Janus Pannonius antik reminiszcenciái a Carmen pro pacanda Italia c. dicskölteményében

2016. november 22. 16:14 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Dalloul Zaynab előadása november 25-én 11 óra 50 perckor kezdődik, a címe: Janus Pannonius antik reminiszcenciái a Carmen pro pacanda Italia c. dicskölteményében.

Az előadás rezüméje:

Részletesen megvizsgálom Janus Pannonius fenti panegyricusában az antik, reneszánsz, középkori és keresztény allúziókat, az szöveghelyek pontos beazonosításával. Ezek alapján lehet beszélni a rendkívül árnyalt kultúrtörténeti és kommentártörténeti vonatkozásokról, amely a reneszánsz neolatin költészet és szövegértelmezési hagyomány teljes egészét átszövi, valamint hatással van Janus Pannonius teljes költői életművére.
A kutatást már megkezdtem, a Mayer Gyula vezette ELTE kutatócsoport számára dolgozom, a harmadik kötetét tervezzük megjelentetni a jövő évben a Janus Pannonius összes kritikai kiadásának.

Dalloul Zaynab 2007 óta a Régi Nyomtatványok Tára munkatársa, 2009-ben doktorált a Szegedi Tudományegyetemen neolatin filológiából. A disszertációjának témája Janus Pannonius és az európai kommentártörténeti hagyomány volt, ehhez kapcsolódóan több magyar és idegen nyelvű publikációja megjelent. A könyvtár munkatársaként a magyarországi humanizmust kutatja, szakterülete az ősnyomtatványok és az antikvák. 2015 óta Bolyai ösztöndíjas.

Dalloul Zaynab

komment

Epizódok Apollonius király históriájának középkori hagyományozódástörténetéből. Szövegváltozatok és képi elbeszélések

2016. november 22. 13:32 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Boreczky Anna előadása november 25-én 14 órakor kezdődik, a címe: Epizódok Apollonius király históriájának középkori hagyományozódástörténetéből. Szövegváltozatok és képi elbeszélések.

Az előadás rezüméje:

Apollonius király históriája (Historia Apollonii regis Tyri) a középkor egyik legkedveltebb késő antik eredetű olvasmánya volt. A művet több mint száz latin kézirat tartotta fenn, és bekerült olyan népszerű szöveggyűjteményekbe is, mint Godefridus Viterbiensis Pantheon-ja, John Gower Confessio Amantis-a, vagy a Gesta Romanorum és a Carmina Burana. Elterjedtségét számos (részben igen korai) népnyelvi fordítása/változata mellett német és itáliai ősnyomtatványok igazolják. A Historia Apollonii szövegének hagyományozódástörténete a mű középkori jelentőségének megfelelően régóta kutatott téma. A szövegváltozatok és fordítások feldolgozásával párhuzamosan ugyanakkor nem történt meg a mű illusztrációtörténetének feltárása. Előadásomban az e témában 2013 óta folytatott kutatásaim eredményeinek első összegzésére törekszem.

Jelen ismereteink szerint középkori Apollonius-illusztrációk a 7–15. századból maradtak fenn, a legkorábbi narratív képsorozatot az OSZK-ban őrzött, 1000 körül készült Apollonius pictus kézirata tartalmazza. Előadásomban az Apollonius-illusztrációk bemutatásán keresztül egyrészt az Apollonius pictus hagyományozódás-történeti jelentőségét szeretném élesebb fénybe helyezni, másrészt a konferencia kérdésfelvetéséhez kapcsolódva arra keresem a választ, hogy a képi elbeszélés mint a szöveg interpretációja, egyféle fordítása, mennyiben követi, hogyan árnyalja a narratíva folyamatos változásait, és hogyan befolyásolja annak recepcióját.

