Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Németország (EU alapító tag: Római Szerződés: 1957)


München (Monachium) a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

Jakob REGNART (1540–1602)
Ha ki akar látni... (részlet)

Fordította: Balassi Bálint

Ha ki akar látni két eleven kutat,
Kik ő forrásokból szüntelen kifolynak:
Nézze két szememet, kik mindenkor sírnak.
[...]
Ha ki akar látni szörnyű mély sebeket,
Nézze szerelemtől sebesült szívemet
S ottan megesméri, mint gyötör engemet.

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Luxemburg (EU alapító tag: Római Szerződés: 1957)


Luxembourg (Lutzenburgum) a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

Liliane WELCH (1937– )
Anyu és Apu (részlet)

Fordította: Sztojkovics Gabriella

A hegygerincet Anyu
és Apu megmássza együtt – vajon lenéztek-e
a csúcsról csak egyszer is?

Anyu a megcsúszó kövek
hangját nászsikolynak hívja, s épít
versgleccsereket. És Apu

tele szájjal zabálja az életet –
útravalót gyűjt a halálra – hogy
ragaszkodtak a sziklákhoz lábaik –

túllépve önnön világukon,
kozmológiája csendnek
és hónak.

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasók a legfontosabbak, felhasználóink ajánlatokkal, kérésekkel segítik munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyvolvasó barát .prc formátumban is elérhető.

Májusi különleges szerzeményeink:

• Baka István (1948-1995) szegedi költő-műfordító kötetét özvegye és örököse, Baka Tünde küldte el elektronikus könyvtárunkba: Baka István: Magdolna-zápor
  A költő életművét bemutató virtuális kiállítás itt látható.
   
• Az Internet Szolgáltatók Tanácsától a MEK tartalomfejlesztésére kapott támogatásból vettük meg az Arcanum által digitalizált dokumentumok anyagát:
  
  Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
  Ez a munka máig is páratlan a magyar történetírásban, s hasonló terjedelmű és színvonalú alkotás azóta sem készült a magyar hadtörténelem ezer évéről. A 24 kötetből álló mű ma már csak alig néhány szakkönyvtárban férhető hozzá, holott forrásbázisa és adatai alapján ma is jól használható. Az összes kötet szövege mellett a nagyszámú térképmellékletet is megtekinthető.
  
  Magyarország vármegyéi és városai
  "Egy lelkes és bátor írói gárda óriási munkára vállalkozott. Megírja Magyarország történetét és jelenkorát vármegyénkint, városonkint, olyan kiterjedésben, olyan részletességgel, a minőre nincs példa a gazdag külföldi irodalomban. Ez is legyen dicsősége Magyarországnak. Ilyen magasra emelkedett a század elején még oly szegény, jelentéktelen magyar irodalom!" - írja Jókai Mór az első kötet előszavában. A Millennium évében induló sorozatban 1914-ig összesen 21 vármegye, továbbá három kisebb földrajzi egység története látott napvilágot összesen 26 kötetben, csak az első világháború kitörése szakította meg a munkát. Az elindítója, szerkesztője nevével azonosított sorozat, "a Borovszky" jeles tudósokból álló szerkesztőbizottsága az adott megyét kiválóan ismerő helyi szerzőkre támaszkodva enciklopédikus teljességgel dolgozta fel a vármegye múltját és akkori jelenét: történelem, földrajz, képzőművészet, néprajz, hadtörténet, az akkori jelen közgazdasági, közművelődési adatai mind megtalálhatóak benne. Történeti értékű fotói, gyönyörű illusztrációi, térképei, adatainak gazdagsága ma is igen keresetté teszik: könyvtárakban is csak kevés példány lelhető fel, ha néha antikváriumban, aukción felbukkan, csak igen drágán elérhető.
   
• Váli-monográfia 
  Váli Dezső festőművész deske.hu című weblapját 2005-ben ajánlotta fel hosszú távú megőrzésre az OSZK-nak, amely így a MEK állományába került virtuális kiállításként. A honlap tartalmazza csaknem a teljes életművet a művész által digitalizált, és mintaszerűen rendezett formában. A digitalizált festmények, grafikák, fotók mellett egy 1990 óta vezetett napló is található, egy olyan blog, amelyet már akkor írtak, amikor még a blogot ki sem találták. A művészről 1997-ben készült monográfia - amely az ouvre-t bemutató írásokon túl kiváló magyar művészektől tartalmaz olykor roppant személyes jellegű írásokat - mostantól önállóan is olvasható a MEK-ben.

• Lengyel László: Tépelődés
  A Magyarország felfedezése azon ritka könyvsorozatok közé tartozik, melyet kétszer is sikerült új életre hívni. A sorozat őskötetei 1937-38-ban jelentek majd, majd a 70-es években indították újra és még egyszer 2004-ben. A Magyarország Felfedezése Alapítvány a szociográfia és egy megőrzésre méltó hagyomány fennmaradásáért jött létre és célja olyan művek megjelentetése, amelyek a sorozathoz méltó színvonalon, irodalmi eszközökkel, kritikai szemlélettel mutatják be a magyar társadalom tipikus jelenségeit. Az alapítvány titkára, Pünkösti Árpád keresett meg bennünket, hogy segítsük munkájukat. Így a sorozat tagjai közül számos olvasható már a sorozat honlapján és a Magyar Elektronikus Könyvtárban. 
  Májusban Lengyel László közgazdász, politológus kötetével bővült a kínálat (a szerző engedélyével)
  
  
• A kiváló nyelvész, irodalomtörténész és néprajzkutató Szabó T. Attila magyar nyelvtörténeti és nyelvjárási munkáit tartalmazó hatkötetes tanulmánygyűjteménye örököse kérésére kerül fel digitális formában. Már két kötet olvasható:
  
  A szó és az ember
  Anyanyelvünk életéből
   

Köszönjük a szerzők felajánlásait, felhasználóink kéréseit, véleményeit! Kérjük, segítsétek munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánljatok olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről.

Kövesd a Magyar Elektronikus Könyvtár frissítéseit RSS-ben az alábbi cím segítségével: http://mek.oszk.hu/mek2.rss

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Hollandia (EU alapító tag: Római Szerződés: 1957)


Amszterdam (Amstelredamum) a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

Constantin HUYGENS (1596–1687)
Amszeterdam

Fordította: Orbán Ottó

Az én csodáimat ne bámészkodva nézd meg,
ha meglátsz, Idegen, megroggyanjon a térded!
Igy kérdezd: honnan íly fönséges tünemény,
Kik műveltek csodát a csatornák közén?
Honnan, te arany rét? Bőkezü egek adtak?
Tengernek tárháza, Keletnek és Nyugatnak,
Kétszeres Velence, hol végződik falad?
Kérdezd csak, Idegen! És másokkal magad
Ne mondd Pátrizst, Rómát és Kairót remeknek!
Ki itt szótlanul áll, az mondja a legszebbet.

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

Az elmúlt év azonos időszakához képest 22 százalékkal emelkedett diákolvasóink száma. Szeretnénk megköszönni a bizalmat:

Aki a nyári bezárásig féléves jegyet vált, annak 2012. feburár 4-ig lesz érvényes a jegye. 

Budapest legszebb olvasó sarkaiban, kellemes hűvösben várjuk olvasóinkat. Százezer kötetes szabadpolcos állományunk mellett minden olvasótermünkben elérhető a wifi, bárki saját laptopján is dolgozhat, pihenésként kölcsönkérhetitek e-book-jaink egyikét.

A kedvezményes beiratkozási lehetőség természetesen minden féléves olvasójeggyel rendelkezőre vonatkozik. Könyvtárunk július 17. és augusztus 22. között zárva tart.

 
 

A féléves olvasójegyek díjai:
teljes árú könyvtárhasználati díj: 3 000 Ft
kedvezményes árú könyvtárhasználati díj: 1 500 Ft

A könyvtár kedvezményes használatára jogosultak:
- a 70 év alatti nyugdíjasok;
- érvényes diákigazolvánnyal rendelkező diákok, hallgatók;
- a regisztrált munkanélküliek, és akik jövedelempótló támogatást kapnak,
- a Budavári cívis kártya tulajdonosai.

