A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.
A Kisalföld északi peremén, a Nyitra partján fekszik Érsekújvár, ez a nagy történelmi eseményeket megélt fiatal város. A XVI. század végén épült szabályos hatszögletű vár a Rákóczi-szabadságharc idején, Vak Bottyán parancsnoksága alatt, a nagyságos fejedelem felvidéki főhadiszállása volt. Ezért is rombolták le a császáriak úgy, hogy ma jószerivel is csak a négyszögletű főtere és a hajdani várárok mentén húzódó utcák szabályos hatszöge emlékeztet az erődítményre. Az már a második világháború szőnyegbombázásainak köszönhető, hogy a városban alig maradt műemlék jellegű, patinás épület. Érsekújvárnak nemzetközi hírű vasútállomása lett a végzete, igaz – Radnótit parafrazeálva – az angol-amerikai légierő pilótái nem az Orient expressz utasainak Rákóczi-indulót játszó cigányzenekart, hanem csak a stratégiai fontosságú vasúti csomópontot látták.
Érsekújvár főtere a XIX. század végén – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár, Piarista gyűjtemény P 47/25.
Kossuth halála után Érsekújvár polgáraiban is megfogalmazódott az a szándék, hogy méltó emléket állítsanak a szabadság apostolának. A leendő helyszín, a város főtere, a millenniumtól már biztosan Kossuth Lajos nevét viselte, legalábbis erről tanúskodik a Sziklay János és Borovszky Samu által szerkesztett többkötetes monográfiának (Magyarország vármegyéi és városai [...], Budapest, Légrády Testvérek [1898].) Érsekújvárról írott része.
Érsekújvár, Kossuth Lajos tér – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár, Piarista gyűjtemény P 47/17.
Kossuth Lajos szobrát eredetileg születésének centenáriumán, 1902-ben szerették volna felavatni, de az adakozásból befolyt összeg még nem fedezte a kivitelezés költségeit. Ezért a szoborbizottság 1902. szeptember 28-án nagy pompával megrendezett emlékünnepséget szervezett, melynek keretén belül nyilvános népgyűlést tartottak a főtéren. Itt terjesztették elő és fogadták el a Kossuth-szobor felállítására tett határozati javaslatot. Az egész napos rendezvény este jótékonysági hangversennyel és táncestéllyel zárult, melynek bevételét a Kossuth-szobor javára fordították.
A Kossuth-emlékünnep programja – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár, Jelzet: KnyD 3093.
A szoborbizottság Székely (Weisse) Ernő szobrászt kérte fel az emlékmű megalkotására. A szoborállítás új időpontját 1904-re tervezték, összekapcsolva az ünnepet a Rákóczi-szabadságharc 200 éves évfordulójával. Időközben Székely Ernőtől Czuczor Gergely mellszobrát is megrendelték, illetve Tóth András debreceni szobrásztól (Tóth Árpád költő édesapjától) Érsekújvár kuruc múltját megidéző három domborműves emléktáblát.
1903-tól már egész Magyarország Rákóczi hamvai hazahozatalának lázában égett. Ebből az eseménysorozatból Érsekújvár sem akart kimaradni. Ezért úgy döntöttek, hogy a szobrok és emléktáblák avatását a hamvak hazaszállítási dátumához időzítik, országos szintű eseménnyé emelve ezáltal a leleplezési ünnepséget.
A nagy esemény napját 1906. június 17-re tűzték ki. Érsekújvár akkori egyetlen hetilapja, a Kis Magyar-Alföld aznap nemzetiszín szalaggal díszített címlappal jelent meg.
Kis Magyar-Alföld, 5. évf. 24. sz. (1906. jún. 17.). Címlap – Törzsgyűjtemény
Az ünnepség reggel szentmisével kezdődött a Szent Kereszt-plébániatemplomban.
„Mise végeztével gyülekezés volt a vásártéren, ahonnan festői látványt nyújtó menetben haladtak ki a vasútra zeneszó mellett, a fellobogózott házak között a Sugár-úton végig. A pompás diadalmenetet négy kürtös, kurucruhába öltözött kacagányos főgimnáziumi tanuló nyitotta meg lóháton. Utána haladt szintén lóháton, selyemzászlóval Verbőczy, Hlavicska és Dobos vezetése mellett 16 kurucruhába öltöztetett deli gazda, kiket nyomon követtek csapatonként lovasok, mintegy 150-en, minden csapat előtt diszruhás kuruccal.”
Kis Magyar-Alföld, 5. évf. 25. sz. (1906. jún. 24.), 2. – Törzsgyűjtemény
Díszmenet a Kossuth-szobor leleplezési ünnepe alkalmából – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: E 814.
A vasútállomáson a cigányzenekar is csatlakozott a menethez, így várták a vonattal érkező vendégeket. Az ünnepség a Kossuth Lajos téren nyilvános díszközgyűléssel folytatódott, amelyet Miklóska Aladár polgármester a következő szavakkal nyitott meg:
„Tisztelt polgártársak! A mai napra összehívott díszközgyűlést ezennel megnyitom. Második Rákóczi Ferencnek, nagy Bercsényi Miklósnak és Bottyán Jánosnak emléktáblát, Kossuth Lajosnak és Czuczor Gergelynek ércszobrot emelt Érsekújvár városának közönsége. Boldogult Fogd Károly kezdeményezésére indult meg ez a hazafias mozgalom, amelynek keresztülvitelére az első anyagi áldozatokat maga a város hozta.”
Kis Magyar-Alföld, 5. évf. 25. sz. (1906. jún. 24.), 2. – Törzsgyűjtemény
Az eseményről a Vasárnapi Újság is címlapon emlékezett meg.
Az országos esemény díszvendége Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter volt, aki párttársai kíséretében aznap reggel érkezett a városba. Ünnepi szónoknak a Rákóczi hamvainak hazahozatalában elévülhetetlen érdemeket szerző Thaly Kálmánt kérték fel.
„A nagy történeti tudásról tanúskodó értékes beszéd alatt lehullottak a leplek az uraság házán lévő II. Rákóczy Ferenc mellképét ábrázoló emléktábláról, nem különben a Ferenc-rendiek zárdáján lévő gróf Bercsényi Miklós emléktáblájáról és a Népbankon lévő vak Bottyán domborművű bronzképéről. A három közül ez utóbbi a legpompásabb. Valóban remeke Tóth szobrász alkotásainak.
Druga József hazafias lelkes szónoklata közben a Kossuth-szobor leple is lehullott.”
Kis Magyar-Alföld, 5. évf. 25. sz. (1906. jún. 24.), 2. – Törzsgyűjtemény
Székely Ernő műalkotásában az elszánt, tetterős Kossuthot ábrázolta díszmagyarban. A szobrot szemlélve az a benyomásunk támad, hogy a független Magyarország kormányzóját látjuk, aki szívéhez szorított kardjával kész megvédeni a Hazát. Hasonló mozdulatot örökített meg 8 évvel később Margó Ede a Debrecen főterén felállított alkotásán. A kuruc hagyományokat ápoló Érsekújváron ezzel is kifejezésre jutott, hogy az 1848–49-es szabadságharc Rákóczi függetlenségi küzdelmének szerves folytatása volt.
A Kossuth-szobor Érsekújváron – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény: P 47/55.
Az ünnepséget követően 13 évig Érsekújvár főterén, a szobor tövében zajlottak a március 15-i megemlékezések. Az emlékmű a városkép szerves részévé vált.
Érsekújvárt 1919. január 10-én szállták meg a cseh légionáriusok. Kellett néhány hónap, ameddig bátorságot gyűjtöttek ahhoz, hogy az éj leple alatt fellépjenek a magyar emlékjelek ellen.
„Május 22-én éjjel cseh katonák hurkot vetettek a Kossuth szobor nyakába. Ledöntötték. Örömittasan vonszolták a vasútállomás felé, aztán hajrázva összetörték. Reggel üresen állt a szobor talapzata, estére virág borította.”
Érsekújvár, [szerk. K. Thury György], Budapest, Felvidéki Egyesületek Szövetsége, [1939], 5. – Törzsgyűjtemény
Az üres talapzat felirata húsz évig mementóként hirdette a művelt Európa 20. századi barbarizmusát. A Kossuth-szoborral együtt felavatott emlékjelek sem kerülték el sorsukat.
„A Czuczor-mellszobor eredetileg a volt katolikus iskola helyén lévő szép kis parkban állt, később az iskola udvarára került. Jelenleg – egyes szemtanúk szerint – az udvaron lévő betemetett kút mélyén fekszik. Érdemes lenne felkutatni!”
Szabó László: Érsekújvár jeles évfordulója. In: Múltunk Emlékei. Honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai magazin, 5. évf. 7. sz. (2006. július), 19. – Törzsgyűjtemény
Az első bécsi döntést követően visszatért Érsekújvár főterén a Kossuth-szobor talapzatát újra felhasználták.
Országzászló Érsekújvár főterén – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: E 809.
A talapzat tetejére – eredeti feliratának megőrzése mellett – Csicsátka Ottó érsekújvári művész alkotása került, ebbe helyezték bele az Országzászló tartórúdját. 1945 után az egész talapzatot elbontották és a város temetőjébe vitték, ahonnan később nyoma veszett.
Érsekújvár főtere az Országzászlóval 1940-ben – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: E 799.
Elbe István
A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:
Millenniumi emlékművek: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművei: 11. Arad 1.; 12. Arad 2.; 13. Zombor; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse; 16. Kassa; 17. Lőcse; 18. Ompolygyepű; 19. Vízakna; 20. Marosvásárhely; 21. Segesvár 1.; 22. Segesvár 2.; 23. Jósikafalva 1.; 24. Jósikafalva 2.
Kossuth-szobrok: 25. Rozsnyó; 26. Losonc; 28. Nagyszalonta; 29. Nagykároly; 30. Marosvásárhely 1.