Apollonius kézirat

Boreczky Anna művészettörténész, kodikológus. Kutatási területe a nyugati kereszténység középkori könyvkultúrája. Doktori disszertációját egy 1413-ban Bécsben készült kódex bibliai tárgyú, valamint természettudományos illusztrációiról írta (A budapesti Concordantiae Caritatis, Bp. ELTE 2010). 2008 óta az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport tudományos munkatársa. Az OSZK Kézirattárában őrzött középkori kötetes kéziratok díszítéseinek feltárásával és katalogizálásával foglalkozik. 2013–14-ben az Institute for Advanced Study, Princeton történeti iskolájának tagja volt.

Boreczky Anna

komment

Címkék: boreczky anna ulesszak2016

Mozikánon. Megfilmesített magyar irodalmi művek az első világháború első felében

2016. november 22. 08:13 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Patonai Anikó Ágnes előadása november 25-én 14 óra 20 perckor kezdődik, a címe: Mozikánon. Megfilmesített magyar irodalmi művek az első világháború első felében.

Az előadás rezüméje:

Az első világháború kezdeti éveit eleinte a mozik számának növekedése, a moziipar fellendülése, a filmszakma megerősödése jellemzi Magyarországon. Ebben az időszakban a korábban lenézett, igénytelennek tartott mozi önmeghatározásának fontos elemévé válik a „kultúrmisszió” teljesítése, a közönség ízlésének alakítása és műveltségének növelése színvonalas filmekkel. Ennek egyik első lépcsője volt a klasszikus irodalmi művek megfilmesítése. Ez azonban korántsem volt egyszerű feladat: „itt nem csak arra kell ügyelni, hogy a scenárium filmszempontokból kifogástalan legyen, hanem kegyelettel kell bánni az irodalmi művel is, amelyen nagy változtatásokat tenni nem lehet és nem szabad. Irodalmi műveknek ideális scenáriuma az, amely az eredeti mű egész illúzióját a filmre is átviszi, és amellett meg sem hamisíthatja. Nem szabad persze szolgailag ragaszkodni az eredeti műhöz, s nem is szabad minden ötletét átvenni a film számára. A filmscenárium írójának bő szabadságai vannak az eredeti műnek filmre való átírásánál — de mindenkor szigorúan szem előtt kell tartania azt, hogy ha részleteiben nem is — de egészében mindenkor a teljes művet kell adnia. Feladata voltaképen az, hogy képszerűvé tegye mindazt, ami az eredeti műben van, illetőleg képekben kifejezhetővé azt, amit az iró szavakkal fejezett ki” (Korda Sándor, Hogyan kell mozidarabot írni? SZÍNHÁZI ÉLET 1916/46. sz. 86-87.) A kérdés tehát az, hogyan, milyen magyar irodalmi művekből épül fel az a kánon, amelyet a megfilmesíthetőség (és nem utolsó sorban az eladhatóság) szabályai szerint alakítanak ki a világháborús állapotok közepette, és hogyan viszonyultak ezek a filmek az eredeti alkotásokhoz.

Jelenet az Apostol című filmből

Patonai Anikó Ágnes 2006 óta dolgozik az OSZK-ban. 2001-ben diplomázott Pécsett magyar nyelv és irodalom szakon. A tavaly megvédett doktori disszertációját Jókai Mór 1850-es évekbeli történeti tárgyú drámáiról írta, de az utóbbi időben inkább a magyar balett és a magyar filmművészet egy-egy különleges időszakban betöltött szerepeivel foglalkozik.

Patonai Anikó Ágnes

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Címkék: ulesszak2016 patonai anikó ágnes

Esemény és poszthumán Kassák Lajos Misilló királysága című művében

2016. november 22. 08:09 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Miksó Péter előadása november 25-én 15 óra 40 perckor kezdődik, a címe: Esemény és poszthumán Kassák Lajos Misilló királysága című művében.

