Száz évvel ezelőtt, május 1-jén alakult meg a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának Zenei Osztálya, a későbbi Zeneműtár. A centenáriumot köszöntő alkalmi kiállítás, melyet az AIBM Magyar Nemzeti Csoport és az OSZK április 17-én tartott szakmai napja keretében mutatott be e sorok írója, az 1802-es…
Régi és új kincsek a 100 éves Zeneműtárból. Első rész
Kiállítás a Zeneműtár felállításának centenáriumán
Száz évvel ezelőtt, május 1-jén alakult meg a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának Zenei Osztálya, a későbbi Zeneműtár. A centenáriumot köszöntő alkalmi kiállítás, melyet az AIBM Magyar Nemzeti Csoport és az OSZK április 17-én tartott szakmai napja keretében mutatott be e sorok írója, az 1802-es…
Egy nevezetes szüret emléke
Vörösmarty Fóti dalának zenei feldolgozásai
A szüret kezdete a 18‒19. században ‒ vidékenként változóan ‒ szeptember vége és október vége közé, valamely jeles naphoz kötődött. Az Alföldön általában Szent Mihály napján (szeptember 29.) kezdték meg a szőlőszedést, míg Erdélyben és a Dunántúl nagy részén Teréz (október 15.), a Balaton és Kőszeg…
A Léner-kvartett eredeti gramofonlemezei
A Mikes Kelemen Program margójára ‒ 16. rész
A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében a Diaszpóra Tanács III. ülésének Zárónyilatkozatában megfogalmazott gondolatok jegyében indult el a Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén, mely 2022. év végével befejeződött. A nagyszabású…
A nyári napforduló ünnepe
A Szent Iván-nap és a zene
Az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját manapság Európa-szerte és Magyarországon is elsősorban zenei és kulturális rendezvényekkel ünnepelik a nagyobb városokban. 2022. június 21-én a zene ünnepét huszonhatodik, a Múzeumok Éjszakáját a Szent Iván napjához (június 24.) legközelebb eső…
A Sámson és Delila Budapesten
117 éve mutatták be Camille Saint-Saëns operáját a Magyar Királyi Operaházban
Talán kevéssé ismert, hogy az idén száz éve elhunyt Camille Saint-Saëns (1835‒1921) – akit itthon elsősorban Az állatok farsangja és a Danse macabre, esetleg a Liszt Ferenc emlékének ajánlott 3. („Orgona”) szimfónia szerzőjeként tartunk számon – több mint hatszáz művet komponált kivételesen hosszú,…
Liszt-ereklyék a nemzeti könyvtárban
135 évvel ezelőtt hunyt el Liszt Ferenc (1811‒1886) zeneszerző, zongoraművész
A 19. század legendás, a modern zongorajátékot megalapozó zongoraművészét, a nagy hatású, újító zeneszerzőt és zongorapedagógust igen szomorú körülmények között Bayreuthban, az Ünnepi Játékok idején érte a halál. Miután egy kimerítő nyugat-európai hangversenykörút végén tüdőgyulladást kapott, a…
A Bánk bán ősbemutatójának dokumentumai
160 éve mutatták be Erkel Ferenc operáját
1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán című operáját a Nemzeti Színházban, a zeneszerző vezényletével. Erkel tizenhét év után jelentkezett önálló, új operával, amelynek szövegét Katona József a szabadságharc bukása után betiltott nemzeti drámája alapján Egressy Béni, a komponista jól…
Mit árul el Hubay Lahore-szvitjének zenekari partitúrája?
Mit árul el … ? Harmadik rész
Mit árul el…? alcímmel hétfőnként jelentkező új blogsorozatunkban munkatársaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy-egy dokumentum(részlet) mi mindent árulhat el magáról a dokumentumról, a készítőjéről, a korszakról. Ez alkalommal Illyés Boglárka, a Színháztörténeti és Zeneműtár munkatársa…
Camille Saint-Saëns „phantastikus és bizarr” zeneműve
A jelenlegi járvány rámutat, milyen fontos szerepet tölt be a zene mint eszköz a közösségek fenntartásában, illetve a közösségi érzés felkeltésében. A lezárt Olaszország példájára szerte Európában elterjedtek az erkélykoncertek, profi és amatőr muzsikusok osztják meg az interneten otthoni…