A könyvtárba beiratkozhat és olvasójegyet válthat minden 18. életévét betöltött magyar és külföldi állampolgár. Beiratkozhatnak azok a 16. életévüket betöltött középiskolás diákok is, akik a könyvtár gyűjteményének használatát indokolttá tevő országos középiskolai tanulmányi versenyen vesznek részt, és ezt a középiskola igazgatója által aláírt igazolással tanúsítják.
A könyvtárhasználati díj nem tartalmazza a fényképes plasztikkártya előállításának díját, amit csak az első beiratkozáskor kell megtéríteni.

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Franciaország (EU alapító tag: Római Szerződés: 1957)


Párizs (Lutetia) a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

Pierre de RONSARD (1524–1585)
Most csak az Íliászt fogom olvasni

Fordította: Rónay György

Most csak az Íliászt fogom olvasni három
egész nap, zárd be hát ajtómat Koridon,
s ha közben bárki is zavarna, fogadom,
megérzed, haragom súlyát érte, barátom!

Még csak ágyazni se jöjjön be szobalányom;
ne háborgass te se, más se, azt akarom.
Pihenni akarok három egész napon,
aztán majd egy hetet vígan átéjszakázom.

De ha Kasszandra küld valakit, azt a portám
előtt nehogy sokat várakoztasd; kopogj rám,
azonnal jöjj be, és add fel ruháimat.

Előtte örömest mutatom magamat;
de egyébként akár egy isten jönne hozzám
az égből: odakint annak is tágasabb.

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót!

Belgium (EU alapító tag: Római Szerződés: 1957)


Brüsszel (Bruxella) a XVI– XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)

Guido GEZELLE (1830–1899)
Az óriás (részlet)

Fordította: Rónay György

Meztelen a nap hevében
tested, csupasz és kopár;
büszke úr a sík vidéken,
hatalmas erdőkirály,
hajdanában oly erős tölgy,
ki volt, aki porba döntött?

Hány zivatar, mennyi bőszen
zúgó orkán tépdesett;
fojtogattak eszelősen,
hogy a földre vessenek;
mégis, minden vas szelekben
megmaradtál rettenetlen!

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

2011. június 5-től 2011. július 1-jéig az Országos Széchényi Könyvtár két kincséből, a Civitates Orbis Terrarum és a Theatrum Orbis Terrarum rövid címeiken emlegetett 16–17. századi nyomtatványokból közlünk városképeket és térképrészleteket. Minden nap egy-egy városról vagy országról készített metszet idézi fel az Unió jelenlegi 27 tagállamának egyikét. A színezett rajzokhoz az adott ország lírájából válogatva – egy-két kivételtől eltekintve – 16–17. századi verseket, versrészleteket illetve népköltéseket társítottunk. Az egyes országok a csatlakozás ideje szerint, azon belül pedig betűrendben következnek egymás után, kivéve Lengyelországot, amelyet 2011. július 1-jén köszöntünk abból az alkalomból, hogy ezen a napon veszi át Magyarországtól az EU-elnökséget.

Az EU-Elnökségtől búcsúzó Magyarország köszönti az Európai Uniót! 

Az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában őrzött Civitates Orbis Terrarum című 546 metszetet tartalmazó munka madártávlatból vagy térképként, kézzel színezett rajzokon ábrázolja az akkor ismert világ legjelentősebb településeit – köztük nemcsak európai, hanem ázsiai, afrikai, sőt amerikai városokat is. A Georg Braun esperes és Franz Hohenberg metsző által jegyzett kötetek 1572 és 1617 között jelentek meg. E hat kötetes munka egyik mintájául szolgált Abraham Ortelius műve, az 1570-ben Antwerpenben megjelent Theatrum Orbis Terrarum című korszakos jelentőségű könyv, amely az első modern atlaszként vonult be a kartográfia történetébe.