Az előadás rezüméje:

Előadásomban Kassák Lajos regényét kívánom értelmezni a címben említett két fogalom mentén. Vizsgálódásomban ezen fogalmak összjátékát modellezem oly módon, hogy választ keresek arra a kérdésre, hogy az eseménytől miképp jut(hat)unk el a poszthumán állapotig. Milyen hatóerő foglaltatik az esemény megtörténtségében, ami poszthumán státuszt eredményez.
A kérdés sikeres megválaszolásához a regény rekurzív szerkezetét kívánom alapul venni, miszerint Kassák művében a büntetéssel mint ismétlődő eseménnyel van dolgunk. Lavicskáné megbünteti férjét, Misilló nyomorék voltával bünteti anyját, Misillót bünteti Anyica, Anyicát pedig megöli szerelme, Kristóf. Kristófot elviszik a csendőrök, Misilló pedig megbolondul szerelme elvesztése miatt és eltűnik a természetben, ami fantasztikus hangoltságot ad a történetnek. Az említett megformáltságból látható, hogy a regény struktúráját a büntetés és a vele összefüggő trauma alakítja. Ennek jelölője Misilló műlába, amit egy gyermekkori baleset következtében kap. Ez a protézis mint a trauma anyagi reprezentánsa meghatározza Misilló identitását, poszthumán állapotot idézvén elő, ami a regény kezdetétől fogva meghatározza Misilló egzisztenciáját, melynek értelmében quasi marionettként él. A protézis képtelen követni testének változását, ezért elavulása miatt folyamatosan újra kell tervezni.
Mindebből adódóan célom, hogy bemutassam, Kassák regényét a folyamatos újrateremtés, a büntetés és az értékvesztés folyamatos visszatérése, narratívába emelése határozza meg, amitől elidegeníthetetlen az esemény, valamint vonzatának egyidejűsége. Vizsgálódásomban tájékozódási pontokként adódnak Celia Lury, M. Smith& J. Mora, Benkő Krisztián, valamint Reinhart Koselleck szövegei.

Kassák Lajos: Misilló királysága, Budapest, 1918 – Törzsgyűjtemény

Miksó Péter a Tájékoztató Osztály munkatársa. Tanulmányait az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány szak, modern magyar irodalom szakirányon (2013–2015 MA) és a PPKE BTK magyar nyelv- és irodalom szak esztétika minor programjában (2008–2012 BA) végezte. Főbb kutatási területe Kassák Lajos és az avantgárd modernség, és a XX. század első felének magyar irodalma. A Mérei Ferenc Szakkollégiumnak és a József Attila Körnek is tagja.

Miksó Péter

komment

Címkék: kassák lajos országos széchényi könyvtár ulesszak2016 miksó péter

Megkísérelt engesztelés

2016. november 21. 14:17 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Sárközy Réka előadása november 25-én 12 óra 30 perckor kezdődik, a címe: Megkísérelt engesztelés.

Az előadás rezüméje:

