A Magyar Elektronikus Könyvtár újdonságai közt minden év elején külön figyelmet kapnak a január 1-jétől jogvédelem hatálya alól felszabadult szerzők művei. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig engedélyköteles a művei megjelentetése, így 2016-tól az 1945-ben elhunyt írók könyvei már szabadon terjeszthetőek az interneten.

Szerb Antal embertelen körülmények között halt meg 1945-ben, szabadon terjeszthető műveit folyamatosan töltjük fel az Magyar Elektronikus Könyvtárba.

A legújabban közzétett Szerb-mű: A királyné nyaklánca!

A királyné nyaklánca. Bibliotheca, Budapest, 1943. Borító. − Magyar Elektronikus Könyvtár

A szellemes, történelmi, kultúrtörténeti információkat bőségesen tartalmazó alkotás a szokványos történelmi életrajzoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan vett életrajz, másrészt pedig főként abban, hogy Szerb Antal nem elégszik meg az események elmondásával, hanem igyekszik elmagyarázni azokat, előzményeikkel és következményeikkel messze irányuló szellemi és lelki összefüggéseikkel együtt. Így egy rendkívül kalandos és mégis elejétől végig igaz történet keretében bemutatja XVI. Lajos korának francia társadalmát, irodalmi, szellemi és érzelmi, társasági életét, nevezetes figuráit.

Maga a téma a fiatal és szép Marie Antoinette királyné nyakláncának híres-hírhedt története. 1785-ben zajlott a Nyaklánc-per, főszereplője, illetve tárgya a kor két híres ékszerészének - Boehmer és Bassenge - egyedülálló alkotása. a világ legdrágább ékszere, egy hatalmas gyémántokból készült több soros nyaklánc, mely 1 600 000 fontot ért akkor, s melyet még az egyébként ruhára, ékszerre rendkívül sokat költő királyné is drágállott. Ám közbelépett egy fiatal és csinos szélhámosnő, a Valois-vérből származó La Motte grófné, aki a királynőhöz fűződő - de nem létező - barátságára hivatkozva, a királynő kézírását és aláírását hamisítva, behálózta a Marie Antoinette-be szerelmes Rohan herceget több más szélhámos segítségével, hogy megszerezze magának az ékszert. Számításába csak annyi hiba csúszott, hogy végül is nem volt, aki fizessen az ékszerészeknek - s így robbant ki a botrány, amely nemcsak a franciák, a párizsi utca népének volt nagy szenzáció, hanem akkoriban az egész világnak.

Szerb Antal mozaikszerűen építkezik: külön-külön fejezetekben mutatja be a történet főszereplőit, elmesélve egész életüket, és a kor történelmében, társadalmi életében betöltött szerepüket is ismerteti. Alaptétele, hogy tulajdonképpen a Nyaklánc-per - mint az ancien régime hanyatlásának és bukásának egyik jellemző megnyilvánulása - fontos szerepet töltött be a francia forradalom kirobbanásában. Sok korabeli és későbbi történész munkáját, számos irodalmi alkotást tanulmányozott a mű megírása előtt, ezekre gyakran hivatkozik, s ha kell, vitatkozik, polemizál is velük a tőle megszokott ironikus, sziporkázóan szellemes és elegáns hangnemben.

Legeza Ilona könyvismertetője

Szerb Antal ingyenesen letölthető művei: 

• Magyar irodalomtörténet, Budapest, Révai,1935. 
• A világirodalom története, Budapest, Révai, 1941 
• Budapesti kalauz Marslakók számára, Hasonmás kiadás, ill.: Kolozsváry Sándor, Budapest, Officina Nova, 1991.
• Budapesti kalauz Marslakók számára, Kolozsváry Sándor rajzaival, Budapest, Löbl D. Ny., 1935.
• Hétköznapok és csodák, Budapest, Révai, 1935 után, Világkönyvtár 
• Madelon, az eb, Budapest: Révai, 1947. Révai könyvtár 7. 
• A Pendragon-legenda, Budapest, Franklin, 1934. 
• Utas és holdvilág, Budapest, Révai, 1937. 
• A varázsló eltöri pálcáját, Cikkek, esszék, Budapest, Révai, 1948. 
• A királyné nyaklánca: Igaz történet, Budapest, Bibliotheca, 1943.

Írhattam volna regényt; és bevallom, ez a terv nagyon sokáig kísértett bennem. De a történelmi regény műfajához éppúgy nincs bátorságom, mint ahogy nem mernék regényt írni, amely olyan országban játszódik, ahol sosem jártam. Valami tisztességes félelem visszatart attól, hogy egykor valóban élt személyek szájába olyan szavakat adjak, amelyeket sosem mondtak el, szívébe érzéseket, amelyekről nem tudom ellenőrizni, vajjon nem csak a saját érzéseim-e, utakat tétessek meg velük, amerre sosem jártak.

Így jutottam el egy műfajhoz, amelynek egyelőre nem tudok nevet adni. "Igaz történetnek" neveztem el, mert elmondom minden regényszerű díszítgetés és hozzátoldás nélkül XVI. Lajos korának egy nevezetes eseményét, amelynek a történettudomány úgyszólván minden részletét felderítette. Az esemény maga is már olyan természetű, hogy mintegy az egész kor jelképének lehet tekinteni, mert, mint az eszményi dráma, magába sűríti mindazt, ami az ezerarcú eseménytömegben a legjellemzőbb és a leglényegesebb. De azonkívül kilátópontnak is használhatom, ahonnan perspektíva nyílik a korszak minden irányába; úgy tekinthettem, mint egy szökőkutat a versaillesi parkban, ahonnan csillagalakban fasorok indulnak mindenfelé és igyekeztem ezeket a fasorokat is bejárni.

A királyné nyaklánca. Igaz történet, Budapest, Bibliotheca, 1943. Részlet. − Magyar Elektronikus Könyvtár

A csernobili atomkatasztrófa harminc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt a Csernobil melletti Lenin atomerőműben.

A szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, de rövid időn belül első ízben Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni, amelyek délkeleti, tehát a Szovjetunió irányából érkeztek. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig eltitkolni a balesetet.

„A kormányok következetesen elleplezték és alulbecsülték a katasztrófa következményeit. Orosz, belorusz és ukrán földön a sugárfertőzött területeken az egészségügyi helyzet számottevően romlott. (A fehérorosz kormány költségvetésének negyedét fordítja ma is a szerencsétlenség következményeinek felszámolására.) A csernobili robbanás közvetlenül kb. 9 millió ember életére hatott (akiknek egészsége károsodott, s akiket kilakoltattak)."

Lányi András – Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok – Új Pedagógia Szemle 1999 – Elektronikus Perodika Archívum

Mi történt a 30 évvel ezelőtti újságok szerkesztőségeiben? 1986. április 27-e vasárnapra esett, a katasztrófa másnapján nem jelentek meg a lapok.

Április 28-án írhattak volna először a katasztrófáról. De nem írtak semmit.

Mutatjuk a Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet címlapját.

„Felgyorsult a tavaszi munka 
Kommunista műszakok országszerte
Washington titkos akciókkal fenyegeti Líbiát
Május elsejére halasztották az Arab Liga csúcsértekezletét."

Sehol semmi.

Április 28-án a Magyar Rádió bemondója a BBC híre alapján jelentette be a katasztrófát a 21 órai híradásban. Bedő Iván volt a hírszerkesztőség turnusvezetője, ezért sokáig tévesen szerepelt blogunkban is, hogy ő olvasta be a hírt.

Ekkor már május elsejére és az azt követő hosszú hétvégére készült az ország. Kádár János a beszédére készült, a „dolgozó magyar nép" pedig az ünnepi felvonulásokat várta.

Április 29-én a Népszabadság 2. oldalának közepére egy rövid MTI-hírt tördeltek be a szerkesztők. A Magyar Nemzet (a 8. oldalon!!!) kisebb terjedelemben számolt be a katasztrófáról, mint a Nádudvaron átadott és NDK-ból érkezett tehergépkocsik átadási ünnepségéről. Ez az MTI-hír lehetett az, amit a rádióbemondó az előző este beolvasott a Magyar Rádióban.

Frissítés: Bedő Iván kommentben pontosított: A rádióhírnek két forrása volt: az MTI rövid híre és a BBC-ből lehallgatott hír.

„Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkvában kiadott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítása érdekében."

Április 30-án már nem lehetett tovább titkolni az eseményeket, a  Magyar Nemzet a 6. oldalon, Népszabadság a 4. oldalon jelentetett meg pozitív hangvételű cikkeket.

