Máig élő hírnevét leginkább a Gyöngyösi István (1629–1704) Márssal társolkodó Murányi Vénus című művének, és a történet későbbi feldolgozásainak köszönheti.

A történelmi alakot nem könnyű elválasztani az irodalmi művekben létrehozott alaktól, hiszen a történelmi szakirodalomban gyakran hivatkoznak a Széchy Mária alakját így vagy úgy szerepeltető szépirodalmi művekre, az irodalmi feldolgozások pedig a valaha élt történelmi személyiséget (is) igyekeztek megjeleníteni. Blogbejegyzésünk második részében a Széchy Mária alakja köré fölépített irodalmi konstrukciót mutatjuk be.

Széchy Mária arcképe. Egykorú festmény az Eszterházy hercegek fraknói várkastélyában – Digitális Képarchívum. A kép forrása: A magyar irodalomtörténet képekben, összeáll. és magyarázó szöveggel ell. Vende Ernő, Budapest, Athenaeum, 1905. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Máig élő hírnevét leginkább a Gyöngyösi István Márssal társolkodó Murányi Vénus című művének, és a történet későbbi feldolgozásainak köszönheti.

A történelmi alakot nem könnyű elválasztani az irodalmi művekben létrehozott alaktól, hiszen a történelmi szakirodalomban gyakran hivatkoznak a Széchy Mária alakját így vagy úgy szerepeltető szépirodalmi művekre, az irodalmi feldolgozások pedig a valaha élt történelmi személyiséget (is) igyekeztek megjeleníteni. Blogbejegyzésünk első részében mégis kísérletet teszünk a történelmi személy, az „igazi” Széchy Mária bemutatására.

Széchy Mária arcképe. Egykorú festmény az Eszterházy hercegek fraknói várkastélyában – Digitális Képarchívum. A kép forrása: A magyar irodalomtörténet képekben, összeáll. és magyarázó szöveggel ell. Vende Ernő, Budapest, Athenaeum, 1905. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Homonnay Mária és Széchy György legidősebb leányaként valószínűleg 1610-ben született, nyolc testvére közül még két húga érte meg a felnőttkort. Anyjától szigorú protestáns, magyar nevelést kapott. Életét éppúgy végigkísérte a jólét, a pompa és a folytonos anyagi gondok egyvelege, mint a politikai konspirációk.

Július 14-én egy kevéssé ismert cseh szentet ünnepel a katolikus egyház, Boldog Hroznata premontrei szerzetest. Bár elsősorban Csehországban terjedt el, kultusza Magyarországon is felfedezhető, és nemcsak a premontreiek közt. Ábrázolása szerepel a 18. század folyamán Nagyszombatban többször kiadott szentképsorozat képei közt

12. Bl. Hroznata. In. Patroni menstrui per decursum integri anni a sodalibus Marianis colendi Tyrnaviae a patribus S. J. assignati: I. Aprilis-XXX. Junii [1757–1766], Tyrnaviae: Typis. Academ. S. J., 1757–1766. – Törzsgyűjtemény

A metszeten papi ruhában ábrázolják, felette „Mária” monogrammal, amely odaadó Mária-tiszteletére utal. A kísérő fohász is Szűz Máriához szól. Legendája szerint Hroznata gyermekként meglátogatta Krakkóban élő nővérét. Ottani tartózkodása alatt úszni akart a Visztulában, de az ár elragadta. Órákon át keresték, és már majdnem feladták, mikor az egyik őt kereső halász észrevette, és a partra vontatta, mivel már halottnak hitte, a hajánál fogva. A nagyszombati szentkép kísérőképen ez a jelenet látható. Hroznata később úgy emlékezett, hogy egy ragyogóan szép asszony (Szűz Mária) folyamatosan felette tartotta a kezét.

Az európai utazók közül elsőként járta be a Volga menti és az Urálon túli finnugor népek lakóhelyeit és az Ural északi vidékének első térképét is ő készítette el. Nyelvi és tárgyi gyűjtésével megalapozója lett a hazai finnugor nyelvtudománynak, néprajznak és embertannak. Elsőként készített művészi magyar fordításokat az ősi finn dalokból és a Kalevalából is.