Egy rég elfeledett 1989-es dokumentumfilm előadásom témája, ez Schiffer Pál: Engesztelő c. alkotása. 1956 decemberében, a salgótarjáni sortüzet követő napokban eltűnt két nemzetőr, Hadady Rudolf és Hargitay Lajos. Pár nappal később két felismerhetetlenné torzított holttestet fogtak ki az Ipolyból.
Évtizedek teltek el, és remény sem volt rá, hogy kiderüljön, mi történt 1956 telén. 1989 kora tavaszán az egyik nemzetőr özvegye nyomozásba kezd, hogy megtudja az igazságot, és megtalálja férje holttestét, hogy eltemethesse végre. Emlékezők sora tesz tanúságot a filmben, minden történet közelebb visz az események megértéséhez. Elkövetők állnak szemben áldozatokkal, ez a fő oka annak, hogy az „igazság” kiderítése lehetetlen, mert az emlékezés konstrukciói mindenkinél mások, saját, a történetben játszott szerepüknek megfelelően.
Minél többet tudunk meg a történtekről, annál bizonytalanabbá válik minden, és válik egyre biztosabbá az özvegy abban, hogy sosem fogja megtalálni a sírt. Engesztelési kísérlet minden interpretáció, de sem bizonyosságot, sem megnyugvást nem hoznak. Az exhumálás mégis megtörténik, egy olyan sírhelyen, amely sok emlékező tanúságának megfelel – mégis kudarccal végződik a feltárás, minden racionális ok nélkül, de igazolva az özvegy várakozását. Sosem kerülnek elő a meggyilkoltak, sírhelyük titok marad. Mindez párhuzamosan történik a budapesti, sikeres feltárási folyamattal a 301-es parcellában, jelezve azt, megtalálásukra megvolt az esély.
A szereplők is tisztában vannak ezzel, érzik, történelmi pillanatot élnek át – ez is meghatározza azt az emlékezési folyamatot, melyet a film ma is hitelesen közvetít. A történettudomány kritikusan viszonyul az oral historyhoz, nem tekinti forrásnak, ez a film akár bizonyíthatná is ennek az álláspontnak az igazát – a rengeteg tanú emlékezése ellenére nem ismerhető meg a múlt, csak annak néhány lehetséges eleme válik egy történet építőkockájává. Mindent meghatároz az, hogy a jelen perspektívájából miként értelmezzük újra a múltat.
Forrásnak csak egy temető-skicc, és egy boncolási jegyzőkönyv tekinthető, ez kevés a „bizonyosság” megállapításához, sőt, a jegyzőkönyvet nem is láthatjuk fizikai valójában, az orvosnő emlékezetének egyik pillérje az is csupán, fizikai létezésére az elbeszélés módjából következtethetünk. Nem kerülünk közelebb a tények pontos megismeréséhez, de a különböző emlékezeti konstrukciókból ennek ellenére kirajzolódik az a világ, ahol mindez megtörténhetett, szereplőinek motivációi, az események rendjét előidéző harag, gyűlölet, félelem, igazodási kényszer, és a lelkiismereti dilemmák, amelyekből mégis pontosan megértjük azt, hogy miért és hogyan történt az, amelynek pontos kronológiája örökre titok marad. A film pedig megőrzi gesztusaikat, leleplezi hazugságaikat, elszólásaikat, a zavart, amelyet a történet felidézése okoz, további dimenziót adva ezzel a történeteknek.

Hargitay Lajos kislányával 1954-ben.

Sárközy Réka filmtörténész. Az OSZK 1956-os Intézet munkatársa, kutatási területe a történelmi dokumentumfilm. Producerként vett részt 16 dokumentumfilm elkészítésében. Az 1956-os Intézet fotódokumentációs adatbázisának egyik létrehozója. A Színház és Filmművészeti Egyetemen doktorált 2011-ben, „Elbeszélt múltjaink” címmel jelent meg monográfiája a magyar történelmi dokumentumfilm történetéről. Tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetében és a Színház és Filmművészeti Egyetemen.

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Címkék: ulesszak2016 sárközy réka schiiffer pál

A Tristan zenéje Thomas Mann elbeszélésében és Kosztolányi Dezső fordításában

2016. november 21. 11:56 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Eisemann György előadása november 25-én 11 óra 50 perckor kezdődik, a címe: A Tristan zenéje Thomas Mann elbeszélésében és Kosztolányi Dezső fordításában.

Az előadás rezüméje:

A Tristan-témának természetesen számos földolgozása, újraírása és fordítása létezik. Thomas Mann
vonatkozó elbeszélése az irodalmi formának, az intermediális nyelvi hatásnak az elbeszélő és az olvasó zenei tapasztalatára, a wagneri alkotásra hivatkozásával él, melynek sajátos poétikáját a magyar fordítás, Kosztolányi Dezső munkája is kihasználni igyekszik. Egyszerre tartván szem előtt a német szöveg ajánlatait és a magyar nyelven olvasók lehetséges színházi emlékeit, a zenedráma megidézhető hangzásvilágát.
A fönséges-eksztatikus jelenetek, a szerelmi halál témája az elbeszélésben mélységes, ám a pátoszt nem megtagadó iróniával elegyítve kerül elénk, építve a művészeti ágak nyelvi és képzeletbeli együttműködésére, újraköltve a szövegkönyv jellegzetes fordulatait, kitérve a zenemű stílusára, előadásának és meghallgatásának jelenlét-tapasztalatára.