„Hazánk légrétegeiben nincs változás...
A szerencsétlenség következtében két ember meghalt...
a szokottnál nagyobb radiokatív koncentrációt mértek a skandináv országok felett, keddre azonban már lényegesen csökkent a koncentráció"

Május elsején továbbra sem közöltek semmiféle komoly híradást. Beszámoltak a szovjet tévé híradásáról, melyben öt percig mutattak képeket arról, hogy a „megszokott mederben folyik az élet Kijevben". Az újságok harmadik és negyedik oldaláig jutottak a csernobili beszámolók. 

„Csernobili baleset
Nem növekedett számottevően a radioaktivitás" 

Május másodikán és harmadikán nem jelentek meg a napilapok, az ország nyugodtan ünnepelt a hosszú hétvégén.

Május negyedikén már a Magyar Nemzet második oldalára is jutott a hírekből, a Népszabadság az ötödik oldalon taglalta az eseményeket. A Népszava volt az első szerkesztőség, amely a címlapon mert beszámolni az eseményekről.

„Magas rangú vezetők szemleutat tettek a csernobili atomerőmű térségében"

Május ötödikétől már nagyobb terjedelemben jöttek a híradások, ekkor már a Magyar Nemzet is címlapon hozta a katasztrófa körül zajló munkálatokat, a Pravdában megjelent cikket közölte újra. A Népszabadság külön kiemelte a nyugati lapokban folyó hisztériakeltési hadjáratot...

„a sugárzás szintje a távolabbi körzetekben semmi esetre sem veszélyes"

A katasztrófáról szóló hírek elterjedéséig, április 26-tól május 5-ig 10 napnak kellett eltelnie. Ma egy hasonló hírértékű esemény elterjedéséhez nemhogy tíz nap, de 10 óra is nagyon soknak tűnik.

400 évvel ezelőtt hunyt el William Shakespeare angol drámaíró, költő, színész.

A hetedik emeleti katalógusterében 2004 ősze óta egy különleges könyvszekrény található. Ennek homlokzati oromrészén, háromszögletű ezüstlapon a következő angol nyelvű szöveg olvasható:

„Angol hölgyek és urak vásárolták 9215 pennyért, hogy Kossuth Lajosnak ajándékozzák, aki oly mesteri fokon sajátította el az angol nyelvet. Használtassék a legnemesebb célra. Shakespeare műveiből.”

Shakespeare stratfordi szülőházának makettje könyvszekrényként tartalmazza a nagy angol költő és színműíró műveinek és életrajzának Knight-féle nyolckötetes kiadását.

Az ún. „Shakespeare-ház” a kötetekkel a katalógustérben és Shakespeare szülőháza napjainkban – Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap)

E páratlan nyelvtudás megszerzésének története az 1830-as évek Magyarországára nyúlik vissza. Az 1832–36-os országgyűlés feloszlatásával Kossuth új vállalkozásba fogott, és ettől kezdve a kézírásos, levél útján terjesztett Törvényhatósági Tudósításai révén adott hírt a megyék politikai életéről. Az ellenzéki lapnak 1836 júliusa és 1837 májusa között összesen 23 száma jelent meg, az előfizetők száma 140 fő volt, ám a népszerűsége egyre nőtt, mivel nemcsak a megyei élet eseményeiről, hanem az országgyűlési ifjak peréről is hírt adott. Ennek köszönhetően a fiatal ̇újságírót, több megye is hivatalos levelezőjévé választotta, aki így rövidesen az ellenzéki politika középpontjába került. A kormány válaszul betiltotta a Törvényhatósági Tudósításokat, de mivel Kossuth továbbra sem hagyott fel annak terjesztésével, 1837. május 5-én hűtlenség vádjával Budán őrizetbe vették. A letartóztatás miatt a megyék komolyan tiltakoztak, mire válaszul további 21 ember ellen indult eljárás, akik a lap levelezői vagy egyszerűen csak a protestálók közül kerültek ki, de az udvar a romló közhangulat miatt végül elállt a további perektől. Kossuth azonban nem úszta meg ennyivel, és a tárgyalásig mintegy két évet töltött börtönben, noha mint nemest nem lehetett volna bírói ítélet nélkül letartóztatni. 1839 márciusában, immár felsőfokon további négy évre ítélték, de kortársaihoz képest még így is szerencsés volt, mert büntetését a budai József-kaszárnyában tölthette, nem pedig valamelyik hírhedt várbörtönben.

Törvényhatósági Tudósítások. Az 1837. január 29-ikén kelt, Kossuth Lajos sajátkezű feliratával ellátott 16. levél eleje. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának eredeti példányáról. In. A magyar nemzet története, szerk.: Szilágyi Sándor, Budapest, Athenaeum, 1894–1898. – Magyar Elektronikus Könyvtár  

Hogyan tanult meg Kossuth angolul?

Fogsága alatt egyrészt közgazdaságtannal foglalkozott, másrészt elkezdett angolul tanulni, megfelelő nyelvkönyv híján egy Shakespeare-kötet segítségével. Kossuth különleges tankönyvének köszönhetően nem a modern, hanem a nagy angol író korában használt, de a XIX. században már archaikusnak számító nyelvet sajátította el, és ez a szokatlan stílus nagyban hozzájárult a szigetországban aratott szónoki sikereihez. Az 1839–40-es országgyűlésen az ellenzék tovább erősödött, és amnesztiát követeltek a politikai foglyok számára, amit az uralkodó végül meg is adott, így 1840 májusában kiszabadulhattak a letartóztatottak. Míg a fogságban Wesselényi megvakult, Lovassy pedig megőrült, addig Kossuth valósággal megújult és a negyvenes évek elejére már a reformmozgalom egyik legfontosabb személyiségévé nőtte ki magát.

Kossuth Lajos arcképe és aláírása. (Az arckép Eybl 1841-iki kőrajzáról; az Orsz. Képtár metszet-gyűjteményében). In. Szalay József, a millenium alkalmából átd. és újból sajtó alá rend. Baróti Lajos: A Magyar nemzet története, Budapest, Lampel, [1895–1898]. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Kossuth Angliában

Fogságban szerzett nyelvtudásának kamatoztatására 1851 októberében–novemberében nyílt mód, amikor Kossuth angliai látogatást tett, hogy az akkori világ legerősebb államában találjon szövetségeseket az új magyar szabadság győzelméhez. Bár a hivatalos körök támogatását nem sikerült elnyernie, Anglia különböző városaiban angolul elmondott beszédeivel olyan hatást gyakorolt hallgatóságára, hogy a lelkes britek különleges ajándékkal lepték meg a magyar forradalom vezérét, aminek árát közadakozásból teremtették elő. A nagy angol író műveinek nyolckötetes díszkiadását – az egyes példányokon a Kossuth-család címerével – tartalmazó könyvszekrényt, melynek modelljéül Shakespeare statfordi szülőháza szolgált, 1853. május 6-án a londoni Tavern Hallban, ünnepélyes keretek között adták át neki.

Shakespeare műveinek és életrajzának Knight-féle nyolckötetes kiadása Shakespeare dombormívű portréjával (The Pictorial Edition of the Works of Shakespeare, Charles Knight, London, 1839–1842.) – Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap) 

Hazánk hosszú időre Angila közép-európai érdeklődésének középpontjába került, az irántunk tanúsított szimpátia pedig a század végéig megmaradt az angol közvéleményben. Az új magyar szabadságharc kirobbantása azonban Kossuthnak minden fáradozása ellenére sem sikerült, így a remények végeztével a kormányzó 1865-ben Turinban, vagy a mai nevén Torinóban telepedett le. 1894-ben bekövetkezett halála után az Angliában kapott ajándék, Kossuth mintegy 4000 kötetre rúgó könyvgyűjteményével együtt az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába került, amit az intézmény 1952-ben fél évre kölcsön adott a ceglédi Kossuth Lajos Múzeumnak. A határidő lejártával azonban csak a nyolc Shakespeare-kötet került vissza a könyvtárba, de a tartó nem, és az intézménynek csak 52 év után sikerült visszakapnia ezt a páratlan Kossuth-ereklyét, ami azóta is a hetedik emeleti katalógustérben látható.

Shakespeare műveinek és életrajzának Knight-féle nyolckötetes kiadása (The Pictorial Edition of the Works of Shakespeare, Charles Knight, London, 1839–1842.) – Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap) 

Források:

• Vesztróczy Zsolt: Egy elfelejtett Kossuth-ereklye. In. Bécsi Napló, XXVI. évf., 2005. március–április 2. sz. 8. o.
• Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap) 

2015-ben a Mikes Kelemen Program eredményességét a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként való bevonásával, valamint kutatók kiküldésével növelték. 