Európa térképe a XVI. század második feléből (Theatrum Orbis Terrarum) 

Reményik Sándor kézzel írt, tudtunkkal kiadatlan, eddig ismeretlen költeményeit június 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők Olvasni/való sorozatunk negyedik részeként a Kézirattár folyosóján. A mikrokiállítást Beöthy Ildikó, a Kézirattár munkatársa rendezte.

Egy „prózában írt költemény” Lepke a porban címmel 1915-ből származik, költővé formálódásának vajúdó korszakból, amikor sok hasonló műve is született. Szép, tisztázott írás, jellegzetesen vékony hosszúkás formájú papírra írva. Kifejeződik benne a háború pusztításának fájdalma, a pusztítás értelmetlensége, ugyanakkor a helytállás, az ember, a költő helytállása. A lepke - a próféta - a költő helytáll bármilyen nehézségben; csattoghat a vihar, összedőlhet a világ, vállalja küldetését, vállalja a szép hirdetését, vállalja az élet győzelmét akkor is, ha neki meg kell halnia. Ha a földre verték, a pillangó akkor is tántoríthatatlanul mutatja színeit.

A másik kiállított darab a Papillons című vers. Nincs datálva, sajnos nem tudjuk melyik korszakból származik. Érdekessége, hogy nem ismert vers, nem jelenik meg az összkiadásokban, valamint, hogy visszatér benne a lepke motívum, noha szerepe egészen más. Itt a vihar alattunk tombol, nem érhet el minket, friss színeinkkel ragyogunk az örvények felett. A lepke az élet megannyi vihara közt épen megőrzi szépségét, lelke ártatlanságát – így itt a halál nem elpusztítottság, nem félelmetes, hanem az élet természetes velejárója.

Részlet a kiállított kéziratból:

A Lepke a porban című verspróza kézirata

REMÉNYIK SÁNDOR (Kolozsvár, 1890. augusztus 30 – Kolozsvár, 1941. október 24)
Reményik Sándor 1890. augusztus 30-án született felvidéki származású szülők fiaként Kolozsváron. Evangélikus elemi után középiskolai tanulmányait a kolozsvári református főgimnáziumban végezte. Felsőfokú tanulmányait ugyanitt, a Ferenc József Tudományegyetem jogi fakultásán kezdte meg. A református kollégiumban, de főképp az egyetemen szövődtek kedves barátságai, többek között Olosz Lajossal, a költőtárssal és Makkai Sándorral, a későbbi református püspökkel, a kirándulótárssal, író-mérnök Lám Bélával, valamint Áprily Lajossal, akivel szintén életre szóló barátságot köt. Utolsó szigorlatát az egyetemen betegeskedése miatt már nem tette le. Így nem szerzett olyan diplomát, amely a családi hagyományhoz méltó „polgári foglalkozást” biztosíthatott volna számára. „Jöttek munka helyett az elgondolkozás és merengés évei”- ahogy édesanyja fogalmazott naplójában. Ez volt számára az útkeresés nehéz és küzdelmes időszaka, amelyet az elesettség és szégyen, súlyos önbizalomhiány határoztak meg.

Költeményt először az Új Idők c. újság közölt tőle 1916-ban. Első verseskötete 1918-ban jelent meg, Fagyöngyök címmel. Mielőtt rátalált volna a versek

Szeretettel várunk Dr. Makovitzky József Bauhaus magyar és európai művészettörténeti áttekintés című, magyar nyelvű előadására június 8-án 18 órakor a VIII. emeleti társalgóba.

Köszöntőt mond Dr. Sajó Andrea főigazgató és gróf Klebelsberg Éva KKA elnök.

Könyvtárunk és a Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány előadásorozatot indít Kalandozások a kultúra és a tudomány világában címmel.

Előadónk Makovitzky József professzor úr magyar nyelvű előadásában a Bauhaus magyar és európai művészettörténeti áttekintését adja amerikai kitekintéssel. Beszél a BAUHAUSnak arról az erőteljes összefogó hatásáról, mely a a XX. századi modern és kreatív művészeket köreibe gyüjtötte, akik ma már a Bauhaus építészettörténetét és iparművészettörténetét gazdagítják. Legtöbbjük származásukat tekintve magyar volt. 

A részvétel költségmentes.