„Föl volt téve a tűzre/A forradalom fazeka.” – avagy nemcsak bableves

2025. március 16. 06:00 - nemzetikonyvtar

„Ahány ház, annyi Jókai”

Jókai 200 logó

1999-ben, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának esztendejében jelent meg az akkor huszonkét éves Varró Dániel tollából a derűs és bravúros tartalmi, formai remeklés, a Petőfi Sándor című háromrészes költemény. A helység kalapácsa című komikus eposzt mintázó harmadik részben 1848. március 15., „Petőfi napjának” reggele a márciusi ifjak négyesfogatának megidézésével elevenedik meg.

„Lássuk e négy ifiút hát!
Ott vala mindjük előtt a hőse e versnek,
Aki nem vala más,
Mint minden múzsafiak lánglelkü vezére Petőfi,
És akit magával cipelendett,
Az ifju Bulyovszki,
Kit bámulatos leleményü korunk
Méltatlanul elfeledett,
Ott futkosa még föl-alá
Az izgága kezű Vasvári,
Hősünk szuronyos botjával izgága kezében,
S ott vala Jókai Mór is,
A bableves elnevezője.
Föl volt téve a tűzre
A forradalom fazeka.”

Varró Dániel: Petőfi Sándor. III. In: Uő: Bögre azúr, Budapest, Magvető, 1999, 75. – Törzsgyűjtemény

Az eposzi szabályoknak megfelelően állandó jelzők (epiteton ornans) kísérik a nap hőseit. Petőfi mindvégig „minden múzsafiak lánglelkü vezére”, Jókai Mór pedig mint a „bableves elnevezője” szerepel.
De miért épp a bableves azonosítja a költeményben „a mesék országának koronázatlan királyát” (Kosztolányi)? Mert valószínűleg nincs magyar ember, aki ne ismerné ezt a „sokízű finomságot” – ahogy Gundel Károly szakácskönyve minősíti az ételt (lásd még alább is) –, s az is biztosra vehető, hogy sokkal többen kóstolták a leves valamelyik változatát az elmúlt évtizedekben, mint ahányan vissza-visszatérő olvasói Jókainak napjainkban.
Az emlékévek éles fénnyel világítják meg az adott személy életművének és életének minden részletét, így Jókai Mór 200. születésnapjának évében az író nevét viselő bableves és az első felesége, Laborfalvi Róza (1817–1886) színésznő által évtizedeken át vezetett híres-remek konyha is reflektorfénybe került.

Laborfalvi Róza mint Gertrudis, Barabás Miklós metszete, 1846 – Színháztörténeti és Zeneműtár

A legenda szerint március 15. estéjén ismerkedett meg egymással a pár a műsorváltozásként színpadra került mű, Katona József Bánk bánja előadásán, amelyben Laborfalvi Róza Gertrudist játszotta. A gesztus is legendás: a művésznő saját kokárdáját tűzte az ifjú Jókai mellére, amikor az a márciusi ifjak egyikeként felment a színpadra beszédet tartani. Mikszáth Kálmán így beszéli el a jelenetet:

„Ekkor Jókainak az az ötlete támadt, hogy fölszalad a színpadra és onnan szól a néphez.
Úgy amint volt, rohant fel karbonari köpönyegében s erősen behorpadt cilinder kalapja mellett egy óriási veres tollal, de egyszerre meghökkent, a lába legyökerezett.
Egy tünemény állt előtte. A forradalmár előtt egy királyné. Gertrudis. A legszebb Gertrudis Magyarországon.
Laborfalvi Róza levett a saját kebléről egy nemzeti színű kokárdát és a Jókai szíve fölé tűzte, aztán a szeme közé nézett mélán, édesen, rejtelmesen. És Jókai e pillanatban érezte bizsergő ereiben, hogy ez a nézés az ő jutalma a végzettől a mai napért, és hogy ez a jutalom egy egész életre szól.
Hogy mondott-e Laborfalvi Róza e kokárda kitűzésekor valamit, sohase emlékezett rá többé. Hogy ő mit mondott a közönségnek a proszcéniumból, arra még kevésbé emlékezett. Minden összefolyt előtte, mint egy álom.”