Az Országos Széchényi Könyvtár már a Mikes Kelemen Program 2014-es életre hívása óta a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai partnere. A program célja, hogy a diaszpóra magyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtsék, Magyarországra szállítsák, és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról.

A kiküldött kutatók egyike Maczelka Árpád volt, az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának dolgozója:

„Sikeres felvételi eljárást követően a program 10 állomása közül úti célomul Melbourne városát jelölték ki. A munka első szakasza a felkészülésről szólt. Kezdetét vehette a szekunder kutatás, igyekeztem összegyűjteni a legfontosabb írott forrásokat, amelyek kiindulópontot adhatnak majd a terepmunkához. Ezenkívül kutatótársaimmal személyesen is ellátogattunk a Maglódi úti raktárba, amelyben a korábban beérkezett könyvtári, levéltári anyagok feldolgozásának munkafolyamataiba nyerhettünk betekintést.

A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai pedig tájékoztatót tartottak számunkra a levéltári anyaggal való helyes bánásmódról, hogy amennyiben munkánk során ilyenekkel találkozunk, megfelelően tudjunk gondoskodni az épségükről.

2015. november 1-jén kezdtem meg utamat a déli féltekére, és 2-án éjjel meg is érkeztem az ausztráliai Victoria Állam fővárosába, Melbourne-be. A terepmunka első fontos feladata az volt, hogy kijelöljek egy megfelelő gyűjtőpontot, ahol majd a Program számára felajánlott dokumentumokat tárolhatom és előkészíthetem a későbbi szállításra. Erre a célra a Wantirna-i Magyar Központot bocsájtották rendelkezésemre a helyi szervezeti vezetők.

Ez az 1980-ban, közösségi munkában felépült komplexum tökéletesen megfelelt a gyűjtésnek, hiszen részét képezi a központ korábbi igazgatójáról, és számos magyar bevándorló letelepedését segítő Faith Ferencről elnevezett könyvtár; valamint több magyar egyesület és csoport otthonául szolgál, így rögtön közvetlen kapcsolatba kerülhettem a közösség jó néhány tagjával.

Magyar nyelvű állomány. Port Philip Library, St. Kilda

Külön szót érdemel még a Központ területén található Szent István Ökumenikus Templom is, amely a helyi katolikus, református és evangélikus közösségnek is rendelkezésére áll. A misék és Istentiszteletek remek alkalmul szolgáltak, hogy felhívjam az emberek figyelmét a Mikes Kelemen Programra, amellyel haza juttathatják írott kulturális értékeiket. A városban töltött 4 és fél hónap során igyekeztem a lehető legtöbb közösséghez eljutni, hogy ott népszerűsíthessem a Programot és a szakmai partnereket, valamint a közösségeket járva újabb és újabb neveket is kaptam, akik később vagy adományozók, vagy interjúalanyaim lettek. A legeredményesebb népszerűsítő módszer egyértelműen a személyes jelenlét, és a program élőszóban történő részletes bemutatása volt. Emellett persze nyomtatott és elektronikus szórólapokkal is igyekeztem felhívni a figyelmet munkámra. Emellett Ausztrália legmeghatározóbb magyar sajtóorgánumában, a több mint 60 éve megjelenő Magyar Élet hetilapban is jelent meg felhívás, valamint egy interjút is készítettek velem, amelyet már az EPA szolgáltatásunkban is el lehet érni.

Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? Családos vagy, egyedül élsz?
A Szegedi Egyetemen végeztem az Informatikus könyvtáros szakon. Most Budapesten dolgozom a Széchényi Könyvtárban. Dunakalászin lakom, onnan ingázok be. Van egy aranyos kis Társam, aki vár reám.
Hogyan kaptad meg a Melbourne, illetve, gondolom a Viktoria állam területét?
Az interjú során jött a kérdés, hogy hová menjek? Lehetett volna Amerika is. Nekem az alapötlet tetszett, és azt mondtam bármelyiket vállalom. Így aztán Melbourne és környéke lett, aminek nagyon örülök

Magyar Élet – az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja. 2016. február 26. – Elektronikus Periodika Archívum

 A 4 hónapnyi gyűjtés során közel 11700 könyvtári, levéltári tétel került felajánlásra a következő megoszlásban:

Valamint közel 140 gigabájtnyi digitális anyagot sikerült begyűjtenem az alábbi megoszlásban:

A munkám része volt még oral history interjúk készítése is, amelyeket már el is juttattam a Történeti Interjúk Tárába további feldolgozásra. Ki kell még emelnem a számomra egyik legkedvesebb és legértékesebb begyűjtött hagyatékot, azt a 15 dokumentumból álló gyűjteményt, amely 18-19. századi kéziratokból áll. A legrégebbi irat ezek közül 1738. május 7-re datált.

Több, egymással rokoni kapcsolatban lévő felsőőri (ma Oberwart, Burgenland, Ausztria) család birtoklására vonatkozik a 15 hazaszállított irat. Tekintettel arra, hogy a Saághy család is Vas vármegyei eredetileg, azt gondolom, hogy Saághy Dezső ősei rokonságban állhattak ezen családok közül néhánnyal, így örökölhette az iratanyagot, amit annyira fontosnak tekintett, hogy elvitte magával Ausztráliába. Az iratanyagot feldolgoztuk, mivel a legtöbb irat a ma is továbbélő Seper/Sejper családot érinti, ezért az iratanyag róluk kapta az címét, teljes levéltári jelzete (amivel állományba vettük):
HU MNL OL P 2257 - 732 - 1. Seper/Sejper család iratai, de az iratanyag történetében leírjuk majd, hogy a feltehetőleg leszármazott csutárpataki Saághy Dezső tulajdonában került Ausztráliába és hogy az ő akaratából kerültek újra haza Magyarországra.– Magyar Nemzeti Levéltár

A számokon túl azonban még egy nagyon fontos eredményt nem hagyhatok említés nélkül, ez pedig a Program üzenete a Melbourne környékén élő magyarságnak. Csodálatos örömmel fogadtak, bármerre is jártam, nagyon jólesett a magyar embereknek, hogy az anyaország nem feledkezett el a távolra szakadt honfitársainkról, valamint sokkal jobban megismerhették az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár munkásságát.

A fent felsorolt eredmények mellett saját magam emberileg is rengeteget kaptam a Mikes Kelemen Programtól. Megismerhettem egy csodálatos, hazánktól ilyen távol is magyarságát tiszteletreméltóan őrző közösséget. Rengeteg élményre és kedves barátokra tehettem szert, és persze gyönyörködhettem ebben a különleges országban, amelyről az alábbi saját készítésű képek is tanúskodhatnak:“

Maczelka Árpád

A felajánlott, hazaérkezett anyag tárolását és feldolgozását az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei végzik. A dokumentumokat munkatársaink egyenként megvizsgálják, és azok, amelyekre szükség van a nemzeti gyűjteményben, – kb. 5–10% – az OSZK állományába kerülnek. A többi dokumentumot más hazai közgyűjteményeknek, képzőhelyeknek, valamint határon túli könyvtáraknak ajánljuk majd fel.

Nemrég került fel az elektronikus gyűjteménybe Böszörményi Géza Recsk, 1950–1953 című könyve, mely a munkatáborban töltött időről szól. 

Böszörményi Géza – Filmkultúra magazin

A filmrendezőt egyetemista korábban vitték el kémkedés vádjával úgy, hogy haláláig sem tudta meg, hogy mi volt az oka. A könyvet a könyvtárban digitalizáltuk, nem véletlenül.

Az Országgyűlési Könyvtár volt vezetője, Haraszti Katalin önkéntesként segít a Recski Szövetség Egyesületnek és könyvtárunk elektronikus tárainak is. Többek között számos, Recskkel foglalkozó könyv szerzőjét, jogörököseit kereste meg, kért és kapott engedélyt a könyvek digitalizálására. Sikeresen kereste meg kérésével Gyarmathy Líviát, a szerző feleségét, aki hozzájárulását adta. Ugyancsak sikerült engedélyt kapni a könyv kiadójától, az Írók Alapítványa - Széphalom Könyvműhely vezetőjétől is.

Haraszti Katalin megtalálta a könyv fülszövegében említett további Recskről szóló könyvek szerzőit, örököseit.

