Az elmúlt napokban a média figyelmének középpontjába került Sylvester János Újszövetség-fordításának második kiadása.

A hír állításával ellentétben nem a legrégibb magyar nyomtatvány, ám értékes és becses nyomdászattörténeti emlékünk. Az első magyarországi nyomtatványunk az 1473-ban kiadott Budai Krónika, az első magyar nyelven megjelent könyvünk a Szent Pál levelek Komjáti Benedek fordításában 1533-ból, illetve az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyvünk a fent említett Sylvester-mű első kiadása 1541-ből. A Bécsben megjelent könyv szövege és beosztása megegyezik az első kiadással, s további kutatásokat ígényel, hogy miért itt és pont 1574-ben jelent meg újra.

A valóban értékes nyomtatványból (melynek licitje 5 és fél milliónál kezdődik) a Nemzeti Könyvtár két teljes példányt őriz. Hazai példánya fellelhető még az MTA Könyvtárában, Pannonhalmán és Debrecenben, de akad belőle a Kárpát-medencében is: Nagyszebenben, Gyulafehérvárott illetve Pozsonyban. De a bibliográfia számontartja a bécsi, a londoni, a berlini és a gothai példányokat is.

Sylvester János Új Testamentum-fordításának 2. kiadása (Bécs, 1574) 

Minden könyvünknek megvan a maga sorsa, története. Az Országos Széchényi Könyvtár első példányában a címlap verzóján látjuk alapítónk pecsétjét, felirattal "Ex Bibl. Com. F. Széchényi". Mellette egy másik pecsét, mely szerint a prágai Akadémia bibliotékájában őrizték előtte. Feltételezhetjük, hogy Széchényi Ferenc valamelyik prágai utazása során, valamikor az 1780-as vagy 1790-es években vásárolhatta meg a magyar nyelvű nyomtatványt, ami - szerencsénkre - éppen a nyelve miatt volt kevésbé értékes a csehek számára.

De mi történhetett a nyomtatvánnyal mielőtt Prágába került volna? Az egykorú fatáblás bőrkötésen V.Z. monogram látható, mely 16. századi tulajdonosát jelölheti. Sajnos ennél több nem deríthető ki. A címlapon viszont a következő felirat olvasható: "Collegij S. J. Reginae Hrad. cat. inscript. 1653." vagyis a magyar történelemből jól ismert, az Elba partján fekvő Königgrätz (csehül: Hradec Králové) jezsuita kollégiumában leltározták be a könyvet 1653-ban. Majd az 1773-as rendfeloszlatás következtében kerülhetett a prágai Akadémia könyvtárába, ahonnét megszerezte Széchényi Ferenc valamikor a 18. század utolsó évtizedében.

Itt mondok köszönetet Kovács Eszternek, az RMNY munkatársának.

Farkas Gábor Farkas

SZENTMISE Dr. ELEKES PÉTERÉRT, az Országos Széchényi Könyvtár jogászáért, volt piarista diákért december 17-én, szombaton!

Tisztelettel meghívjuk Dr. Elekes Péter családtagjait, volt munkatársait, diáktársait és tisztelőit az érte mondandó szentmisére, amelyet volt tanára, Urbanek Rudolf piarista atya fog bemutatni.
Helyszín: Piarista Rendház kápolnája (Bp.,V.ker., Pesti Barnabás u. 1.)
Időpont: 2011 december 17-én, szombaton 16 óra

Gyülekezés: 15.30-15.45 között.

Fontos a korai érkezés, mert a kaput bezárják 15.45-kor.
Amennyiben mégsem sikerülne időben odaérni, akkor az alábbi mobilszámon lehet kérni segítséget a bejutáshoz Urbanek Rudolf atya telefonszámán: 06/30-416-87-21

Kérünk szépen visszajelzést E-mailen december 15-ig, hogy kiknek a részvételére számíthatunk.

