Szerző: Szőts Zoltán Oszkár, történész, tartalmi feltáró

Az első világháború viharos esztendei intézményünk személyi állományát sem kímélték meg. Hősi halottunk, dr. Hupka Ödön, 1915. május 28-án, kilencvenhat évvel ezelőtt hunyt el. Szerencsére több munkatársunk nem követte őt a halálba a frontharcok során.

„Megdicsőült kartársunk 1885. december 13-án született Tállyán, Zemplén megyében. Középiskoláit Kassán és Egerben, egyetemi tanulmányait 1907-1910. Budapesten végezte és 1911. december 22-én bölcsészetdoktori oklevelet szerzett.” – emlékezett róla Gulyás Pál Magyar Könyvszemlebeli nekrológjában. Doktori értekezését Seneca száműzéséről írta. Egy további publikációja jelent meg korábban, egyetemi évei alatt. Franciából magyarra fordította Paul Good „Erkölcs és erő” című könyvét.

Hupka Ödön 1912. június 12-től kezdve dolgozott gyakornokként az Országos Széchényi Könyvtárban, 1913-ban házasságot kötött Nováky Gizellával. 1914-ben önkéntes tisztként vonult be, majd a következő év tavaszáig katonai tanfolyamon vett részt. Ezután a Magyar Királyi Miskolci 10. Honvéd Gyalogezredhez került zászlósi rangban. Az északi frontra vezényelve részt vett a gorlicei áttörésben, a halál a kalnikow-i csatában érte. Ha Gulyás Pál információi helytállóak, „holttestét küzdő társai a Kalnikow-Schosstól délre Zagrebla felé vezető út mellett újonnan épült templom nyugoti oldalán temették el.”

Harcztér 1915 Bódy Béla OSZK Fénykép, és Fotóművészeti Tár - Magyar Digitális Képkönyvtár

Halálának pontos körülményeinek rekonstruálása sajnos jóformán lehetetlen feladat. 1939-ben jelent meg az „A volt M. Kir. Miskolci 10. Honvéd Gyalogezred világháborús emlékalbuma” című könyv. Bevezetőjében a szerkesztő, Sassy Csaba a következőket írta:

Már 22.000 kép közül lehet válogatni képgyűjteményünkben.

• Állatvilág részgyűjteményünkben közel hétszáz kép található. (Internetes gyűjtemény)

• A Varga József fotóösszeállításunk több mint ezerötszáz képet tartalmaz, egy új részgyűjteménnyel bővült:
  Nőalakok budapesti temetőkben  

• A Wikipédiáról már háromezer-kétszáz kép látható.

Új részgyűjtemények:

• Benyó Ildikó grafikusművész képei (magángyűjtemény)
• A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka (Könyvillusztráció a MEKből)
  
  

A Digitális Képarchívum anyaga többféle forrásból származik. Egyrészt feldolgozzuk benne a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazát, így ezek az illusztrációk - általában jobb minőségben - önállóan is kereshetőkké és hivatkozhatókká válnak. Másrészt pedig gyűjtjük, katalogizáljuk és hosszú távon megőrizzük az interneten (pl. képmegosztó oldalakon), továbbá a CD illetve DVD kiadványokon megjelenő digitális képeket, amennyiben azok megfelelnek gyűjtőkörünknek és a tulajdonosuk hozzájárul a DKA-ban való szolgáltatáshoz. Az ilyen irányú felajánlásokat a DKA Kapcsolat oldalán levő címeken várjuk. A célunk egy változatos tartalmú, nagyfelbontású dokumentumokból álló és jól kereshető képgyűjtemény kialakítása.

Idő, idő, idő.

Az olvasóknak általában a lehető leggyorsabban van szüksége könyvekre, jegyzetekre, folyóiratokra. A kérőlapok hibátlan kitöltése után maximum egy órán belül minden kikért dokumentumot szolgáltatni tudunk. Januárban az úgynevezett „kétórás” kéréseket eltöröltük, sőt további gyorsítást tervezünk.

Évek óta népszerű szolgáltatásunk a dokumentumok előkészítése. Beiratkozott olvasóink akár otthonról, fotelből kiválaszthatják az olvasni kívánt könyveket, hírlapokat és megrendelhetik előkészítésüket. A kéréseket két órán belül megválaszoljuk. Így mire olvasónk a Budai Várba érkezik, azonnal olvashatja a kért dokumentumot. Ez a szolgáltatásunk díjfizetős, ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy díjmentesen, személyesen másnapra kérjék a dokumentumok előkészítését.