Barabás Miklós: Reguly Antal, litográfia, 1850. In. Haza és haladás: A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867) CD-ROM Budapest: Enciklopédia Humana Egyesület, 2000 Encyclopaedia Humana Hungarica; 7. (A kép eredeti megjelenési helye: In. Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve, Budapest, Magyar Helikon/Móra Ferenc Könyvkiadó 1981, 187.) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Zirc szülötte. Apja jogász, a ciszterci rend jogtanácsosa volt, aki fiát is jogásznak szánta. A történelem iránt érdeklődő Regulyra Kőrösi Csoma Sándor vállalkozása nagy hatást tett. Azonban jogi tanulmányai befejeztével még csak a világlátás szándékával indult észak-európai útra. Németországon kívül vonzotta Skandinávia világa, így Stockholmba utazott, ahol 1839-ben találkozott Adolf Ivar Arwidssonnal, a száműzetésben élő finn tudóssal, a királyi könyvtár könyvtárosával. A svéd nyelven kívül Arwidsson ösztönzésére kezdett finnül, majd egyéb finnugor nyelveken tanulni. 1843 és 1846 között orosz támogatással, valamint a Magyar Tudományos Akadémia – mely 1843-ban levelező tagjai sorába választotta – és itthoni támogatói anyagi segítségével az Ural és a Volga vidékén többek között a vogulok, az osztjákok, a cseremiszek, a mordvinok és a csuvasok körében folytatta tovább kutató-gyűjtő munkáját, ahonnan csak 1847-ben érkezett haza.

Csehországban július 6-án ünneplik Husz János cseh pap, egyetemi tanár, előreformátor emléknapját.

Husz János mártírságáról szóló disputa – Régi Nyomtatványok Tára. RMK III 4382 (10)

Husz János 1402-től volt Prágában a Betlehem kápolna papja. Erős ellenszenvet váltottak ki belőle a gyakran tapasztalt szociális igazságtalanságok, és az Egyházban is jelentkező visszaélések, amit prédikációiban gyakran hangoztatott. Nagy hatással volt rá az angol reformátor, John Wyclif tanítása, de nem mindenben követte. 1409-ben a pápa eretneknek nyilvánította Wyclifet, és elrendelte könyvei elégetését, 1410-ben a prágai érsek ki is hirdette a pápai bullát, Husz azonban nem engedelmeskedett, sőt írásaiban és prédikációiban kiállt Wyclif mellett, bár hangsúlyozta, hogy csak azokat a tanait fogadja el, amiket a Szentírásból vagy a természetes ész fényénél bizonyítani lehet. Mivel többszöri felszólításra sem volt hajlandó Rómába utazni, hogy ott válaszoljon az ellene felhozott vádakra, 1411-ben Odo Colonna bíboros kiközösítette.

Csehországban és Szlovákiában július 5-én ünneplik Szent Cirillt és Szent Metódot, a szlávok apostolait, akiket  II. János Pál pápa Egregiae virtutis kezdetű apostoli levelében 1980-ban Európa társvédőszentjeivé nyilvánított – noha ünnepük a római egyházban február 14-én van.

Szent Cirillnek és Szent Metódnak, a szlávok apostolainak ünnepét 1880-ban vették föl a római katolikus naptárba, július 5-re, Szent Péter és Szent Pál oktávájába. 1897-ben, amikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt kezdték ünnepelni, először július 7-re, majd 1969-ben február 14-re, Cirill halála napjára helyezték át.

Az ortodox egyházak Oroszországban, Ukrajnában, Szerbiában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Bulgáriában a Gergely-naptár szerint május 11-én, a Julián-naptár szerint május 24-én tartják ünnepüket arra a napra emlékezve, amikor 863-ban a hagyomány szerint a testvérpár a moráviai szlávok megtérítésére indult. Ezekben az országokban ez a nap nemcsak egyházi, hanem állami ünnep is, a szláv írásbeliség és kultúra napja, akárcsak Csehországban és Szlovákiában, ahol viszont megmaradt a korábbi július 5-i dátum.