Ha akkoriban valaki azt mondta volna nekem, hogy te egyszer még könyvet fogsz összeállítani, sőt filmet fogsz forgatni Recskről, komplett őrültnek tartottam volna. A táborról az első írások, rövidebb cikkek az ötvenes évek végén jelentek meg külföldön, volt rabok tollából. 1962-ben Kanadában angol nyelvű önéletrajzi regény született (magyar címe: Pokolbéli víg napjaim), amelynek befejező harmada Recskről szólt. Szerzője a Torontóban letelepedett Faludy György, a költő.
A nyolcvanas évek elején egész publikációs hullám indult. A Kaliforniában élő dr. Sztáray Zoltán 1981-ben tömör ismertetést írt A recski kényszermunkatábor címmel, és az Új Látóhatár folyóiratban –amelynek ő az amerikai szerkesztője – rendszeresen jelentetett meg beszámolókat.
Amerika másik oldalán – New Jersey-ben – Nyeste Zoltán írt monográfiát 1982-ben RECSK – Emberek az embertelenségben címmel, amelyben saját, korábbi előadásait foglalta össze.
[...]
És mi történt Magyarországon? Semmi. Több mint három évtizeden át Recsk tabu volt, még a nevét sem lehetett kiejteni. A változás 1985 táján kezdődött azzal, hogy a nyugati publikációk egy része szamizdat formában nálunk is olvasható lett. 1986-ban aztán repedezni kezdett a jég. Abban az időben már mi, filmesek és aktívak voltunk. Gyarmathy Líviának. 
1986 tavaszán sikerült először video-riportot készíteni volt recski ÁVH-s őrökkel, én pedig nyáron leforgattam a LAURA című játékfilmet, melyben recski vonatkozások és eredeti helyszínek szerepeltek, sőt két valódi recski őr is, mint statiszta. 1986 októberében jelent meg a sajtóban az első hazai híradás a munkatáborról.
A Mozgó Világ interjút közölt Zimányi Tiborral – a Recski Szövetség főtitkárával – kényszermunka-táborbeli élményeiről. 1988 februárjában került közönség elé a Recsket járt Faludy György költőről Gyarmathy Líviával készített dokumentumfilmünk. Nem sokkal utána riportsorozatunk jelent meg az Alföld folyóiratban, amelyben nemcsak rabok, hanem volt ÁVH-s tisztek is megszólaltak. 1989 februárjában bemutatták a RECSK 1950-1953. Egy titkos kényszermunkatábor története című dokumentumfilmet is. Ezzel Recsk közismertté vált.

Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953 – Magyar Elektornikus Könyvtár

Haraszti Katalin tőlük kért és kapott engedélyt a könyvek digitalizálására, amelyet már el is végeztünk a könyvtárban, azóta ezek a kötetek is megtalálhatóak a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

• Sztáray Zoltán: A recski kényszermunkatábor 
• Nyeste Zoltán: Recsk Emberek az embertelenségben 

A sikeres együttműködés miatt a Recski Szövetség Egyesület elnöke, Krasznay Béla tavaly ősszel levélben köszönetét is fejezte ki az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának, Tüske Lászlónak.

100 éve hunyt el Eötvös Károly (1842–1916) író, liberális politikus, ügyvéd, a tiszaeszlári vérvád védője. Mezőszentgyörgyön református földbirtokos család gyermekeként született. Eötvös Lajos (1848–1872) irodalomtörténész, könyvtáros, könyvtárunk egykori munkatársa az öccse volt. Eötvös Károly a pápai kollégium elvégzése után jogi tanulmányait ugyanott, majd Veszprémben és Kecskeméten folytatta. 1863-ban részt vett az Almássy-féle összeesküvésben, ezért várfogságot kapott. Rövid ideig jegyzőként dolgozott, s ezt követően 1871-től Veszprémben volt ügyész, s az ottani hetilap szerkesztője. 1872-ben Deák-párti programmal került az országgyűlésbe. 1872–75-ben a kormánypárti Pesti Napló szerkesztője volt. 1877-ben Budapesten ügyvédi irodát nyitott. 1878-ban újra képviselő, de már mint az ellenzéki függetlenségi párt egyik vezéralakja és a párt Egyetértés c. lapjának munkatársa.

Eötvös Károly. In. Kettős kötődés. az Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001. (Encyclopaedia Humana Hungarica, 8.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A legrégebbi protestáns kisközösség, a nazarénusok felekezete (Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet) kialakulásának történetét kutatva, levelezései, személyes beszélgetései alapján riportsorozatot írt a nazarénusokról, melyet a Pesti Naplóban 1873-ban folytatásokban közölt, 1904-ben pedig könyv alakban is megjelentetett. A nazarénusokkal többek között Tömörkény István, Juhász Gyula, Jókai Mór és Veres Péter is foglalkozott az irodalomban, Tolsztoj a naplójában írt a „Ne ölj!” parancsolatra hivatkozó, a fegyverfogást elutasító magyarországi nazarénusokról. A nazarénusok pacifista nézetei jelennek meg Komjáthy Jenő Nazarénus dalában is. 

„Van felekezet Magyarországban, melyet ugy hivnak: a Nazarénusok. Vallásos felekezet ez. Hivőit a történelmi egyházak hiveiből toborozza. Különösen római katholikusok és kálvinisták voltak kezdő hivei. De más egyházakból is nyert már hiveket.
Ezekről lesz szó könyvemben. Tehát hitről is, vallásról is, egyházról is.
Mi a hit? Mi a vallás? Mi az egyház?
E kérdésekről nem beszélek. Nem bocsátkozom se hittani fejtegetésbe, se bölcseleti álmodozásba. Azt se keresem: van-e, nincs-e igazság a nazarénusok hitében és vallásában. Hitüket és vallásukat se nem ajánlom, se nem kárhoztatom. Se ellenségük nem vagyok, se hozzájuk nem tartozom. Még csak nem is elmélkedem hitvallásuk fölött. Van-e jövendőjük, még e fölött se szerkesztem meg véleményemet.
A hit, a vallás és az egyház együtt fenséges és csodálatos természeti tünemény. Fenségesebb és csodálatosabb, mint a költészet. Sokban hasonlit a csillagok rendszeréhez. Ép oly fenséges és csodálatos, mint a népek és nemzetek lelke közt való különbség. Mikor és miként támadt s miként és miért fejlődött ki ez a különbség? A boncztan, az élettan és a vegytan szerint minden magyar és minden angol ember teljesen egyenlő. S az angolok együtt s a magyarok együtt mégis egészen más-más nemzet: Nyelvük, erkölcsük, természetük, vallásuk, költészetük ég-föld különbség.”

Eötvös Károly: Miről szól ez a könyv? In. Uő.: A nazarénusok, Budapest, Révai testvérek, 1904. – Magyar Elektronikus Könyvtár

1882–1883-ban a tiszaeszlári perben a védelmet képviselve döntő szerepe volt a vádlottak felmentésében. A megnyert per után nemzetközi hírnévre tett szert. Tapasztalatait A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége című könyvében írta meg közel húsz évvel később, s folytatásokban közölte 1902-ben az Egyetértés című lapban. 1904-ben pedig könyv alakban is megjelentette.

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, Budapest, Révai, 1904. Címlap – Törzsgyűjtemény 

„Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka tünt el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott. Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyülölködés.”

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. Előszó, Budapest, Révai, 1904. 1. o. – Törzsgyűjtemény 

1884–87-ben fokozatosan visszavonult a politikától, élményeinek publicisztikai megírásába fogott. 1887-től azonban újra képviselővé választották. 1893-ban új, liberális egyházpolitikájú ellenzéki pártot alapított. Kezdetben Kossuth Ferenc híve, de annak erélytelen politikájával elégedetlen volt, s 1899-ben kilépett pártjából. 1906-ban párton kívüli programmal lett ismét képviselő. 1910-ben nem sikerült a nemzeti munkapárt szegedi jelöltjeként nyernie, így végleg visszavonult a közélettől. Visszavonulásáig függetlenként politizált. Ezt követően csak az irodalommal foglalkozott.

Az anekdota műfajában otthonos íróként munkái mozaikszerűek. Írásai a személyes emlékek és másoktól hallott történetekkel láncolatai. Utazás a Balaton körül (1901) c. műve egy régi kirándulás emlékeinek felidézése, az útleírás és az emlékirat műfajának ötvözete. Útitársai Gyulai Pál, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc voltak.

