A láthatatlan Északi Géniusz

2019. április 09. 08:03 - nemzetikonyvtar

Interjú Tőzsér Árpád pozsonyi költővel A költészet napja alkalmából.

tozser_arpad.jpg

Tőzsér Árpád. A kép forrása: cultura.hu

 

„Péterfalát megnézd, a világ közepe. Lakói száz évekkel előtte odahagyák templomukat, csak azért, mert úgymond, egy aranyalma hullott az égből, s ahol leesett, ott forrás fakadt, s a jámborok mentek az aranyalma után, s a forrás köré települtek. Azóta a forrás, azaz ahogy ők hívják: az ivókút, számukra a világ közepe…”őrzi gondolatait az ivókút táblája szülőfalujában. Valóban ott van a világ közepe?

Tovább
komment

„A buddhizmus intézményesített önzés”

2019. március 12. 09:01 - nemzetikonyvtar

A buddhizmus kerül előtérbe az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk soron következő előadásán, március 13-án. Wojtilla Gyula indológussal, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusával Buddháról beszélgettünk.

wojtillagyula.jpg

Wojtilla Gyula indológus, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa

Tovább
komment

Pillantás a Tabánra: az eltűnt Rácváros emlékezete nemzeti könyvtárunkból nézve

2019. március 07. 08:00 - nemzetikonyvtar

Egy kiállítás margójára

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2019. március 31-ig látható a Szerb székesegyház a Tabánban Az eltűnt Rácváros emlékezete című, magyar-szerb együttműködésben létrejött kiállítás. A tárlat a Budán a 17. századtól jelentős számban megtelepedett szerb ortodox népesség múltját és 1949-ben lebontott főtemplomának történetét, megmentett műtárgyait mutatja be a városrész 1820. századi történetébe ágyazva. A kiállítás záróeseményeire március utolsó hetében várják a látogatókat, ekkor mutatják be a tárlathoz készült katalógust is.

A kiállításhoz intézményünk ötven dokumentumot adott kölcsön: elsősorban a budai Egyetemi Nyomda cirill betűs, 19. század eleji nyomtatványait, de kéziratokat, térképeket, továbbá a Vujicsics család hagyatékából számos értékes iratot, fényképet is. Az Országos Széchényi Könyvtárat a sokrétű tárgyanyagon túl több, kevésbé nyilvánvaló személyes szál is fűzi ehhez a kiállításhoz, illetve a tabáni szerbek témájához.

08_rajic.jpg

Jovan Rajić (1726–1801). Különféle szláv népek, főképpen a bolgárok, a horvátok és a szerbek története, 2. rész, Buda, Egyetemi Nyomda, 1823. Címlapelőzéke: Josef Georg Mansfeld (1763–1818?) Dusán István király lovasportréja az illír földek címereivel [Bécs, 1794], rézmetszet– Törzsgyűjtemény

Tovább
komment

Az egyetlen haza az anyanyelv – Az anyanyelv nemzetközi napja

2019. február 21. 10:35 - nemzetikonyvtar

1999-ben Banglades javaslatára az UNESCO közgyűlése Az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította február 21-ikét. Az emléknap hátterében a bengáli nyelvi mozgalom egy tragikus eseménye áll. 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Ezt követően tiltakozások kezdődtek Dakkában. A rendőrség február 21-én összecsapott a tüntetés résztvevőivel, s ennek öt diák esett áldozatául.

30 éve, 1989-ben ezen a napon hunyt el az emigrációban Márai Sándor (szül. 1900. IV. 11.) író, költő. Összeállításunkban az anyanyelv jelentőségéről írt gondolatait idézzük naplóiból.

marai_sandor_belyeg_2000.jpg

Márai Sándor (bélyeg). Tervező Kass János – Digitális Képarchívum

A Föld, föld!… Emlékezések. (Toronto, 1972) az Egy polgár vallomásai című önéletrajzi ihletésű regénye folytatásának készült. Márai ebben a művében az 1944–1948 közötti időszakra emlékezik.

„Kosztolányi – mint Virág Benedek, mint minden magyar költő – tudta, hogy a szlávok és germánok között egyetlen igazi hazája van csak: a magyar nyelv. Minden más, minden időben ködös volt, imbolygó, változó: a határok, a népesség. A nyelv megmaradt, mint a gyémánt. És mindig újra köszörülni kellett, hogy szikrát vessen. Ezt csinálta Kosztolányi.”

„Kosztolányi, mint minden magyar író [...] úgy táplálta és fertőtlenítette a magyar nyelvet, mint egy járványorvos fertőzéses időben egy nagybeteget.”

„A tudat, hogy magyarnak lenni egyértelmű a magányossággal, hogy a magyar nyelv érthetetlen és rokontalan más nyelvűek számára, hogy az a sokféle fajtából kevert és mégis jellegzetesen „magyar” fenomén azok számára is idegen, akik közvetlen szomszédok és ezeréves sorsközösségben éltek a magyarsággal: ebben a tudatban volt valami dermesztő.”

„Egy nemzet soha nem kezdhet exodusba. […] Más az író, a nevelő helyzete. […] Az író, amikor elmegy hazulról, ennek az elhagyott népnek örökké számadással tartozik, mert csak azon a nyelven író, amelyen ez a nép beszél. Ha átlépi az országhatárt, nyomorék lesz…”

„Egy angol, francia, olasz vagy német nem tudja megérteni, mit jelent egy társtalan, magányos nép nyelvén írónak lenni a világban. […] Sehol nem várnak az emigránsra, legföllebb megtűrik.”

Az idézetek lelőhelyei: Márai Sándor: Föld, föld!..., Budapest: Helikon, 2006. 141., 142., 348., 393., 394. o.

Tovább
komment

„És majd e test elfelejt mindent”

2019. február 19. 19:00 - nemzetikonyvtar

Öt éve hunyt el Borbély Szilárd (szül. Fehérgyarmat, 1963. november 1.) József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa (1998).

Rövid összeállításunkban 1993-ban a debreceni Alföld című folyóiratban és önálló kötetben is megjelent Hosszú nap el című, nagy feltűnést keltett versét idézzük. A több mint ezersoros költeményt a korszak írói, költői nagyságai – Nádas Péter, Mészöly Miklós, Orbán Ottó, Balassa Péter, Esterházy Péter – korszakos jelentőségűnek nevezték.

„És majd e test elfelejt mindent És
e test majd elfeled, hogy félni, hogy
félnie kell más testek illatától
És elfelejt majd mind, de minden fájót
a bőrt, a húst, a csontokat, mindent
És tagjait És emlékezetében
nem marad semmi nyom, hogy rátalálni
hogy újrakezdeni valamiképpen
a húst, a vért, a szétmálló kővért
És mind, miért oly jó volt néhanap
e testek melegére vágyni, hogy
közöttük elvegyülni, jó lett volna
És elfeled majd, hogy bennük keresse
amit már elmulasztott, vissza többé
nem tér És elfelejt e test majdan
nevetni, hogy nem tudja majd, miért
miért a haj, a szőr, a körmök fénye
mért És miért e testek illanó
árnyéka, fűre, fára, kőre hullva
folyton, lehull e testről minden
árnyék És elfelejti majd azt, hogy
árnyékát is, hogy árnyékot vetett
e test, de rég volt És elfelejti majd
azt is, hogy emlék, hogy emlékezett
arcokra, hogy arcok közé vezették
arcok között, melyek magára hagyták” 

Borbély Szilárd Hosszú nap el. Részlet

Tovább
komment

„Indonéziában erősen élnek a szellemekkel és más láthatatlan lényekkel kapcsolatos mágikus szokások”

2019. február 19. 15:07 - nemzetikonyvtar

Szombathy Zoltán előadásával folytatódik az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évadja. A délkelet-ázsiai és fekete afrikai iszlám szakértője Világvallás és helyi hagyomány: Iszlám szinkretizmus egy indonéziai muszlim közösségben címmel tart előadást február 20-án. Az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab tanszékének vezetőjével ennek kapcsán beszélgettünk.

szombathy_zoltan.jpg

Szombathy Zoltán arabista, az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab tanszékének vezetője

Előadásában Celebesz szigetének keleti tengerpartján és a környező szigeteken élő két muszlim népcsoport, a saluan és a banggai példáján keresztül mutatja be, hogy a helyi animista vallásokat hogyan alakította át az iszlám. Hogyan lehet alakítani egy vallást?

Tovább
komment

„Unikális állományunk tudományos igényű feltárása” – interjú Boka Lászlóval irodalom- és kultúrtörténeti könyvsorozatunk 11. kötete megjelenése alkalmából

2019. február 14. 09:40 - nemzetikonyvtar

Tavaly decemberben a sorozat 10. kötete kapcsán azt írták egy kritikában: a nemzeti könyvtár Bibliotheca Scientiae et Artis könyvsorozata mind tartalmát, mind kivitelezését tekintve igényes, rangos, mára férfikorba lépett. Azóta a 11. kötet is napvilágot látott. Bő nyolc esztendő alatt 11 konferenciakötet: rangos vendégelőadók, a művészetek és a tudományok interdiszciplináris tára. Az OSZK és a Gondolat kiadó közös sorozatáról annak elindítójával, Dr. Boka László irodalomtörténésszel, az OSZK tudományos igazgatójával beszélgettünk.

A mai könyvpiaci és fogyasztási trendeket figyelembe véve meglepőnek hathat egy új sorozat elindítása. Milyen ötlet és elhatározás vezetett a Bibliotheca Scientiae et Artis megszületéséhez? Mi volt az a megfogalmazott cél, aminek elérésére létrehozták?

bsca_11_2_k.jpg

Bibliotheca Scientiae et Artis – a 11. kötet

Tovább
komment

Elhunyt Róbert László Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll életműdíjas újságíró

2019. február 13. 09:30 - nemzetikonyvtar

Az OSZK Történeti Interjúk Tára több éven keresztül készített életútinterjút Róbert Lászlóval, a 2019. február 7-én 93 éves korában elhunyt Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll életműdíjas újságíróval. 

Az alábbiakban egy vele készített interjúrészlettel emlékezünk rá. (A felvételek megtekinthetők és kutathatók az Országos Széchényi Könyvtárban.)

Róbert László televíziós dokumentumfilmek, rádióriportok és könyvek szerzőjeként vált nemzetközileg is elismertté. Mozgalmas élete egyfajta kalandregény volt.

Tovább
komment

Ifjú miniátorok műremekei a budai várban

2019. február 06. 15:17 - nemzetikonyvtar

A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című nagysikerű kiállításunkhoz kapcsolódóan a gyerekekre is gondolva könyvtárunk Miniátort Budára! címmel rajzpályázatot hirdetett. A Hunyadi Mátyás királyi cselekedeteit megfestő ifjú miniátoroknak szöveg és kép harmonikus egységét megalkotva – ám a hízelgéstől óvakodva – kellett dicsőítenie az uralkodó egy tetszés szerint kiválasztott nemes cselekedetét. A pályaműveknek 2019. január 6-ig kellett megérkezni a budai királyi palotába. Ahogy a pályázati kiírásban kértük: „Királyi minőségének legtisztább erényeiből egyet kitüntessen, s míves munkával színes formában bémutasson. Az apró kép az M betű köré rendeztessék!”

Victorinus: Commentarium in Ciceronis librum de inventione

Tovább
komment

„A közel-keleti társadalmak az iszlám gettójában nem változtathatják meg az alapvető identitás pilléreit”

2019. január 29. 16:18 - nemzetikonyvtar

Simon Róbert ünnepi előadásával veszi kezdetét az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évadja. Az iszlám kialakulásának szakértője Egy világvallás és világbirodalom születése – az iszlám genezise címmel tart előadást január 30-án. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének korábbi munkatársával az iszlámról beszélgettünk.

simon_robert1.JPG

Simon Róbert

Tovább
komment