Hét vidéki millenniumi emlékmű – Nyitra

2020. május 12. 09:00 - nemzetikonyvtar

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 3. rész

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

A honalapítás millenniumának megünneplését, és a magyarság történetének európai fordulópontját jelentő esemény méltó megörökítését az 1896. évi VIII. törvénycikkbe rögzítette az országgyűlés. A határozat alapján emlékoszlopokat emelt:

„a honalapitás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökitése céljából [… ] az ország hét különböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor hegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenk hegyen.”

Részlet az 1896. évi VIII. törvénycikkből. Magyar törvénytár (Corpus juris Hungarici) 1836/1868–1948, Budapest, Franklin-Társulat, 1896–1949. – Törzsgyűjtemény

Nem telt el egy emberöltő és a hét vidéki emlékmű közül öt idegen uralom alá került.

Az Északnyugati-Kárpátok déli vonulatának lábánál fekszik Nyitra. A hegyek szorításából itt ér az alföldre az azonos nevű folyó. A város fölött magasodó Zobor-hegyen jelölte ki a Thaly Kálmán által vezetett bizottság a millenniumi emlékmű helyét, mert Anonymus szerint a magyarok itt vívták győztes honszerző csatáik egyikét Szovárd, Kadocsa és Huba vezetésével.

„Ugyanabban az időben Árpád vezér, mikor látta, hogy vitézei jóvoltából ilyen nagy dicsőségre és bátorságos állapotra tett szert, tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák neki, sőt ha a szerencse szolgál, akkor menjenek fel a csehek határa felé Nyitra váráig. Ezeknek a hadra kelő katonáknak a fejeivé és vezéreivé nagybátyjának, Hüleknek két fiát: Szovárdot és Kadocsát rendelte, meg aztán Hubát, a fejedelmi személyek egyikét.”

Nógrád és Nyitra vára. In. Anonymus: Gesta Hungarorum [A magyarok cselekedetei]. Részlet, fordító Pais Dezső, [Szentendre], Interpopulart, 1993. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Nyitra. Zobor nyaraló. – Plakát- és Kisnyomtatványtár, Jelzet: KNy, Klap.P46/112

A talapzat kör alakú, míg a szobordíszeket is magába foglaló középső rész nyolcszögletű volt. Ebből tört a magasba egy karcsú gránitobeliszk, melynek tövét négy leeresztett szárnyú turul fogta közre. A kőből faragott szobrok Kallós Ede műterméből kerültek ki. A talapzatot a Magyar Királyság nagycímere és a 896–1896 felírat díszítette. Az emlékmű teljes magassága 21,4 méter volt. Ugyan eredetileg 36 méteresre tervezték, hogy messziről is jól látható legyen, de végül a költségek kímélése érdekében Berczik Gyula főépítész csökkentette a méretarányt, nem kis bosszúságot okozva ezzel Thaly Kálmánnak, aki csak utólag értesült a változtatásról.

A zoborhegyi emlék Nyitrán. In: Thaly Kálmán: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története, Pozsony, Wigand Ny., 1898. – Törzsgyűjtemény

A nyitrai emlékmű a millennium évében elkészült. A felavatási ünnepséget 1896. augusztus 30-ra tűzték ki. A MÁV augusztus 29-én a Nyugati pályaudvarról külön vonatot biztosított a fővárosból meghívott vendégek számára. A magyar kormányt Perczel Dezső belügyminiszter, Nyitra vármegyét Thuróczy Vilmos főispán képviselte. Természetesen erre az eseményre a Bánffy-kormány minden tagja meghívást kapott. Az OSZK Plakát és Kisnyomtatványtárában az akkori kereskedelmi miniszter, Dániel Ernő meghívója őrződött meg.

Meghívó – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Trianon után, 1921. február 9-én cseh légionárusok az obeliszket ledöntötték és leverték a szobordíszeket. A henger alakú talapzat viszont megmaradt és ma is állja a vandál kezek pusztítását. A talapzatról eltávolított címer helyére – feltehetően még a csehszlovák időkben – egy versidézetet tettek, amely cinikusan a változó időkre utal. A második világháború után, az emlékműtorzó közvetlen szomszédságába egy robosztus TV-tornyot építettek. A Zobor-hegy a környékbelieknek most is kedvelt kirándulóhelye, a hegytetőről gyönyörű kilátás nyílik a városra.