Eisemann György

komment

Címkék: eisemann györgy

1956 – Színháziak színházakról, forradalomról. 11. rész

2016. november 21. 08:32 - nemzetikonyvtar

Sorozatunk színészek, színházi emberek visszaemlékezését idézi fel az 1956-os forradalom napjaira a hatvanadik évforduló alkalmából.

1956. november 21., Szabó Sándor

A beszélő – Mario Vargas Llosa azonos című regényében – az egymástól távol, szétszórtan élő amazonasi indián törzs kis csoportjait járja sorra. Mindig úton van. Amikor megérkezik valahová, valakikhez, leül és beszél. Szimbólumokkal teli történeteit hallgatósága feszült figyelemmel követi, elbeszélése összeköti az egymástól térben is időben távol élőket.

Mi is történt 1956 októberében a színházakban és a színházak körül? Szöveg, adatokat tartalmazó forrás kevés maradt, összeszedegetve sincs. Blogsorozatunk színészek, színházi emberek memoárjait – emlékezetüket – hívja segítségül, remélve, hogy a kérdésre legalább töredékes válasz adható, és számolva azzal, hogy az idő, az egyéniség, a világszemlélet, az életutak egyéb történései, az 1956-ban elfoglalt és az 1956 utáni helyzetek és pozíciók az emlékezőket utólag is irányítják. A történetek 1956 októbere-novembere eseményeinek csak néhány részletét idézik. Az előzmények és a folytatás ott olvasható az emlékiratokban.

Szabó Sándor (Bp., 1915– Bp., 1997) színész 1951 és 1957 között A Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt. 1956-ban külföldre távozott. 1976-ban hazatért.

Forrás: Szabó Sándor-szócikk. In Magyar színházművészeti lexikon, [főszerk.] Székely György, Budapest, Akadémiai, 1994 – Magyar Elektronikus Könyvtár

Komlós Juci mint Roxane, Benkő Gyula mint Christian és Szabó Sándor mint Cyrano Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című drámájában. Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, 1952. dec. 18. Ismeretlen fényképész felv. OSZK Színháztörténeti Tár, jelzet: SZT KA 5411/2

1956. nov. 21., magyar-osztrák határ, Budapest

„Hivatalosan szerettem volna elhagyni az országot, útlevéllel, el is mentünk a belügybe, de ott kinevettek. November 4-e után, amikor a szovjet csapatok már visszajöttek, elmentünk a határhoz megnézni, mi a helyzet. Öt vagy hat parasztszekeret láttunk megrakva emberekkel. A következő percekben tankok fogták közre őket. Visszarohantunk a kocsihoz, vissza Pestre. Vajon most mit mondott volna a fiam? – gondoltam magamban, és ezekről beszélgetve aludtunk el. Másnap megtudtam.
Reggel kilenc óra felé lassan ébredezve Barna fiam jön be hozzánk, kérdem, hogy aludtatok? Jól, de Balázs kora reggel eltávozott. Hová? Nyugatra. Hová? Fogta a biciklijét, és Nyugat felé indult. Tréfának hittük, az egész családot összetelefonáltuk. Sehol sincs. Jó félóra múlva szól a telefon. Egy asszony hívott, aki találkozott a fiammal az országúton Győr felé menet, a gyerek azt üzeni, ne sokat gondolkozzunk, hanem menjünk utána. Szentséges ég! Mit csináljunk? Székely András barátom adta az utolsó lökést: – Azonnal gyertek, itt lenn várnak már Ferrari Violettáék. (Székely András barátom nagyon szerette bütykölni az autókat, éppen ezért már hetek óta használta az akkor még itthon alig ismert új Opel Rekordomat.) A körülmények úgy szorultak össze körülöttünk, mint egy bilincs. Az ajtót be sem zártuk, a Madách téren szemben lakó anyósomat fel sem hívtam, elindultunk, becsapva az ajtót magunk mögött.”

