A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.
A Felvidék másik híres fürdője, a Nyitra megyei Pöstyén Bártfafürdővel több szempontból is felvette a versenyt, sőt bizonyos adottságai (például előnyösebb földrajzi fekvése) miatt le is körözte azt. A fürdőt a Vág folyó kanyarulatai által kialakított szigeten építette ki a terület tulajdonosa, Erdődy Ferenc gróf. A főúr ugyanis megfigyelte, hogy a környékbeli halászok és földművesek a 67–70 °C-on feltörő gyógyvizekben és azok iszapjában hatásosan gyógyítják sebeiket és ízületi bántalmaikat.
„Ezek a hírek hamar elterjedtek s méghozzá a nagyon jó helyen lévő fürdőhely, Bécs és Pozsony közelsége miatt, nagyon gyorsan nemzetközileg is híres hellyé vált. Sorra épültek a szállodák, később szállodasorok, színházak, külön hangversenytermek. A mindig zöldellő természet alapján kiépültek a csodálatos angol- és franciaparkok, nyári zenepavilonok sorával együtt. Mondani lehet, hogy az 1900-as évek elejére, a legismertebb karlsbadi, bádeni fürdőhelyek méltó versenytársa lett.”
Nagy Zoltán: A Felvidék fürdőinek lexikona. Révkomárom, KT Kv.- és Lapk., 2004, 24–25. – Törzsgyűjtemény
Pöstyénfürdő látképe madártávlatból. In: Pöstyén-fürdő, Csehszlovákia. [Prága], [Schulz], 1931. – Törzsgyűjtemény
A genfi tragédia után Pöstyén úri közönsége is szervezkedni kezdett, hogy a szeretett királynénak méltó emléket állítson. Az emlékpark kialakításának helyszíne egy lebontásra ítélt régi kápolna helyére és környezetére esett.
„Pöstyénben, a fürdőparkban száz év óta állt már egy kápolna, melyet még a mostani tulajdonos, Erdődy Ferenc grófnak a nagyatyja emeltetett. Az idő vasfoga meglehetősen pusztította már az ódon épületet, a miért is egy új istenházának az építését határozták el. A mozgalmat dr. Fodor Kálmánné született Berchtold Jozefin grófnő vette kezébe és nemes buzgalma folytán öt év alatt össze is gyűlt az összeg, a mely a szándék kivitelét lehetővé teszi. A régi kápolnát nemsokára elbontják s helyére néhai Erzsébet királyné ércszobrát emelik. Az új templom pedig a fürdő-park egy téresebb helyén fog épülni. A szobor leleplezése, még előbb mintsem az új kápolna fölépülne, nagy ünnepséggel menend végbe.”
Magyarország, 6. évf. 263. sz. (1899. szept. 23.), 8. – Törzsgyűjtemény
Az új kápolna Pöstyénfürdőn. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: 46/145.
Az események gyorsan haladtak előre, mert egy bő fél év múlva az újságolvasó közönség már pontosabb információkat kaphatott a pöstyéni Erzsébet-emlékpark kialakításának állásáról. Egyrészt kiderült az is, hogy a pöstyéniek sem kívántak élni a Magyar Iparművészeti Társulat által kínált lehetőséggel, hanem Jankovits Gyula szobrászt kérték fel Erzsébet királyné emlékművének megalkotására. Az alábbi újságcikkből az is kiderül, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a szobor nem ércből, hanem márványból készült.
„Lebontották a pöstyéni régi kápolnát, mert az új idők szelleme fényesebb Istenházat kívánt meg. A régi kápolna helyére Erzsébet fákat ültettek. Erzsébet teret létesítettek és közepére szándékoznak elhelyezni az ottani mérvadó körök boldogult királynénk márvány mellszobrát. A mozgalom élén Erdődy Imréné grófnő és dr. Fodor Kálmánné Derchtbold (sic!) grófnő állanak. Jankovich(!) Gyula fővárosi szobrász mintázatát már el is fogadták és a művész legközelebb megbízatást nyer a mű kivitelére.”
Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Magyar Polgár, 23. évf. 100. sz. (1900. máj. 2.), 6. – Törzsgyűjtemény
Fodor Kálmán főorvos neje, Berchtold Jozefin grófnő az új kápolna építési alapjának gyarapításához hasonlóan ismét lelkes adománygyűjtésbe kezdett. A fürdővendégek szórakoztatására 1900. július 22-én parkünnepélyt és ezen belül művészestélyt szervezett. A teljes bevétel, mintegy 2500 korona, a szoboralapot gazdagította.
