Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat tizenötödik részében Kopcsay Ágnes, a Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa a hajdan szebb napokat látott Corvin Áruházról írt.
Stühmer, Caola, Orion, Corvin, Közért… Csupa olyan márka, divatosabb szóval brand, amelyről szinte mindenkinek beugrik egy termék, egy logó, egy szlogen. „Legnagyobb áruház – legnagyobb választék”. Sokan emlékeznek még ma is erre a szlogenre, és a többség még azt is tudja, hogy a Corvin Áruházhoz fűződik.
Az egykor ismert, sokszor ma is élő márkákat valaha rengeteg plakát hirdette. A cégeknek a kor legnevesebb alkotói dolgoztak. Magyar márkák – magyar plakátok címmel a Plakát- és Kisnyomtatványtár kiállítást tervezett, amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállás miatt nem valósulhatott meg. Ezért május 20-tól – az OSZK márkanevet erősítve – szerdánként blogsorozatban mutatjuk be a népszerű magyarországi márkákat hirdető archív kincseinket! Ezúttal Budapest hajdan legnagyobb áruházát, a ’20-as ’30-as évek plázáját, a Corvin Áruház történetét és a reklámozására készült plakátokat mutatjuk be.
Az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház központi fekvésének köszönhetően évtizedekig a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt. A budapestiek mellett a vidékről érkező vásárlók számára is könnyen megközelíthető volt a Keleti és a Nyugati pályaudvar közelsége miatt, ez is magyarázza a több évtizeden át tartó töretlen sikerét. A Népszínház utca 1–3. cím alatt épült 1906-ban az Apolló filmszínház. (Ez volt az első olyan mozi, mely eleve annak is épült.) 1914-ben vetítéseket is tartó kabarévá alakult, de az építőanyagok nem bizonyultak időtállónak, ezért a mozit 1923-ban le kellett bontani és a helyére építették a Corvin Áruházat – az 1920-ban Blaha Lujza nevét felvett téren –, melyet 1926. március 1-jén adtak át a vásárlóknak.
Corvin Áruház megnyílt. Grafikus: Faragó Géza. Jelzet: PKG.1926/279 – Plakát- és Kisnyomtatványtár; Magyar Digitális Képkönyvtár
A Corvin Áruházat Reiss Zoltán tervei alapján építették, klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, itt helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét 1926. december 23-án. A látszólag egyemeletes homlokzat valójában négy emeletet rejtett. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek munkái díszítették.
Corvin Áruház Budapest látványossága. Grafikus: Pólya Tibor. Jelzet: PKG.1928/149. – Plakát- és Kisnyomtatványtár
A Corvin az első áruház volt Budapesten, ahol nemcsak vásárolni lehetett, de látványosság is volt, és szórakozási lehetőséget is biztosított. Az áruházban több más mellett volt vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és gyorsfényképészet is, divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat rendeztek, a vásárlókat pedig délutánonként szalonzenével szórakoztatták. A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben felszerelt mozgólépcső, amely az első ilyen szerkezet volt az országban.
Szerezz örömet! Corvin ajándék – Boldog karácsony! Grafikus: Mohrlüder Vilmos. Jelzet: PKG.1931/169. – Plakát- és Kisnyomtatványtár
1930-ban a Pesti Hírlap így írt az áruházról:
„Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága. Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött… Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel.”
A Pesti Hírlap naptára az 1930. évre – Törzsgyűjtemény
Látható, hogy a ’30-as években hasonló stílusú plakátok hirdették a divatot és a Corvint. Nem véletlen, hiszen a plakátok alkotója ugyanaz a személy: Mohrlüder Vilmos (1899–1993) volt, aki abban az időben a Corvin reklámplakátjait készítette. Mohrlüder Vilmos építészmérnöknek tanult, majd Pólya Tibor és Feiks Jenő szabadiskolájában folytatta tanulmányait. Az alkalmazott grafika területén dolgozott elsősorban, reklámgrafikával, fényreklámok tervezésével foglalkozott. 1945 után az Állami Áruházak tervezőgrafikusa és kirakatrendezője volt.
Tavasz a Corvin Áruházban. Grafikus: Mohrlüder Vilmos. Jelzet: PKG.1931/209 – Plakát- és Kisnyomtatványtár
Az áruház a II. világháború során kiégett, 1944-ben bezárt, 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Az 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, amely 1967-től Centrum Áruházak keretében folytatta tevékenységét, az áruház pedig felvette a Centrum Corvin Áruház nevet. A belső felújítás mellett ekkor került a tér felőli homlokzatra a jellegzetes – és nagyon csúnya – alumíniumborítás, amelynek a rögzítése több rombolással járt, mint a világháború és a forradalom tűzharcai együttvéve. A ’70-es, 80-as években a „Legnagyobb áruház – legnagyobb választék” és a „Minden szinten – szinte minden” szlogenek voltak azok, amelyekről a Corvin Áruház juthatott eszünkbe.
Kopcsay Ágnes (Plakát- és Kisnyomtatványtár)
A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész
A Magyar márkák című sorozatunk további részei: 1. rész: Stühmer; 2. rész: Közért; 3. rész: Orion; 5. rész: Ibusz; 6. rész: Modiano; 7. rész: Tungsram; 8. rész: Törley; 9. rész: Dreher; 10. rész: Állatkert; 11. rész: Szalámi