Az épület belső magjában, az olvasótermek alatt két toronyraktár helyezkedik el. Az egyenként 11 emeletes tömböket a központi főlépcső alatt a II. és III. épületszinten horizontálisan is raktári terek kapcsolják össze. Továbbá a keleti oldalon a III., IV. szinten és a nyugati oldalon a II. szinttől lefelé az épület teljes hosszában is helyet kapott egy-egy négyemeletes raktár. A könyvtár raktárainak alapterülete mintegy 15 000 m2. A polcok hossza meghaladja a 80 km-t. A teljes raktári területet 2200 m hosszan egy keskeny sínpálya hálózza be, amelyen kis, billenőkosaras elektromos kocsik közlekednek.

Mi a helyzet a külső raktárakban elhelyezett állománnyal?

Két külső raktárunk van. Az itt őrzött állomány a mintegy tízmillós összgyűjtemény 10 százalékát teszi ki.

Az óbudai raktárba telepítettük ki az 1952 után megjelent könyvek muzeális példányait, tehát azt a példánysort, amelyre a Nemzeti Könyvtárnak a törvény szerint archiválási kötelezettsége van. E művek forgalmazható példányai a központi épületben az olvasók rendelkezésére állnak.

A könyvtár rákospalotai raktárába olyan hírlapokat, folyóiratokat illetve jegyzeteket helyeztünk ki, amelyeknek csekély az olvasói forgalma. Ilyenek a volt szocialista országok napilapjai és folyóiratai; az 1950-80-as évek hazai főiskolai, egyetemi jegyzetei.
Ilyen típusú kéréseknél is ajánljuk a dokumentum előkészítés szolgáltatást. Havonta mintegy 5-10 ilyen kérés érkezik könyvtárunkba.

Központi raktár - pdave fotója az Indafotón

“Az e-Infrastruktúrák szerepe a kulturális örökség digitalizálásában és hosszú távú megőrzésében” című konferencia június 23–24. között kerül megrendezésre a könyvtárban. A konferencián ingyenes a részvétel, de regisztrációhoz kötött.

A DC-NET (Digital Cultural Heritage NETwork) az ERA-NET – Európai Kutatási Térség hálózati fejlesztését elősegítő együttműködési akció – keretében indult projekt, melyet az Európai Bizottság finanszíroz a 7. Keretprogramból. A DC-NET projekt 2009. december 1-jén indult és 2011 decemberében zárul. Nyolc EU-tagállam kutúráért és kutatásért felelős minisztériuma vesz részt a projektben. Magyarországot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviseli projektpartnerként. A DC-NET célja a kulturális örökséget őrző intézmények (múzeumok, könyvtárak, levéltárak és archívumok) és a nemzeti e-infrastruktúra-szolgáltatók közötti kapcsolatok fejlesztése a kulturális digitalizálás előmozdítása érdekében.

A konferencián tárgyalt témaköröket elsősorban a DC-NET projekt eddigi eredményei és további haladási iránya köré szervezzük, különös hangsúlyt fektetve a digitális kulturális örökség hosszú távú megőrzésére. Számos prezentáció hangsúlyozza az e-Infrastruktúrák fontosságát a technikai, informatikai, számítási és tárolási szolgáltatások nyújtásában, kutatási eredményeik és gyakorlati tapasztalataik közzétételével. Hallható lesz majd néhány vitaindító előadás is a hosszú távú megőrzés irányelveivel, jogi és technikai kérdéseivel kapcsolatban. A konferencia könyvtárosok, múzeumi szakemberek, levéltárosok, digitalizálási szakértők, e-Infrakstruktúra-szolgáltatók, kiadók és jogi szakértők részvételével zajlik. Reményeink szerint egy a kulturális örökséget őrző intézmények és az e-Infrastruktúra-szolgáltatók közti megértés és együttműködés alapjai is körvonalazódnak a konferencia eredményeként. Az előadások magyar és angol nyelven hangoznak el. Szimultán tolmácsolást biztosítunk. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

A részletes program:

2011. június 23.

2011. június 24.

Szeretettel várunk a konferenciára!

Május elején Érdi Marianne és Tóth Zsuzsanna Szabadkán a Városi Könyvtárban, a Topolyai Múzeumban és Zentán, a Városi Múzeumban tartottak előadásokat. Megismertették a hallgatóságot azzal az OSZK Restaurátor műhelyeiben folyó tevékenységgel, amely mögött több évtizedes munka és tapasztalat áll.