„Tihany két nagy tóvá választja el a Balatont. Füred, Csopak, Alsóörs, Almádi, Kenese és Siófok nyaralói csak az egyik tavat látják, Tihanyon túl nem repülhet tekintetük. Így vannak a nyugati tó nyaralói is. Őelőlük meg a Veszprém megyei Balatont zárja el Tihany. Csak a balatonföldvári fürdőtelep vidám lakói látják mind a két Balatont.
Szerencsés múltja, virágzó jelene, ragyogó jövendője van Balatonföldvárnak.
De csak úgy, ha a magyar társadalom egykor egyetlen nemzeti társadalommá alakul át. Ha osztályok, rendek, rangok, felekezetek, pártok, birtokterületek darabokra nem tördelik szét.
Balatonföldvár főrendi fürdő, Siófok zsidó fürdő, Almádi polgári fürdő, Kenese hivatalnokfürdő, Balatonfüred hol papi, hol zsidó fürdő, Badacsony nemesi fürdő, Keszthely vegyes fürdő. És így tovább. Mi ennek az oka?
Bizonyosan a Balaton vize. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ez a víz különbséget keres is, talál is, tesz is a különböző rendű, rangú, osztályú és felekezetű emberek bőre között.
Ezer szélrohama van a levegőnek, ezer hullámcsapása a Balaton vizének.
Egyik hullám főrendi, másik hullám polgári hullám. Egyik hullám keresztény, másik hullám zsidó hullám. Meg lehet ám ezt ismerni biztosan. Miről? A manó tudja. Csak az a bizonyos, hogy Balatonföldvár felé nem megy zsidó hullám, Siófok felé pedig nem megy keresztény hullám. Ilyen a balatoni szél is. Ilyen a balatoni napfény is.
Szakemberek azt mondják, hogy ilyen a tenger vize és szele és napfénye is. Csakhogy az idegen nemzetek hercegei, bárói és nemesei tökfilkók. Ők a tengernek ezt a természetét fel nem ismerik. A cambridge-i hercegek és Montmorency grófok például annyira dőrék, hogy ők képesek még Lewi bankárral s még Hugmayer sütővel is egy tengerben fürödni.
A magyarok finomabb bőre ezt meg nem engedheti.”

Eötvös Károly: Balatonföldvártól Badacsony hegyéig In. Uő.: Balatoni utazás, Budapest, Magvető, 1982, (Magyar hírmondó)  – Magyar Elektronikus Könyvtár

A balatoni utazás vége (1909) összefügg előbbi munkájával, mozaikszerű, személyes emlékek vagy hallomásból ismert históriák füzére.

„Ki utazik minálunk?
A vándorló legény. De az se magyar nagy részben, nemzeti műveltsége éppen nincs, és csak arra van gondja, hogy műhelyet találjon.
A gabona- és marhakereskedők s a hajcsárok. De hiszen ezek nem utazók, hanem üzletük emberei, látófutók, s nem az országra és a nemzetre gondolnak, hanem az adókra, vevőkre, árusokra, vásárosokra.
A drótos tótok, bankárok, bálisok, kucséberek. Jámbor lelkek, de egy magyar sincs köztük.
Szegény kálvinista diákok. No, ezek igazi utazók. Legátusok és szuplikánsok. Minden esztendőben elindul kollégiumából négy-ötszáz ifjú, s bejárja az ország nagy részét. S hogyan járja be? Gyalog. Az apostolok lovain és módjára. Hátán háza, kebelén kenyere. Ott hál, ahol megesteledik, ott lakik jól, ahol szívesen látják. Bejárja az egész vidéket. Megmássza hegyeit és sziklavárait, fürdik vizeiben, bebukkan rengetegeibe, ismeri csárdáit, összeszedi népdalait, megrakodik minden tájnak költészetével, bölcs és vidám mondásaival, tarkabarka példabeszédeivel. S amikor visszatér kollégiumába: lelkét és tudását ott kicseréli társaival.
Ez az igazi utazás. Így készül a magyar tudás, a magyar önérzet, a szellemek magyar világa. Nem is ám hintón, bezárt vasúti kocsiban, vendéglők termeiben, nagy urak váraiban; tőzsdék, kiállítások, tárlatok zagyva tömkelegében, éh sóvár tömegek tolakodása közt, szótárak és ismerettárak sivár, aszú, holt adathalmazaiból.
Így beszéltek a jurátusok Hollinger uram füstös kávéházában, amikor a lutri játékot befejezték. A beszélgetés nem volt hiábavaló. Jó eredményre jutott. Utazzunk hát, fiúk, saját országunkban. Ismerjük meg elvégre saját édes hazánkat.”

Eötvös Károly: Hazádnak rendületlenül… In. Uő.: Balatoni utazás, Budapest, Magvető, 1982, (Magyar hírmondó) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Néprajzi, kultúrtörténeti szempontból is különleges műve A Bakony (1909), amely egy hazai tájegység gazdag, személyes hangú leírása. Benne úgy állított emléket a magyar köznemesi rétegnek, mint Márai Sándor a polgárságnak. Ahogyan a táj és a benne élő ember kölcsönös kapcsolatáról írt, az Hamvas Béla magyar vonatkozású műveiben köszön majd vissza, mindenekelőtt a Bakony (1936) és Az öt géniusz (1948) című esszéiben.

„Ragaszkodni fajához, életével védelmezni honát, hitét, szabadságát, függetlenségét, lelkesülni őseinek dicsőségén és soha el nem feledni a csapásokat, melyek nemzetét sújtották s inkább örökre elmúlni, mint nyelvéről és faji egyéniségéről lemondani: ez a nemes magyar lélek.
Ez volt a lelke ezer év óta a magyar köznemességnek. Ezt a kincsét nem tudta még a társadalom minden rétege közt igazán szétosztani.
Amikor a Bakonyról írok: erről a köznemességről írok. Ahogy a rengeteg Bakony vidékein megismertem. Minden elmúlik idővel. Elhervad a köznemesség is, s jelleme és erkölcsei elhalványodnak. De én azt akarom, hogy mivoltának igaz képe híven szálljon át azokra a nemzedékekre, amelyek énutánam következnek.”

Eötvös Károly: A Bakony, Budapest, Révai, 1909. I. kütet. 7. o. – Törzsgyűjtemény

Krúdy Gyula A vajda című írásában emlékezett meg Eötvös Károlyról.

„…Azt lehetne mondani, hogy Eötvös Károly volt az utolsó kávéházi mesemondó, aki elvonatkoztatta magát a maga korától, kis báránysipkáját a fejére húzva. Karosszékében elterülve, álmosan hunyorítva: még késő éjjelen is azt tudta mondani, hogy hip, hop, ugorjunk vissza negyven-ötven esztendőt az időben... Hiába kezdte történeteit olyanformán, mintha veszprémi fiskuskorában történtek volna. Eötvös mesemondásaiban sok olyan legenda volt, amelyeket valaha ő is csak hallhatott a magához hasonlatos mesemondó régi magyaroktól, akik már fényesíteni kezdték a meséket. Mesekincstár volt a vajda memóriája, a fantáziája, az éjszakázó kedve révén. Az asztalnál üldögélő hallgató odaképzelte magát, ahová a vajda vitte magával a tarisznyájában: »csendillás« dunántúli szüretekre, bakonyi utazásokra, összeboruló erdei utakra, ahol őskori fekete ruhájában mutatkozik a disznópásztor, a balatoni partokra, amelyeken, persze hiába kereste volna a jámbor utazó a megfelelő helyeket, ha Eötvös mesemondásai alapján útra kel.”

Krúdy Gyula: A vajda. (1926). In. Uő.: A tegnapok ködlovagjai. Rajzok, emlékezések, [vál., sajtó alá rend., az utószót és a jegyz. írta Gordon Etel], Budapest, Szépirodalmi, 1961, 387–388. o. – Törzsgyűjtemény

Szerk.: Mann Jolán

Eötvös Károly további művei és a róla szóló bibliográfia a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

• Megakad a vármegye. Elbeszélések, [vál. Lukácsy Sándor] Budapest, Szépirodalmi, 1952. 
• Eötvös Károly: Aki örökké bujdosott, [szöveggond.: Makai Judit], Budapest, Móra, 1986. 
• Tóth Jánosné: Eötvös Károly bibliográfia, Veszprém, Eötvös Károly M. Kvt., 1987. (Veszprém megyei bibliográfiák, 1.) 

A magyar nyelvű netes írásbeliség megőrzési munkálatairól újból jelentjük.

Könyvtárunk gyűjti, őrzi, tárolja, feldolgozza és szolgáltatja az elektronikus formában megjelent magyar és magyar vonatkozású szövegeket. Az archive.org-on találtuk meg az Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin archívumát.

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 1. évf. 2. sz., 1996. tavasz – Elektronikus Periodika Archívum

A Magyar Elektronikus Könyvtár nevére keresve az Internet Archive magyar anyagai között találtunk erre a cikkre:

Internet Kalauz: Bár a „pókember" fogalma, amit lapunk használ azokra, akiknek az életébe már beépült az Internet mindennapos használata, nemtelen, ha egy női internautáról beszélnénk, nyilván „pókasszonyt" mondanánk megkülönböztetésül. Van a Hálón hely a pókasszonyoknak is?
Vida Andrea: Eleinte furcsa volt, hogy mindenhol csak fiúkba „ütközöm", de ez csöppet sem zavart, sőt kifejezetten kellemesen érintett, mert érezhető volt a fiúk öröme, hogy végre egy nővel találkoznak a Neten - szinte kényeztettek a figyelmességükkel. Ma már nem olyan különleges a helyzetem, örömmel látom, hogy egyre többen jelenünk meg, mindenféle korosztályból. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a számítógép valami félelmetes szörny, amivel csak programozók képesek megbirkózni, az meg különösen tévedés, hogy csak férfiak értenek hozzá. Ma már sokkal inkább „kommunikáló gép” lehetne a helyes meghatározása, mostanában ez a funkciója érvényesül leginkább. E téren pedig mi, nők igencsak otthonosan mozgunk, igaz?

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 4. évf. 5. sz., 1999. május – Elektronikus Periodika Archívum

Vida Andrea ott volt a Magyar Elektronikus Könyvtár megalakulásakor a múlt században. A szegedi, akkor még József Attila Tudományegyetem könyvtárosa már akkor sem féltette a könyveket az internettől.

Két kattintás után kiderült, hogy az első hazai internettémájú, szórakoztató és ismeretterjesztõ jellegű, nyomtatott magazin 1996 és 2004 közötti évfolyamaiból 87 db szkennelt szám van meg az archívumban: 

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 1. évf. 2. sz., 1996. tavasz – Elektronikus Periodika Archívum

Szerencsére ennél a kiadványnál is sikerült néhány lépésben eljutni az akkori főszerkesztőhöz. Vértes János nagyon készségesen válaszolt az engedélykérõ levelünkre, sõt felajánlotta a hiányok pótlását, valamint a kiadó egyéb, a kilencvenes években publikált informatikai témájú hetilapjainak, hírleveleinek és havi magazinjainak archiválási lehetõségét is.

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 1. évf. 2. sz., 1996. tavasz – Elektronikus Periodika Archívum

Így egyre több „digitális lenyomat" őrződik meg az internet elsõ magyarországi évtizedéből az OSZK Elektronikus Periodika Archívumában.

Drótos László

A magyar nyelvű netes írásbeliség megőrzési munkálatairól jelentjük.

Könyvtárunk gyűjti, őrzi, tárolja, feldolgozza és szolgáltatja az elektronikus formában megjelent magyar és magyar vonatkozású szövegeket. Drótos László egy CD-n találta meg az iNteRNeTTo heti hirlevel  (így ékezet nélkül) archívumát.

1996 elején jelent meg az ékezet nélküli hírlevél első száma, Barczi Imre szerkesztésében. 

Most mar mindjart itt van a kanaan, bar az IDC szerint 1996 csendes ev lesz az Interneten. Ez azonban amolyan vihar elotti csend csupan, 2000-ben mar annyian leszunk a halozaton, hogy kint maradni lesz nagyobb kunszt. Persze ez az Internet mar nem az az Internet lesz, meg emlekszunk a Compuserve pofonjara, mikor kijon majd az amerikai mediatorveny: ujra tilos lesz a mell az AOL-on, az igazi netburgerek pedig atpartolnak valami masra, bar amilyen szerencsejuk van, egyszer majd az is kinovi magat es akkor kezdodik elolrol az egesz.

Barczi Imre

Így nézett ki az első impresszum:

iNteRNeTTo heti hirlevel 1996. 1. szám – Elektronikus Periodika Archívum

STEVE CAPPS TAVOZIK
(PC Week News, Newsbytes, Reuters) Az Apple egyik leghiresebb es legregebbi programozoja, Steve Capps elhagyja a ceget, s mas, az Internettel kapcsolatos munkakkal foglalkozik a jovoben. Capps kulcsszerepet toltott be a Lisa es a Macintosh tervezeseben, s o iranyitotta Newton (az Apple toll-alapu szamitogepe) szoftverenek fejleszteset is. Az elmult honapokban aggasztoan megnott az 'agyak' kiaramlasa az Apple-tol: mintegy tucat vezeto fejleszto es manager tavozott februar ota.

iNteRNeTTo heti hirlevel 1996. 22. szám – Elektronikus Periodika Archívum

A Szegedi Egyetemi Könyvtárban is őrzött CD-t egy otthoni takarítás alkalmával találta meg Drótos László kollégánk.

HIX – Hollosi Information Exchange. A HIX és az iNteRNeTTo közös CD-melléklete. Összeállította: Hollósi József – Magyar Országos Közös Katalógus

Drótos László: Március elején, otthoni takarítás közben került elő a Hollosi Information Exchange 1998 elején összeállított CD-je.
Mi van a CD-n?
D.L.:  A lemezen a legrégibb magyar online fórumszolgáltatás levélarchívuma mellett rajta vannak az első igazi hazai hírportál, az iNteRNeTTo heti hírlevelének 1996 január és 1998 február között megjelent számai, melyeket e-mailben terjesztett a szerkesztőség.
Hogyan történt?
D.L.: Bár a gépem DVD-írója már nem igazán akarta ezt a régészeti leletet felismerni és beolvasni, de végül hosszas kattogás és hangos zúgás után sikerült egy másolatot készíteni róla. Azonnal elkezdtünk levelezni az iNteRNeTTo volt munkatársaival, hogy engedélyt kérjünk az EPA-ban való szolgáltatáshoz. Mindenki nagyon segítőkész volt, gyorsan eljutottunk a hírlevél főszerkesztőjéhez, aki még három számot meg is talált a régi levelezésében a CD-ről hiányzó négyből, így ezeket pótolni tudtuk.
Hiányzik még hírlevél?
D.L.: Keressük még az 1996-os 45. számot, ami a november 12–18. közötti híreket tartalmazza, valamint az 1998. február 9. utáni hírleveleket, mert azok már nem kerültek fel a CD-re.

WINDOWS 98: ÚJABB HALASZTÁS (Reuters) Ismét elhalasztották a Microsoft Windows következô verziójának, a Windows 98-nak a kibocsátását. A Windows fejlesztôrészleg illetékese szerint a program csak 1998 második negyedévében kerül piacra, ugyanis a bétateszt során kiderült: a vásárlóknak olyan rendszerre van szüksége, amely egyaránt alkalmas a Windows 3.1 és a Windows 95 felújítására. A jelenleg bétateszt alatt álló verzió csak Windows 95-re telepíthetô, a Windows 3.1-re telepíthetô változatot eredetileg néhány hónappal késôbb dobta volna piacra a cég. Az eredeti tervek szerint 1997-ben készült volna el a Windows 98, amely a Internet Explorer web-böngészôt a felhasználói felületbe integrálja.

iNteRNeTTo heti hirlevel 1997. 38. szám – Elektronikus Periodika Archívum

Drótos László: Az epa.oszk.hu/02900/02935 címre tegnap feltett fájlok egyszerű szöveges állományok egy HTML fejléccel ellátva. A fejléc egységesítésén és néhány elcsúszott számozáson, dátumon kívül mást nem javítottunk bennük, meghagytuk az eredeti kalapos "ő" és "ű" betűket is az 1997-es számokban, mert azok is a korszak lenyomatához tartoznak. (A hírlevél kezdetben ékezetek nélkül íródott, csak a második évfolyamtól tértek át a magyar ékezetekre, de nyugat-európai kódolással.)

Az iNteRNeTTo hírlevele a külföldi fejlesztések bemutatása mellett érdekes kordokumentum az akkoriban formálódó magyar internetről is. A Magyar Elektronikus Könyvtárról is találtam benne olyan információkat, amelyeket már én is elfelejtettem. 

Excite: ingyenes e-mail, Unix-bug (Reuters, c|net) Az Excite bejelentette, hogy az angliai iskolai Internet- program keretében ingyenes, örökre szóló e-mail accountot ad az ország minden diákjának. Az Excite ez év végére mind a 10 millió angol diáknak elkészíti a web-alapú postafiókját. A szponzorok által is támogatott akció teljes költségét nem hozták nyilvánosságra. A postafiókokból, melyeket életük végéig megtarthatnak a diákok, szűrik a kéretlen leveleket. Az angol iskolai Internet-programot hivatalosan néhány napja indította Tony Blair miniszterelnök: a cél az ország összes, 32000 iskolájának bekötése öt éven belül. A bejelentéssel közel egyidőben ismét a hírek élére az az Excite WebServers 1.1 (EWS) programhiba, ami a rosszul konfigurált Unix szervereken védelmi hibát idézhet elő. A programhibát fölfedező rendszergazda december 18-án küldött egy e-mailt a cég webhelyén megadott címre, azonban kiderült, hogy az ide érkező e-maileket nem olvassa senki, mivel az EWS '97 eleje óta ingyenes program.

iNteRNeTTo heti hirlevel 1998. 2. szám – Elektronikus Periodika Archívum

Az archiválási és közlési engedélyt Barczi Imrétől emailben kaptuk meg március 18-án. Barczi Imre gmail-es címet használ a levelezésében, 20 évvel ezelőtt  72724.1065@compuserve.com volt az elérhetősége.

