Hét vidéki millenniumi emlékmű – Zimony

2020. május 26. 09:00 - nemzetikonyvtar

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 7. rész

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

A honalapítás millenniumának megünneplését, és a magyarság történetének európai fordulópontját jelentő esemény méltó megörökítését az 1896. évi VIII. törvénycikkbe rögzítette az országgyűlés. A határozat alapján emlékoszlopokat emelt:

„a honalapitás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökitése céljából [… ] az ország hét különböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor hegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenk hegyen.”

Részlet az 1896. évi VIII. törvénycikkből. Magyar törvénytár (Corpus juris Hungarici) 1836/1868–1948, Budapest, Franklin-Társulat, 1896–1949. –Törzsgyűjtemény

Nem telt el egy emberöltő és a hét vidéki emlékmű közül öt idegen uralom alá került.

Zimony, ma Belgrád egyik városrésze a Duna és a Száva összefolyásánál. A Monarchiában önálló város volt a Horvátországhoz tartozó Szerém vármegyében.
Nándorfehérvár védelmében 1456 júliusában ezen a területen zajlott a középkori Európa egyik legjelentősebb csatája, amely végül július 22-én Hunyadi János és a magyar sereg diadalával zárult.

1_vasuti_hid_a_szavan.jpg

Vasúti híd a Száván Zimony és Belgrád között. In: Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. Bevezető kötet, Budapest, M. Kir. Államny., 1887. – Digitális Képarchívum

1895 nyarán, a Thaly Kálmán által vezetett bizottság látogatásának célját előzetesen egyeztette a horvát bánnal, így Zimonyban szíves fogadtatásban részesültek. A város polgármestere engedélyt adott arra, hogy a Hunyadi-vár romjai között emlékművet állítsanak a millennium tiszteletére. A várfokról gyönyörű kilátás nyílt a két hatalmas folyó összeölelkezésére, az átellenben látható nándorfehérvári várra és a szerb fővárosra, valamint a két várost a folyók felett összekötő hatalmas vasúti hídra, amelyen a menetrendnek megfelelő időközönként az Orient expressz is átdübörgött.

2_thaly_zimony.jpg

A zimonyi emlék. In: Thaly Kálmán: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története, Pozsony, Wigand Ny., 1898. – Törzsgyűjtemény

A hét vidéki emlékmű közül Thaly ezt tartotta a legimpozánsabbnak. A 37 méter magas donjon-szerű építmény két oldaltornya között oroszlánok őrizték Hungária ülőalakos szobrát, a mögötte magasló főtorony tetején kiterjesztett szárnyú bronzból készült turul vigyázta a vidéket. A kőszobrok Róna József alkotásai, míg a 4,5 méteres fesztávolságú turul – a munkácsi párja – Bezerédy Gyula munkája volt.

Az emlékmű 1896-ra elkészült, ünnepélyes felavatására szeptember 20-án került sor. A magyar kormányt Josipovich Imre horvát-szlavón-dalmátországi miniszter képviselte. A meghívott vendégeket a Keleti pályaudvarról és Zágrábból már az előző nap elinduló különvonatok szállították a helyszínre.

4_meghivo_zimony.jpg

Josipovich Imre horvát-szlavón-dalmát királyi miniszter meghívója Dániel Ernő kereskedelmi miniszternek – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Felavatását követően a köztudatban Hunyadi-toronyként, mint a törökverő hadvezér halálának helyét jelölő emlékmű vált ismertté. A szerbek Trianon után ezt a jellegét erősítették meg, a mai napig Szibinyanin Janko tornyaként emlegetik. Nagy valószínűséggel ezért maradhatott meg az épület, bár az első világháborúban több belövés is érte. 1924 pünkösd éjjelén szerb fiatalok a tornyot megfosztották minden díszétől. Leverték és összetörték a szobrokat, levésték a feliratot, leverték a középcímert. Ugyanakkor az üres címerpajzs fölött, a Szent Korona sziluettje még mindig jól kivehető.

5_bacsorszag_2000_ksz.jpg

Az első világháborús belövések. In: Bácsország. Vajdasági honismereti szemle. A Szabad Hét Nap havi melléklete, 2000. Millenniumi különszám –Törzsgyűjtemény

A nándorfehérvári csata 550. évfordulója kapcsán felmerült az emlékmű helyreállításának gondolata, de a kezdeményező szándék nem valósult meg. Ugyanakkor a tornyot felújították és jelenleg kilátóként és képzőművészeti alkotásoknak helyet adó galériaként működik.

6_zimonyi_emlekmu_ma.jpg

A zimonyi emlékmű ma. In: Vajdasági Magyar Értéktár  

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.; 11. Arad 1.; 12. Arad 2.; 13. Zombor; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1815716022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.