Köszönettel a szervezõk nevében, Weeber Tibor és Albertné weebertibor@gmail.com Révay Rita revayr@oszk.hu

A LIMANOVAI CSATA az elfeledett „magyar győzelem”

A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány és a Nagy Háború Blog vetítéssel egybekötött előadóestje lesz december 8-án 17 órakor az ELTE Egyetemi Könyvtárban.

Az esten előad Szőts Zoltán Oszkár, könyvtárunk munkatársa is, mint a Nagy Háború blog egyik állandó szerzője.

• Pollmann Ferenc: Magyar virtus az orosz gőzhenger ellen. A limanovai csata közel száz év távlatából
• Ságvári György: Lovasított gyalogság? A huszárok ruházata, felszerelése és fegyverzete Limanova előtt és Limanova után
• Rózsafi János: „Jöttek, láttak, győztek...” Fehérvári huszárok a limanovai csatában
• Szőts Zoltán Oszkár: Egy kultusz kezdetei. A limanovai csata megjelenése a napilapokban

A programot megnyitja Dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. Köszöntőt mond Pintér Tamás, az est házigazdája, az alapítvány kuratóriumának elnöke, a blog szerkesztője. http://nagyhaboru.blog.hu/

Szőts Zoltán Oszkár: Egy kultusz kezdetei. A limanovai csata megjelenése a napilapokban

A limanovai csatára a két világháború között magyar győzelemként emlékeztek, emlékét kegyelettel ápolták, kultuszt képezve köré. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy (a győzelem tényén túl) mi volt az az alap, amire ezt a kultuszt felépítették? Ez a korszak mintaszerű tömegkommunikációjában keresendő. A kormányzat okosan ismerte fel a sajtó szerepét és lehetőségeit a közvélemény alakításában.

A bevonuló haditudósítókat mind a Sajtóhadiszállás alá osztották be, tevékenységüket központilag koordinálták és cenzúrázták. A napilapok tehát folyamatosan hírt adtak a háború eseményeiről, a Sajtóhadiszállás által ellenőrizve. Hogyan nézett ki mindez a gyakorlatban Limanova esetében? A napilapok 1914 decemberi számait megvizsgálva levonhatunk néhány következtetést. A jelen előadás forrásául szolgáló négy lap (Az Est, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap és a Népszava) egyaránt folyamatosan tudósított valamennyi hadszíntérről, így a galíciairól is. 1914. december 14-én valamennyi lap hírt adott a limanovai győzelemről hosszabb-rövidebb hírként, majd december 20-a és 31-e között több publicisztika született a témában mindegyik lapban, mindegyiknél jelölve, hogy mindez a Sajtóhadiszállás jóváhagyásával történik.

Az előadásban ezeket a cikkeket tekintjük át, külön kitérve neves írónkra, Molnár Ferencre, aki az Est tudósítójaként tartózkodott a hadszíntéren, s tollából összesen öt, a limanovai győzelemmel foglalkozó írás származott, melyek 1916-ban „Egy haditudósító emlékei” című könyvében is megjelentek, s nagy szerepet játszottak a későbbiekben Limanova körül kialakuló kultusz megalapozásában.

Már 29.000 kép közül lehet válogatni a Digitális Képarchívumban!

A képalbum alkalmazásnál http://keptar.oszk.hu/html/kepalbum.php elkészült az időzített képeslapküldő szolgáltatás. Kipróbálod?

Új részgyűjtemény:

• Vende Ernő: A magyar irodalomtörténet képekben (Könyvillusztráció a MEK-ből)
   

A Digitális Képarchívum anyaga többféle forrásból származik. Egyrészt feldolgozzuk benne a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazát, így ezek az illusztrációk - általában jobb minőségben - önállóan is kereshetőkké és hivatkozhatókká válnak. Másrészt pedig gyűjtjük, katalogizáljuk, és hosszú távon megőrizzük az interneten (pl. képmegosztó oldalakon), továbbá a CD illetve DVD kiadványokon megjelenő digitális képeket, amennyiben azok megfelelnek gyűjtőkörünknek és a tulajdonosuk hozzájárul a DKA-ban való szolgáltatáshoz. Az ilyen irányú felajánlásokat a DKA Kapcsolat oldalán levő címeken várjuk. A célunk egy változatos tartalmú, nagyfelbontású dokumentumokból álló és jól kereshető képgyűjtemény kialakítása.

Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában nyújtotta be könyvtáralapításra vonatkozó felségfolyamodványát a bécsi Magyar Kancelláriánál, amelyre I. Ferenc király június 23-án pozitív választ adott. A tulajdonképpeni alapításra november 25-én került sor, Széchényi ugyanis ezen a napon írta alá és nyújtotta be a Kancelláriához a majdani könyvtár alapító oklevelét. Erre emlékezünk tehát évről évre a Széchényi Emléknapon.

Az idei emléknap november 25-én 12.30 órától 21.00 óráig kínál gazdag programot. Programjaink egy részén a résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, a körsétákra, a múzeumpedagógiai bemutatóra és a tárlatvezetésekre küldd el jelentkezésed előzetesen a pr@oszk.hu címre!

Körséta:

16.00, 17.00, 18.00 Egy évben mindössze kétszer, a Múzeumok Éjszakáján és a Széchényi Emléknapon mutatjuk meg raktári rejtelmeinket, a könyvtár titkos zugait. Délután három alkalommal, órakor várjuk vendégeinket könyvtári körsétára.

Hazaszeretet és muzsika

18:00 Patriotizmus a romantika korában – A POLIS Nemzetközi Kulturális Egyesület konferenciája ünnepi műsorral az olasz egység 150. évfordulója tiszteletére. A zenei műsorban Liszt és Berlioz darabjai hangzanak fel.

Kamarakiállítások

Kamarakiállításaink múltunk egy-egy fontos pillanatára, illetve három nagyszerű művészre emlékeznek, emlékeztetnek.

”A harcunkat megharcoltuk". A Rákóczi-szabadságharc emlékezete. (V. szint, Plakát-és Kisnyomtatványtár folyosó)

"Hamvaidnak elhozása végett elzarándokolnánk szívesen" – dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak hazahozataláról. Korabeli könyvek, hírlapok, filmhíradó folyamatos vetítése. (VII. szint, Katalógustér)

Bóbitától a Bibliáig…Hincz Gyula könyvillusztrációi. A Váci Értéktár vendégkiállítása. (V. szint, Ereklyetér)

”Terjesztését megtiltom!” Mitől féltette hatalmát a mindenkori politika? Válogatás az Országos Széchényi Könyvtár Zárolt Kiadványok Tárának dokumentumaiból. (VII. szint)

100 éve született Szalay Karola A Művészet és tudomány – lélek és test című kiállítással a 100 esztendeje született Szalay Karolára, az Operaház művészettörténész-doktor prímabalerinájára emlékezünk a Magyar Tudomány Ünnepének idei alkalmából (VI. szint, Színháztörténeti Tár)

„Déryné voltam Kanadában”– 100 éve született Kertész Sándor Október 27-én, csütörtökön nyílt meg a Színháztörténeti Tár „Déryné voltam Kanadában”. 100 éve született Kertész Sándor, a Torontói Művész Színház alapítója című kamarakiállítása (VI. szint, Színháztörténeti Tár)

EZEN A NAPON MINDEN LÁTOGATÓNK FÉLÁRON VÁLTHAT ÉVES OLVASÓJEGYET A FÉLÉVES BÉRLETEK 2012. JÚNIUS 30-IG ÉRVÉNYESEK A KÖNYVTÁR EZEN A NAPON DÍJMENTES NAPI JEGGYEL IS HASZNÁLHATÓ

2011. NOVEMBER 25-ÉN A KÖNYVTÁR VALAMENNYI PROGRAMJA ÉS KIÁLLÍTÁSA DÍJMENTESEN LÁTOGATHATÓ. A KIÁLLÍTÁSRA INGYENES BELÉPŐJEGY 20.00 ÓRÁIG KÉRHETŐ.