A pontos hiánylistánk, melyek felkutatásában kérjük a tisztelt felhasználók segítségét:

• 1996. 45. szám – november 12–18.
• Az 1998. 5. szám utáni számok is hiányoznak. Ezek már nem kerültek a HIX CD-re.

Elérhetőségünk: Drótos László, Moldován István. epa-info@mek.oszk.hu vagy info@mek.oszk.hu.

Köszönjük a segítséget!

Mikor és hol jelent meg Gárdonyi Géza első névvel vállalt írása nyomtatásban? Az irodalomtörténészek azonnal rávágják, hogy a Füllentő című élclapban 1881-ben Egerben.

De mi volt az az írás? Ki nyomtatta? Mi is volt ez a Füllentő című lap?

Menjünk vissza Gárdonyi emlékei közé. Az önéletrajzi írásait tartalmazó Töredékek című kötetében ezt írja:

„Az apám látta, hogy nem megy velem semmire, hát Egerbe adott a tanítóképezdébe. Gondolta magában: elég szamár vagyok ahhoz, hogy tanító váljék belőlem.
És itt kezdődik az én hírlapírói pályám.
Ugyanis ebben az időben indította meg Glódy az ő Füllentő című élclapját.
Amint ezt az élclapot megpillantottam, egyszerre láttam, hogy munkatársa lehetek, mert elképzelhetetlenül rossz élcek voltak benne.
Alacsony, barna szakállú ember volt az első szerkesztőm.
Mikor bemutattam neki magamat, azt kérdezte tőlem, hogy dolgoztam-e már lapokba.
Azt feleltem, hogy az Üstökös-nek többször küldtem be humoreszkeket.
Ez imponált neki. Persze azt nem kérdezte tőlem, hogy megjelentek-e azok a humoreszkek, nekem pedig volt annyi eszem, hogy erről nem szóltam semmit.
Glódy "eleinte" nem adott fizetést - az igaz, hogy később sem -, de már ő így fejezte ki magát.
Az első közleményt, amely tőlem megjelent, a Komáromi kisnaptár-ból írtam ki.
Adomák voltak.
Glódy kijelentette, hogy zseni vagyok, s honoráriumképpen adott egy rövidszivart.”

Gárdonyi Géza: Töredékek - Magyar Elektronikus Könyvtár

Glódy neve igazából Iklódy Győző, aki hírlapíróként több vidéki lapba is írt, majd elindította 1879-ben az egri Füllentőt.

„Szerkesztette s kiadta Egerben a Végrehajtók lapját 1873-74-ben, mely azonban a 9. számmal megszünt; 1879. őszén indította meg szintén Egerben a Füllentő cz. élczlapot, mely havonként kétszer jelent meg, 1881-től Budapesten (1883-tól havonként háromszor), 1884. márcz. 10. a 9. számmal ez is megszünt; 1890. febr. 2. indította meg a Magyar Pénzügyőr cz. heti szaklapot, mely azóta hetenként Budapesten megjelenik.”

Iklódy Győző szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái – Magyar Elektornikus Könyvtár

A lapot 1881-től már Budapesten adták ki, majd 1884-ben megszűnt. Az 1882-es Vasárnapi Ujságban a humorisztikus lapok között listázták a három forintba kerülő Füllentő című magazint.

Vasárnapi Ujság, 1882. 5. szám. – Elektronikus Periodika Archívum

A Cserépfaluban született Kohn Dávid nyomdájában adták ki a lapot, erről a Heves Megyei Hírlap nyomdatörténeti írásában olvashatunk. A nyomda szerepel könyvtárunk nyomdatörténeti honlapján is.

„A Líceumi Nyomda után idő­ben az első Kohn Vilmosé volt 1878-ban. A cserépfalvi születé­sű fiatalember csak kettő évig vitte az általa alapított üzletet, mert 1880-ban Kohn Dávid vette át tőle, aki akár a testvére is lehetett, hiszen ugyanott született, és csak négy évvel volt fiatalabb Vilmosnál. Az üzem több inast foglalkoztatott. Kohn Dávid 1891-ben engedélyt kért egy tiszafüredi fiók nyitására, majd a következő évben elkezdett könyvkötéssel is foglalkozni, sőt egy időben szerkesztette a nála nyomtatott Eger és Vidéke című lapot is. 1893-ban azonban nyomdája leégett, és ami megmaradt belőle, azt az Egri Nyomda Részvénytársaság vásárolta meg. Ő maga Budapestre költözött, és ott megalapította a Petőfi Nyomdát. Egri nyomdájában készült az Iklódy Győző szerkesztette Füllentő című lap, amely Gárdonyi Géza első irodalmi zsengéit is megjelentette”

Heves Megyei Hirlap 1992. október 1. – Hungaricana 

A nyomda leégését követően Kohn Dávid nyomdászsegédként dolgozott, kilenc gyermeke született. 1902-ben börtönbe került csalás vétsége miatt a nevét Kalmárra változtató Kohn Dávid. A cserépi Kohnokról itt olvashatnak többet.

Kalmár Dávid fogolytörzskönyv HU BFL – VII.102.a–fogoly –1902–293 – Hungaricana

Miről írt a Füllentőben a 16 éves Ziegler Géza?

Füllentő, felelős szerkesztő: Iklódy Győző 1881. május 1. A címlap részlete. – Törzsgyűjtemény

Igen, Ziegler Géza, mert a Gárdonyi csak egy felvett név, mely nevet a Füllentőben megjelent írása miatt választhatta. Mert itt láthattuk először leírva azt, hogy Gárdonyi Z. Géza. Majd a Z-t is elhagyta, s a kilencvenes évektől már Gárdonyi Géza néven publikált. Gárdonyból származott a Ziegler család, ez lehet a névválasztás oka. Az anyakönyvben 1897-ben jelezték a névváltoztatást. 

Így nézett ki először kinyomtatva az író neve:

Gárdonyi Géza neve először nyomtatásban. Füllentő, felelős szerkesztő: Iklódy Győző 1881. május 1. – Törzsgyűjtemény

Mutatjuk a frissen szkennelt írást 1881 májusából. Gárdonyi Géza nyomtatásban megjelent első írásának a címe: Egy kínos perc.

 Füllentő, felelős szerkesztő: Iklódy Győző 1881. május 1. A 3. oldal részlete. – Törzsgyűjtemény

Az elektronikus verzió is elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban

„EGY KÍNOS PERC

(Humoreszk)

Náci barátom névestélyét nagyon jól töltöttük. Ittunk, ettünk, hatalmas tósztokat mondottunk; legtöbbet Kuprun bácsi, ki mindegyikét így fejezte be: - "Az Isten éltesse hát kedves barátunkat életnagyságban, mindörökké Ámen!"
Elég az hozzá, jól mulattunk.
Már éjfél elmúlt, midőn utolszor fogadván egymásnak szörnyű nagy barátságot, szétoszlottunk. Én magányosan haladtam a Hold által félig-meddig megvilágított úton, mely egy kis erdőn át vezet negyedórányira eső lakásomhoz.
Az élvezett italok kissé elkábítottak, s menet közben különféle vad gondolatok kergették egymást az agyamban.
A vidéken, ahol tartózkodom, zsivány, tolvaj nép lakik; alig múlik el hét, hogy valamely betörési eset ne fordulna elő. Eszembe jutott ez nekem, s önkéntelenül is kapkodni kezdék zsebemben, melyben szobakulcsomat szoktam tartani, de ijedelmemre nem találtam. Remegve szorítám pisztolyom agyát, egyetlen védőeszközömet.
Eközben hazaérék.
A kulcs ajtómon vala.
Kevés tétovázás után beléptem.
Néma, halotti néma csend.
Szobámat sűrű setétség borítá; nem tudtam megkülönböztetni a tárgyakat. Remegve gyújtám meg a gyertyát, és körülnéztem...
Nagy Isten! Az ágy alatt van valaki, az inge kilátszik. Szörnyű fehér alak.
Szédültem.
Sápadtam.
Majd éltem veszélye jutott eszembe. Ha én meg nem ölöm, ő gyilkol meg - villant meg agyamban. Kissé lehajolva lőttem. Az én emberem mégsem mozdult.
Nem találtam, gondolám, s ismét durrant a pisztoly.
- Ördög és pokol! Ki vagy?
Semmi felelet.
Lehajoltam, hogy jobban megnézzem, mi történt. Bár a rémülettől összefolyt előttem minden, mégis kivehettem, hogy az ágy alatt... szégyen és gyalázat... a hálóingem parádézott.
Ez volt hát az ijesztő, a rabló, a zsivány, mit bortól felizgatott képzeletem szült!
- Ördög bújjék beléd! - mondám fogvacogva, s magamra húzván, nemsokára elaludtam...”

szerk.: Tóth Péter

Különleges áprilisunk lesz, Pannonhalmán mutatjuk be az Ernst-kódexet, zár az első világháborús tárlatunk, több könyvbemutatót szervezünk, ott leszünk a Nemzetközi Könyvfesztiválon és számos konferencián.