Szabó Sándor: „Országom visszanyertem én…”. Visszaemlékezés, Bp., Nap Kiadó, 1994, 9–10. – Törzsgyűjtemény

Rajnai Edit (szerk.) – Színháztörténeti Tár

komment

Címkék: 1956 szabó sándor komlós juci rajnai edit színháztörténeti tár 1956 szinhaz

Coelius Gergely pálos szerzetes Énekek éneke kommentárja mint a bibliai hermeneutika egyik példája

2016. november 20. 08:15 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Bíró Csilla előadása november 25-én 12 óra 10 perckor kezdődik, a címe: Coelius Gergely pálos szerzetes Énekek éneke kommentárja mint a bibliai hermeneutika egyik példája.

Az előadás rezüméje:

Az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában őrzött Commentaria in Cantica canticorum Salomonis (RMK III. 3092) a 16. század első felében, Rómában élt magyar származású pálos szerzetes, Coelius Gergely munkája. A kommentárra mindezidáig nem figyeltek fel a régi magyar irodalom kutatói, holott azon kevés korai bibliakommentárok egyike, amelyek magyar szerzőtől maradtak fenn. A terjedelmes latin nyelvű írás teljes egészében feldolgozásra vár, ehhez szeretnék hozzákezdeni új kutatási témámként. Előadásomban elsősorban a szöveg előszavát vizsgálnám, mivel Énekek éneke-kommentárok esetében az előszó egyfajta kulcsot jelent a bibliai szöveg értelmezéséhez. A kommentáríró itt sorolja fel azokat az alapvető interpretációs eljárásokat, amelyeket a későbbiekben használ, s itt helyezi el saját kommentárját abban a keresztény hagyományban, amely három értelmezési típus valamelyike szerint magyarázza az Énekek énekét. Coelius Gergely előszavában az alábbi, kötelezően magyarázandó elemekre tér ki: a szerző, azaz Salamon személye; az ószövetségi könyv címe; az Énekek éneke a Bibliában található egyéb énekek között; illetve az Énekek éneke szereplői milyen isteni princípiumokat jelenítenek meg. Előadásomban azt is bemutatnám, hogy az előszóban megfogalmazott értelmezési elvek hogyan jelennek meg a gyakorlatban, a bibliai szöveg egy-egy részletének elemzése során.

Sebastian Henricpetri baseli nyomdász nyomdászjelvénye – App. H. 1869

Bíró Csilla 2004 novemberétől az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára kutatója. Munkakörébe jelenleg az Apponyi-gyűjtemény, valamint az 1712-ig Magyarországon keletkezett, idegen nyelvű nyomtatványok katalogizálása tartozik. Szűkebb kutatási témája Andreas Pannonius Énekek éneke-kommentárja. Ezzel a témával kapcsolatban rendszeresen publikál és tart előadásokat, célja a teljes kézirat kritikai igényű kiadása. 2014-ben elnyerte az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Doktori fokozatot 2013-ban szerzett summa cum laude minősítéssel a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Doktori iskolájában, Neolatin PhD-programon. Doktori dolgozata itt olvasható.

Bíró Csilla

komment

Címkék: könyvtár oszk országos széchényi könyvtár régi nyomtatványok tára bíró csilla ulesszak2016

Felülírt szavak. A kereszténység és a demokrácia értelmezései Magyarországon (1945-1989)

2016. november 19. 20:23 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Tabajdi Gábor előadása november 24-én 16 órakor kezdődik, a címe: Felülírt szavak. A kereszténység és a demokrácia értelmezései Magyarországon (1945–1989).

Az előadás rezüméje:

A Magyarországon 1945 után kiépült szovjet típusú rendszer erőteljes (és többnyire egyoldalú) nyelvpolitikai küzdelmet folytatott vélt vagy valós ellenfeleivel. Ugyanakkor az átmenet éveiben (1945–1948) kifejtve, majd 1956-ban villanásszerűen felsejlettek alternatív programok, kísérletet történhetett a történetileg terhelt közéleti fogalmak (demokrácia, kereszténység, nemzet, szabadság stb.) hazai újraértelmezésére. A kádárizmus évtizedeiben pedig a „szövetségi politika” jegyében egy sajátos, látens párbeszéd is kialakult a különböző „meghaladottnak ítélt” eszmék képviselőivel. Előadásomban ezeket a folyamatokat a magyar kereszténydemokrata hagyományhoz kötődő nyilvános és belső használatra készített szövegek elemzésével mutatom be.

Vigilia 1972 címlap – Vigilia.hu

Tabajdi Gábor 1980-ban született Budapesten. Történelem és politikalelmélet szakos diplomát 2004-ben szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Szellemi szabadfoglalkozású kutatóként elsősorban az állambiztonsági szolgálatok történetével, valamint a XX. századi magyar demokratikus hagyomány és az antifasizmus kérdéseivel foglalkozott. 2008 és 2011 között az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója volt, 2013-ban szerzett PhD–fokozatot. Közben szervezte és koordinálta a fiatal levéltárosokat, történészeket összefogó „Fehér Hollók” munkacsoportot.
Legfrissebb publikációi:
A III/III. krónikája. Budapest, Jaffa, 2013
Kiegyezés Kádárral. Budapest, Jaffa, 2013
Budapest a titkosszolgálatok hálójában. Budapest, Jaffa, 2015
Budapest a szabadság napjaiban. Budapest, Jaffa, 2016.

Tabajdi Gábor – Fotó: Béres Attila MNO

komment

Címkék: tabajdi gábor ulesszak2016

„Nagy ünnep lesz ez!” A Millenniumi Kiállítási Értesítő című lap ígérete

2016. november 19. 14:33 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Simon Bernadett előadása november 24-én 15 óra 20 perckor kezdődik, a címe: „Nagy ünnep lesz ez!” A Millenniumi Kiállítási Értesítő című lap ígérete.

Millenniumi Kiállítási Értesítő, 1896. január 1. (II. mutatványszám) – Törzsgyűjtemény

Az előadás rezüméje:

Magyarország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját, melynek kiemelkedő eseménye a Városligetben megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt. Kihasználva a millennium okozta felfokozott hangulatot, az ünnep alkalmából 11 újságot adtak ki, melyeknek egy része üzleti vállalkozás eredményeként jött létre (például Millenniumi Lapok, Millenniumi Ujság), míg akadt olyan is, melyet a kiállítási igazgatóság adott ki (például Kiállítási Ujság). Ezen alkalmi lapok legtöbbször általánosságban a kiállításról és a programokról közöltek híreket, de jellemzőek az aktuális eseményekről, a pavilonokról, a kongresszusokról, a kiállítás rendezőiről, valamint a vidéki ünnepségekről és a külföldi látogatottságról szóló tudósítások is.
Előadásomban az 1895-1896 között megjelenő Millenniumi Kiállítási Értesítő című újságot mutatom be. Elsődlegesen arra fókuszálok, hogy a lap a küldetésnyilatkozatában ígérteket mennyiben és hogyan teljesítette, miként tolmácsolta a kortársaknak az 1896-os ünnep gondolatait, eszméjét, illetve, hogy ezek a hírek 120 év távlatából visszatekintve mit jelentenek a mai olvasók számára.

Ezredéves Kiállítás: a Mezőgazdasági Csoport Főépületei In: Az ezeréves Magyarország múltjából és jelenéből. Összeáll. Gelléri Mór. Budapest, Posner Ny., 1896 – Törzsgyűjtemény

Simon Bernadett 2008-ban végzett az ELTE BTK könyvtár-informatikus szakán, majd 2015-ben az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének Doktori Iskoláján fejezte be tanulmányait. Előadása témája egyben leendő doktori disszertációjáé is: az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás és sajtótörténeti vonatkozásai. Az 1896-os esemény 120. évfordulója alkalmából, idén tavasszal Ezredéves álmok címmel rendezett kiállítást az OSZK-ban, ahol 2008 óta dolgozik, majd a tárlat ősszel bemutatásra került első munkahelyén, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai Könyvtárában is.

Az Ezredéves álmok című kiállítás megnyitója a FSZEK Dagály utcai Könyvtárában, 2016. szeptember 2. Fotó: Vári Ildikó

komment

Címkék: simon bernadett ulesszak2016