Az 1848–49-es szabadságharc emlékművei – Zombor

2020. június 16. 09:00 - nemzetikonyvtar

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 13. rész

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

Az aradi tizenhárom honvédtisztről mai napig megemlékezünk, vértanúhaláluk napja, október 6-a nemzeti gyásznap. Kilencüket a keresztény világban a legsúlyosabb ítéletnek számító kötél általi halálra, négyüket, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet „kegyelemből” golyó általi halálra ítélték. A négy vértanút közvetlenül az aradi vár tövében végezték ki.

1_arad_vararok_klap_p05_053.jpg

Arad – A négy vértanú kivégzési helye, Kerpel Izsó Arad 1896–1905. Képeslap. Jelzet: Klap.P5/53 – Plakát- és Kisnyomtatványtár; Magyar Digitális Képkönyvtár

Schweidel József német polgári családban született 1796. május 18-án Zomborban, Bács vármegyében. Katonai pályáját Simonyi óbester huszárezredében kezdte, majd Lembergben és Tarnopolban szolgált. Itt tapasztalta meg az osztrák elnyomással szemben a felszín alatt izzó lengyel szabadságvágyat, és itt ismerte meg Bilinski Domicellát, egy lengyel nemesi család lányát, akit feleségül vett. Házasságukból öt gyermek született. A császári seregben a ranglétrán az őrnagyi fokozatig emelkedett. Az 1848-as forradalom idején hazavezette ezredét Bécsből és októberben már részt vett a pákozdi, majd a schwechati csatában. Ez utóbbiban tanúsított bátorságáért tábornokká nevezték ki. Szülővárosában a táblabírák közé iktatták. Vértanúhalálát követően Zombor nem felejtette el emlékét, és 1902-ben emléktáblával jelölte meg szülőházát, majd szobrot is állíttatott híres szülöttjének.

2_zombor_hosok_tere_klap_p09_086.jpg

Zombor – Hősök tere, 1909. Képeslap. Jelzet: Klap.P9/86 – Plakát- és Kisnyomtatványtár; Magyar Digitális Képkönyvtár

Zombor polgáraiban már az emléktábla állítását követően megfogalmazódott a vágy, hogy a vértanú tábornok emlékét képzőművészeti alkotás formájában örökítsék meg. Szoborbizottságot alakítottak és közadakozásból – amelyhez a város is jelentős adománnyal járult hozzá – három év alatt összegyűjtötték a szükséges összeget. A bizottság Mátrai Lajos Györgyöt kérte fel a szobor elkészítésére, aki fiával, ifj. Mátrai Lajossal fogott munkához. A budapesti szobrászművész-tanár Zomborba is leutazott, hogy a helyszín kiválasztásában részt vegyen. Megállapodtak abban, hogy a szobrot a vármegyeháza előtti parkban állítják fel.

3_emleklapok_schweidel_m_304402.jpg

Emléklapok Schweidel József aradi vértanú, Zombor város szülötte szobrának leleplezésére. Összeáll. Trencsény Károly. Zombor, Rittermann Ny., 1905. – Törzsgyűjtemény

Születésének 109-ik évfordulóján, 1905. május 18-án leplezték le Schweidel József egész alakos szobrát Zombor főterén. Az ünnepi eseményen többezres tömeg vett részt. A Schweidel családot Latinovics Pál főispán fogadta, a képviselőház tagjait Justh Gyula elnök vezette. Ünnepi beszédet mondott Rákosi Jenő, a főrendiház tagja. A függetlenségi párt nevében Kossuth Ferenc, Arad város képviseletében Barabás Béla helyezett el koszorút a szobor talapzatánál.

A műalkotás Schweidel Józsefet huszáregyenruhában ábrázolta, méltóságteljes, mondhatni tábornoki kiállásban. A bizottság bírálati jegyzőkönyvében a szobor mintáját megtekintő családtagok is elismerő szavakkal nyilatkoztak az élethű ábrázolásmódról. A bronzba öntött műalkotás 2,6 m, a mészkő talapzata 4 méter magas volt.

5_schweidel_jozsef_szobra_klap.jpg

Schweidel József szobra a megyeháza előtt. Képeslap – Plakát-és Kisnyomtatványtár

Az aradi vértanúk közül Schweidel Józsefnek állítottak először egész alakos önálló köztéri szobrot az országban. Erre méltán voltak büszkék a zombori polgárok.

6_schweidel_jozsef_szobra_klap_p09_082.jpg

Schweidel József szobra a megyeháza előtt, 1909. Képeslap. Jelzet: Klap.P9/82 – Plakát-és Kisnyomtatványtár; Magyar Digitális Képkönyvtár

1918 novemberében a szerb csapatok Zombort is megszállták, és első intézkedéseik egyike volt a Schweidel-szobor ledöntése, valamint a tábornok szülőházát jelölő emléktábla leszerelése. A szobor raktárba került és egészen 1930-ig megúszta a további atrocitásokat. Azonban 1930 novemberében a zombori szerb tartalékos tisztek egyesülete kérvényezte, hogy Schweidel József és II. Rákóczi Ferenc szobrát a város vezetése adja át nekik, mert azok anyagából a zombori temetőben nyugvó hősi halottak emlékművét öntik ki. A képviselő-testület jogi bizottsága a kérést helybenhagyta és december 6-án döntést hozott a szobrok átadásáról. Ettől kezdve a szobrok sorsa ismeretlen, valószínű, hogy beolvasztották azokat. Ugyanakkor a hősök emlékművét mégsem bronzból alkották meg, hanem a Schweidel-szobor talapzatát használták fel e célra. A talapzatot átszállították a temetőbe, az eredeti feliratot levésve róla, új cirill betűs szöveggel látták el, a szobor helyére pravoszláv keresztet tettek és 1931-ben felszentelték. Az átértelmezett műalkotás ma is a szerb hősök emlékét hirdeti a zombori temetőben.

7_schweidel_szobortalapzat_magyar_szo_2019_10_06.jpg

A Schweidel-szobor talapzata ma a zombori temetőben. Kabók Erika: Az eltűnt szobrok. In: Magyar Szó, 2019. okt. 6.

Zombor ma is egy jellegzetes alföldi kisváros Nyugat-Bácskában a Ferenc-csatorna mentén. Az etnikai viszonyok azonban megváltoztak, a magyarok számaránya különösen a délszláv háború óta jelentős mértékben csökkent. Ugyanakkor Schweidel József emlékét továbbra is ápolják. A közterekről ugyan már visszaszorultak, de a Magyar Polgári Kaszinó udvarán 2017. március 17-én ünnepélyes keretek között sor került Mrákovits Péter helyi szobrászművész alkotásának, Schweidel József mellszobrának leleplezésére.

8_schweidel_mellszobor_zombor_2017.jpg

Schweidel József mellszobra 2017. F. Cirkl Zsuzsa: Leleplezték Schweidel József honvédtábornok zombori mellszobrát. In: Vajdaság Ma. Délvidéki hírportál, 2017. március 17.

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.; 11. Arad 1.; 12. Arad 2.; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2315811548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.