és 21 óra között látható a Kézirattár folyosóján.

Jelentősen továbbfejlesztett szolgáltatásunkkal az új Világhallóval még több könyvünk vált online meghallgathatóvá beszédszintetizátor segítségével. Új könyveink most már folyamatosan válnak - a formátum függvényében - felolvastathatóvá. A Világhalló használatához továbbra sem szükséges regisztrálni, de regisztráció esetén plusz szolgáltatásokat kap a felhasználó.



A Magyar Elektronikus Könyvtárban levő szöveges formátumú könyvek egy része már korábban is felolvastatható volt a Világhalló szolgáltatással. Szöveges dokumentumainkat egy távoli szerveren futó alkalmazás feldolgozta és a felhasználók számára helyi Java kliens felolvasta úgy, hogy közben folyamatosan mutatta a szöveget.

Egy másik új szolgáltatás, a Beszélő Könyvek. Az oldalon a MEK könyvei regisztrálás után MP3 formátumban le is tölthetők. A regisztráció azért szükséges mert a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagain kívül tetszőleges szöveget vagy PDF formátumú szöveget is felolvas a rendszer és MP3-as fájlba menti. A fejlesztő gondolkodik a regisztráció megszüntetésén a könyvtári anyagok esetében. Frissítés 03.05.: Nem szükséges a regisztráció MEK-es könyvek esetében!

A letöltött anyagok bármilyen mobil eszközön (mobiltelefon, PDA, tábla Pc, stb.) meghallgathatóak. Mindkét szolgáltatás a könyvek borítólapján alul, a „Megosztás” mellett levő „Gépi felolvasás” gombra kattintva érhető el. (A korábbi „felolvas” gomb még a régi Világhallóra visz.)

Az új program a sokak által évek óta használt Világhalló nevű program továbbfejlesztett változata. A rendszer a GVOP 4.2.2 pályázat támogatásával készült.

A főbb változások:

• természetesebb hangú beszédszintetizátor, választható férfi és női hanggal (SpeechTech Kft. Fejlesztése),
• kényelmesebb, jobban használható a felhasználói felület,
• minden új könyv azonnal megjelenjen a felolvasható művek között,
• a program nem csak Windows-on, hanem Mac és linux gépeken is futtatható,
• a kliens program csak a felolvasó és megjelenítő részt tartalmazza, a szükséges, vezérlési lehetőségekkel, minden egyéb funkció a web oldalakról érhető el,
• a program a látássérültek által is használható változatban is hozzáférhetőek,
• az összes felolvasható könyv megtalálható a Keresés menüpont alatt is.

Végre eldőlt: a folyamatosan frissülő internetes újságok és hírportálok esetében, a nyilvántartásba vételhez ISSN dokumentumazonosító szám nem szükséges. A Nemzeti Média- és Hírközlés Hatóság valamint a Magyar ISSN Nemzeti Központ megállapodásának eredményeképpen nincs szükség egyedi igazolások kiadására.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság idén február 9-én tette közzé honlapján az internetes sajtótermékek bejelentésére szolgáló nyomtatványát, amely az új médiatörvény 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza azt a rubrikát, ahol a portál és internetes újság ISSN azonosítószámát kell a bejelentőnek közölnie, vagy igazolást kell csatolnia arról, hogy a sajtóterméknek nem kell ISSN számmal rendelkeznie.

Az előírás a gyakorlatban annyit jelent, hogy minden bejelentő számára hivatalos igazolást kellett volna kibocsátani, mivel a folyamatosan frissülő internetes forrásokat nem dolgozza fel a Magyar ISSN Nemzeti Központ. Ennek oka igen egyszerűen az ilyen típusú források begyűjtésének, tárolásának, hosszú távú megőrzésének, nemzeti bibliográfiai számbavételének hiánya.

Az ügyfelek megkeresése és a fenti szempontokról való tájékoztatása nyomán az illetékes hatóság is értesült a problémáról, és február 24-én tárgyalóasztalhoz ült a nemzeti könyvtárral. Kompromisszumos megegyezés született: az egyedi igazolásokat egyetlen, általános érvényű igazolással helyettesítjük, amely megfelel mind a törvény követelményeinek, mind a médiahatóságnak.

Az egyezséget követően, az internetes újságot és hírportált nyilvántartásba vetetni szándékozó ügyfelek, akik a törvényi rendelkezés miatt kénytelenek voltak először a Magyar ISSN Nemzeti Központot megkeresni, az alábbi szabványlevelet kapták:

"Tisztelt Kiadó!
A távoli hozzáférésű, folyamatosan frissülő internetes források begyűjtésének, tárolásának, hosszú távú megőrzésének, bibliográfiai számbavételének és az így archivált dokumentumok nyilvános szolgáltatásának hiánya a szabványos dokumentumazonosító szám megállapítását és a nemzetközi ISSN nyilvántartásban való közzétételét feleslegessé teszi. Figyelembe véve a nemzeti könyvtár gyűjtőkörét és feldolgozói gyakorlatát, a Magyar ISSN Nemzeti Központ az Ön által megjelölt * http://www. .hu * webhelyen kiadásra/közreadásra kerülő sajtótermék vonatkozásában nem állapít meg ISSN azonosítószámot.
A folyamatosan frissülő internetes újságok és hírportálok esetében, a nyilvántartásba vételhez ISSN dokumentumazonosító szám nem szükséges. A Nemzeti Média- és Hírközlés Hatóság számára a fenti tényt általános érvényességű igazolásban rögzítettük. Megállapodásunk eredményeképpen egyedi igazolások kiadására nincs szükség."

Gazdag Tiborné
Magyar ISSN Nemzeti Központ

Habók Lilla mai rendezvényünkről készült beszámolója a Meetoff oldalon olvasható. Másodközlés. Köszönjük.

Az Országos Széchényi Könyvtár “könyvtár 2.0 kísérleti műhelye” szervezésében már sokadjára vehettünk részt szakmai napon, ahol ezúttal külföldi és magyar projekteket mutattak be a tartalmak vizuális megjelenítéséről. A rendezvény Bánkeszi Katalin bevezető előadásával kezdődött, majd egy ausztrál és két British Library-hez kötődő kezdeményezésről hallgathattunk esettanulmányokat. Végül a magyar Kovex Kft. is ismertette szoftverét. A szakmai nap jó utat mutatott a könyvtárak fejlődési irányához, hogyan lehetne például a könyvritkaságokat élményszerűen, digitalizált formában bemutatni a felhasználóknak.

Bánkeszi Katalin (OSzK): Bevezető

Az előadó elöljáróban elárulta, hogy vonakodott elfogadni a felkérést az előadásra, mert annyira nem érezte magáénak a témát, de aztán rájött, hogy mindenhol körbevesz minket a vizualitás, nem csak manapság, hanem korábban is foglalkoztak vele. Ezért inkább figyelemfelkeltő prezentációt szeretett volna bemutatni, mint szigorúan könyvtáros szakmait vagy fejlesztőit.