1904 novemberének végén a magyarországi napilapok színházi-zenei-művészeti rovatainak olvasói a következő döntésről értesültek:
„A kolozsvári színház ügyében tegnap történt meg a döntés a belügyminisztériumban, mely szerint a színházat Janovics Jenő dr., a szegedi színház igazgatója kapta…
„Ki olyan mint az Isten?” – aki legyőzte a „Fényhozót”
Szent Mihály és az arkangyalok napja
Szent Mihály arkangyal harca a Sátánnal – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Szentképgyűjtemény
Nem tudom, létezik-e a világon olyan ember, aki az angyal szót (természetesen anyanyelvén) hallva ne tudná rögvest kiről vagy kikről van szó. Bár nagy valószínűség szerint mindenki tudja, hogy ehhez…
A magyar széppróza napja
„Mesemondó, nagy gyermekünk” – Jókai
Jókai Mórnak köszönhetjük a magyar olvasóközönség megszületését és kiművelését. Életműve nemcsak az irodalmi, hanem a társalgási nyelvet is formálta. Nemzetivé tette a regény műfaját. Közösségi és egyéni stílust hozott létre, amelyben a kis dolgok hű megfigyelése összeolvad a túláradó érzésekkel, de…
A színpad varázslója
65 éve hunyt el Oláh Gusztáv
Az Operaház világhírű főrendezője, díszlet- és jelmeztervezője születésének 120. évfordulójáról (1901. augusztus 20.) is idén emlékezhettünk meg.Oláh Gusztávot a színpad varázslójának először a halála után megjelenő megemlékezések nevezik.
„A színpad varázslója volt ő; fantáziája és rajzoló keze…
Lugosi – az egyetlen magyar vámpír
Lugosi Béla halálának 65. évfordulója alkalmából
Ádám, Jézus és... Drakula. A legnagyobb sikert az utóbbi szerep a tengerentúlon hozta el Lugosi Bélának, akit azonban tehetséges zsánerszínészként ugyanez a szerep be is skatulyázott.De ki volt valójában Lugosi Béla? Blaskó István, a Lugosi Népbank vezérigazgatója és ómoraviczai Vojnits Paula fia a…
100 éve született Bárdy György színművész, a férfias elegancia megtestesítője
Bárdy György Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész 1921. május 26-án született Kispesten és 92 esztendős korában, 2013. május 27-én hunyt el Budapesten.
Bárdy György Weöres Sándor Kétfejű fenevad című színművében. In. Színházművészeti Lexikon, [főszerk.] Székely György, Budapest,…
Poeta doctus a Színháztörténeti Tárban. 2. rész
Emlékezés a 25 éve elhunyt Keresztury Dezsőre
„Az Országos Széchényi Könyvtár nekem igen nehéz időkben kedves munkahelyet, baráti légkört és megbecsülést biztosított.”
Keresztury Dezső levele az OSZK főigazgatójának, 1976. november 11-én kelt adományozó levelében
Blogbejegyzésünk első része itt olvasható.
Keresztury kapcsán egy másik híres…
Az újító portréfotós, Simonyi Antal (folytatás) – A fényképészet úttörői. 5. rész
Munkák és napok – és kincsek. 44. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Mit árul el egy festő útirajza?
Mit árul el … ? Hatodik rész
Mit árul el…? alcímmel hétfőnként jelentkező új blogsorozatunkban munkatársaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy-egy dokumentum(részlet) mi mindent árulhat el magáról a dokumentumról, a készítőjéről, a korszakról. Ez alkalommal Rétfalvi P. Zsófia, a Kutatásszervezési Osztály munkatársa…
Az ember tragédiája szinoptikus kritikai kiadása a MEK-ben!
1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét. A Paulay Ede rendezte ősbemutató a Nemzeti Színházban volt. Erre emlékezve – Kerényi Ferenc irodalomtörténész javaslatára – ünnepeljük 1983 óta szeptember 21-én A…