A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

Nemzeti gyásznapunkon, október 6-án, kegyelettel emlékezünk arra a tizenhárom honvédtisztre, akik Aradon vértanúhalált haltak a magyar szabadságért. Kilencüket a keresztény világban a legsúlyosabb ítéletnek számító kötél általi halálra, négyüket, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet „kegyelemből” golyó általi halálra ítélték. A négy vértanú vesztőhelye közvetlenül az aradi vár tövében volt. Az ítélet végrehajtásakor Kiss Ernő altábornagyon az első sortűz nem ejtett halálos sebet, ezért saját maga vezényelt második sortüzet.

A négy vértanú kivégzése az aradi vár tövében. In: Hegedüs János: Kiss Ernő az aradi vértanú hős emléke, Nagybecskerek, Pletz Ny., 1906. – Törzsgyűjtemény

Kiss Ernő 1799. június 13-án született Temesváron gazdag örmény kereskedő családban. A nagyapja révén birtokokat szereztek Torontál vármegyében, így a közigazgatásilag Nagybecskerekhez tartozó Eleméren is. Katonai pályáját a császári hadseregben kezdte, 1845-ben a 2. huszárezred parancsnoka lett. A későbbi aradi vértanúk közül a keze alatt szolgált Nagysándor József és Vécsey Károly is. 1848. szeptember 2-án seregével győztes csatát vívott a szerb felkelő csapatok ellen és elfoglalta a Nagybecskereki járáshoz tartozó perlaszi hadiszállásukat.
Kiss Ernőnek feleségétől, Horváth Krisztinától három lánya született. Egyik unokája a későbbi kereskedelmi miniszter, Dániel Ernő volt, akinek a hét vidéki millenniumi emlékmű avatására kapott meghívóit az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára őrzi.
Nagybecskerek polgárai a vidék földbirtokosának, a város védőjének kívántak emléket állítani a település főterén.

Nagybecskerek, Ferenc József tér. Képeslap – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Kiss Ernő emlékének megörökítését Torontál vármegye aljegyzője, Hegedűs János kezdeményezte. Az ügyet felkarolta Torontál vármegye főispánja és felesége is. 1903-ban szoborbizottságot alakítottak, majd országos gyűjtést szerveztek. A pénzügyi fedezet nagy része már 1905-ben rendelkezésre állt, ezért a bizottság úgy döntött, hogy az emlékmű kivitelezését pályázaton kívül, meghívásos módon bonyolítja le. Tizennégy neves szobrászhoz intéztek levelet ez ügyben. A beérkezett ajánlatokat kiértékelő bizottság Fadrusz János tanítványát, Radnai Béla ifjú szobrászművészt bízta meg az emlékmű elkészítésével. 1905. december 8-án elfogadták a szobortervet és 1906 májusára el is készült a műalkotás.

Kiss Ernő szobra. In: Hegedűs János: Kiss Ernő az aradi vértanú hős emlékére, Nagybecskerek, Pleitz Ny., 1906. – Törzsgyűjtemény

Blogsorozatunk bevezetőjében már említettük a dualizmus időszakában a közgondolkodásban tapasztalható kettősséget. Ez Nagybecskerek esetében is tetten érhető, hiszen az aradi vértanú szobrát a kivégzéseket jóváhagyó császárról elnevezett téren állították fel és leplezték le ünnepélyes keretek között 1906. május 27-én.

Kiss Ernő szobrának leleplezése. In: Vasárnapi Újság, 53. évf. 22. sz. 1906. jún. 3., 1. – Elektronikus Periodika Archívum; Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-070094

A szoboravatási ünnepségen részt vevő országgyűlési képviselők csapatát Nagybecskerekre is Justh Gyula vezette. Budapestről induló különvonatuk előző nap éjjelén érkezett meg a délvidéki városba. Az 1905-ös év politikai csatározásai az ünnepség résztvevőinek névsorán is megmutatkozott. Meglepő, hogy a Wekerle-kormányt csak dr. Günther Antal igazságügyi államtitkár képviselte. Távol maradt például a rendezvénytől Kossuth Ferenc is, aki akkor már kereskedelmi miniszter volt. Ugyanakkor elődje, az ellenpárt korábbi kereskedelmi minisztere, Dániel Ernő, mint a vértanú altábornagy unokája, természetesen részt vett az eseményen, ahogy a család többi tagja is.

Az emlékmű alig néhány évet állhatott Nagybecskerek főterén. A várost megszálló szerb csapatok ádáz dühvel estek neki az egykori ellenfél szobrának. A műalkotást 1919. június 26-a éjjelén felrobbantották, majd a maradványokat a téren áthaladó kisvasút mozdonyának segítségével elvontatták. Kiss Ernő szobrának helyén jelenleg I. Péter jugoszláv király lovasszobra áll.
A szobor sorsáról évtizedekig semmit nem lehetett tudni. A délszláv háború sem kedvezett a kutatásoknak. 2005. április 2-án azonban a helyi magyarság nagy meglepetéssel olvashatta a Magyar Szó hétvégi mellékletében a nagybecskereki múzeum igazgatójával készült interjút. Az intézményvezető ugyanis a riportot készítő újságírónak megmutatta Kiss Ernő emlékművének a múzeum raktárában őrzött egyik darabját: a szoborfejet.

Kiss Ernő nagybecskereki szobrának feje. A kép forrása: Csallóközi Zoltán: Arad emléke Délvidéken. In. Jel. Lelkiségi és kulturális internetes folyóirat (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége)

Kiss Ernő földi maradványa az eleméri Szent Ágoston-templom kriptájában nyugszik. 2016-ban a templomkertben emléket állítottak az aradi vértanúnak. A műalkotás mintájául a nagybecskereki múzeumban őrzött szoborfej szolgált.

Kiss Ernő szobra Eleméren. A kép forrása: Patyi Szilárd: Az aradi vértanú, akit nem ért a golyó. In. Magyar Szó online, 2018. márc. 11.

Elbe István 

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:
Millenniumi emlékművek: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművei: 11. Arad 1.; 12. Arad 2.; 13. Zombor; 15. Törökbecse; 16. Kassa; 17. Lőcse; 18. Ompolygyepű; 19. Vízakna; 20. Marosvásárhely; 21. Segesvár 1.; 22. Segesvár 2.; 23. Jósikafalva 1.; 24. Jósikafalva 2.
Kossuth-szobrok: 25. Rozsnyó; 26. Losonc; 27. Érsekújvár; 28. Nagyszalonta; 29. Nagykároly; 30. Marosvásárhely 1.