A Pannon RTV felvétele:

Érdi Marianne: Vajdasági előadó körutunkat nagy érdeklődés övezte. Szabadkán a Városi Könyvtárban szervezték az első előadást, amelyre nagyon sok érdeklődő jött el. A Pannon RTV riportot készített velünk a helyszínen. Másnap a Topolyai Múzeumban a hallgatóság teljesen megtöltötte a termet, nagyon sok okos és érdeklődő kérdést tettek fel az előadások után a restaurátori munkával kapcsolatban. Riportot készített velünk egy újságíró, ami a Vajdasági RTV magyar szerkesztőségének Közös nevezőn című hétfő délutáni rádiós magazinműsorában el is hangzott. Zentán a Városi Múzeumban tartott előadásunkra eljött a Szerb Nemzeti Könyvtár (Matica) restaurátorainak osztályvezetője is aki élénken érdeklődött munkák iránt, s szíveslátásáról biztosított minket. Találkoztunk a zentai Levéltár igazgatójával, aki beavatott minket a levéltár történetébe és mai munkájába. Jó kapcsolatokat ápolnak Budapest Főváros Levéltárával, ahonnan állományvédelmi szaktanácsokat és segítséget kaptak. Utunk során mindenhol nagyon érdelkődő és szivélyes fogadtatásban volt részünk, megismerkedhettünk a helyi kollégák, múzeumok, könyvtárak helyzetével is.

Munkatársaink szép fotókat készítettek az utazásról, ide kattintva lehet megtekinteni a galériánkban.

A zentai városháza kupolája

Az első világháború kitörésének 100. évfordulójához közeledve jogosan merül fel az a kérdés, hogy mi lett a sorsa a gyűjteménynek, illetve egykori állománya ma hol és hogyan érhető el. Könyvtárunk munkatársa, Szőts Zoltán Oszkár ennek kísérelt meg utána járni, cikke a Nagy Háború blogon olvasható.

„Az Országos Széchényi Könyvtár legújabb csoportját mutatjuk be néhány szóval a következőkben, a Háborús gyűjteményt amely úgy szólva együtt indult meg a most folyó nagy világháborúval” – kezdte Holub József az Országos Széchényi Könyvtár háborús gyűjteménye létrehozásának bejelentését a Magyar Könyvszemle 1915-ös számában, majd a következőképp folytatta ennek a különleges gyűjteménynek a bemutatását.

Népeimhez! – Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárából

„Ez a háború tulajdonképp két szintéren folyik; a harctereken fegyverrel, itthon pedig megfeszített munkával, mely egyrészt arra irányul, hogy kielégítse a háborús szükségleteket, másrészt pedig igyekszik enyhíteni csapásait s fenntartani, amennyire lehet, a normális élet folyását. A jövő történetírás e nagyméretű háborúra vonatkozólag gazdag anyagot fog majd találni az egész könyvtárra rúgó hivatalos kiadványokban, a résztvevők, katonai attachék, újságírók följegyzéseiben; az itthoni lázas munka s a közhangulat emlékei azonban, amelyek pedig szintén érdekesek és fontosak, legnagyobbrészt elkallódnak, ha csak nem gondoskodunk idejében megmentésükről és megőrzésükről. Ezt tűzte ki feladatául a Könyvtár, híven rendeltetéséhez, s vezetősége mindent megtett és megtesz, hogy minél eredményesebb legyen munkája.”

Szőts Zoltán Oszkár írásáért kattints a képre!

Örömhír: a Nemzeti Kulturális Alap-hoz benyújtott pályázataink sikeresek voltak. A támogatás segítségével 2011-ben angol és magyar nyelvű kiadványokat - többek között tudományos ülésszakunk előadásait tartalmazó kötetet - fogunk megjelentetni.

• Lakatos Éva: A MAGYAR SAJTÓTÖRTÉNET BIBILIOGRÁFIÁJA 2-3. kötetének (I-M. N-P) megjelentetése
• Sohajdáné Bajnok Katalin: SZOLGÁLTATÁSMENEDZSMENT a könyvtárban című kiadvány megjelentetése
• A GYŰJTŐK ÉS GYŰJTEMÉNYEK című kiadvány angol nyelvű változatának megjelentetése
• AZ OSZK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKÁNAK előadásait közreadó BIBLIOTHECA SCIENTIAE ET ARTIS című tanulmánykötet-sorozat 2. kötetének megjelentetése

A Nemzeti Kulturális Alapot a Magyar Országgyűlés 1993-ban az 1993. évi XXIII törvény megalkotásával hozta létre. A Nemzeti Kulturális Alap célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása.
Az Alap támogatja:

• a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozását, megőrzését, valamint hazai és határon túli terjesztését;

• b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókat, fesztiválokat, hazai és külföldi rendezvényeket;

• c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítását, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételt;

• d) a művészeti alkotások új irányzatainak kialakítását, új kulturális kezdeményezéseket, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokkal, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységeket;

• e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységeket, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazását, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulást;

• f) a nemzetközi tagdíjak megfizetését.


2010. január 1-jével az Országgyűlés megszüntette a kulturális járulékot, mint külön ún. kisadót és helyette az Alap fő bevételi forrásaként az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékát jelölte meg. NKA

Május 19-én különleges csoport érkezett a Nemzeti Könyvtárba. A kíváncsi csapat a lehető legalaposabban járta be a házat dr. Nagy Attila és dr. Tokaji Nagy Erzsébet vezetésével. A látogatás végén az iskola igazgatóhelyettesével, Szentkirályi Andreával beszélgettünk.

Szentkirályi Andrea: A gyerekek, kilencen, a Mozgásjavító Általános Iskola és Szakközépiskolából érkeztek, egy szakközépiskolai osztály, 9. évfolyamosok, nyelvi előkészítőre járnak.

Miért gondolták fontosnak, hogy elhozzák őket a Nemzet Könyvtárába?
Sz.A.: Egyfelől a kompetenciaméréseknél ma már a könyvtári terület is érintve van, másfelől azonban, ha ez nem volna, az iskola is fontosnak tartja, hogy a hagyományos könyvtári kultúrával is megismertessük a gyerekeket, és nem csupán a saját iskolai könyvtárunk szintjén. A Széchényi Könyvtár nem egy könyvtár, hanem A Könyvtár, amely része a kultúránknak.

Mi a gyerekek véleménye a könyvtárról?
Sz.A.: Ők általában nagyon visszafogottak. Nagyrészük bentlakó, ritka pillanat, amikor kivihetjük őket az iskolából. Talán ennek köszönhető, hogy nemigen ül ki az arcukra, mit éreznek, mit gondolnak. De rendkívül nyitottak, sok mindent megtapasztalnak, magukba szívnak, mindenre emlékeznek, integrálják a hallottakat és a látottakat. Az élmények mindig utólag látszanak rajtuk.

Az Országos Széchényi Könyvtár rendkívül büszke arra, hogy egész épülete akadály-mentesített. Valóban így van?
Sz.A.: Nem panaszkodhatunk, a könyvtár valóban mintaértékű ebből a szempontból is. Ha már ezt a témát érintette, örömmel tapasztaltam, hogy a munkatársak között az országos átlagnál magasabb arányban akadnak érintettek.


Dr. Tokaji Nagy Erzsébet a VII. emeleti katalógustérben tájékoztatott

Mi a véleménye, mi lehet egy ilyen alapos ismerkedés későbbi gyümölcse?
Sz.A.: Lehet, hogy csupán egy kedves emlék marad, mert az is elegendő. Azt tapasztaltam, hogy egy ilyen látogatás elmélyíti a tanárok és gyerekek közötti viszonyt is. Remélem, hogy egy kicsit megfertőződnek a könyvtár hangulatával, és ez már komoly eredmény.

Csoportok látogatása előzetes bejelentés alapján, előre egyeztetett időpontban történik az OSZK-ban. A látogatás során a vendégek tájékoztatást kapnak a könyvtár történetéről, gyűjteményeiről, feladatairól, megtekintik a különböző szinteket, megismerik az olvasói tereket.
A vezetések időpontja: keddtől péntekig 9-17 óra között.
Telefon: 224-3745, 487-8637 (üzenetrögzítő is) fax: 224-3744 e-mail: csoportvezetes[at]oszk.hu

A „müncheni gyűjtemény” rekatalogizálása

Régi, a megvalósítás tekintetében immáron évtizedek óta húzódó tervünk, hogy a törzsgyűjteményünkbe 1926 előtt bekerült, jelenleg kézírásos katalóguslapokon nyilvántartott kiadványokat elektronikusan feltárjuk és a könyvtár nyilvánosan elérhető online katalógusában visszakereshetővé tegyük, azaz rekatalogizáljuk.

Nyomasztó adósságról van szó már csupán azért is, mert e – több mint 150 ezer dokumentumot számláló – gyűjteményrészben nagy számban találhatók olyan nyomtatványok, amelyek a könyvtáralapító Széchényi Ferenc gyűjteményéből származnak, vagy más, jeles magángyűjtők - Jankovich Miklós Horvát István Illésházy István, Kölcsey Ferenc, Sándor Móric stb. - könyvtárából kerültek hozzánk, valamint gyakorta bukkannak fel e kiadványok között olyan, ez ideig lappangó magyar vonatkozású művek, amelyeket nemzeti bibliográfiánk mindeddig nem tartott számon. Ennek az adósságnak a valamiképpeni törlesztését jelentette, hogy az ötvenes évek végén a kézírásos cédulák mintegy felét lefotózták és beosztották a könyvtár olvasói betűrendes katalógusába. Az átmenetinek szánt megoldás nem szolgálta hatékonyan a dokumentumok visszakeresését.

A főigazgatói kezdeményezésre 2010-ben elinduló rekatalogizálás által érintett kiadványok az eredetileg a müncheni Hof- und Staatsbibliothek számára kidolgozott szakrendszer, pontosabban annak a helyi viszonyokhoz alakított, átdolgozott változata alapján kerültek a raktárakban elhelyezésre. Emiatt szokás erre az állományrészre – némileg pontatlanul – úgy hivatkozni, mint „müncheni gyűjteményre”.

A müncheni gyűjtemény feldolgozása tehát nem volt lehetséges a sokszor nehezen olvasható, illetve az alapos bibliográfiai feltáráshoz szükséges információk tekintetében hiányosnak vagy pontatlannak bizonyuló kézírásos cédulák alapján, ezért szükségessé vált, hogy a könyveket a raktárból felkérve, egyenként kézbe véve – könyvtáros szakszóval: „autopsziával” – katalogizáljuk újra. A kiadványok nyelvi sokszínűsége, differenciált tipológiai összetétele, sokszor igen rossz állapota miatt a feldolgozás megszervezéséhez, a munkafolyamatok rögzítéséhez széleskörű együttműködés kialakítására volt szükség. Indokolta továbbá ezt az a nem elhanyagolható tény is, hogy a gyűjteményben a barokk korból ugyanúgy találunk kiadványokat, mint a 20. század első szakaszából. Az érintett osztályok (és itt szinte az összes szervezeti egységet felsorolhatnánk) ismereteik, szaktudásuk átadásával, konkrét ötletekkel támogatták a müncheni gyűjtemény rekatalogizálásának régen várt megvalósulását. A feldolgozás tehát, amelynek megtervezése során a magángyűjtemények későbbi virtuális rekonstrukciójára is gondoltunk, a könyvtörténeti kutatásokat is szem előtt tartó alapossággal, a nemzeti könyvtár dolgozóinak összehangolt munkájaként indult el, és mára meghozta az OSZK elektronikus katalógusának több ezernyi rekorddal történő bővülésében megmutatkozó, jól látható eredményeit.


Kézírásos katalóguscédulák

Tapasztalatainkat a későbbiek során konferencia-előadások, workshopok formájában kívánjuk megosztani , megvitatni a szakma képviselővel, valamint a szélesebb publikummal. Terveink szerint a gyűjtemény értékesebb darabjait, a jeles személyiségek kézírásos bejegyzéseit tartalmazó könyveket, avagy a kiadványok lapjai közé becsúsztatva talált, régmúlt idők üzeneteit őrző cédulákat, jegyzeteket stb. kiállításokon tárjuk majd az érdeklődő közönség elé.

A rekatalogizálás a müncheni szakrendszerű gyűjteményrészen kívül további állományrészeket is érint majd, így például – többek között – a könyvtár maga nemében egyedülálló I. világháborús gyűjteményét.

Dancs Szabolcs - projektvezető

Az Amor Librorum Klub tegnapi rendezvényén Sándor István 18. század végi fiktív leveleit tartalmazó művének (Egy külföldön útazó magyarnak jó barátjához küldetett levelei. Győr, 1793) különleges reprint kiadását és az exkluzív sorozat további tervezett kiadványait mutatta be Boka László, tudományos igazgató, illetve Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó Zrt. vezérigazgatója a könyvtárban.

Amor Librorum Klub - nemzeti könyvtárunk mecénásainak
A sorozat köteteit megvásárló könyvgyűjtők mecénásokká válnak: minden megvásárolt kötet árából 5000 Ft-tal járulnak hozzá az OSZK gyűjteményének gyarapításához. Aki a sorozat bármely kötetét megvásárolja, tagjává válik az exkluzív Amor Librorum Klubnak. A névre szóló klubkártya az alábbi különleges kedvezményekre jogosít: Örökös 40%-os vásárlási kedvezmény a Kossuth Kiadónál. Ingyenes belépés az OSZK olvasótermébe, koncertjeire, kiállításaira. Aki legalább 10 Amor Librorum kötetet vásárol a sorozatból, neve felkerül az OSZK épületében elhelyezendő márványtáblára. 

Eredeti kiadványokat is láthattak az érdeklődők