A címben idézett mondat, amely Dr. Szvák Gyula történész 2013-ban megjelent írásából származik, csak egy a sok közül, amely Niederhauser Emil (1923–2010) Széchenyi-díjas magyar történész, akadémikus, egyetemi tanár, emberi és szakmai érdemeit méltatja. A kiváló kutató emléke nem merült feledésbe,…
Egy pár óriás meztelen szittya
Emlékezés a százhúsz éve elhunyt Fadrusz János szobrászra
Fadrusz János önarcképe. Az Országos Széchényi Könyvtár bejárati lépcsőházának jobb oldalán lévő Atlasz. Fotó: Kis Domokos Dániel
Ötgyermekes szegény pozsonyi szőlőműves első fiaként született. Először lakatosinas lett, majd fafaragó, kerámiafestő, végül – a kedvező körülményeknek köszönhetően, a…
„Buda e liberata!” avagy „Kizil Elma” végnapjai. Második rész
Buda visszafoglalásának emléknapja
1686. szeptember 2-án foglalták vissza az egyesített keresztény seregek Buda várát az Oszmán Birodalomtól.
1686-ban mintegy 90–100 ezer főnyi keresztény hadsereg vonult fel Buda felszabadítására. A sereg Geoffrey Regan amerikai hadtörténész szerint a következőképpen állt össze:
Fősereg: 62 000…
„Életünket és vérünket”
A Pragmatica Sanctio és utóélete
Pragmatica Sanctio. Ezt a latin kifejezést szokták „gyakorlati rendelkezés”-nek, „gyakorlati rendezés”-nek vagy akár „országos állami ügyeket intéző rendelkezés”-nek is fordítani. A rendkívül fontos államügyekről döntő uralkodói rendeleteket nevezték így egykor, bár a magyar történelemben ennek a…
A sokarcú város. Pozsony képe Jókai Mór munkáiban
Beszámoló „A város megjelenítésének mediális változatai. Humántudományok, építészet, kommnikációelmélet” című konferencián elhangzott előadásról
Október végén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Politika- és Államelméleti Kutatóintézete A város megjelenítésének mediális változatai. Humántudományok, építészet, kommnikációelmélet címmel kétnapos konferenciát rendezett. A tanácskozáson a legkülönfélébb…
„Szemedből egy sugár ha fájdalminkra száll...”
Szűz Mária, Magyarország Nagyasszonya
Magyarország és a magyar nemzet saját Mária-ünnepe. Szent István, Magyarország első királya és apostola 1038. augusztus 15-én Szűz Máriának tett országfelajánlásán alapszik. A szeplőtlen Szűzanya Magyarország patrónájaként való tisztelete a középkortól a 19. századig a felajánlás napjához,…
Tessedik Sámuel (1742–1820) emlékére. Első rész
280 éve született Tessedik Sámuel
A 18. századi magyarországi hungarus eszményi megtestesítője, az evangélikus pap, kiváló pedagógus és gazdasági szakember Tessedik (Theschedik) Sámuel a Pest megyei Albertiben született 1742. április 20-án német anyanyelvű, de szlovákul is tudó apa és a pozsonyi származású német Lang Erzsébet…
Méhészet a szerzetesek életében
A zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár köteteinek képeivel emlékezünk a méhek világnapjáról
Magyarországon 1994 óta ünnepeljük a méhek napját, a Magyar Méhészek Egyesületének javaslata alapján április 30-án. Sajnos az azóta eltelt idő alatt is a Földön szinte mindenütt egyre nagyobb veszélyben vannak ezek a hasznos hatlábúak, így az ENSZ 2017 decemberében, a New Yorkban tartott közgyűlésén…
A jászkun önmegváltás emléknapja
276 évvel ezelőtt vásárolták vissza a jászok és kunok régi kiváltságaikat az uralkodótól
A latin redemptio szó visszavásárlást, megváltást, önmegváltást jelent. 1745. május 6-án a jászok és a kunok visszaszerezték régi kiváltságaikat, ez a nap 2014 óta példás összefogásuk emléknapja.
Hazánk szívében él két nép, mely hazaszerető elmagyarosodásában is őrzi ősei hagyatékát. A jászok és…
A tánc világnapja – 2021
1982 óta április 29-én ünnepeljük a táncot szerte a világon. A francia táncos és koreográfus Jean-Georges Noverre (1727–1810) születésnapjára helyezett világnapot az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének (ITI) Táncbizottsága kezdeményezte, hogy nagyobb figyelmet kapjon a tánc mint művészet, mint…