„Újabban pedig nagyszabású gyűjtés indult meg egy létesítendő Erzsébet-szobor javára, melynek mintázata, Jankovich Gyula jeles szobrászunk műve, a fürdő gyógytermében állandóan látható.”
Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Magyar Nemzet, 19. évf. 202. sz. (1900. júl. 25.), 5 – Törzsgyűjtemény
Egy évre rá, az újabb fürdőidényben, az „akciót” megismételték. Most már a szobormintát a véglegesnek szánt helyen is bemutatták.
„A szép eszmét egy évvel ezelőtt az ottani fürdőorvosnak, dr Fodor Kálmánnak a neje, szül. Berchtold grófnő pendítette meg s annak megvalósítása körül is első sorban ő buzgólkodott. Most már a szobor gipsz-modellje elkészült s bemutatása közelebb, ünnepéllyel egybekötve ment végbe, melyen szép számú lelkes közönség vett részt, közte Erdődy Imréné grófnő, – a kinek fölvétele után képünk is készült…”
Erzsébet-szobor Pöstyén fürdőn. In: Vasárnapi Újság, 48. évf. 29. sz. (1901. júl. 21.), 470. – Elektronikus Periodika Archívum
Jankovits Gyula alkotásának gipsz-modellje Pöstyénben, az Erzsébet-parkban. Erdődy Imréné felvétele. In: Vasárnapi Újság, 48. évf. 29. sz. (1901. júl. 21.), 471. – Elektronikus Periodika Archívum; A kép forrása: Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-064901
A szobor ünnepélyes leleplezését a következő fürdőidényre tervezték.
„A bizottság buzgólkodása folytán a szobor elkészült és ünnepélyes leleplezését e hónap 10 én fogják megtartani. A leleplezési ünnepélyre a meghívókat már kibocsátották. Augusztus 10-én délelőtt 11 órakor istentisztelet lesz a különböző vallásfelekezetek templomaiban és déli 12 órakor tartják meg az ünnepélyes leleplezést.”
Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Magyar Polgár, 25. évf. 179. sz. (1902. aug. 6.), 4. – Törzsgyűjtemény
Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: 46/161.
Az ünnepre Budapestről, Bécsből, Pozsonyból és a környék városaiból is sokan érkeztek. A vendégeket Winter Sándor és Lajos fürdőigazgatók fogadták. Az ünnepi istentiszteletek után a több száz főnyi közönség a parkba vonult.
„A szózat eléneklése után Praznovszky József plébános hazafias szellemű emlékbeszédet mondott, miközben lehullott a lepel a szoborról, a mely Jankovits Gyula fővárosi szobrász alkotása. Öt méter magas talapzaton áll a királyné mellszobra. Arca és nemzeti öltözetet viselő alakja karrarai márványból van kifaragva. Az egész szobor pompásan emelkedik ki a park sűrű fái közül.”
Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Budapesti Hirlap, 22. évf. 219. sz. (1902. aug. 11.) 4. Törzsgyűjtemény
„A közönség kalaplevéve éljenzett. Ezután Erdődy Ferenc gróf nevében Terstyánszky Lajos jószágigazgató gondozásra átvette a szobrot, melyre Könyves Tóth Kálmán debreceni lelkész a magyar fürdővendégek, Alexander Bernát dr., a Magyar Tudományos Akadémia, Rauh dr. königsbergi ügyvéd a németországi fürdővendégek, Fodorné Berchtold grófné a szoborbizottság és Semsey Mariska, a magyar királyi Operaház tagja, a magyar nők koszorúját tette a szobor talapzatára. Délben lakoma volt, este pedig diszelőadás a nyári színházban.”
Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Budapesti Hirlap, 22. évf. 219. sz. (1902. aug. 11.) 4. – Törzsgyűjtemény
Az Erzsébet királyné park a szoborral. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: P 2346.
A korábbi részekben bemutatott szoboravatókhoz képest a leleplezési ünnep Pöstyénben bizonyos szempontból másképp zajlott. A monarchia időszakában a fürdőhelyek a szolid polgári kikapcsolódás helyszínei voltak. Ezért nemcsak a gyógyulni vágyok keresték fel ezeket a településeket, hanem a polgári középosztály és az arisztokrácia egy része is, akik kifejezetten pihenni és szórakozni akartak. Ha végigolvassuk az 1902. augusztus 10-i esti rendezvény szervezőinek a Nyitramegyei Közlönybe eljuttatott felhívását, meglepő kontrasztot találunk az Erzsébet királyné szobrának délelőtti leleplezése és a délutántól kezdődő programok között.
„A vigalmi bizottság a pöstyéni fürdőparkban f. évi augusztus hó 10 én, vasárnap káprázatos sorozatú, velencei estével, coriandoli szerpentin és virágcsatával összekötött éjjeli parkünnepet rendez. Ezt megelőzi délután a díszelőadás a nyári színkörben a vigalmi bizottság védnöksége és Monory Sándor színigazgató és társulata közreműködése mellett. A díszelőadás kezdete 6 óra, vége 8 órakor. Műsora: 1) Prológ Ábrányi Emiltől, szavalja Szende Bella k. a. 2) Szoborleleplezés. Élőkép, rendezi és összeállítja a színtársulat tagjaiból Monory Sándor színigazgató. 3) Petőfi, alkalmi színmű 1 felvonásban írta Petőfi Sándor halálának 50 éves évfordulója alkalmából Rudnyánszky Gyula. Előadja a színtársulat. 4) „Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele”, néhai Erzsébet királynő kedvenc népdala, énekli cigány kiséret mellett semsei Semsey Mariska úrhölgy, a m. kir. operaház tagja. 5) Petőfi dalok cimbalom kísérettel, énekli M. Herczeg Eugénia úrnő. 6) Ária és próféta operából (sic!) Meyerbeer-től énekli Fiala A. zenekarának kísérete mellett Semsey Mariska, a m. kir. operaház tagja. 7) Cimbalom solo, előadja: Fátyol Klári k. a. 8) Apotheosis élőkép, a pöstyéni nyári színkör személyzetének részvétele mellett rendezi Monory Sándor színigazgató. Hymnus. A parkünnep kezdete pont 9 órakor. Műsora: Mátyás király visszatérte a vadászatról, fényes vadászmenet korhű kiállításban, a helybeli intelligencia több tagjának, és az egész színtársulat közreműködése mellett, lóháton, fényes jelmezekben. A menet a villanyfény, fáklya és több száz lampionnal kivilágított régi fürdőparkon át vonul. A menetet tervezte és rendezi Péchy Kálmán úr, a budapesti vígszínház tagja és rendezője. ½ 10-től – ½ 11-ig megszakítás nélkül tarka színpad mulattató magánszámok, couplék, táncok és jelenetek a régi parkban felállított nyílt szinpadon. Pont ½ 11 órakor Velence Pöstyénben olasz énekesek, gondolások, fényesen díszített bárkákon a parkban e célra vízzel megtöltött csatornán. Ugyanakkor fényes tűzijáték, ugyanakkor confetti, szerpentin s virág csata az egész parkban.”
Nyitramegyei Közlöny, 22. évf. 33. sz. (1902. aug. 10.) 3. – Törzsgyűjtemény
A díszmenetre befizető szájtátó közönségnek kétnyelvű sillabuszt is osztogattak, hogy könnyebben felismerjék Mátyás király vadászatának résztvevőit.
Mátyás király visszatérte a vadászatról. A díszmenet résztvevőinek felsorolása. Kisnyomtatvány – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Kny. C 15.693.
A szobor impériumváltást követő sorsáról nem sokat tudunk. Közvetett forrásokban is csak annyi áll, hogy eltávolították. A rendszerváltásig nagy valószínűséggel egy múzeum raktárában porosodott. Jankovits Gyula alkotását az 1990-es években restaurálták és újra köztéren állították fel, de nem az eredeti helyén. Napjainkban a Pöstyénbe látogatók, az Irma-fürdő oldalában egy esetlen, kisméretű talapzaton csodálhatják meg Erzsébet királyné márvány mellszobrát.
Az Irma-fürdő Pöstyénben. A kép bal oldalán, az épület sarkában látható Erzsébet királyné szobra. A kép forrása: Díjat nyert a pöstyéni Irma Gyógyfürdő, 2017. május 3. In: turizmus.com
Elbe István
A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:
- Millenniumi emlékművek: Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművei: Arad 1.; 12. Arad 2.; 13. Zombor; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse; 16. Kassa; 17. Lőcse; 18. Ompolygyepű; 19. Vízakna; 20. Marosvásárhely; 21. Segesvár 1.; 22. Segesvár 2.; 23. Jósikafalva 1.; 24. Jósikafalva 2.
- Kossuth-szobrok: Rozsnyó; 26. Losonc; 27. Érsekújvár; 28. Nagyszalonta; 29. Nagykároly; 30. Marosvásárhely 1.; 31. Marosvásárhely 2.
- Erzsébet királyné-szobrok: 32. rész: Kolozsvár 1.; 33. rész: Kolozsvár 2.; 34. rész: Arad; 35. rész: Bártfafürdő