Jan Matejko: Szent Cirill és Szent Metód, 1885. Forrás: Wikipédia

„A mai nap nemcsak egy könyvbemutató, hanem egy együttműködés nyilvános bejelentése is a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) között” – jelentette ki Borbély László író, az MMA titkárságának munkatársa „A nekifeszült mentő-akarat”. Kuncz Aladár-emlékkonferencia című kötet bemutatóján június 25-én az intézmény irodaházában.

„A nekifeszült mentő-akarat”. Kuncz Aladár-emlékkonferencia című kötet bemutatója 2019. június 25-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodaházában.

Az OSZK Kiadó díjai, elismerései kapcsán dr. Boka László irodalomtörténésszel, az OSZK tudományos igazgatójával, kiadóvezetőjével beszélgettünk. A beszélgetés első része itt olvasható. 

Boka László irodalomtörténész, az OSZK tudományos igazgatója, kiadóvezetője

Boka László: 2014-ben, az első világégés centenáriumán számos szép kötet jelent meg Magyarországon. A legszebbnek mégis az OSZK és az Osiris Kiadó összefogásával napvilágot látó bilingvis, magyar és angol nyelvű Képpé formált háború – Picture the great war című album bizonyult, amely kategóriájában 2015-ben elismerő oklevelet, ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök különdíját is elnyerte.

Az OSZK Kiadó kiadványai hosszú ideje töretlen sikernek örvendenek a Szép Magyar Könyv évente megrendezett versenyein. Ugyanakkor talán még mindig vannak olyanok, akik előtt kevéssé ismeretes, hogy az Országos Széchényi Könyvtár könyvkiadóként is komoly és elismert szakmai munkát végez, s évente 25–40 kiadványt jelentet meg. E könyvtermés – ha csak az utóbbi 15 esztendőt nézzük – színvonalát tekintve is kiemelkedő. Mesélne nekünk, kérem, a kezdetekről? Mi volt az első érdemi díj, amelyet az OSZK magáénak tudhatott?

Boka László: A könyvtár alapításának 200. évfordulójára, tehát 2002-re készült egy három nyelven is kiadott értékes díszalbum: a Kincsek a nemzet könyvtárából. A kiadvány 2003-ban, a X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a látogatók szavazata alapján az év közönségdíjas kötete lett. Ez volt talán az első komoly könyvkiadói elismerés, amelyet aztán több siker követett. Ha így visszatekintek, ez a díj valahol lendületet is adott, hiszen ezt követően munkatársaink odaadó munkájával egyéb versenyeken is indultunk. A Szép Magyar Könyv az idén immár 90 éves történetébe például végképp beírtuk a nevünket, az utóbbi másfél évtizedben ugyanis több míves kötetünkkel is pályáztunk. Amint a kiadó fokozatosan épült, gazdagodott, mondhatni: professzionalizálódott, úgy a szakmabeli visszajelzésekből is fokozatosan éreztük, láttuk, tudtuk: lassan nagykorúvá érett.

Kincsek a nemzet könyvtárából. Szöveg: Monok István; fotók: Hapák József. Budapest, Magyar Könyvklub, 2002. Borító – Törzsgyűjtemény

Lipták Dorottya történészre, sajtótörténészre, a nemzeti könyvtár 2018-ban elhunyt munkatársára, kutatócsoport-vezetőjére emlékezve rendezett tudományos konferenciát június 12-én a Magyar Tudományos Akadémia Sajtótörténeti Munkabizottsága, az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban tartott rendezvény megnyitóján Monok István főigazgató kiemelte, hogy könyvtárosként (is) mennyire egyetértett a tudományos kutató Lipták Dorottyával egy majdan megírandó magyar sajtótörténeti kézikönyv megalapozásának szükségességében.

Lipták Dorottya, a kötet szerkesztője, Révész Emese Kép sajtó, történelem (Res Libraria sorozat IV. kötet) című könyvének bemutatóján 2016. április 6-án az Országos Széchényi Könyvtárban (fotó: Karasz Lajos)