További programok

Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában nyújtotta be könyvtáralapításra vonatkozó felségfolyamodványát a bécsi Magyar Kancelláriánál, amelyre I. Ferenc király június 23-án pozitív választ adott. A tulajdonképpeni alapításra november 25-én került sor, Széchényi ugyanis ezen a napon írta alá és nyújtotta be a Kancelláriához a majdani könyvtár alapító oklevelét. Erre emlékezünk tehát évről évre a Széchényi Emléknapon.

Az idei emléknap november 25-én 12.30 órától 21.00 óráig kínál gazdag programot. Programjaink egy részén a résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, a körsétákra, a múzeumpedagógiai bemutatóra és a tárlatvezetésekre küldd el jelentkezésed előzetesen a pr@oszk.hu címre!

Tudomány-izgalmasan 

Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos Ülésszaka 2011/2012. (VI. emelet, Díszterem)

Hagyomány és megújulás: az írás és az olvasás jövője a kommunikációs technológiák fényében

Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos Ülésszakán a könyvtár tudományos kutatói ismertetik kutatási eredményeiket. A nyitó előadást Pléh Csaba, az ismert agykutató, Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára tartja, aki az olvasás és az írás jövőjét gondolja végig az internet világában.

14.00 – 14.10 Köszöntő, Boka László tudományos igazgató
14.10 – 14.40 Pléh Csaba: Az olvasás az írás jövője a NET világában
14.40 – 15.00 Péterfi Rita: „Befolyásos” emberek. A pedagógusok és a könyvek
15.00 – 15.20 Nagy Attila: Az olvasásfejlesztés megújító sarokpontjai
15.20-15.40 Szünet

15.40 – 16.00 Földesi Ferenc: Az (át)írás jövője és az olvasás múltja – egy nem egészen klasszikus kézirat
16.00 – 16.20 Sirató Ildikó: Dramatikus kommunikáció. Drámaszövegek könyvlapokon és/vagy színpadokon
16.20 – 16.50 Hozzászólások, vita

Tárlatvezetések
13.30, 17:00 ingyenes tárlatvezetés a Vállalkozás, kultúra, polgárosodás című új nagykiállításunkon, amely a 200 éve született Heckenast Gusztávnak állít emléket

 

További programok

Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában nyújtotta be könyvtáralapításra vonatkozó felségfolyamodványát a bécsi Magyar Kancelláriánál, amelyre I. Ferenc király június 23-án pozitív választ adott. A tulajdonképpeni alapításra november 25-én került sor, Széchényi ugyanis ezen a napon írta alá és nyújtotta be a Kancelláriához a majdani könyvtár alapító oklevelét. Erre emlékezünk tehát évről évre a Széchényi Emléknapon.

Az idei emléknap 12.30 órától 21.00 óráig kínál gazdag programot. Programjaink egy részén a résztvevők száma korlátozott, ezért kérjük, a körsétákra, a múzeumpedagógiai bemutatóra és a tárlatvezetésekre küldd el jelentkezésed előzetesen a pr@oszk.hu címre!

12.30 A Széchényi Emléknap megnyitása.
Köszöntőt mond dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter

16+ Ilyen még nem volt – fiatalítunk!
2011. november 25-től a 16 évesek is beiratkozhatnak a nemzeti könyvtárba! Ha elmúltál 16 éves, de nem vagy még 18 és 2011. november 25-én 12.30 20.00 óra között iratkozol be, díjmentesen kapod meg az éves tagsági kártyádat. Az első beiratkozó olvasójegyét dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adja át.

Programjainkból:

Kiállításmegnyitók

ISTENEK A VI. EMELETEN
13:00 „Lépjetek be, az istenek itt is jelen vannak. Ipolyi Arnold pályakezdő évei” kiállításmegnyitó a VI. emeleti kézirattárban. AZ ALAPÍTÓ KINCSEI

15:20 Kincsek Széchényi Ferenc térképgyűjteményéből. (VI.szint, Térképtár)

Képek a tavalyi emléknapról:

További programok

2011. november 9-én 17 órakor szép számú szakmai közönség előtt megnyílt a Színháztörténeti Tár legújabb kamarakiállítása.

