Válasz Petőfinek – Arany János-emlékév 2017

2017. március 01. 20:19 - nemzetikonyvtar

Arany János születésének 200. évfordulója tiszteletére könyvtárunk, valamint a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Olvasástársaság „Te aranyok Aranya!” – Arany János-szavalóversenyt hirdet magyarországi és határon túli magyar felső tagozatos (algimnázium) és középiskolás (főgimnázium és szakiskolák) diákok számára.

Az iskolák által nevezett diákok területi döntőkön mérkőznek meg egymással – várhatóan 2017. október 14. és november 17. között. A területi döntőkből 3-3 diák kerülhet az országos döntőbe, melyet 2017. november 25-én tartunk az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében Budán, a Várban. A verseny fővédnöke Kányádi Sándor költő. További részletek a versenyről. 

Arany János Családi Nap

Sorozatunkban két és fél héten keresztül a középiskolai korosztály számára megadott kötelezően választható versekkel – A lejtőn, A tölgyek alatt, A vigasztaló, A világ, Emlények, Kozmopolita költészet, Névnapi gondolatok, Tamburás öregúr, Válasz Petőfinek, Visszatekintés – foglalkozunk.

Petőfi első levele Arany Jánoshoz. Ennek a hátlapjára írta Arany Jánoshoz című versét. (1847. febr. 4.) – Digitális Képarchívum

Általánosan ismert, hogy Arany és Petőfi barátsága Petőfi Aranyt a Toldi sikere alkalmából üdvözlő, 1847. február 4-én kelt levelével és versével kezdődik. Petőfi üdvözlő levele 1847. február 10-én érkezett meg Nagyszalontára és Arany már másnap megírta válaszversét és levelét Petőfinek. Nyomtatásban a vers az Életképek című folyóirat 1847. május 8-i számában volt először olvasható, a Toldi megjelenését követően és három héttel Petőfi őt üdvözlő versének közlése után. (Petőfi kéziratban olvasta a Toldit és mielőtt az még elhagyta volna a nyomdát, 1847. április 17-én közölte az Életképekben Aranyt üdvözlő versét és levelét.) Arany episztolája másodszorra csak halála után, 1882-ben jelent meg a Budapesti Naplóban.

Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom;
Örűl a szívem és mégis sajog belé,
Hányja-veti a hab: mért e nagy jutalom?
Petőfit barátul mégsem érdemelé.

Hiszen pályadíjul ez nem volt kitűzve...
Szerencse, isteni jó szerencse nékem!
Máskép szerény művem vetém vala tűzbe,
Mert hogyan lett volna nyerni reménységem?

És mily sokat nyerék! Pusztán a pályabér
Majd elhomályosít, midőn felém ragyog:
De hát a ráadás!... Lelkem lelkéig ér,
Hogy drága jobbkezed osztályosa vagyok.

Arany János: Válasz Petőfinek. Részlet 

Arany János: Válasz Petőfi Sándornak. Kézirat. In. Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása Bethlen Margit grófnő előszavával. Közzéteszik és feldolgozták Mikes Lajos és Dernői Kocsis László Budapest, Genius, 1930. (A vers kézirata először ebben a kötetben jelent meg.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

S mi vagyok én kérded. Egy népi sarjadék,
Ki törzsömnek élek, érette, általa;
Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,
Otthon leli magát ajakimon dala.

Akartam köréből el-kivándorolni:
Jött a sors kereke és útfélre vágott,
S midőn visszafelé bujdokolnék, holmi
Tüske közől szedtem egynehány virágot.

Jöttek a búgondok úti cimborának,
Összebarátkoztunk, összeszoktunk szépen;
Én koszorút fűztem, ők hamiskodának,
Eltépték füzérem félelkészültében.

Arany János: Válasz Petőfinek. Részlet 

1847. febr. 4. és 1849. július 11. között hatvannégy levelet váltott egymással a két barát. Levelezésük egyszerre rendkívül szellemes, lélekemelő és megrendítő olvasmány. A már sikeres Petőfi őszinte lelkesedéssel fogadja barátjául és avatja be művészi terveibe a „költőtárs” Aranyt, akit már a második levelében tegezni kezd, és „Lelkem Aranyom”-nak szólítja. Arany „Kedves pajtásom Sándor” megszólítással válaszol erre a levélre. Petőfi harmadik levelét így kezdi: Te aranyok Aranya! A személyes találkozás után (Szalonta, 1847. jún. 1–10.) Aranyból „imádott Jankóm”, „Bájdús Jankóm”, „»Aranyos« szájú szent »János« barátom!”, sőt „szerelmetes fa-Jankóm”, Petőfiből pedig „isteni Sandrim”, „lelkem jobb fele”. vagy éppen „Kedves makrancos öcsém” lesz. Bár Petőfi lendületében maga is „Kedves öcsémnek” vagy „Fiam Jankónak” szólítja néha Aranyt, egy alkalommal, a harcok idején, a halál közelében komolyabbra fordítva a szót, ki is javítja magát: „Kedves öcsém, illetőleg bátyám”. Nevükkel mindketten játszottak leveleikben, idegen nyelvi tréfálkozásba is fogva. Petőfi egyik levelét „Drága barátom, stibli [cipő]” megszólítással kezdi és lord Krumpli Arthurként írja alá. Arany vicces, Shakespeare vígjátékainak fordulatait imitáló angol nyelvű levélben válaszol, amit így ír alá: „John Stibli shoe-maker and poet”. A lázas forradalomvárás idején Arany egy levelében franciásítja nevét: „Imádott barátom, jó Petőfi Sándor, / Szíves üdvözlését íme küldi Jean d’Or”. A szabadságharc alatt Petőfi „Hősök virága, Jankó”, „Szalonta pennája és Mars paganétja [kardja]” megszólítással írja leveleit Aranynak, aki „Vitéz kapitány Uram” vagy olaszul a „Signore capitano!” formulával válaszol neki.

Végre kincset leltem: házi boldogságot,
Mely annál becsesb, mert nem szükség őrzeni,
És az Iza partján ama hű barátot...
Nem is mertem volna többet reményleni.

Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba,
Éget és világít lelkemben leveled:
Oh mondd meg nevemmel, ha felkeres Tompa,
Mily igen szeretlek Téged s őt is veled.

Arany János: Válasz Petőfinek. Részlet 

Kettejük barátsága Petőfi haláláig tartott, de Arany egész életében ápolta barátja emlékét. Nagy versekkel emlékezett meg róla, többek között A lantos (1849), a Névnapi gondolatok (1849), a Letészem a lantot (1950), az Emlények (1851–1855), a Harminc év múlva (1879) címűekkel.
A hagyomány Arany halálát is összeköti Petőfi alakjával. 1882 októberében Arany meghűlt, és bár szeretett volna, nem tudott elmenni a pesti Petőfi-szobor október 15-i avatására. Tüdőgyulladásban hunyt el néhány nappal később, 1882. október 22-én, 65 éves korában.

De a dicsőségnél nagyobb kincset is hozott Aranynak a Toldi: Petőfi barátságát. „Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom.” Arany nem túlzott. A Petőfi-Arany barátság nem a világ és nem az irodalomtörténet részére csinált kirakatbarátság. Aranynak az a rövid pár év volt a legboldogabb ideje, mely Toldi sikere és Petőfi halála közt telt el. János vitéz írója volt az egyetlen, aki értett az órjások nyelvén s akitől Arany is felvette a beszédet. Ő, az öregebb bátya, kezdettől alávetette magát ennek a tüneménynek, akihez boldogságát fűzte. Gondosan kerüli még a versenyzés látszatát is s eltűri Petőfi rendreutasításait. „Ha többször úgy komiszkodol... hát megint elnyelem, mint most” – írja Petőfinek s e mögött nincsen hátsó gondolat.[…] Toldi sikere és Petőfi barátsága csak ideig-óráig némíthatja el az erőket, melyek sem a Toldiban, sem ebben a barátságban nem vettek részt. Arany ismerte Petőfit, de Petőfi, aki olyan jól eltalálta a hangot vele szemben, ismerte-e őt? „Toldi estéjét, ha a lelked kinyögöd is belé, elkészítsd október 10-ig”, írja Petőfi. Ez a hang jólesik, de felelni rá csak a Petőfi nyelvén lehet. Kedves fa-Jankóm, írja Petőfi s neki is ki kell találnia valami hasonló bolondot. Ha Shakespeare-t fordítod, meg kell tanulnod Shakespeare nyelvét, ha Petőfi a barátod, az övét. Azonban a maga bajairól a maga nyelvén kivel beszéljen? S költészetében a maga nyelvén beszél-e? Már amikor Murányvár ostromát írja, elfogja őt a csüggedés, kételkedik tehetségében, Petőfinek kell a szó szoros értelmében felrugdosni. De meggyógyítja-e a baráti rugdosás ezt a szörnyű kételyt?
Arany szereti Petőfit, de mellette is magányos marad. Van valami jelképes abban, hogy az ifjú Toldi mögött oly hamar föllép az öreg Toldi, a rettenetes erő most már rozsdás páncélban, pajkos énekektől bőszítetten. Az ifjúság mögött a világfájdalmas, meghasonlott mogorvaság. Arany mélabúja betör a Petőfi világába, a sötét, kveruláns erők ott dohognak a világos színek alatt. Toldi estéje és nem az Őszikék Arany „öregkori” lírája. Öregkor és ifjúság nála egymás sarkát taposták, legszebb kifejezésük nem véletlen, hogy egymás mellé került.

Németh László: Arany János – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Arany és Petőfi fennmaradt levelezése a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Arany és Petőfi levelezése prózában, versben, [összeáll. és az előszót írta Alföldy Jenő], [Budapest], Mágus, [1995]. 

Mann Jolán (szerk.) 

Egy lépéssel közelebb az értékek megosztásához

Országos Széchényi Könyvtár
Adószám: 15309123-2-41

A személyi jövedelemadó 1%-áról való
rendelkezés határideje egységesen 2017. május 22.
Köszönjük szépen :)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5112305033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása