Furcsa pár. Carl Lutz és Karl Pfeffer-Widenbruch levélváltásuk tükrében

2016. november 19. 08:58 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Ungváry Krisztián előadása november 24-én 15 óra 40 perckor kezdődik, a címe: Furcsa pár. Carl Lutz és Karl Pfeffer-Widenbruch levélváltásuk tükrében.

Az előadás rezüméje:

Carl Lutz svájci diplomatát a budapesti zsidóság egyik megmentőjeként tartják számon. Budapest német parancsnoka ugyanezt a címet vindikálta magának, holott a két személy hozzáállása a kérdéshez gyökeresen eltért. Mindez leginkább abban érhető tetten, ahogyan a gettóhoz illetve a védett házakban élő üldözöttekhez viszonyultak. Lutz és Pfeffer-Wildenbruch személyesen csak 1956-tól kerültek kapcsolatba. Ebből minden jel szerint szoros barátság szövődött. Előadásomban kettejük önképét, az 1944-es Magyarországgal kapcsolatos interpretációit kívánom bemutatni a történeti tények tükrében.

Karl Pfeffer-Widenbruch és Carl Lutz

Ungváry Krisztián az MTA doktora (2015). 1995-ben végezte el az ELTE BTK német-történelem szakát. Freiburgban, Münchenben és Berlinben kutatott a DAAD, a Humboldt-Hertie Stiftung és a Marion Gäfin Dönhoff Stiftung támogatásának köszönhetően. Érdeklődési területe a XX. század politikai és hadtörténete, valamint a titkosszolgálatok története. 2001 óta az 1956-os Intézet tudományos munkatársa.

Ungváry Krisztián

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Ahogy tetszik... Farkas Ferenc kísérőzenéi a Nemzeti Színház 1930-as évekbeli Shakespeare-felújításaihoz

2016. november 18. 14:17 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Kelemen Éva előadása november 24-én 14 órakor kezdődik, a címe: Ahogy tetszik... Farkas Ferenc kísérőzenéi a Nemzeti Színház 1930-as évekbeli Shakespeare-felújításaihoz.

Az előadás rezüméje:

Ismeretes, a Shakespeare-kánonba foglalt harminchét alkotás mintegy felében igen fontos szerepe van a zenének. Napjaink kutatói közel kétezer zenéhez kapcsolódó utalásra akadtak a darabokban, melyek között több mint száz dal szövege is szerepel, nem egy konkrét idézet formájában. A színművekben bolondok, apródok, koboldok és tündérek énekelnek; szolgák, csavargók muzsikálnak: a reneszánsz Anglia népszerű zeneszerzőinek, többek között Robert Johnsonnak vagy Thomas Morleynak a dallamai szólalnak meg. Azonban az író, aki a művészi kifejezés hatásos eszközének tekintette a zenét, aligha gondolt arra, hogy színdarabjai az utókor számtalan zeneszerzőjét ösztönzik majd komponálásra. A 18. század végétől kezdődően napjainkig számos opera, balett, zenekari szvit, kórusmű, dal született Shakespeare-szövegekre; a színházi előadásokhoz egyre újabb és újabb kísérőzenék készültek, s a drámaíró személye ugyancsak több interdiszciplináris alkotásnak vált ihletőjévé. Ebbe a sorba illeszkednek Farkas Ferenc munkái is, aki 1935 és 1940 között a Nemzeti Színház több Shakespeare-felújításhoz komponált kísérőzenét. Az előadás – elsősorban az OSZK Zeneműtára Farkas-hagyatékának bőséges forrásaira támaszkodva – egyfelől arra keresi a választ, vajon a komponista művészileg hogyan értelmezte, s milyen zenei eszközökkel támogatta a többnyire Szabó Lőrinc szövegfordításain alapuló, Németh Antal által rendezett előadásokat. Másfelől pedig az áll vizsgálódásom középpontjában, hogy hogyan érvényesültek (érvényesültek-e) Farkas saját, „önálló” alkotói gondolatai az e zenékből készült, a hangversenyek nyilvánossága elé szánt átirataiban.

Farkas Ferenc: Három dal Shakespeare Ahogy tetszik c. vígjátékából. Szerzői kiadás, 1940. – Zeneműtár, Farkas-hagyaték

Kelemen Éva a Zeneműtár munkatársa. Fő szakterülete a Dohnányi-életműkutatás. E mellett a zenei gyűjtemény kialakulásának és történeti fejlődésének vizsgálatával valamint 20. századi szerzői hagyatékainak forrásfeltárásával foglalkozik. Kutatási eredményeit összegző cikkei és tanulmányai mellett két kötete jelent meg: Dohnányi Ernő családi levelei (2011), Művészetek vándora – A zeneszerző Csáth Géza (2015).

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Címkék: shakespeare farkas ferenc kelemen éva ulesszak2016

Babits fordítási dilemmái Dante hat sora kapcsán

2016. november 18. 11:08 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Rózsafalvi Zsuzsanna előadása november 24-én 9 óra 45 perckor kezdődik, a címe: Babits fordítási dilemmái Dante hat sora kapcsán

Babits 1920-ban fejezte be Dante Purgatóriumának fordítását, melyet a Révai Testvéreknél jelentetett meg. A fordító Dante hat soráról című esszéjében a Purgatórium nyolcadik énekének első hat sora kapcsán veti össze a korábbi fordításkísérleteket – Angyal Jánosét, Szász Károlyét –, s mutatja be a kortársak javaslatait. Előadásomban Babits ezen esszéjében és más fordítói előszavaiban megfogalmazódó módszertani dilemmákat vizsgálom meg.

Babits Dante hat soráról című esszéjének kézirattöredéke

Rózsafalvi Zsuzsanna egyetemi tanulmányait és diplomáit követően (magyar szak 1999, ELTE BTK; könyvtár szakos bölcsész régi könyves specializációval 2001, ELTE és SZTE; esztétika szak 2003) elvégzését követően 2009-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE-n.

1998-tól az OSzK munkatársa. Szakterülete a XX. század első felének kritikatörténete, és a XIX. század második felének, valamint a XX. század első felének prózapoétikája.

Önálló monográfiája 2013-ban jelent A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében címmel.

A Jókai Mór és a Babits Mihály kritikai kiadás munkatársa. Sajtó alá rendezte Jókai Mór 1863-64-es elbeszéléseit, jelenleg Babits Mihály 1920 és 1926 között írt esszéinek kritikai kiadásán dolgozik.

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Címkék: babits ulesszak2016 rózsafalvi zsuzsanna

Traduttore, traditore? Massenet Werther című operájának magyar változatai

2016. november 18. 08:56 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

lllyés Boglárka előadása november 24-én 14 óra 40 perckor kezdődik, a címe: Traduttore, traditore? Massenet Werther című operájának magyar változatai

Az előadás rezüméje:

Massenet 1885–1887 között komponált Wertherét a zeneszerző hazájában is némi késéssel fogadta be a közönség, Budapestre pedig csak mintegy száz év múltán érkezett el az opera: a Bánffy Miklós intendatúrája idején tervezett, ám végül elmaradt premiert követően az Operaház 1984 és 1988 között fordításban játszotta, majd 2015 őszén – immár eredeti nyelven – újra műsorra tűzte a „lírai drámaként” meghatározott dalművet. Goethe 18. századi levélregényének francia opera-adaptációjában az alapműhöz hasonlóan kitüntetett szerepet kap a természet szubjektív interpretációja, illetve a fordítás mint produktív olvasás, illetve értelmezés; elemzésünk alapján ugyanakkor megkérdőjelezhetetlennek tűnik a mű autonómiája. Előadásomban vizsgálom a kulturális, társadalmi és politikai kontextus befolyását a különböző változatok vonatkozásában, másrészt az egyes fordításszövegek lehetséges szerepét az opera magyarországi értelmezésében és megítélésében.

Massenet Werther című operájának ének‒zongorakivonata Gy. Alexander Erzsi és Radvány Ernő magyar szövegével (1913), borító, ZBK163/b – Zeneműtár

Illyés Boglárka, a Zeneműtár munkatársa az ELTE történelem és francia szakán végzett 1998-ban, ösztöndíjjal a brüsszeli ULB-n is hallgatott francia irodalmat. 2004 óta dolgozik az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában. A gyűjteményünkben őrzött több mint 15.000 darab sellaklemez feldolgozása mellett igyekszik feltárni és megismertetni hangarchívumunk ismeretlen értékeit: e célból tematikus hangzó összeállításokat készít, virtuális és kamarakiállításokat rendez, és rendszeresen tudományos publikációkkal jelenekezik. Az utóbbi években fő kutatási területe a magyar–francia zenei kapcsolatok története és dokumentumai a századforduló időszakában. Pályája egy részében szinkrondramaturgként és szakfordítóként is tevékenykedett.

Illyés Boglárka

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Címkék: illyés boglárka massanet ulesszak2016

La finta Mirandolina: Hevesi Sándor Mozart-mentőexpedíciója

2016. november 17. 14:54 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Mikusi Balázs előadása november 24-én 14 óra 20 perckor kezdődik, a címe: La finta Mirandolina: Hevesi Sándor Mozart-mentőexpedíciója.

Az előadás rezüméje:

Míg a Mozart életének utolsó évtizedében komponált operák ma is rendszeresen megszólalnak a világ operaszínpadain, a korábbi színpadi művek előadásai inkább csak kuriózumszámba mennek. E mellőzés oka korántsem egyszerűen a tizenéves komponista zenéjének viszonylagos „éretlensége”, hanem legalább annyira a megzenésítések alapjául szolgáló librettóknak a mai dramaturgiai elvárásokkal való összeférhetetlensége is. Az 1775-ben Münchenben bemutatott La finta giardiniera című opera budapesti bemutatója különösen világosan tükrözi a recepció e kettősségét: az 1912 és 1914 között az Operaház főrendezőjeként működő Hevesi Sándor 1924-ben (immár a Nemzeti Színház igazgatójaként) azzal a szokatlan megoldással próbálta Mozart zenéjét „megmenteni” a budapesti közönség számára, hogy azt az eredeti librettó helyett egy Carlo Goldoni A fogadósnő című vígjátékán alapuló – s így az eredeti cselekvényre csak nyomokban emlékeztető – új magyar szöveggel adta elő. Az előadás ezt a radikális „fordítást” elemzi, különös tekintettel a sajátos dramaturgiai kísérlet korabeli fogadtatására.

Hevesi Sándor portréja. Székely György-Cenner Mihály-Szilágyi István: A magyar színészet nagy képeskönyve. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Mikusi Balázs zenetörténész, az OSZK Zeneműtárának vezetője. Egykori Fulbright- és DAAD-ösztöndíjas; az OSZK Széchényi-emlékérmének (2014) és az MTA Bolyai-plakettjének (2015) kitüntetettje; 2016 tavasza óta az International Association of Music Libraries alelnöke és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke. Történészként szakterülete lassacskán minden, amit a Zeneműtár gyűjteményének gondozása megkíván: Haydntól és Mozarttól a 19. század magyar zenetörténetén át egészen Farkas Ferencig és Ligeti Györgyig.

Mikusi Balázs Az IAML Római Kongresszusán 2016-ban – Hangtárnok BLOG

komment

Címkék: mozart hevesi sándor mikusi balázs ulesszak2016

Fordítás? Értelmezés? Az átirat problematikája Bartók életművében

2016. november 17. 08:52 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Somfai László plenáris előadása november 24-én 13 óra 30 perckor kezdődik, a címe: Fordítás? Értelmezés? Az átirat problematikája Bartók életművében.

Az előadás rezüméje:

Egy zenemű átirata némi joggal hasonlítható a szöveges műalkotásból készülő fordításhoz: jobban vagy gyengébben sikerült értelmezése az eredetinek. Bartók Béla műveinek jegyzékében jelentős számú az ilyen vagy olyan okból maga készítette átirat: zongorazenéből zenekari mű, szimfonikus alkotás átirata (vagy zongorakivonata), felkérésre fogalmazott alkalmi átdolgozás, saját pianista repertoárjának bővítésére írt változat stb. Bartók oeuvre-jében a szerzői átirat/átdolgozás esetenként az ideális forma megtalálása; nem kevesebbszer csupán alkalom szülte változat, amely nem ér fel az eredetihez; s néhány átiratáról tévesen hisszük, hogy azokat nyilvános hangverseny-előadásra szánta Bartók.

Bartók Béla 1940-ben. Fotó – Zeneműtár. Jelzet: Bartók Béla 1/18 – OSZK BLOG

Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Pályáját az OSZK Zeneműtárában kezdte, többek között a Haydn által Eszterházán vezényelt operarepertoár monografikus feldolgozásával, majd az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának munkatársa (s utóbb vezetője) lett.

A nemzetközi Haydn- és Bartók-kutatás kiemelkedő alakja, 1997 és 2002 között az International Musicological Society elnöke.

Kép forrása: Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Címkék: bartók béla ulesszak2016 somfai lászló

Die erzählende Mutter - Az elbeszélő anya, Die frohen Abende - Az elbeszélő atya. Jakob Glatz gyermekkönyveinek magyar fordításai

2016. november 16. 15:27 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Szabóné Kozma Katalin előadása november 24-én 10 óra 45 perckor kezdődik, a címe: Die erzählende Mutter - Az elbeszélő anya, Die frohen Abende - Az elbeszélő atya. Jakob Glatz gyermekkönyveinek magyar fordításai

Jakob Glatz (1776–1831), szepességi születésű evangélikus lelkész és pedagógus korának egyik legnépszerűbb írója volt, aki hírnevét részint a gyermekeknek szánt, népszerű elbeszéléseinek köszönhette. Történeteinek a célja a szórakoztatáson túl az erkölcsi nevelés és a nyelv művelése is volt. Célom Jakob Glatz fordításban is megjelent olvasmányainak az összevetése a magyar kiadásokkal, melyek legtöbbje az 1840-es években Szívós Mihály, református lelkész és Becser Soma fordításában, pontosabban átdolgozásában jelent meg. Az előadás során megvizsgálnám a német és a magyar nyelvű kiadásokat, egybevetném azokat, milyen eltérések, hangsúlybeli eltolódások találhatóak meg bennük, melyek a kihagyások és átírások révén jöttek létre. Mivel Glatz ezen könyveit kifejezetten nevelő szándékkal írta, a vizsgálódás legérdekesebb kérdése az lenne, hogy az általa preferált, a történeteiben megjelenített erények, illetve elítélt tulajdonságok a magyar fordításokban is ugyanolyan hangsúllyal jelentek-e meg.

Glatz Jakab: Az elbeszélő anya, vagy Rövid történetek gyermekek számára. Metszet. Pest 1848 után – Törzsgyűjtemény

Szabóné Kozma Katalin könyvtáros, német-magyar szakos tanár. 2008 óta dolgozik az Országos Széchényi Könyvtárban. A felvilágosodás kori művelődéstörténettel, sajtótörténettel kapcsolatosan 2007 óta jelennek meg publikációi. Jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában folytat tanulmányokat, disszertációjának a témája a 19. század eleji gyermekkortörténethez kapcsolódik.

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Címkék: metszet ulesszak2016 szabóné kozma katalin jakob glatz

Enver Čolaković (1913–1976) műfordításai írói hagyatékának tükrében

2016. november 16. 12:57 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Mann Jolán irodalomtörténész elődása november 24-én 11 óra 25 perckor kezdődik, a címe: Enver Čolaković (1913–1976) műfordításai írói hagyatékának tükrében

Enver Čolaković félig magyar, félig bosnyák származású, de a horvát kultúrához szorosan kötődő és abban élő író, költő, a magyar irodalom máig legjelentősebb horvát műfordítója volt. Különösen jelentősek a magyar lírafordításai. A szerkesztésében és fordításában megjelent A magyar költészet aranykönyve című antológiája valószínűleg a magyar líra máig legszínvonalasabb idegen nyelvű interpretációit és leggazdagabb válogatását nyújtó könyv.

Zlatna knjiga mađarske poezije. [A magyar költészet aranykönyve]. Szerk. és ford.: Enver Čolaković, Zagreb, Matica hrvatska. 1978. Címlap – Törzsgyűjtemény

Čolaković a magyar irodalom fordítása és a horvát közönség felé közvetítése terén végzett főműve minden bizonnyal A magyar költészet aranykönyve című antológiája. E céljának megvalósítása érdekében nagy igénnyel járt el és hasonló igényességet várt el a magyarországi hasonló kiadói vállalkozásoktól is. A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig (szerk.: Csuka, Zoltán et al. Budapest: Európa, 1969.) című magyar nyelvű antológiáról írt kritikájában Čolaković koncepciós hiányosságot fedez fel: „Vajon létezik-e valóban szerbhorvát (horvátszerb) irodalom szerves esztétikai, szellemi egységként folyamatosan a történelemben? Szabad-e a pravoszláv szerb szentek, pópák és uralkodók az ószláv nyelv szlaveno-szerb változatában írt középkori szerb életrajzaival egybevetni a korabeli »horvát« irodalmat? Van-e pl. a szerb népi epika koszovói ciklusának bármilyen kapcsolata a horvát népköltészettel vagy a bosznia-hercegovinai muzulmánok epikájával, akiknek a hősei a másik, akkor ellenséges oldalon harcoltak? Szintén nehezen tulajdoníthatjuk a »szerbhorvát« nyelv használatát a horvát glagolita papoknak, ahogyan a vele egykorú, vagy a nála korábbi szerb irodalomhoz képest valóban teljesen más szellemi és kultúrkörbe tartozó barokk és reneszánsz irodalom korának sem, hiszen Vuk Stefanović Karadžič és Gaj illír mozgalma egyaránt későbbi keletkezésűek. […] A horvát és szerb irodalom (nem csak nyelvi) rokonságáról csak sokkal később beszélhetünk…” (Razmjeri jednog zrcala. Antologija naših književnosti na madžarskom jeziku. [Egy tükör arányai. Irodalmaink magyar nyelvű antológiája. A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig]. Telegram, 12, 1970, január 23.)

Mann Jolán: Enver Čolaković – a többszörös identitású elhallgatott író és műfordító. In: Az identitás forrásai. Hangok, szövegek, gyűjtemények. Szerk. Boka László, Földesi Ferenc, Mikusi Balázs, OSZK – Gondolat Kiadó, Bp., 2012, Bibliotheca Scientiae et Artis 3., 162–178. o.) – Törzsgyűjtemény

Az előadás Enver Čolaković műfordításaival foglalkozik. A témaválasztás apropója, hogy az OSZK Kézirattára az NKA Ithaka-programján sikerrel pályázott Enver Čolaković magyar vonatkozású hagyatékának megvásárlására, amely a közeljövőben hamarosan meg is érkezik a tengeren túlról a nemzeti könyvtárba. A hagyaték mintegy hat évszázadot felölelően a 15–20. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak lírai és prózai műveiből készült mind ez idáig kéziratban maradt nagyszámú horvát nyelvű műfordítás. Kiemelkedő fontosságú az önálló kötetként előkészített, máig kiadatlan negyvennégy Ady-vers fordítása. Ezen kívül további kincseket ígérnek a magyar nyelvű kéziratok (a műfordítások forrásdokumentumai) és a magyar nyelvű levelezés (magyar írók Enver Čolakovićhoz írt levelei) is.

Enver Čolaković magyar nyelvű kéziratos műfordítói hagyatéka. Fotódokumentáció

Mann Jolán

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Címkék: tudományos ülésszak ulesszak2016 enver colakovic

Könyvek Lilliputból

2016. november 16. 09:12 - nemzetikonyvtar

November 8-án Elbe István, Információszolgáltatási igazgatónk a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeumban vetítettképes előadást tartott a miniatűr könyvekről. A felkérés Nagy Veronika muzeológus részéről érkezett, aki féltő szeretettel gondozza a múzeum Moskovszky-gyűjteményét.

A gyűjteményben bemutatott babákat 19. századi, 20. század elejei életképeket megelevenítő enteriőrökben helyezték el. Az őket körülvevő eszközök egy része eredetileg is játéknak készült, más részük viszont mesteremberek remekeiként használati tárgyak voltak, csak később váltak babakellékké. Az utóbbiak körébe tartoznak a miniatűr könyvek is.

Elbe István, az Országos Széchenyi... - Hetedhét Játékmúzeum - Moskovszky és Réber Gyűjtemény | Facebook

Elbe István írása:

A Moskovszky-gyűjteményben több tucat különböző méretű minikönyv található, amelyek eddig nem kerültek a figyelem középpontjába. A felkérésnek eleget téve bemutattam a gyűjteményben található néhány érdekes kis könyvet, összehasonlítva az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött miniatűr könyvekkel.

Az előadásom bevezetőjében néhány pontban összefoglaltam azt, amit a miniatűr könyvekről tudunk. Ebben segítségemre voltak Janka Gyulának e tárgyban írt könyvei:

Első renden érdemes meghatározni a miniatűr könyv fogalmát. Az Országos Széchényi Könyvtár minden 100 mm alatti könyvet miniatűr könyvként kezel. A gyűjtők ennél tagoltabban határozták meg a kategóriákat. Ezek alapján:

76 és 100 mm közötti könyveket törpekönyveknek,
a 30 és 76 mm közöttieket minikönyveknek vagy miniatűr könyveknek,
a 30 mm alatti könyveket mikrokönyveknek nevezzük.

Arra nézve nincs pontos adatunk, hogy mióta gyártanak miniatűr könyveket.

A bécsi Philobiblon c. folyóirat (1928) egyik cikkében olvashatjuk:

Ha a fecsegő Pliniusnak hinni lehet, már Cicero is ismert egy olyan Illiast, amelyet parányi betűkkel és olyan kis lapokra írtak, hogy egyetlen dióhéjban el lehetett helyezni.

Janka Gyula: Miniatűr könyvekről gyűjtőknek. Bp. Műszaki Kvk., 1973. 10. o. – Törzsgyűjtemény

A könyvnyomtatás korából ismert legrégebbi minikönyv Aldus Manutius velencei nyomdájában készült 1505-ben. Címe: Horae b. Marie Virginis. Mérete: 48x85 mm.

Később a németalföldi nyomdász dinasztiák állítottak elő művészi kivitelezésű kis méretű könyveket. Az Elzevirek 1625-ben adták ki tizenkettedrét méretben a latin klasszikusokat. A Plantin nyomda 1629-ben jelentette meg miniatűr formában Kempis Tamás Krisztus követése című népszerű munkáját. Mérete: 50x80 mm.

Thomas a Kempis: De l'imitation de Jésus-Christ – Törzsgyűjtemény

Jelen ismereteink szerint a legidősebb magyar nyelvű miniatűr könyv Kolozsváron jelent meg 1759-ben. Címe: Elein való megtérésnek gyümöltse. A kiadvány népszerűségét mutatja, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban négy kiadása is megtalálható. 1759, 1760, 1773, 1820

Az egyik legrégibb mikrokönyv, amelyről tudunk, az Exercice du chrétien 1737-ben jelent meg Párizsban, 188 oldal terjedelemben, francia nyelven, latin idézetekkel. Mérete: 21x31 mm. Egy példánya található a budapesti Széchényi Könyvtárban.

Janka Gyula: Amit még a miniatűr könyvekről tudni kell. 49. oldal. Bp. Szépird. Kvk., 1974. – Törzsgyűjtemény

Amikor az előadásomra készültem, nem gondoltam, hogy a Moskovszky-gyűjtemény miniatűr könyvei között találok olyat, amelyik meglepetéssel szolgál. Találtam többet is. Elsőként egy olyan mikrokönyvet, amelyet Janka Gyula, aki mellesleg bibliográfiát is állított össze a miniatűr könyvekről, még nem ismerhetett. A könyvecske a Bibliából kiemelt részeket tartalmaz, Lipcsében adta ki Johann Knaute 1707-ben. Mérete 19x30 mm. Ez a mikrokönyv 30 évvel régebben jelent meg, mint a Janka Gyula által fent említett keresztény lelki gyakorlatok francia nyelvű kiadása 1737-ből!

A kis kötet II. Erős Ágost lengyel király feleségének, Christina Ewartina-nak a tiszteletére jelent meg.

A mikrokönyvek mérete a (nyomda)technika fejlődésével folyamatosan csökken. Magyarországon az 20. század első felében még az Ave Maria címet viselő mikrokönyv tartotta a legkisebb könyv rekordját. Az Első Magyar Betűöntödében készült, és mérete 7x9 mm.

Ave Maria – Törzsgyűjtemény

1974-ben ezt detronizálta Andruskó Károly fametszeteket tartalmazó munkája: A kapa. Mérete: 5x5 mm. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében jelenleg ez a legkisebb magyar könyv.

A kapa – Törzsgyűjtemény

A Moskovszky-gyűjtemény egyik féltve őrzött miniatűr könyve Baróti Lajos és Csánki Dezső munkája: Magyarország története. A kötetben szerepel egy bejegyzés: Fenyő Pannika barátnőmnek 1925. karácsony Csinszka. A kis könyvet Ady Endre özvegye ajándékozta Fenyő Miksa lányának, az akkor 15 éves Fenyő Annának.

A millennium évében megjelent miniatűr kiadvány természetesen megtalálható a Széchényi Könyvtár gyűjteményében is.

A borítóján látható kis dombormű Árpád fejedelem pajzsra emelését ábrázolja, úgy ahogy ez az Ezredéves kiállítás plakátján is megjelenik.

Ahogy normál méretű társaik, úgy a miniatűr könyvek is két alapvető követelménynek felelnek meg, ez a praktikum és az esztétikum. Egy könyv akkor tölti be funkcióját, ha ez a két megfogalmazott elvárás egyensúlyban van. Természetesen a könyv méretének csökkenésével a felező érték az esztétikum irányába tolódik, tehát kimondható az, hogy a mikrokönyvek már inkább a könyvművészet kategóriájába tartóznak, és a nyomdászmesterek virtuozitását hivatottak hirdetni.

Gyakorlati szempontból a kis méretű könyv előállításának célja a hordozhatóság volt. Az emberek már a középkorban is szerették magukkal vinni olvasmányukat. Az első nyomtatásban megjelent miniatűr könyvek nagy része még vallási témájú. Később, a 18. század végén, megjelennek az almanachok és naptárak miniatürizált változatai is. A kisméretű kalendáriumokat különböző néven illetik, franciásan Mignon Almanach, de német nyelvterületen nevezik Finger Kalendar-nak is, utalva ezzel adott esetben a könyvecske hosszúkás formájára is. Elsősorban hölgyek használatára készültek. Némelyeknél erre utal a nagyon díszes kivitelezésű kötéstábla és a belsejébe ragasztott tükör is.

Miniatűr kalendáriumok

Amint már említettem, a méret csökkenésével erőteljesebb hangsúlyt kap az esztétikum. A mikrokönyvekre már kifejezetten ékszerként tekinthetünk. Nem véletlen, hogy alkalmazták nyakba akasztható medalionként és gyűrűbe helyezve is. Gyakran előfordul, hogy a nyomdász bravúrja nem egyedülálló, hanem hozzá társul a könyvkötő vagy az ötvös mesteré is, és így születik meg egy-egy remekmű.

A miniatűrkönyv-gyűjtők előszeretettel vadásznak az ilyen különleges kivitelezésű könyvekre. Összességében elmondható, minél díszesebb, minél kisebb és minél kevesebb példányszámban jelent meg egy miniatűr könyv, annál nagyobb az értéke.

Fotógaléria különleges minikönyvekről

Az Országos Széchényi Könyvtár 2012-ben egy jelentős miniatűrkönyv hagyatékkal gazdagodott. A Zrínyi nyomda volt vezérigazgatója, Bolgár Imre gyűjteményét özvegye adta át a könyvtárnak, azzal a kikötéssel, hogy azt egy állandó kiállításon tegyük láthatóvá a könyvtárba látogatók számára. A könyvtár a kérésnek örömmel tett eleget, a gyűjtemény ma is megtekinthető, az épület VII. szintjén, a katalógus térben.

Elbe István

komment

Címkék: minikönyvek elbe istván

Jegyzetek Václav Budovec Antialkorán című művének magyar fordítása mellé

2016. november 16. 08:56 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Kovács Eszter előadása november 24-én 10 óra 5 perckor kezdődik, a címe: Jegyzetek Václav Budovec Antialkorán című művének magyar fordítása mellé

Évek óta dolgozom Václav Budovec Antialkorán című művének magyar fordításán, és reményeim szerint jövő év elején napvilágot lát majd egy kis magyar nyelvű szemelvénygyűjtemény a cseh humanista irodalom ezen nagyszerű alkotásából. Václav Budovec II. Rudolf császár követének kísérőjeként évekig Konstantinápolyban élt, hazaérve fent említett könyvében összegezte tapasztalatait a törökök szokásairól és vallásáról. Célja az volt, hogy felhívja a cseh emberek figyelmét a törökveszély komolyságára, és lelkesebb harcra ösztönözze őket. Egyszerre értékes történeti forrás és a cseh irodalom egyik gyöngyszeme, amely komoly kihívások elé állítja a fordítót. Egyrészt különleges, kifejezetten Budovecre jellemző szókincse, másrészt gazdag szimbolikája miatt. Budovec bátran használja a nyelv adta lehetőségeket arra, hogy a sorok közt is elrejtse üzenetét. A fordítás során tapasztalt érdekességekről szeretnék előadásomban beszámolni.

Václav Budovec Antialkorán című művének címlapja

Kovács Eszter 2005-ben szerzett diplomát a PPKE történelem-cseh szakán, 2009-ben történelemből PhD fokozatot. Disszertációs témájához (Magyarország és a Cseh jezsuita rendtartomány 1773-ig) itthon, illetve prágai, bécsi és római kutatóútjai során gyűjtött anyagot. Ugyanebben az évben kezdett dolgozni az OSzK Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztályán. Szakterülete: kora újkori cseh és szlovák művelődéstörténet, cseh-magyar kapcsolatok.

Kovács Eszter és Dr. Käfer István könyvbemutatón 2015-ben

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Címkék: kovács eszter ulesszak2016 vaclav budovec