A Művészet és tudomány – lélek és test című kiállítással a 100 esztendeje született Szalay Karolára, az Operaház művészettörténész-doktor prímabalerinájára emlékezünk a Magyar Tudomány Ünnepének idei alkalmából.

Mottónkkal Babits Mihály egy jegyzetére utalunk, melyben (Dienes Pálnak és Valériának címezve éppen), magát így definiálta: Ezeket a jegyzeteket egy művész írta, aki néha a tudományról álmodott.

"Tudomány és művészet

1. Tudományt és művészetet nem lehet egyszerre definiálni, mert nagy dolgok: nincs definíció, mely őket kimerítené. Íme azonban egyik oldaluk: ők a világról való Tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamarái, a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőlük leülepedett fogalmak drága gyűjteménye. Az élet friss szőlejéből pompás bort sajtolunk és hasznos ecetet: azokat hordjuk e végérhetetlen, homályos pincékbe.

2. Művészet és tudomány legmagasabb foka a Tudatnak, amely az Élet testén nőtt;”

Szalay Karola dr.
az Operaház örökös tagja, magántáncos, balettmester, koreográfus, a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténész-doktora
(Budapest, 1900. május 23―Milano, 2001. január 2.)

Szalay Karola nyolcesztendősen lett az Operaház balettiskolájának növendéke, mesterei Brada Ede, Zöbisch Ottó és Jan Cieplinski voltak. 1926-tól az operaházi együttes tagjaként táncolt, 1928-tól 1948-ig az Opera magántáncosa, 1990-től örökös tagja volt.

1941-ben szerzett egyetemi doktori címet, disszertációja, A tánc a képzőművészetben ugyanezen évben jelent meg. Bölcsészként is a művészetek egysége, összefüggései érdekelték, akárcsak előadóművészi pályáján. 1941 és 1946 között Olaszországban élt, majd 1946 és 1948 közt ismét az Operaház színpadán táncolt, színházi koreográfiákat készített. Már az 1930-as évek közepén magán-balettiskolát szervezett, és 1950-től 1955-ig az Állami Balettintézetben tanított. 1956-tól haláláig Olaszországban dolgozott, a Scala (Milano) balettmestere volt évtizedeken át, de más társulatokkal és színiiskolákkal is együttműködött (Giorgio Strehler). Írt tankönyvet milánói pedagógiai tapasztalatai nyomán, a tánctörténet, a tánctudomány kérdéseiről pedig többször publikált például a Táncművészet című szaklapban.

Szalay Karola prímabalerina volt az Operaházban, s többnyire lírai és karakterszerepeket táncolt. Törékeny szépsége, bájosan kifejező mozgása, magas szintű technikai tudása mellett színészi tehetségét és képességeit is tudatosan fejlesztette (mások mellett Bajor Gizi segítségével) a teljes színjáték táncszínpadi ideáljához hűségesen.

Táncos-színészként részese volt a hazai balettszínház önállósodásának, korszerűsödésének az 1920-as évek végétől az évszázad ötödik évtizedéig. Amikor a legjelentősebb kortárs művek előadásában a vizualitás és a mozgásművészeti kifejezés új nyelveit, nyelvjárásait dolgozták ki olyan, Szalay Karolával szinte egy időben az Operába került művészek, mint Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán, Márk Tivadar, a koreográfusok közt pedig Jan Cieplinski mellé fölnőtt a következő évtizedek legfontosabb magyar alkotója, Harangozó Gyula. A magas színvonalú szakmai- művészi munkát a Ház vezetői, Radnai Miklós, majd Márkus László erőteljes, hangsúlyosan nemzeti és a kortárs irányzatokra nyitott koncepcióban egységesítették. A balett-együttes, pedig, különösen a kiváló balerinák egész sorával, nemzetközi színvonalra emelkedett az 1940-es évtized háborús káoszba forduló elejére. Szalay Karola fontos szerepei voltak ez időben: Seherezádé (1930), Tünde (Csongor és Tünde, 1930), Pierrette (Pierrette fátyola, 1932), Elssler Fanny (1933), Királykisasszony (A fából faragott királyfi, 1935). De föllépett a Nemzeti Színház Sasfiók című előadásában is, 1942-ben mint Fanny Elssler, szerepelt több rádiójátékban és játszott a nagy sikerű Gül baba című filmben (1940).

Népszerűségét szépsége mellett művészi elkötelezettségének ereje, színpadi megjelenésének bája adta, s később, színpadi pályája lezárultával balett- pedagógusként szerzett elismerést és vívta ki tanítványai tisztelő szeretetét. OSZK.HU

 

Az év természetfotósa 2011 versenyen Horváth Ádám rendszerkönyvtáros SZEMTŐL SZEMBEN című képe magasra értékekelt minősítést kapott. A kép egy ritkán látható, valóban drámai pillanatot örökít meg.

A kép megtekinthető a Természettudományi Múzeumban rendezett kiállításon és szerepel Az év természetfotósa 2011 című kötetben is.

Gratulálunk!

Rendszerek jöttek, mentek, de egyben eddig valamennyi egyezett: mind rettegett a szellemi szabadságtól, egyik sem kedvelte, ha az emberek bármit elolvashattak, amit akartak. Így aztán a múlt kurzusai jobb esetben indexre tettek, olykor meg is semmisítettek bizonyos köteteket, amelyeket az éppen aktuális ideológia szempontjából kártékonynak ítéltek. Így volt ez itthon a XX. század jelentős részében is, ez a rettegés hozta létre az úgynevezett Zárolt Kiadványok Tárát, amelynek egykori anyagából válogatott kamara-kiállítás 2012. január 28-ig tekinthető meg a VII. emeleti katalógustérben.

A vitrinekben látható főbb témák:

 

• Indexek: „Az indexlistákat külön kiadványként, és a Magyar Közlönyben is kiadták, a lakosság figyelmét pedig a napi sajtóban hívták fel „hazafias” kötelességükre".

• Az OSZK Remóta-osztály gyűjteménye, 1945 előtt tárolta az 1919-1945 között betiltott könyveket, folyóiratokat, hírlapokat, kommunista írásokat, a fehér terror eseményeiről szóló beszámolókat.

• Emigrációban kiadott lapok, melyek között irodalmi és politikai folyóiratok is voltak, valamint számtalan, magyarországi eseményekkel, és a helyi magyar kolóniák életével foglalkozó időszaki kiadvány is, mint például a Kanadai Magyarok Vasárnapja.

• A szamizdat irodalom, amelynek első időszakát a tudományos, és szabadgondolkodó kiadványok jellemezték, később az illegális művek a politikai tiltakozás eszközévé, az államszocializmus írásos kritikájává váltak.

Láthatók még betiltott erotikus versek és prózai művek, a fasiszta, szovjetellenes irodalom dokumentumai, 1956-tal kapcsolatos tiltott olvasmányok.
A november 4-i megnyitón Elbe István megbízott információszolgáltatási igazgató elmondta, ez nem csupán rendhagyó kiállítás, de egyben olyan is, ami mindenkit érdekel, hiszen ki ne volna kíváncsi arra, mikor, melyik korban milyen kiadványokat ítéltek „láthatatlanságra”. Ma már ugyan hihetetlen, de az ötvenes években Kosztolányi is indexre került. A jó könyvtárosok azonban, tette hozzá, mindig tudták, kivétel nélkül minden könyvet meg kell őrizni, függetlenül attól, hogy éppen tiltották.

Képeink a megnyitóról:


A kiállítás „főszereplőjéről”, a Zárolt Kiadványok Táráról, egykori munkatársunk, Bárdi Nándor történész adott izgalmas, kronologikus és némiképpen személyes áttekintést. Mosolyogva emlékezett azokra a rendszerváltás előtti időkre, amikor a hatalom tudtával a tár munkatársa pénzért vásárolta az egyébként tiltott szamizdat kiadványokat.