Hét vidéki millenniumi emlékmű – Ópusztaszer

2020. május 21. 09:59 - nemzetikonyvtar

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 6. rész

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.
 

A honalapítás millenniumának megünneplését, és a magyarság történetének európai fordulópontját jelentő esemény méltó megörökítését az 1896. évi VIII. törvénycikkbe rögzítette az országgyűlés. A határozat alapján emlékoszlopokat emelt:

„a honalapitás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökitése céljából [… ] az ország hét különböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor hegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenk hegyen.”

Részlet az 1896. évi VIII. törvénycikkből. Magyar törvénytár (Corpus juris Hungarici) 1836/1868–1948, Budapest, Franklin-Társulat, 1896–1949. – Törzsgyűjtemény

Nem telt el egy emberöltő és a hét vidéki emlékmű közül öt idegen uralom alá került.

„A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.”

Árpád vezér győzelme. In. Anonymus: Gesta Hungarorum [A magyarok cselekedetei]. Részlet, fordító Pais Dezső, [Szentendre], Interpopulart, 1993. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Szegedtől néhány kilométerre északra, a Tiszától nyugatra fekszik az a terület, ahol a hagyomány szerint Árpád az első szert (országgyűlést) tartotta. Az Árpád-házi királyok korában kiemelt fontosságú helyen a bencések a 12. században apátságot alapítottak, amely a tatárjárás után erődített kolostorként épült újjá. A kolostor épülete a török időkben elhagyatottá vált és pusztulásnak indult, akárcsak a közelben fekvő elnéptelenedett Szer falu. Azóta hívják ezt a területet Pusztaszernek. A 19. század végén még állt a kolostor egyik fala, ahogy ezt a Vasárnapi Újságban közölt képen is láthatjuk.

1_a_pusztaszeri_rom.jpg

A pusztaszeri rom. Greguss János rajza. In: Vasárnapi Újság, 30. évf. 1. sz. (1883. január 7.) 4. o. – DKA-055046. Digitális Képarchívum

Thay Kálmán ezen a történelmi nevezetességű területen, a monostor romjai mellett jelölte ki 1895-ben az emlékmű építési helyét. A földterület birtokosa, Pallavicini őrgróf az emlékhely kialakítása céljából átadott a birtokából 8 holdat, és ezt, az emlékmű felavatását követően, parkosíttatta. A millenniumi ünnepségek keretében 1896. június 27-én tartották meg az alapkőletételt. A MÁV aznap különvonatot indított Kistelek állomásra, amely délután már szállította is vissza a bőrig ázott résztvevőket, ugyanis a sajtóbeszámolók szerint az ünnepségen szakadt az eső. A magyar kormányt Darányi Ignác földművelésügyi miniszter képviselte.

2_meghivo.jpg

Meghívó – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az 1897-ben elkészült millenniumi emlékmű szintén eltér az eddig bemutatottaktól. Az építmény klasszicista stílusban épült kettős dór portikusz, tetején Árpád fejedelem dunaalmási kőből faragott szobrával, a kiugró párkányzaton két nyugvó oroszlánnal. A műalkotások Kallós Ede munkái.

3_thaly_pusztaszer.jpg

A pusztaszeri emlék. In: Thaly Kálmán: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története, Pozsony, Wigand Ny., 1898. Törzsgyűjtemény 

A hét emlékmű közül ez az egyetlen, amely eredeti szépségében fennmaradt. Ugyanakkor ez az emlékmű sem kerülte el a változásokat, amelyek természetesen teljesen más szándékból és sokkal kíméletesebben érték. 1997-ben sor került az építmény felújítására. Száz év időjárási viszontagságai meglehetősen megviselték a szobrászati elemeket, ezért úgy döntöttek, hogy újrafaragják azokat. A most látható műalkotások Buzár Károly szobrász munkái. Az eredeti Árpád-szobor napjainkban fedett helyen, a Feszty-körképnek otthont adó csarnok előterében látható, az eredeti kőoroszlánok pedig az emlékműhöz vezető sétány két oldalán fogadják a látogatókat.

 

 

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8615709824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.