Kiemelt feladatunk, hogy a kulturális örökség részeit képező kincseinket rendszeresen megmutassuk felhasználóinknak. A Budai Vár mint kulturális helyszín kiváló lehetőséget nyújt a saját anyagainkra épülő kiállítások mellett más események megrendezésére is. Munkatársank folyamatos szakmai segítséget nyújtanak különböző kulturális projektekhez, s az ezekhez kapcsolódó konferenciákon gyakran előadásokat is tartanak. 

Áprilisban számos programot kínálunk. Abban az esetben, ha a program nem a könyvtárban lesz, jeleztük az esemény helyszínét.

• Március 29–április 1. Kollégáink elődásai a Tartalomszolágltatások: Könyvtárak, levéltárak, múzeumok szekcióban a debreceni Networkshopon.
• április 1.: A Szép Magyar térkép verseny eredményhirdetése és blogbemutató
• április 4.: Hajnal Ward Judit: Nyitott könyvtár – könyvbemutató 
• április 5.: Propaganda az első világháborúban, a kiállítás finisszázsa
• április 6.: KÉP, SAJTÓ, TÖRTÉNELEM. Könyvbemutató
• április 9.: Bezár az első világháborús tárlatunk
• április 12.: Fiatal Írók Tárlata és Aukciója
• április 14-15.: Szent Márton-konferencia
• április 14.: A Magyar Nemzeti Múzeum első világháborús tárlata nyílik Székesfehérváron könyvtárunk támogatásával. A kiállítás címe: Az 1. világháború mindennapjai és a háborús mindennapok valósága.
• április 14.: Ludas Matyi a rendszer szolgálatában. Újra KönyvTÁRlat
• április 15.: A Pozsonyi Egyetemi Könyvtár könyvkiállítása a Nemzetközi Könyvfesztivál szlovák díszvendégsége kapcsán. A standunk a központi D épületben lesz a Millenárison.
• április 18.: Amerikai magyarok konferencia támogatásunkkal.
• április 19.: Zsidó kéziratok és kiállítási tárgyak – megnyitó

Networkshop konferencia 2016

2016. március 30. és 2016. április 1. között rendezik meg a NETWORKSHOP 2016 konferenciát, melynek színhelye a Debreceni Egyetem lesz. ( H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1.)

Könyvtárunk előadói:

• Március 31.: 
• Balázs László: Adatbázis-konszolidáció az OSZK-ban
• Moldován István: Tömegek a közgyűjtemények szolgálatában - Jó példák és tanulságok az Országos Széchényi Könyvtárban
• Áprillis 1.:
• Győrffy Szabolcs: Az utófeldolgozás előélete
• Jávorka Brigita: Személyes információszervezés a gyakorlatban
• Ungváry Rudolf:  A nemzeti földrajzi névtér kialakítása. Helynevek fölvételének módszere

Szép Magyar Térkép 2015

1996-ban indult útjára az a verseny, melynek célja a magyar térképkultúra színvonalának emelése és az igényesen kivitelezett térképek térhódításának elősegítése. Ennek érdekében az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék (korábban a Lázár deák Térképészeti Alapítvány) és Térképtárunk minden évben pályázatot hirdet a „Szép Magyar Térkép” cím elnyerésére.

Hajnal Ward Judit: Nyitott könyvtár – könyvbemutató 

A kötet tanulmányai és esszéi a könyvtárak mai munkáját és sokféleségét kívánják bemutatni amerikai példákból kiindulva – magyar közönségnek. Az Egyesült Államokban élő szerző tapasztalatainak jó része nemzetközi érvényű. Az írások célja azon tapasztalatok megosztása, amelyeket e kivételes helyzet idézett elő. A bemutató április 4-én, 15 órakor kezdődik.

Propaganda az első világháborúban – finisszázs

Április 5-én tartjuk az I. világháborúhoz kapcsolódó  kiállításunk záróeseményét, amelynek keretében Zeidler Miklós és Filep Tamás Gusztáv mutatja be a kiállítás most megjelenő katalógusát. A rendezvényen katonadalokat hallhatnak a Cseh Tamás-gyűjteményből, valamint közreműködik Császár Angela színművész. A kötetbemutatót követően kerekasztal-beszélgetés lesz. E napon a kiállítás ingyenesen tekinthető meg.

Kép, sajtó, történelem – könyvbemutató

A Res Libraria könyvsorozat IV. kötetét, amely Révész Emese művészettörténész tollából született és a magyarországi illusztrált sajtó 1850 és 1870 közötti időszakát tárgyalja, a 2016. április 6-án 16.30-kor kezdődő bemutatón ismerhetik meg.

Propaganda az első világháborúban – kiállítás

2016. április 9-éig még látható 2015 őszén megnyílt tárlatunk, amely bemutatja az első világháborúban főszerepet játszó propagandát, az akkor radikálisan új jelenséget, s felrajzolja annak természetrajzát. A totális háború megkövetelte a közvélemény támogatását, így valamennyi hadban álló ország figyelmet fordított a lakosság hazafias és harcias lelkesedésének fenntartására.

FITA – Fiatal Írók Tárlata és Aukciója – kerekasztal-beszélgetés

Április 12-én a több mint egy hónapig megtekinthető Fiatal Alkotók Tárlatán bemutatott kéziratokat Szőnyi Endre antikvárius vezetésével árverésre bocsátjuk. Az árverés bevétele teljes egészében a szerzőket illeti meg.
Az aukció előtt a kortárs fiatal írók helyzetéről pódiumbeszélgetés lesz, melynek résztvevői: Boka László irodalomtörténész, az OSZK tudományos igazgatója, Fehér Renátó (JAK), Kalapos Éva Veronika (FISZ), Korpa Tamás (FISZ elnökségi tag), valamint Visy Beatrix kritikus, irodalomtörténész.

Ludas Matyi a rendszer szolgálatában. KönyvTÁRlat.

Április 14-én 16.30-tól előadónk lesz Takács Róbert történész, a Politikatörténeti Alapítvány és Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa.
A gyűjteményünkből igazi ritkaságokból összeállított csemegéket válogatunk, melyeket minitárlat keretében mutatunk meg csak ezen a napon.
Az estre a belépés az NKA támogatásnak köszönhetően ingyenes!

Szent Márton-konferencia

Pannonhalmán április 15-én Boka László, könyvtárunk Tudományos igazgatója nyitja meg Az Ernst-kódex (OSZK, Cod. Lat. 431) című kiállítást.

Zsidó kéziratok és szertartási tárgyak – kiállítás

Időpont: 2016. április 19 – május 28. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében kedd-szombat 9 és 20 óra között látogatható.
 

Ez az egyedülálló kiállítás a zsidó emberek Izrael Földjéhez (Eretz Ysrael), a héber nyelv, írás és a zsidó irodalom bölcsőjéhez való kötődését mutatja be.

Jóllehet, a zsidó emberek a történelem során sokszor száműzetésbe vagy diaszpórába kényszerültek, a nyelv a zsidóságot összekötő egyetlen, közös kapocs maradt. Annak ellenére, hogy a középkori és a modern zsidó történelem során az egyes zsidó közösségek között eltérő nyelvváltozatokat figyelhetünk meg, a héber írás, bármely korból származzon is, a Holt-tengeri tekercsek ismerete óta a modern kor embere számára is olvasható.

A kiállított tárgyak mindegyike ábrázol héber betűket és feliratokat, vallási szokásokhoz kapcsolódik, és az otthonokban vagy a zsinagógában szertartási tárgyként használták őket.

Szeretettel várunk a könyvtárban!