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Első kötet. Tizedik fejezet. A nagy nap (Mikszáth Kálmán összes művei, 18.), s. a. r.: Rejtő István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960. (Arcanum-kiadás) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Valójában már korábbról ismerhették egymást, s mint köztudott, Petőfi és a Jókai család rosszallása ellenére házasodtak össze. (Lásd erről korábbi blogbejegyzésünket!)

Jókai Mór és Laborfalvi Róza, fénykép, a verzón olvasható bejegyzés szerint: „1873 aug. 29.”. Jelzet: Arckép 1126. – Kézirattár A kép forrása: Magyar Digitális Képkönyvtár

Az író és a színésznő csaknem négy évtizedig tartó kapcsolatának egyik biztos alapja volt, hogy Laborfalvi Róza híresen jól főzött és odaadóan gondoskodott férjéről. Jókay Jolán (1849–1922), Jókai Mór bátyjának, ásvai Jókay Károlynak a leánya így ír visszaemlékezésében:

„[…] kárpótolt minden fáradságot a jó pörkölt szalonna, azt Móric bácsi nagyon szerette kávé után. Meg a malackörmöt, babba főzve, a babfőzelék volt a kedves étele, ugy nevezte: »görög olvasó angyalbakkanccsal« (melyet a »Kőszívű ember fiai«-ban külön megénekelt), de jól is készítette azt Róza néni! Különösen szerette az apró fehér gömbölyű babot, annak hártyaforma héja van, olyan omlós, mint a gesztenye, ugy is neveztük: Jókay-bab, mert a magja még nagyanyám kertjéből származik. Móric bácsi nem szerette a francia konyhát, csak a magyar ételeket, de oly jól főzni, mint Róza néni főzött, csak nagyanyám házánál tudtak még. Mily gonddal készít ette Móric bácsi kedveit ételeit! A paprikás halászlevest, a balatoni fogast, meg a gardát (nyársra húzva), a turósbélest!”

Hegedüs Sándorné Jókay Jolán: Jókai és Laborfalvi Róza. Hegedüs Sándorné Jókay Jolán emlékiratai, Budapest, Singer–Wolfner, 1927, 89–90. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A fentiek szerint eredendően tán a babot nevezték „Jókay-babnak”, s ez, illetve Jókainak az ebből főzött ételhez fűződő viszonya híresült el… Nem tudni biztosan. Ami tudható: hogy Jókai gourmet, azaz ínyenc volt, hogy Laborfalvi Róza híres konyhát vitt, és a babba főzött malacköröm Jókai kedvence volt; valamint az, hogy a bableves variációi több Jókai-műben is megjelennek. A mi lengyelünk című regényben több fogás között csipetkével (csipedettel) és disznókörömmel szerepel:

„A férfiak számára már meg voltak nevezve a fogások. Bableves disznókörömmel, csipedettel; hajdúkáposzta; malacpörkölt uborkasalátával; túrós, kapros lepény, gyönge csöves kukorica, végül borkorcsolya. De a finomabb ínyek számára csirkebecsináltat kellett készíteni, karfiollal, citromos kókot, töltött galambot és befőttet.”

Jókai Mór: A mi lengyelünk. Harmadik szakasz. 5. A festett képek (Arcanum-kiadás) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az Öreg ember, nem vén ember című regényben „Az a drága jó bableves disznókörömmel” ismét megjelenik, s „a drága jó bablevest az utolsó cseppig elköltik” mondja Az arany emberben az író. A Jókay Jolán által is emlegetett híres részletben pedig, A kőszívű ember fiai elején Baradlay Richárd és Pál úr párbeszédében olvassuk:

„– Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? – kérdi a hazaérkező kapitány, kardját leoldva oldaláról s fegyvergyűjteményébe akasztva, melyet pompás antik fringiák és handzsárok egészítének ki.
Pál úr tudni illik, hogy szakács is.
– Hát „görög olvasó” – felel Pál úr karakán flegmával.
– Az jó lehet – szólt a kapitány –, s mi főtt bele?
– „Angyalbakancs.”
– Hisz az pompás eledel! Terített rám, Pál úr?
Pál úr végigméri e szóra tetőtül talpig a kérdezőt.
– Hát ma megint itthon ebédelünk?
– Ha kapunk valamit, Pál úr.
– Meglészen – szól Pár úr, s hozzáfog a terítéshez, ami annyiból áll, hogy az asztalon levő kék virágos, veres abrosz megfordíttatik, hogy veres virágos, kék abrosz legyen belőle, azután rá egy fajansztányér lehelyeztetik – melléje tétetvén egy szarvasagancs nyelű étszer és egy antik ezüstkanál, miket Pál úr mind megtörülget elébb magában az abrosz szegletében. Kiegészíti egy ócska pezsgőspalack, persze friss kútvízzel tele.
A kapitány széket húz magának az asztal mellé, s kedélyesen helyet foglal rajta, sarkantyús lábait kétfelé elnyújtva.”

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. A másik kettő. – Mag yar Elektronikus Könyvtár

Számos helyen szerepel tehát a bableves, de a recepttel sehol nem találkozunk, ahogy nem tudni pontosan azt sem, Laborfalvi Róza hogyan készítette a malackörmöt babba főzve. Jókai elutasította, ha tőle kértek receptet.

„Hiába kérlelte őt az 1900-as évek elején Ignotus, aki Emma asszony álnéven szerkesztette A Hét című folyóirat gasztronómiai rovatát, az író visszautasította: »Megpróbáltam konyhareceptet írni, de semmi jóízű dolog nem sült ki belőle. Asszonyaink jobban értenek ehhez.« A főzés a nők dolga, hiszen »a szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, ám a tűzhely varázsa örökké tart.« Világos beszéd. De akkor 1899-ben, 74 éves korában miért vette mégis feleségül a húszéves Grósz Bellát, aki egyáltalán nem tudott főzni? A gasztronómia útjai kifürkészhetetlenek.”

Vinkó József: Babcsuszpájz. In: Szellem a fazékból. Gasztrotörténetek, Budapest, Heti Válasz, 2014, 111. – Törzsgyűjtemény

Mindezek együtt állhatnak a Jókai-bableves elnevezés mögött, amely csak fél évszázaddal az író halála után tűnik fel a szakácskönyvekben, de amelyet minden bizonnyal főztek csülökkel és kolbásszal, fehér vagy tarkababbal, sokféleképpen – talán Jókaira is emlékezve szerte Magyarországon. Gundel Károly híres szakácskönyvének első magyar nyelvű, 1937-es kiadásában nem szerepel még a Jókai-bableves, csak az 1980-es években tűnik fel, abban a kiadásban, amelyet a fiai átszerkesztettek, s mely azóta is többször megjelent. (Lásd még erről: Vinkó József: Jókai rá sem ismerne a bablevesre. In: Magyar Konyha online, 2020. május 2.)
Álljon itt most a Gundel-változat receptje – a könyv általános iránymutatása szerint – hat személyre!

A Jókai-bableves receptje. In: Gundel Károly: Kis magyar szakácskönyv, átd. Gundel Ferenc és Gundel Imre, Budapest, Corvina, 3. kiadás, 1984, 20. – Törzsgyűjtemény

Biztos, hogy az idei március 15. ünnepi, s tán esős hétvégéjén sok konyhában forrott a fazékban Jókai-bableves, csipetkével (csipedettel) vagy anélkül, csülökkel vagy kolbásszal – számos változatban. S reménykedjünk abban is, hogy az emlékév kapcsán Márai Sándor fordulatával élve, visszatérünk Jókaihoz, aki, ha nem is lesz tán soha többet – mint hajdanán volt – a magyarok által legtöbbet forgatott szerző, de újra többen emelik le a polcról műveit.

Jókai Mór kritikai kiadás a nemzeti könyvtár irodalmi olvasójának polcain. A hiányzó kötetek az olvasói asztalok valamelyikén

A nemzeti könyvtár olvasóterében Jókai műveinek kritikai kiadása szabadpolcon elérhető, a Magyar Elektronikus Könyvtárban Jókai Mór számos regényeinek digitalizált változata olvasható, Copia című szolgáltatásunkban elérhetővé váltak a Kézirattárban őrzött Jókai-versek, 2025 februárjában megrendezett háromnapos konferenciánkon pedig, kiemelve a kései műveket, új fénytörésbe került Jókai Mór életműve.

Blogunk kapcsolódó bejegyzései a megjelenés időrendjében: