Latinovits Zoltán (1931–1976), a „színészkirály” életéről, haláláról könyvtárnyi írás született. Most, fölidézve húszesztendőnyi színházi pályája és negyvenöt évnél is rövidebbre szabott élete emlékeit és nyomait, azt keressük, hogyan s miképp is lehetett az öntörvényű és összeférhetetlennek tartott…
Csányi István mint Aszklépiosz követe – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 13. rész
Munkák és napok – és kincsek. 62. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
„Veredy Gyula…élete végéig példaadó hűséggel szolgálta hivatását”
45 évvel ezelőtt hunyt el Veredy Gyula könyvtáros
[Veredy Gyula] Könyvtárosi pályáját a Fővárosi Könyvtárban kezdte 1922-ben, később 1947-től 1961-es nyugdíjazásáig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként hódolt hivatásának. Többek között a magyar küldöttség tagjaként részt vett az első dokumentációs világkongresszuson Párizsban 1937-ben.…
A boldogság emlékezete
120 éve született Bilicsi Tivadar színművész
Neve ma is mosolyt csal az idősebbek arcára, s talán a filmjeit, televíziós és rádiós felvételeit megismerő fiatalokéra is, pedig már negyven éve nincsen közöttünk.Bilicsi (Grawatsch) Tivadar 1901-ben Budapesten született, apai családja származott a morvaországi Bilicsről, innen a színészi név. A…
Az Eucharisztikus Világkongresszusok történetéből. 3. rész
Az 1938-as események a magyar sajtó tükrében
Az Oltáriszentség világkongresszusok rendezésével való ünneplésének gondolata a III. Francia Köztársaságban, a 19. század végének erős antiklerikális-ateista áramlataival való szembeszállás igényével született meg a katolikus közösségben. A kezdeményezésben nagy szerepet játszott egy világi asszony,…
Az Eucharisztikus Világkongresszusok történetéből. 2. rész
Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus eseményei
Az Oltáriszentség világkongresszusok rendezésével való ünneplésének gondolata a III. Francia Köztársaságban, a 19. század végének erős antiklerikális-ateista áramlataival való szembeszállás igényével született meg a katolikus közösségben. A kezdeményezésben nagy szerepet játszott egy világi asszony,…
Az Eucharisztikus Világkongresszusok történetéből. 1. rész
Az Eucharisztikus Világkongresszusok és a magyar katolikus közvélemény 1938 előtt
Az Oltáriszentség világkongresszusok rendezésével való ünneplésének gondolata a III. Francia Köztársaságban, a 19. század végének erős antiklerikális-ateista áramlataival való szembeszállás igényével született meg a katolikus közösségben. A kezdeményezésben nagy szerepet játszott egy világi asszony,…
„[…] inkább imádkoztam a művet, mintsem komponáltam.”
165 éve, 1856-ban szentelték föl az esztergomi főszékesegyházat, és hangzott el Liszt Ferenc ez alkalomra írt ünnepi miséje
A Religio 1856. augusztus 13-i számában az Egyházi tudósítások rovata részletesen ismerteti az esztergomi bazilika (Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház) augusztus 31-i felszentelésének tervezett programját, amelyből megtudhatjuk, hogy az ünnepi eseményen részt vesz maga Ferenc József…
A törökök szerencsenapja augusztus 29. – 3. rész
480 évvel ezelőtt, 1541-ben szállták meg a törökök Budát
Sorozatunk harmadik részben Buda 1541-es törökök általi elfoglalását mutatjuk be, amely Nándorfehérvár bevételéhez és a mohácsi csatához hasonlóan döntő hatással volt Magyarország sorsának alakulására. A főváros az Oszmán Birodalomhoz csatolása fontos lépése volt annak a folyamatnak, amely a Magyar…
A törökök szerencsenapja augusztus 29. – 2. rész
A mohácsi csata 495. évfordulója
Sorozatunk előző részében Nándorfehérvár 1521-es elestét tárgyaltuk. A második részben a magyar történelem egyik leghíresebb ütközetét, a mohácsi csatát mutatjuk be. Az 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközetben nem csupán a korabeli középhatalom, a középkori Magyar Királyság bukott el, hanem az…