„A hirtelen feltűnt s ép oly hirtelen letűnt üstökös csillagnak leáldozta utáni szereplése ez.”

2023. július 06. 06:00 - nemzetikonyvtar

A 200 éve született Petőfi Sándor művei a zene tükrében. VI., befejező rész

A sorozatot lezáró írás a Petőfi „szellemének” szentelt zeneművek áttekintését tűzte ki céljául, ezúttal is – a művek számára való tekintettel – a teljesség igénye nélkül.

A zeneszerzőket nem csupán Petőfi költészete ihlette meg, hanem a költő személye is. A kiadványok között találunk nem egy olyan dalgyűjteményt, melyet – habár nem a költőről szól – a szerző vagy a szerkesztő Petőfi személyét megidéző címmel látott el. Ilyen a Balázs Árpád szerkesztésében megjelent Petőfi csillaga járt felettünk című daloskönyv, illetve Nyizsnyay Gusztáv 11 népdalt tartalmazó, Dalvirágok, Petőfi Sándor ismeretlen sírjáról című kiadványa, melynek 1859-es megjelenéséről mind a Hölgyfutár, mind pedig a Vasárnapi Ujság hírt adott.

01_kep_opti_2.jpgDalvirágok Petőfi Sándor ismeretlen sírjáról. Eredeti népdalok ének s zongorára Nyizsnyay Gusztávtól. Nyizsnyay Gusztáv összes zeneműveinek I. füzete, Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 1859. – Színháztörténeti és Zeneműtár, ZR 920

Szerdahelyi János Petőfi című háromfelvonásos daljátéka, melynek szövegét Cserháti Lajos írta, 1944-ben jelent meg. Két zeneszerzőt is megihletett Váradi Antal Petőfi a Hortobágyon című költeménye, mely a Legendák könyve című kötetben jelent meg 1895-ben. Ennek nyomán írt Hetényi Albert és Kun László is egy-egy melodrámát. Mindkét művet a Rózsavölgyi Kiadó az ún. „Rózsavölgyi Melodrámák” sorozat részeként tette közzé.

Nem csupán vokális művek születtek a költő emlékezete nyomán, hanem a szólóhangszerre írt szerzemények között is találunk Petőfi nevét viselő zeneművet, mint például a Kolozsváron megjelent Kovács Sándor Petőfi-emlékcsárdás című, zongorára írt művét vagy Tóth Zoltán Petőfi-indulóját, melynek címoldalán Dohnányi Ernőnek szóló dedikáció található.

Hubay Jenő életművében fontos szerepet töltött be Petőfi személye. A nagyszámú megzenésített Petőfi-versen kívül, az 1923-ban megrendezett Petőfi-centenárium alkalmából komponálta a Petőfi életét végigkísérő szimfóniáját. Papp Viktor a Napkelet Arcképek a zene világából című sorozatában megjelent Hubayval foglalkozó írásában ezzel kapcsolatban így ír:

„A Dante-ünnepségek után következett a magyarok nagy ünnepe: Petőfi születésének száz éves fordulója. A Petőfi-dalok lelkes költőjét megihlette a legnagyobb magyar lírikus fenséges szelleme. A Dante-szimfónia után egy évre megírta a Petőfi-szimfóniát. 1923. február 26-án országos ünnep keretében mutatták be a Városi Színházban. […] A Petőfi-szimfónia talán inkább kantátának, mint szimfóniának nevezhető. Tulajdonképen színpad nélküli drámai zene, mely magában foglalja Petőfi életének legfőbb, legkimagaslóbb mozzanatait.”

Papp Viktor: Hubay Jenő. Arcképek a zene világából. In: Napkelet, III. évf. 4. sz., 1925. április 1. – Törzsgyűjtemény

A Petőfit megidéző zeneművek közül talán mégis Liszt Ferenc Magyar történelmi arcképek című sorozata a legismertebb, mely a 19. század nagy magyarjainak kívánt mintegy panteont állítani, akikhez személyes kapcsolat is fűzte, köztük politikusoknak, költőknek és zenésznek. A ciklus hatodik darabját szentelte Petőfi személyének. A mű keletkezéstörténetéről Kroó György így ír:

„A Petőfi történetét ismerjük. Még 1874-ben bemutatták Pesten a Hungária nagytermében Liszt akkori legújabb művét, a Jókai Mór: A holt költő szerelme c. balladájához írott kísérőzenét. A melodráma egyes dalaiból három évvel később újabb kompozíciót állított össze a zeneszerző. Ennek a címe lett: Petőfi szellemének. Ugyanez a darab később, valószínűleg 1884-86 között, néhány ütemnyi balkéz-szóló előjátékkal s új kibővített zárórésszel gazdagodva, mint Petőfi arcképe bekerült a Magyar Arcképek közé.”

Kroó György: Liszt Ferenc: Magyar arcképek. In: Új Zenei Szemle, VII. évf. 1. sz., 1956. január – Törzsgyűjtemény

A melodráma létrejöttének történetét Ábrányi Kornél elbeszéléséből ismerhetjük meg, melyet a Fővárosi Lapok 1893. június 1-jei számában megjelent Jókai és Liszt Ferenc című írásában olvashatjuk:

„Jókai ismervén Liszt rajongását Petőfi költészete iránt: választása Petőfire magára esett s így született meg Jókai egyik örökszép költeménye: A holt költő szerelme címmel. […] Liszt […] a ballada megzenésítésénél az egész művön keresztül vonuló főmotívumul ugyanazt a dallam-frázist használta fel, mely Petőfi szelleméhez címen kiadott szerzeményének alapgondolatát képezi.”

Id. Ábrányi Kornél: Jókai és Liszt Ferenc. In: Fővárosi Lapok, XXX. évf. 149. sz. 1893. június 1. – Törzsgyűjtemény

A bemutatóra az Írók és Művészek Társaságának estélyén, a Hungária dísztermében került sor, 1874. március 16-án. Az eseményről A Hon című lap ismeretlen szerző tollából közölt lelkesült hangvételű beszámolót:

„Utána Jókainé asszony lépett az emelvényre, Liszt Ferenc karján. Már előre tapsvihar üdvözölte. Jókai költeményét »A holt költő szerelmét« volt elszavalandó, melyhez Liszt Ferenc írt zenekíséretet s a zongora király maga játszott. Sajátságos borongó költemény ez, egy költőről szól, kinek nevét ismeri kastély és kunyhó széles ez országban, és szerte a világban mindenütt, ahol mívelt ember lakik. A hirtelen feltűnt s ép oly hirtelen letűnt üstökös csillagnak leáldozta utáni szereplése ez. Egy szomorú, megindító tragédia, mely a halál után játszik. […] A költemény előadása alatt megállt a hallgatóság lélegzete, az az ötszáz ember elfogult kebellel hallgatott, s csak midőn vége lett, mintegy lidércnyomástól szabadulva, riadt fel a taps, hosszan, szűnni nem akarva. Elismerő hódolat volt ez az élvezetért, melyet fokozni három különnemű kiváló szellem egyesült: a költő, az előadó művésznő és a zeneköltő.”

s. n.: Az írók és művészek estélyén. In: A Hon, 1874. március 17. – Törzsgyűjtemény

Felhasznált irodalom:

Hanvay Hajnalka (Színháztörténeti és Zeneműtár)

A sorozat további részei: Első részMásodik rész, Harmadik részNegyedik részÖtödik rész.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2318154656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása